Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)

1854-06-10 / 441. szám

vámos gazdát eléggé fölvilágosított s meggyőzött a földmivelési reform szükségességéről. * Gömörmegye os. k. f­ő­n­ö­k­e tudósítása nyo­mán : A poloszkói vasgyár tulajdonosa L­a­t­i­n­á­k Rudolf ur a legmagasb egybekelési Ünnepély örö­mére, a szegények felsegélésére 40 pft, a rimaszom­bati lakosok aláírási ív utján 54 ft 55 pkrt, a rozs­­nyóiak 2 ft, Barka községbeliek 1 ft 4 fyj kr, s vég­re a lucskai lakosok 36 krt pp. adlakoztak; ezen ada­­kozásoknak fele része a garamvidéki éhezők közt, másik fele pedig a túrós­oki tűz által káro­sultak közt kiosztatván, a szenvedő emberiség iránt tanúsított jelen nemeskeblű rokonszenvet köztudo­mássá tenni el nem mulasztjuk. *] A szekszárdi bortermelés, mint halljuk, magas kormány mindenre kiterjedő figyelmét magára vonta, s erre, valamint általában ama termékeny vidék forgalmának emelésére c­éloz a Sár folyó­nak a Dunába Tolna városon aluli vezetése, mire nézve az előmunkálatok már elrendeltettek. Való­ban a szekszárdi vörös borok méltán megérdemlik azon hírt, melyben állanak, s a Garay lantja által történt megörökítést. Midőn a szekszárdi borterme­­lésről szólunk, nem lehet említetlenül hagynunk egy ott szerényen működő jeles gazdát, ki az ottani vidéken a szőlőmivelés nemesítése s emelésére szó­val, példával és minden lehető módon több mint húsz év­ óta hat, ki a maga csekély telkén legjobb bort termel, melynek akója már 60 pfton is kelt Ez Mehrwerth Ignácz ur, Garaynak iskolatár­sa, ki választott barátja lévén a költőnek, benne a költészet geniuszát hatalmas buzdítással ébresztette, a ki később mint közhivatalnoka (főjegyzője) Szek­­szárdnak, tágas mezővel birt kedvencz iparágaza­tának lehető előmozdítására. Ugyanő nagy érde­mekkel bir a gyümölcstenyésztés mezején is, s M ur honosította meg ott az annyira finom s­­zletes franczia baraczkot is. Reméljük, mikép M­ ur, sze­rénységét legyőzvén , a legközelebbi terménykiál­­lításon kitűnő gyümölcseivel s gondos kezelés ut­­ján előállított jeles termékével versenyezni nem mulasztandja el. A szekszárdi bortermesztők közt tudomás szerint legelői áll: báró A­u­g­u­s­z Antal helytart. osztályos nők, továbbá Fejős János és Mutschenbacher Alajos urak. (Közbirodalmi napló.) Bécs, junius 8. Azon segélyöszvegből, melyet Császárné ő Fel­sége az egyes koronaországok különböző huma­nitási intézeteinek ajándékozni méltóztatott, a „Gr. di Ven.“ jelentése szerint a velenczei tartományok­ban több jótékony intézetek számára 3.000 frt utal­­ványoztatott. :— Külügy­minister gr. B­u o­­-S­chauenstein ő ex­­ja távírda útján Prágába hivatván, múlt éjjel oda elutazott, s ma csütörtökön reggeli 10 órakor onnan visszaérkezett. E tényt most temérdek hírek kíséretében beszélik, mik közöl csak azt emeljük ki, mely Berlinből érkezett egybehangzó tudósítások szeriitt itt hitelreméltónak tartatik : „Holnap (pén­teken) austriai Császár és porosz király Ő Felsé­­­geik közt találkozásleend Chemnitzben Szász­­országban, hova Császár ő Felségét gr. Bud­ 6 excja elkisérendi.“ — A „Triester Z.“ szerint gr. Nort­­­z ve­zérőrnagy távírda utján Prágába rendeltetett vol­na, s oda jun. 3-kán el is utazott, hogy mint mond­ják, Császár ő F­e­l­s­é­g­e saját kézirata levelé­­­vel Miklós császárhoz Sz.-Pétervárra utazzék. — Az igazságügyminister Albrecht József kerül. törv. tanácsost a nagybecskereki ker. tör­­vsztől, hasonló minőségben a zombori kerül, tör­­­székhez tette át. *Pancsován — mint értesülünk — f. hó 3-kán irtóztató jégeső esett és a földeket 2 ujjnyi magasságra elborította. Tyúk-tojás nagyságú jég­darabok sűrűn voltak láthatók. * A „Temesvarer Zeitung“ jun. 7-ki számá­ban írja : „Főherczeg Zsigmond Ő cs. Fensége tegnap ide érkezett, s holnap tovább folytatja útját. Mint értesülünk ő cs. Fensége Albert Főherczeg szombaton jun. 10-kén Verseczen keresztül, a kor­mányzó ur 6 excja kíséretében ide Temesvárra ér­kezik." * Az erdélyi illető földbirtokosoknak kifizetett urbér-kármentesítési előlegezések egész összege f. é. máj. 31-kéig 2,589,167 frt 263/4 kr. pp. Szászváros (Erdélyben) junius 1. Váro­sunk jelennen három tárgygyal bir, mik abban ed­dig nem voltak , mert van casinoja, a forradalom e­­lőtti helyébe ul; tagjai száma száz körül; a részvény 6 Kft. hírlapja mintegy tiz, s azok közt a „Buda­pesti Hírlap" is. — Másik tárgy: van zenénk; a forradalom előtti zenészeink csaknem mind kihal­tak s azok helyét újak pótolták, valami versecziek, kik a városi község részére megfogadtattak. Ezek hetenkint kétszer játszanak a piaczon és kétszer a pasinókertben, nem valami kiváló művész nép, csak amolyan barna zenész, ki végig elhegedült a galopp, polka, mazur s több másokat a nélkül, hogy tűzbe jőjön, a nélkül hogy húrja sírni tudna, vagy hogy szivérzést felkölteni elegendő tehetséggel bírna. A harmadik: van nyilt kertünk, mely a pasinóhoz tar­tozik ,­ itt hetenkint kétszer van zene. De ha már elő kellene sorolnom a m­i v­a­n után azt ami nincs, akkor tán ív-papírra volna szükségem, mert nincs sétatér, nincs szinészet, kisdedóvó, kórház, zálog­ház s Isten tudja még mi más ház, és szükséges in­tézet. Nincs továbbá hitel, de van ám tőzsér, van uzsorás is, van egyéb is, minek nem kellene lenni, jelesen nagy drágaság,­­ ámde bízzunk a jóisten­ben, hogy majd lesz, a­mi nincs, és nem lesz, a­minek lenni nem kell. (Külföldi napló ) London, Nottinghamben legközelebb meeting fog tar­tatni, Lengyelország helyreállítása ügyében.­­ Az elfogatott orosz hajók matrózai már szinte mindnyájan besoroztatták magukat az angol kereskedelmi tengerészetbe. Ezen emberek, kik r. 1. június 3. orosz hajókon 13—14 shilling-nyi havidíjt húztak, nagyon örvendenek azon, hogy most 3—4 ft­sz. - nyi havidíjt kaphatnak s hálát adnak az égnek, hogy foglyokká lettek. Pár is , jun.4. Céleste Mogador emlék­jegyzetei tegnap reggel minden könyvárusnál, hol találhatók voltak,lefoglaltattak. Egyébiránt e rend­szabály már kissé későn jött. — E napokban sokat beszéltek Salvandy­­nak a tuileriákban tett látogatásáról, azonban úgy látszik, az akadémia igazgatója csupán azért ment a cs­­lakba, hogy e tudós testület legutóbbi választá­sait a fejedelem elé terjeszsze. — Ma pünköst napján, a „Moniteur"-ön kí­vül egyetlen párisi lap sem jelent meg. Berlin, jun. 7. A .fegyvernek a porosz álla­mokon keresztülvitelét eltiltó mart. 18-ai rendelet máj. 1-ji bocsátvány által mindennemű -fhadisze­­rekre kiterjesztetett. — A bambergi értekezlet eredményéről a „Sohles. Z.“ „biztos kútfőből“ közli, miszerint az­­értekezlet azon igényt, hogy Oroszországnak a du­nai fejedelemségek elhagyására felszólításában részt vegyen, határozattá emelte. De e „végső felhívás“ általában most elhalasztatik, s csak akkor történik meg, ha Austria és Poroszország a nyugati hatal­­makkali előleges megegyezés után azon határozott biztosítást adhatják, mikép Angol-­s Francziaország is azonnal visszahúzandják seregeiket. Továbbá el­határoztatott Bambergben, hogy a porosz-austriai szerződéshez csatlakozás csak a szövetség orgánu­ma által történjék. A­mennyire a leghatározottabb jelenségekből kivehetni, a német nagyhatalmak nem szándékoznak szerződésszerűleg megállapított útjukban magukat ilyes gátlási kísérletek által meg­­tántoríttatni engedni. München, jun. 1. A hadi készületek csend­ben folytattatnak. A főfegyvertárban hevert ágyuk talpakra állíttatnak, katonai szolgálatra való lovak h­atnak össze stb. Ka­rlsruhe, máj. 31. A kormány az Oden­­wald és Taubengrund lakosaihoz proclamatiót inté­zett, melyben az érsek eljárását alkotmányszegés­­nek bélyegzi; továbbá felvilágosítást ad az azon lé­pésekről, melyeket ez ügyben a kormány tett, egy­szersmind erősítvén, hogy eszébe sem jut valami­képen a kath. alapítvány javakra tenni kezét. Hal­­­lomás szerint az iskolatanítók is fel fognak nyilat­kozatra szólíttatni, hajlandók-e magukat az érseki rendeletek­ és parancsoknak alávetni? Freiburg, máj. 31. Tegnap est­e az egy­házátok, mi a harangokon máj 22. óta feküdt, meg­­szün­tetett. Kästle segédlelkész ismét szabad. Turin, máj. 29-kén az illető hivatalnokok a püspöki seminariumba mentek, leltár készítése vé­gett, a seminarium a hadügy­minister rendelkezése alá fogván adatni, ki azt laktanyának fogja használ­ni. A ház gondviselésével megbízottak csak presiv ellenállást gyakoroltak, sehol semmit fel nem­­nyi­tottak, hanem minden zárt erőszakkal kelle felnyitni. — A szardiniai képviselőkamra máj. 31-ei ü­­lésében a közbátorságot illető törvényjavaslatot szótöbbséggel elfogadta. — A „Parlamento“ jelen­ti Speziából, hogy a csendzavarás megújulása miat­ti minden politikai aggodalom megszűnt. A Mal­fa­­­a­n­o gőzös, mely a pártot őrzötte, már elment az elfogottak Sarzanába vitettek, hol perük lefoly­ni fog. Nápoly, máj. 28. A „Parlamento“-nak írják Messinából, hogy ott számos politikai elfogatások történtek. Stockholm, máj. 31. Tegnap a király ma­­gánaudientiákat adott Lobstein franczia követ­nek, ki a királynak egy császári iratot nyújtott át, és b. Langenau austriai cs. k. követnek. Christiania, máj. 30. A skandináviai ter­mészetvizsgálók gyűlése e nyárról későbbi évre halasztatott el. A storthing a vámtarifa vitatásával foglalkozik. — „O. C.“ Több bel- és külföldi lapokban kering azon hir, miszerint legközelebb egy új községtörvény behozatala fogna történni. Képe­sek vagyunk e hírt a tényleges való igaz mér­tékére leszállítani. Igaz, hogy a községügy sza­bályozásánál­ elvek megállapítása a legsürgetőbb tanácskozások tárgyát képezi, de az erre vonat­kozó törvényhozási határozmányok keresztülvi­tele mindenesetre csak akkor fog megtörténhetni, ha a közigazgatási s törvénykezési szervezet tö­kéletesen be lesz végezve, mert csak akkor lehet a községi intézményeket, melyeknek ama szer­vezethez életerős hatályuk minden viszonyaiban csatlakozniok kell, sikerre kilátással szervezni. A­USTRIA, B­é­c­s, jun. 8. „O. C.“ Mint biztos kútfőből értesülünk, a Tessin kanton ellen, múlt év óta fennálló határzár ő cs. k. A­p­o­s­t­a­­­i P­e­r­­s­é­g­e legmagasb határozata következtében kö­zelebbről meg fog szüntettetni, és az ezen rend­szabály végrehajtására megkívántató előzmé­nyek már folyamatban vannak.­­ A kantonnak a lombardi területtől elzárását azon időben a leg­világosabb politikai biztonsági tekintetek paran­csolták . Tessin kanton évek óta elhirhedt gyűl­­­helye volt a leghírnevesb olaszországi lázítóknak; ezen kantonba nyúltak szálai a Lombardia ker­esendő ellen bezárólag az 1853 febr. 6-k i milánói merényig szőtt fondorlatoknak; s különösen tud­­­va volt, hogy Mazzini m. é. februárban Tessin kantonban tartózkodott. De habár e tapasztala­tok által a cs. k. kormány cselekvésmódja töké­letesen igazolva volt, annak mégis nem lehetett szándéka a dolgok oly állapotát, mely a közle­kedést az anyagi érdekek kötelékével szorosan egybekapcsolt terület közt meggátló, a felsőbb szükségesség mértékén túl meghosszabbítani, és Schweiz legfelsőbb szövetségi hatóságától füg­gött, kielégítő és hatályos kezesség nyújtása ál­tal ily panaszok jövőbeni visszatérése ellen, an­nak végét eszközölni. Mint halljuk,ily biztosítások most oly módon adattak, mikép azok a cs.k. kor­mányt kielégíthetők s rábirhatók, hogy a Tessin kanton elleni elzárási rendszabályt megszüntesse. E közben a tessini állambelieknek austriai földről kiutasítása fennmarad, minthogy a szerzeteseknek Tessin kantonból kiutasítása, valamint a kanton­­hatóságnak a poleggioi és asconai seminariu­­mok kezelésére vonatkozó s a milánói érsekséget illető jogba avatkozása iránt a tessini hatóság ré­széről a kiegyenlítésre kellő lépések nem vár­­­hatók. K­ÜLFÖLD. Tudósítások a harc­terekről. A legutolsó tudósítások szerint Sziliézt­­r­iánál jún. 4-ig semmi jelentősb esemény nem történt. Az oroszok folytatják ostrommunkálatai­­kat, s a törökök gyakran kiütnek, hogy azokat zavarják. Az Abdul -Medzsid elővár, mely leg­először el lenne foglalandó, 60 ágyúval bír s há­romszoros szikla­kőfal védelmezi. Ez elővár épí­tése nyolc­h­ónapi éjjelnappal folyó munkát igé­nyelt. Viddinből jan. 4. reggeli 6 órakor je­lenti a távirda. Az aldunai tudósítások igen el­lenkeznek egymással. Bizonyos, hogy az oroszok Szilisztriánál még legkisebb előnyt sem vívtak ki. A törökök csaknem egészen kivonulnak Kis­­oláhországból és összes rendelkezhető csapataik­kal Sumla felé húzódnak. Turnu-Szeverin­­be tegnap azon hír érkezett, miszerint az oro­­­szok Krajovát megint fenyegetik, és hogy onnan 6-kán a törökök egészen kivonultak vol­­na. (?) Viddinbe máj. 30-kán érkezett egy futár Halim pasától, a kisoláhországi török csapatok parancsnokától, a 29-bén Iskender bey által Szlatinánál kivívott győzelem jelentésével. E je­lentés szerint 2000 orosz lovasság és 1000 ko­zák egy lovasüteggel az Iskender bey alatti 3—4000 basibozákot megtámadta, de heves csata után tökéletesen megveretett; az oroszok 4 ágyút legénységestül vesztettek, ezenkivül 17 foglyot sok lovat és lőszerkocsit.­­ Halottaik és sebesül­teik száma 5—600-ra, a törököké 150—180-ra létezik Viddini jun. 2—ki tudósítás egy harmadik csatát is említ, mely Kisoláhország határán már 29-kén a törökök javára történt, a két másik csata tudomás szerint 28 és 30-kán volt. Ugyane levél említi azon Konstantinápolyból érkezett parancsot, mely a kisoláhországi sergeknek Sum­­lába menetelét rendeli. A Bumlai haditanácsban véglegesen elhatá­roztatott, hogy sem lengyel, sem olasz vagy más idegen legio felállítása meg nem engedtetik. A hajózásnak Kalafáttól Nikápoly és Szisztovig ki­terjesztése végett azon körülménynél fogva, mi­szerint a túlpartról az oroszok már elvonultak, lépések tétettek az illető pasáknál. Iskender beg az Olt mentében czirkál fel s alá. Az Olt vizénél fogságba esett oroszok, vala­mint 50 és egynéhány ló,­ Kalafátba már jún. 2-kán megérkeztek. Lövegeikből az oroszok Szla­tinánál csak két lőporkocsit mentettek meg; az elfoglalt ágyuk csak kiseblűek. Montenegróból —mint a „Wiener Z.“­­nak írják — a legutóbbi tudósítások az eddigiek­nél kevesbbé megnyugtatók, a rablóbeütések újra elkezdődtek, egy Podgorizzából Spaxba útban volt élelemszállítványt a montenegróiak megtá­madtak, mely alkalommal az ottani nem rendes csapatok parancsnoka és még egy török megöle­tett. Ez eseményt a törökök elleni ellenséges­kedés újra kezdődésének tartják. A monteneg­róiak által az ellenségeskedés kezdete óta Her­­czegovinából rabolt martalékot 700 db juhra, 100 ökör és 12—15 lóra teszik; 22 egyént öltek meg, kiknek mindenét elszedték, és fejeiket diadaljelül hazavitték. Dániel fejedelem görög pünköst napján (jun. ll) a helységfőnököket mind össze­hívta Cettinjébe tanácskozni, várjon az ellensé­geskedést a török ellen forma szerint elkezdjék-e? Mi közben a török ráják emissariusok által folyvást felkelésre buzdíttatnak. A „Tr.­­Z.“ írja Konstantinápolyból máj. 25-ről. Mint legközelebbi eredményét, a sumlai haditanácsnak, mely tegnap ugyanazon személyek által, a pénzügyministernek is meghí­vásával, itt a szultán jelenlétében folytattatott, hallani, hogy a skutarii s gallipolii csapatok elin­dulása elrendeltetett. Két hadosztály angol, u­­gyanannyi franczia nyolcz nap alatt Várnába ha­­józand; a várnai helyőrség, lovasság és tüzér­séggel 20,000 re emeltetik, s a carabinált bul­gáriai hadsereg jobb szárnyát képezendi. Azon­ban az európai sergek csak stratégiai de nem taktikai összeköttetésben harczolandnak a mu­zulmánokkal, a mostani várnai helyőrség és egyéb török csapatok most O­m­e­r pasa középhadához csatoltatván. Ez által a parancsnoksági viszály is el van hárítva, mert O­m­e­r pasa a nyugati pa­rancsnokoknak sem alattuk sem fölöttük nem ál­­land, hanem minden haderő külön egy közös terv szerint fog mozogni, mi bizonyos pontoknak pusz­ta védelmére elegendő. Athene, máj. 29. A „Tr. Z.‘‘ Írja: A fran­czia csapatok a Piraeusban parancsot kaptak Athé­nébe indulni az alkudozások hatályos­ folyamatá­nak támogatása végett. Azonban nem mentek to­vább Karaiskaki sírjánál, hol tábort ütöttek. A király azon órában az ulti­mátum foganatosítá­sát megígérte. Esti 5 órakor a két követ a ki­rályhoz ment, neki a kicsis szerencsés bevégzésé­hez szerencsét kívánni. A franczia és angol köve­tek által alakított ministerium következő: M­a­u­­rokordatos párisi követ ministerelnök és pénzügyminister; Kanaris senator tengerész­­minister és Maurokordatos megérkezéséig elnök; P­alamides senator belügyi, Psyllas sena­tor cultus­, Ka­­t­ergis vezérőrnagy hadügyi, Argyropulos jogtanár és a „Panhellenium“ szerkesztője külügyi,­­ a 11 i­g­a államügyész igazságügyi miniszerek. E ministerium politikai színezete szerint tisztán franczia-angol, s létesü­­lésének módjáról megszállási vagy ezuránymi­­nisteriumnak nevezik. Az új ministerium hivatal­­­ba lépte előtt a királytól főudvarmesterének s e hadisegédének elbocsáttatását kívánta, s meg­nyerte. Az angol-franczia csapatok legnagyobb ré­sze máj. 29-kén ismét elhagyta a Piraeust, csal 5000 ember fog a görög király rendelkezésére a keleti kérdés bevégződéséig Görögországban ma­radni, és Lamia, Venizza, Missolunghi, Chalcis Patras és Korinth városokban fog elhelyeztetni 1000 ember a Piraeusban és környékén marad. Ma a Piraeusban horgonyzott 14 angol franczia hajó rögtön elutazott; úgy látszik, hogy a mai gőzössel Konstantinápolyból érkezett tu­dósítások tették e gyors rendszabályt szükségessé A „Tr. Z.“ Missolunghiból kelt tudó­sításai szerint a felkelési erők az epirusi hegy­ségben végkép fel vannak oszolva, s az utolsó mintegy 300 főnyi maradék is megveretve a görög határon átment és a hatóságok által feloszlatta­tott, csak Karaiskaki és T­z­a­m­­­a György szegültek annak ellene, s csekély híveikkel elha­tározták a török területre újra benyomulni.­­ Thesszáliából kedvezőbbek a hírek, hol Kalam­paka helységnél Trikalától néhány órányira a tö­rökök érzékeny veszteséget szenvedtek voln­­ár. 10-kén (22) Hadzsi Petros görög pa­rancsnok jelentése szerint. (E tudósítást ma közlöttük, annak azonban sem az „O. C.“ sem i Tr Z.“ nem adnak teljes hitelt.) Stockholm, máj. 31. Közelebbi tudósí­tásokból, mik a ■ - e k­­ a gőzkorvettel érkeztek kisül, hogy az oroszok Hangoudot nem hagyta el, hanem csak ágyúikat beljebb vonták, hogy a angol hajókat tőrbe csalják, mi azonban nem si­került. 27-kén sir Charles Napier 9 sorhajóva s több fregattal mintegy félórányira horgonyzot Gustavs vara váracetól. . Azon hitt, mintha a svéd követ Sz. Péter vártt útleveleit kikérte volna, a bécsi „Lloyd hiteles forrásból alaptalannak nyilvánítja. A s.­pétervári udvarnál levő svéd-norvég k. köv. Nordin­­nok eddig sem szabadságidőt nem kért, sem vissza nem hivatott. A svéd-norvég hajóhad egészen elhagyta stockholmi partokat. 2474 Anglia. jun. 3. A „Chronicle“ heves« London, kikel a „Times“ ismeretes hadjárati terve ellen mely ha hivatalos kútfőből eredne, szerinte fáj­dalmas bámulatot gerjesztene. „Ezen terv szer­zője“ így folytatja a poelita lap, „hihetőleg az reméli, hogy az austriai diplomatia eközben (t. míg a segély­sereg Drinápolyban piheni ki ma­gát) a czárt csapatjainak visszavonására, s szá­razon nyert sikereiveli megelégedésre indítandó, s másrészről talán azt képzeli, hogy a Balkán el­leni megtámadás esetében életbe lépne ama ii volt lehetőség, melyre az austriai-porosz szerző­désben ezélzás létetett. Már ha a szövetségese azt tanusítnák, mikép minden demonstrátióik u­tán is csak hanyagul folytatják a háborút, vajje a bécsi udvar nem térhetne-e vissza méltó jogg előbbi politikájához, azon tekintetből indul­va ki, mikép a békét csupán azon­­ hatalmasság irá­nyábani engedékenység által lehet kieszközöli mely egyedül folytatja komolyan a háborút ?“ • Szóval, a­­Chronicle1 azt állítja, hogy a „Times- féle terv költött, s hihetőleg közvetve orosz tol­ból ered, s körülményesen igyekszik bebizonyíta mikép egy ilynemű hadjárati terv csak szégyent gyalázatot hozhatna a szövetségesek fegyvereit s azért sokkal hiányosabb, semhogy azt Angol- Francziaország tábornokainak lehetne tulajdo­nítni. — A „Times“ a görög ügyre vonatkoz­ó legközelebb a parliament elé terjesztett okia­tokból azon következtetést vonja ki, mikép a gö­rög fölkelés pusztán orosz küldöttek műve, s a kép az athénei orosz követ, a görög udvart egyetértőleg szervezett egy oly mozgalmat,­­ helyesebben lehetne orosz invasiónak, mint görl fölkelésnek nevezni. Szerinte, a görög kormát egészen a végperczig, üres kifogásokkal választ Angol-­s Francziaország fenyegetéseire, s esi akkor kezdett más modorban nyilatkozni, mid' már a csapatok valóban görög földön állottak.. új görög ministerekről a „Times“ sok jót mon szerinte, ezek az alkotmányos pártnak legjelese legfüggetlenebb tagjai. Különösen K­a­t­e­r­g tábornok „kitűnő s becsülettelj­es szerepet já­szott amaz eseményeknél, melyek a görög alko­mány megalapítására vezettek.“ A görög ko­mány elleni bizonyítékok közt, e lap T­z­a­v­e 11 tábornoknak egy elfogatott levelét idézi, ki tl­szólag kilépett a szolgálatból, hogy a törökök i­leni parancsnokságot átvegye. Ugyanis Travell P­e­t­á­b­ó­l ápril 25 - től *B­e­n­il­a­n­h­o­z, a­kirí magán­titkárához ir, s „további támogatásu­ké Azt ajánlja, mikép legalább két határőr-zászló A­n­i­n­o­b­a küldessék azon parancscsal, hogy­­ tüstént a felkelőkhöz csatlakozzanak. A fölkel által saját honfitársaikon elkövetett kegyetlen i­géket kitünteti Grivas fölkelő-főnöknek . april 2-ról kelt levele, mely sz athénei any

Next