Budapesti Hírlap, 1853. június (127-152. szám)

1853-06-10 / 135. szám

Pest, Péntek, HIVATALOS RÉSZ. A hadügyministeriumnak 1853-diki april 8-kán kelt rendelete *), mely által az 1853-diki april 6-án kelt legfelsőbb határozvány folytán a bün­tető ügyekbeli s polgári jogügyekbeni törvény­­hatóság illetősége szabályoztatik, a műtani tüzér­séghez s a tüzérségi lovagló intézethez tartozó egyénekre nézve, az alezredestől lefelé, ő császári királyi Apostoli Felsége, a műtani tüzérséghez s a tüzérségi lovagló intézethez tar­tozó összes egyének fölött, az alezredestől lefelé, gyakorlandó törvényhatóság tekintetében, 1853- diki ápril 6­kán kelt, legfelsőbb határozványával következendőket méltóztatott határozni. A törvényhatóság a műtani tüzérséghez (szer­tüzérséghez , röppentyűs intézethez, továbbá a tüzérségi szerigazgatósághoz) és a tüzérségi lo­vagló-intézethez tartozó összes egyének fölött, az alezredestől lefelé, úgy a büntető ügyekben mint a polgári jogügyekben a tüzérségi főigazgatóra ruháztatik. A műtani tüzérségnek az alsó-austriai orszá­gos katonai parancsnokság járásán kívül helyzett osztályai tekintetében, büntető ügyekben az ed­digi gyakorlat föntartandó, mely szerint a vád­lott megvizsgálásának és elítélésének a legköze­­­lebbi tüzér­ezrednél, vagy ha valamely más ka­tonai bíróság közelebb volna, ennél kell történnie, s a büntető ítélet helybenhagyásának az illető or­szágos katonai parancsnokságra bizatnia. Csak­hogy azon esetben, ha tiszt, vagy ezzel törvény szerint egyenlő személy forog kérdésben , a hadi törvényszéki vizsgálat indítása, valamint az ítélet helybenhagyása, a tüzérségi főigazgatónak tarta­­tik fen. Azon vizsgálatok, melyek a műtani tüzér­ségnek az alsó-austriai országos katonai parancs­nokság járásában helyzett osztályainál, de Bécsen kívül fordulnak elő, a linzi és salzburgi várőrségi hadbíróságoknál, s míg a röppentyűs testnek sa­ját hadbírója nincs, a bécs-újvárosi katonai aka­démia bíróságánál, a tüzérségi fő­igazgatót illető helybenhagyási jog föntartásával folytatandók. Ellenben a Bécsben s környékén létező osz­tályok, valamint a tüzérségi lovagló-intézet bűn­vádi ügyei, a tüzérségi igazgatóság mellé rendelt hadbíróság által látandók el, melyet egyszersmind a műtani tüzérséghez s az említett lovagló-inté­zethez tartozó összes egyének fölött a peres ü­­gyekben, s azokon kívüli bírói hivatal gyakorlása is illeti. B a­in­b e r­g s. k. vezérőrnagy s Ő Fetsége vezérsegede. A hadügyministeriumnak 1853-­ ápril 9-én kelt rendelete**), mely által a katonai letétigazgatósá­goknál és a katonai bíróságoknál a biróilag letett tárgyakért f­eltételi illetékek számba vételének és beszolgáltatásának módja szabályoztatik. Az 1853-i február 15-én J. S. 329. sz. a. kelt leirat (a hadsereget illető rendeletlap, III. évfo­lyam, 12. sz. ***) folytán, az eltételi illetékek *) Megjelent a bírod. törv. lap. 1853. apr. 23-ki XXI. dijában 67. sz. a. **) Ugyanott 68. sz. a. ***) A pénzügyministeriumnak 1853. január 30-i kibocsátványa (bírod. törv. lap 20. sz.) s pr­ol­t) számbavételének és beszolgáltatásának módja iránt következő rendeltetik: Először. A közönséges katonai letétigaz­gatóság a nála letett bírói letéteményeknek az il­lető bíróságok számárai kiszolgáltatásánál, mint eddig, az 1853-iki január 26-kán kelt legfelsőbb nyiltparancs határozatainak figyelembe vételével kiadandó díjjegyzéket köteles mellékelni. Másodszor. A katonai bíróságok kötele­sek a közönséges katonai fetetigazgatóságtól a fe­lek részéről kiszolgáltatás végett hozzájuk érke­ző, vagy a katonai bíróságoknál létező s a kiszol­gáltatásra alkalmas letéteményeket, a feleknek, csak a törvényes letéti illeték lefizetése s a fél ál­tal a lefizetett számlabér felől kiadandó ellennyug­­tatvány mellett, a közönséges katonai letétigazga­tóságtól leérkezett, vagy maga a bíróság által ki­adott kifizetett díjjegyzék egyidejüleges kézbesí­tésével kiszolgáltatni. Harmadszor. A kiszolgáltatott letétemé­­nyekről saját napra vezetendő következő rova­tokkal : a) A fel vezeték- és mellék­neve, melynek részére a letétel történt; b) Az illeték alá eső letétemény neme, t. i. vájjon az pénzből, ingóságokból stb. áll-e; c) A letétel napja; d) Annak neve, kinek az kiszolgáltatik; e) A kiszolgáltatás napja, és f) Az illeték összege. A legutolsó rovatban mindig az 1853. jan. 26- i legfelsőbb nyiltparancs azon különös hatá­rozatára kell hivatkozni, mely a kiszabás alapját képezi. Negyedszer. A bejött eltételi illetékek a bíróság által havonként a legközelebbi adó­hivatalhoz nyugtatvány mellett beszolgáltatandók, évnegyedenként pedig az ezen időköz alatt bejött eltételi illetékeknek a napló rovataival el­látott hivatalos jegyzéke, a felek e részbeni ellen­­nyugtatványaival és az adóhivatali nyugtatvá­­nyokkal együtt azon számvevőségnek, mely alatt az adóhivatal áll, beküldendő. Bamberg s. k. vezérőrnagy s­e Fetsége vezérsegéde. A cs. kir. magyarországi pénzügyigazgató­ság a Mura­szombatin cs. kir. adóhivatalhoz III. osztályú ellenőrré Rith Károly kassaibecslő-se­­gédet ideiglenesen kinevezte. A cs. k. magyarországi pénzügyigazgatóság a­ siklósi cs. k. adóhivatalhoz III. osztályú adó­szedőnek, az ottani II. osztályú ellenőrt, Pas­it­z­­k­y Vinczét ideiglenesen kinevezte. NEHHIVATALOS RÉSZ. Buda, jun. 9. Ötödik orvosi j­e­l­en­t­és. 0 cs. Fensége kórállapota óhajtott módon halad a teljes felgyógyulás felé. A hámlás még folyvást tart, de egyéb kórjelenségek már alig léteznek. Ő cs. Fensége óráról órára jobban érzi magát, minden működések lassankint rendes álla­potba térnek, a fenső beteg esti 9 órától egész reggeli hétig szakadatlanul nyugodt, egésséges ál­mot élvezett. Szathmár, jun. 7. 1853. Dr. Jelenfy Károly s. k. Szathmármegye cs. k. physicusa. Dr. Láner Antal s. k. Szathmármegye cs. k. physicusa. Ezentúl még csak egy orvosi­ jelentés fog 1»? »I f—■ «3 A aa 4- ri ■*»-“*— ^ ^ »1 _ hagyandja. PEST, junius 9. „D. C.“ II. A Magyarországban ezelőtt gya­korlatban volt megadóztatási rendszer e nevet csak nem tulajdonképeni értelemben érdemelheté meg, mert az csaknem mindazon fogyatkozások­­­kal bírt, melyeknek egy szabályozott adórend­szerben találtatniok nem szabad. Azok élén a nemesek és kiváltságosaknak a régi alkotmányban gyökerező adómentessége állt; ennek kimarad­­­hatlan következése volt a népesség adófizető ré­szének túlterheltetése adók, terhek és különféle személyes szolgálmányokkal. Épen ez állapotok természetesen folytak a magyar államintézmények sajátságos voltából, de valamint a többi művelt Európában az átala­kulás e tekintetben rég megtörtént, és a kivált­ságos birtok rég egyenlő adó alá tartozóvá lön átváltoztatva, úgy Magyarországra nézve is be­következett annak sürgető szükségessége, ha­sonló átváltoztatást eszközölni. Ezt nem csak a föld- és birtokviszonyok történeti fejlődésének menete a műveit Európában, a közigazságosság és közjóllét tekintetei parancsolák, hanem az or­szág akkori közigazgatási formáinak elégtelen­sége is sürgetőssé tette, hogy az eddigieknél gazdagabb új forrásai nyittassanak az országos bevételeknek. Ezen életkérdés valóban már 1847 előtt mind közgyűléseken mind az országgyűlésen tárgyaltatott, de az ellenszegülő akadályok és előítéletek miatt csaknem lehetlennek látszott, azt gyökeresen elintézve keresztülvinni. Az austriai kormányt illeti azon érdem, hogy első hozott be Magyarországba okszerű adórend­szert, mi az anyagi érdekek virágzó fejlődésének és a politikai-gazdászati állapotok javulásának alapfeltétele. Vessünk legelőször is egy vizsgáló pillanatot a föld és telek új egyenes megadóz­tatásának eredményeire! Különben egyenlő kö­­­rülmények közt a föld értékének az adó öszleté­­vel alább kellett volna szállani. De ez nem csak nem történt, sőt inkább a földérték ez öszletnél sokkal magasbra, az ország némely vidékein é­­pen két annyira emelkedett. Ellenben kedvező feltételek szerencsés összetalálkozása lehetséges­sé tette, hogy az­­adómentes hűbéri birtoknak e­­gyenlően adókötelessé átváltoztatása nemcsak zavarok és veszteség nélkül, hanem még a tu­lajdonosnak kétségtelen nyereségével ment vég­be. Tény, hogy itt ott az országban a bérlések az 1847 előttit megkétszerező jövedelmet hajta­nak, holott nem ritkán a bérszerződvény egy kü­lön pontja az adófizetésre a bérlőt kötelezi, te­hát a tulajdonos tényleg adómentes marad. Itt mi a tiszta birtokot tartjuk szem előtt, elvontan az úgynevezett urbériségektől, melyek előre nem látott eltöröltetése itt ott múló veszteséget idé­zett elő, de melyért a már most folyamatba tett földfelszabadítás foganatosítása az érdekletteket eléggé kárpótolandja, úgy­hogy a kárpótlási ka­matot és a földérték emelkedését egybeszámítva, néhány év alatt egészben véve még tetemes nyereségre is bizton számíthatnak. Már most is tény, hogy a jószágok értéke eladásoknál, nem számítva a megszüntetett úrbériségek kárpótlá­sát, jelenleg legtöbbnyire magasabb és jobban AA'&bbCWIXy lXTfb­b (Mi futi “ UUU uvn vw»« j uuUvu mi­domás szerint a jószág értéke igen magasan állott. Azt nem lehet ellenvetésül felhozni, hogy a földérték növekedését esetlegesen a pénzárfo­lyam múlékony mozzanatai és a visszahatólag az által előidézett drágaság okozza, mert a földér­ték Magyarországban folyvást növekedik, noha az agro folyvást lefelé megy. Ez emelkedés nem mesterséges nyomáson alapszik, hanem a termé­szetes fejlődés törvényén, folyton ható erők és a föltartóztathatlan haladás és valódi jólét elemei által, miknek külön kimutatását jövő czikkünk­­ben kisértendjük meg. Junius 10-én 1853. Megjelenik a lap , h­átfét s a főbb ünnepek utáni napokat ki­vivé, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : fél ívre : 10 frt., «»negyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben, félévre : 8 frt., év n.e e­d r­e : 4 frt. — A hirdetések ötszor ha­lábozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszörért pe­dig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. B lj B 4 P E Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kune­­walderházban, vagy a szerkesztősednél ugyan­ott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek b­é­r­mentesítendők. Ill KI.AP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetés! felhívás, folyó félév végének közeledésével­­. ez. olvasóinkat a következő 2-dik félévi előfizetésre korán figyelmeztetni annál inkább kívánjuk mivel a „BUDAPESTI HÍRLAP“ a hozzácsatolandó „NAPI TUDÓSÍTÓ“ s leginkább fővárosi és helyi érdekeket képviselő esti melléklappal nagyobb kiterjedést kap. Tanód­on/ ”LAP* TUDÓSÍTÓ“ lényeges és kiegészítő része ugyan a „Budapesti Hírlapinak, de azért egy t. ez. előfizető sem köteles a főlappal együtt azt is tartani. — A „NAPI i «Ka ' "ra ebiránt külön előfizetést is nyitunk, de csak itt helyben Budapesten­ — külön e melléklap vidékre s igy postán nem fog küldetni. — Megjelenik az a négy legfőbb finnepet kivéve, mindennap, s igy vasárnap és hétfőn is délután 4 órakor, s a délelőtt netalán érkező fontosabb bel- és külföldi hireket és távirati sürgönyöket közlendi. A.) A „Budapesti Hírlap“ és „Napi Tudósitó“ együtt Helyben Budapesten (házhoz küldéssel­) pfrt. kr. Félévre. . . .10 — Évnegyedre . . . . 5 —­­ Vidékre (postán) Félévre........................13 — Évnegyedre .... 6 30 Előfizetési feltételek B) A „Budapesti Hírlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhozküldéssel): pfrt kr. Félévre ..... 8 Évnegyedre ... 4 Vidékre (postán): Félévre . ... 10 C.) „Napi Tudósító“ csak magára és itt helyben Budapesten (házhoz küldéssel): Félévre ......... 3 port. (E melléklapra é­v­n­e­g­y­e­dr­e 16 f­i­z­e­t é­s nem fogadtatik el.) Évnegyedre ... 5­20 A „NAPI TUDÓSÍTÓ“ jutányosan számítandó magánhirdetésekre is használtathatik. Az előfizetés szokott módon a lap kiadó hivatalához (Országút Kunewalder-ház, Lukács László nyomdájába), vagy a szerkesztőséghez lesz beküldendő. Pest, május 28.1853.­­ 8 Szerkesztőség. Levelezések. Szathmármegye, jun. 1. k.)* E napon, reggeli órákban Nyír-Bá­tor és Vasvári között megyénk határába koro­naországunk legfőbb és legmagasabb államférfia, Alb­er­t Főherczeg Öcs. Fensége Kormányzó Urunk lépett be, néhány főrangú katonatisztek, a n.-várnai cs. kir. helytartósági alelnök gr. Zi­chy Hermann, több hivatalnokok s katonai se­­­gédtisztek kíséretében. A milyen véletlen volt reánk nézve e nagy szerencse, országunk fensé­ges kormányzóját körünkben üdvözölhetni, épen olyan őszinte s igaz volt az öröm, hódolat és lel­kesedés. Nyir-Bátor és Vasvári között épen a megye határszélén, egy a gr. Károlyi György uradalma részéről fölállított diadalkapu alatt vár- ,­ták a fenséges cs. k­ Főherczeget a szathmárme­­gyei főnökség, mátészalkai kerületi közigazg. és törv. hatóságok, nem különben n. károlyi kerü­leti főszolgabíró b. Barkóczy, díszes öltöny­ben, és S­á­n­t­h­a Imre törv. főszolgabíró. Ugyane helyen jelentek meg díszes öltönyökben tisztel­­gendők: a kerületi papság főtiszt. Tóth Károly esp. elnöklete alatt, ki a diadalkapunál egy rövid, de velős magyar beszédben üdvözlé s fogadá­s cs. Fenségét, melyre a legkegyelmesebb Főher­czeg szokott nyájasságával a tisztelgőhöz né­hány szavakat intézni méltóztatott. Itt jelentek meg az ezen kerülethez tartozó 27 helység elöl­járói is, lobogókkal kezeikben, örömmel, lelkese­déssel s hódolattal sziveikben. E küldöttség e­­gyes képviselőit is magas figyelmére méltató közszeretetben álló kormányzó Főherczeg ,­os. Fensége, s némelyeknek közőlük egyes szavaival le nem irható örömet szerzett. Az utod, főtiszt­ség, a főügyész, felügyelő és főszámvevő, a ki­tűnő hivatalnok Horváth Dienes által képvi­seltetve, szintén a megye határszélén tisztelke­­dett, s mindent elkövetett, hogy földesura, ne­mes grófja részéről ő is. Fensége irányában a tiszteletet és kegyeletet feltüntesse. A megye ha­társzélétől de egészen Nagy-Károlyiig­­ cs.Fen­sége kocsiját lovas bandériumok kísérték.

Next