Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)
1854-06-10 / 441. szám
Pest, Szombati. Előfizetési felhívás a július-decemberi félévi folyamra. A jövő félévben e lapnak egy — egyébiránt külön álló munkát képző és külön is megszerezhető — melléklete lesz, egy 10—12 ívnyi, finom ízléssel írt franczia regény, csinos fordításban, e czím alatt : „Pontanges marquis.“ Irta Girardin Emilné. — Ki a ,,B. P. Hirlap“ t. ez. előfizetői közöl — mire azonban kötelezve nincs — a fennirt és jövő julius közepén készen levő szép regényt leirni akarja, azt az előfizetéshez csatlandó és a mellett beküldendő 2© hasz párért díjmentesen megkapja; nem előfizető számára ellenben vagy könyvárusi után azon munka ára is együtt. — E munkából a nyomtatási költségek levonása után megmaradó egész összeg egy létesítendő magyar irói - nyugdíj alapítványra fordíttatik, mely intézet pártolását t.ez. Fáy András és Szemere Pál köztiszteletben álló hazánkfiai valának szívesek elvállalni. Előfizetési föltételek: Helyben: Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre : Fölévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 30 kr. A július közepén megjelenő franczia regénynyel együtt :• Helyben : Félévre 8 pft 20 kr. Évnegyedre 4 pft 20 kr. Vidékre: Félévre 10 pft 20 kr. Évnegyedre 5 pft 40 kr. Az előfizetés a lap kiadóhivatalában (Országút, Kunewalderház földszint) történik. ________________________SZERK. HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Felsége Erzsébet Császárné a Magyarországban fennálló jótékonysági intézeteket 5000 pftnyi kegyajándékban legkegyelmesebben részesíteni méltóztatott, mely összeg a legfelsőbb szándék értelmében már is a szürkenénék pesti, nyitrai, veszprémi és szatmári, továbbá az angol kisasszonyok egri és pozsoni intézetei, továbbá a katonatiszti árvaleányok soproni növeldéje, s a szatmári katonai leánynevelő intézet közt elosztatott. Buda, jun. 8-kán 1854. A cs. k. kat. s polg. kormány által, 1854. május 7-kén kelt császári rendelet *) kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, mely által az 1853. július 29. büntető-perrendtartás 9. §-hoz képest, az 1852. május 27. büntetőtörvény 11. részében előforduló több kihágások, minden koronaországok fővárosaiban, első biróságilag az ott létező országfejedelmi biztonsági hatóság büntető törvényhatóságához utasíttatnak. A büntető perrendtartás 9. §-nak foganatosítása végett, melyben több kihágásoknak a biztonsági hatóságok büntető-törvényhatóságához leendő utasítása van kimondva, miniszereim s birodalmi tanácsom meghallgatása után, a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, következendőket rendelem: 1. §. Azon naptól fogva, melyen az 1853. július 29. büntető-perrendtartás minden egyes koronaországban hatályba lépend, annak 9. §-hoz képest, az itt elősorolt fővárosok, u. m. Bécs, Linz, Salzburg, Gratz, Laibach, Klagenfurt, Trieszt, Innsbruck, Mailand, Velencze, Zala, Prága, Brünn, Troppau, Lemberg, Krakó, Czernowitz, Buda-Pest, Temesvár, Nagy-Szeben és Zágráb rendőri kerít létében a jelen rendelet 2. §-ában kijelölt kihágások fölötti első folyamodási büntető-törvényhozó*) Bírod, törvl. 1854. május 16-ki XLIII. db. 120. sz. ság az ott létező cs. k. rendőri hatóságok által gyakorlati dó. 2. §. Ezen törvényhatósághoz utasíttatnak az 1852. május 27. büntető-törvény II. részében előforduló következő kihágások: 1. Valamely megengedett társulat tagjainak szándékos elhallgatása (büntető törvény 299. §.) 2. Nyiltparancsok, rendeletek stb. megsértése (315. §.) 3. A közvilágítás végett felállított lámpák megrongálása (317. §.) 4. A felállított intőjelek megrongálása(319.§.) 5. A 320. §-ban a)—e) betűk alatt kijelölt, a jelentkezési szabályokra vonatkozó kihágások. 6. A 321. §-ban foglalt kihágás, a mesterlegényeknek vándorkönyv (szabaduló-levél) nélküli fölvételére vonatkozólag. 7. A kiutasítottnak a 323. és 324. §§-ban kijelölt visszatérése, amennyiben a kiutasítás biztonsági vagy községi hatóságok által rendeltetett. 8. A veszélyes helyeken a fürdés vagy jéghátára kelés elleni tilalomnak a 338. §-ban kijelölt áthágása. 9. Épitkezésnél az intőjelek felállításának elmulasztása (380. §.) 10. A 387. 388. 390. és 391. §§-ban kijelölt kihágások, a veszett vagy veszettségről gyanús állat följelentésének elmulasztására, ártalmas állatok jogosítlan tartására, engedelemmel tartott vadállat megőrzésébeni hanyagságra s gonosz természetű háziállatok elhanyagolására vonatkozólag. 11. Kutak, víztartók stb. betisztátalanítása (398. §.) 12. Utczáknak éjjel szekerek, hordók stb. általi elzárása, vagy annál intőjelek és lámpások fölállításánakelmulasztása (422—424. §§.) 13. Ablakokbeli stb. lehajitás vagy az oda állított vagy akasztott tárgyak megerősítésének elmulasztása (426. § 14. A 427—430. §§-ban kijelölt áthágásai a sebes és vigyázatlan kocsizás és lovaglás, a rendőrség által alkalmasnak nem talált szolgával bújtatás s a lovaknak felügyelet nélkül állatása iránt létező tilalomnak. 15. A 496. §-ban kijelölt nyilvános mocskolódások vagy bántalmazások. 16. Az 517—521. §§-ban kihágásnak nyilvánított koldulás. 17. Megrögzött, veszélyes részegség bizonyos kézműveseknél, napszámosoknál és cselédeknél (524. §.) 18. Erkölcstelenségek, amennyiben azok az 525. §. szabálya szerint a hatóságok által a közerkölcsiség elleni kihágásokkép büntetendők. Az itt 3. 4. 9. 10. 11. 12. 13. 14. és 17-dik számok alatt elősorolt kihágások azonban csak akkor tartoznak az 1. §-ban említett rendőri hatóságok büntető bíráskodása alá, ha ezen kihágások által sérelmet senki nem vallott. 3. §. Jelen rendelet végrehajtásával bel- és igazságügyi miniszereim s legfőbb rendőri hatóságom főnöke bizatnak meg. Ezek egyszersmind fölhatalmaztatnak arra, hogy ezen rendelet hatályosságát az 1. §-ban említett helyeken kívül a büntető-perrendtartás 9. §hoz képest még más helyekre is kiterjeszszék, s azon városok tekintetében, melyekben a rendőrigazgatóság több rendőri járási biztosságokra van elosztva, meghatározzák, hogy a jelen rendeletbenmegállapított büntető-törvényhatóság mennyiben lesz a központi igazgatóság vagy a járási biztosságok által gyakorlandó. Bécs, május 11-kén 1854. A magyarországi cs. k. pénzügyi orsz. igazgatóság a mezőlaborczi adószedői állomást Sperlich József lublói cs. k. adóhivatali ellenőrre ideigl. ruházta, továbbá Bürgermeister Ferencz gyüjtőpénztári segédet a borosjenői adóhivatalnál II. oszt. tisztté kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, junius 8. Felségeik Prágában mulatásáról következő tudósítások érkeztek: Ferenci József, s. k., Gr. Buo-Schauenstein, s. k., Bach, s. k., Krauss, s. k., Legfelsőbb rendeletre: Ransonnet,s. k. 441. l. BUDAPESTI Megjelenik e lap , hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben (félévre) frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivataliban, Lukács L. és társ könyvnyomdájában (Országút Kunewalderház), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czim . lak, hely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen 4 k 1 ad ő hivatalhoz utasítandók. IRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderházi 2-ik emeletben. 6 Felségeik 4-kén reggeli 9 ór. sz. misét hallgattak a cs. k. udv. kápolnában; aztán kirándulást tettek Pleschkovitzba, Ferdinand császár és Mária Anna császárné ő iiyeik látogatására. Az oda vivő útban a bubenci állomás, a szomszéd házak, Bubeno helység és a Prága-Lahn-i vaspálya udvara Unnepies díszítvényben ragyogtak. A pályaudvar előtt felállított obeliszknél a községi képviselők, helybeli papság, ezédek, iskolai ifjak állottak, az állomásudvar előtt a járási és állomási hatóságok és tisztek, Sacher-Masoch udv. tan. és Fuchs pályaüzletigazgató várták a Felségeiket, és a tisztek sorai közt a cs. k. udv. kocsiba kísérték. Az elutazás db. 10 órakor történt a jelenlevők éljenzései közt. Esti 6 órakor tértek vissza 0 Felségeik Plosohkovitzból a bubenoi állomáshoz. Hivatalos tisztelgés nem történt, de az iskolai ifjúság, czéhek és az öszszegyűlt nép zajos kiáltásokkal üdvözlők az érkezőket. 0 Felségeik esti hét órakor értek a Hrad- dzsinra a tömeg lelkesült vivatjai közt. Jun. 5-kén d. e. '/,11 órakor ÓFelségeik a maga katonaság, 11-kor a nemesség tisztelgését fogadák. Egy negyedórával később egy küldöttség Császárné Ő Felségének átnyujtá Prága városa csipkeajándékát. fési2 órakor a kerületek küldöttségei bocsáttattak elő. Ő Felsége a küldöttségek mindenikéhez intézett néhány szavat azon nyelven, melyen az üdvözlőbeszéd hangzott, csehül vagy németül. Az Uralkodó virágzó kinézése és derült hangulata mindenkire boldogítólag hatott. D. u. 4 óz. császári ebéd. Pontban 8 órakor a cs. k. Felségek a lovagjátékon jelentek meg, melyet a cseh aristokratia Leopold főlig 6 os.fens, vezetése G .Amasíí rendezett a goth stílben legizlésesben díszített Waldstein-lovagoldában. Az egész tér légszeszsvel napfényesen ki volt világítva, ő Felségek érkezésükkor a néphymnus zengése közt az üléseiről felkelt egész gyűlés által háromszoros dörgő vivattal fogadtattak. Ő Felsége a Császár maga dzsidásezredének ezredesi egyenruhájában volt. Most kezdődött a caronssel Stiriangének s neje Mária bajor hgnőnek bevonulásával. Stiria hgét Leopold főhge os. fens., Mária bajor hgnőt Auersperg Vilma hgnő személyesiték. A fényes menet pompás jelmezeinek szabásai pontosan azon korból vétettek, melyben az esemény történt s a hagyományos rajzoknak megfelelők voltak. Miután az egész menet kétszer körüljárta a tért, következett az első és második négyes, a fej-caroussel, a 3-dik négyes, a fegyvertáncz, aztán általános díszmenet és bezáró csoportozat. A lovagjáték végével a Felségeik felkelvén ülőhelyükről háromszoros vivat-kiáltások és a néphymnus zengése közt elhagyák a nézőhelyet. Az egész előadás sikerültebb nem lehetett volna, a mozdulatokban pontosság, játékbani ügyesség fölül múlhatlan volt, és nem lehetett nem csodálni Leopold forig ő is fenségét nyeregbeni nyugodtsága és a parancslásbani biztonságával az általa vezényelt és igen komplicált négyeseknél.— Prágát tegnap közöröm villanyozta át azon hírre, hogy ő csak. Felségeik ittmulatási idejöket meghosszabbítani akarnák. Midőn tisztelt megyefőnökünk, helyi, tanácsos Bonyhádi Gyula ur, ezen legmagasabb kitüntetése után, a megye székvárosába, Gyulára megérkezett, az összes lakosság által fáklyás zenével üdvözölve fogadtatott. E tény fölújítja emlékezetünkbe a régi világot, midőn a nép szeretetét, bizodalmát és ragaszkodását vezetői iránt, ily demonstrátiókban láttuk nyilatkozni. S mennyivel inkább ellenkezik az akkori vezetők és akkori nép helyzete és viszonyai a mostaniakkal, annál feltűnőbb és annál örvendetesebb, hogy a szeretetben, és annak nyilvánítása módjában itt a hajdani typussal találkozunk. — A megye népének érzelmeit egy ifjú tolmácsolta, ügye sen szerkezeti szónoklatában azt emelve ki leginkább, minő ritka példa a kormányhivatalnokok sorában a mi Bonyhádiak, kit épen úgy szeretnek a 1 a 11, a mennyire becsülnek fenn, és mennyire örül a nép azon, hogy kit ő szeretete fejében jutalmazni nem bír, az óhajtott jutalmat annak számára onnan adva látja, honnan egyszersmind dicsőség is árad azzal a jutásra azottra. Igazán, ily nehéz időkben, oly tisztviselő mint Bonyhádi Gyula, amily ritkaság, és oly nagy nyereség kormánynak és népnek egyaránt. Tisztelt megyefőnök úr azonban szerényen utasítáa vissza az üdvözletre adott válaszában a tisztelgést személyétől, s úgy vette azt, mint bizodalom és ragaszkodás nyilvánítását azon kormány iránt, melynek maga csak egyik orgánuma , s e tekintetből örvendett annak. Mi pedig annak örvendünk, hogy e közénk jutott kormányorgánum, személyében is oly tiszteletreméltó egyéniség, kit a magántársulatok is vetélkedve igyekeznek elnökeikké megnyerni. Meg kell jegyeznünk, hogy megyefőnökünk a magas kormánytól egy újabb megtiszteltetésben részesült, melyről azonban egy vidéki levél szűk köre bővebben, szólnunk nem enged. Május elhozta magával szokott vigalmait is. Legnevezetesebb volt ezek közt a szarvasi és békési, mely utóbbit a nyájas leereszkedéséért mindenektől tisztelt Bonyhádiné maga is jelenlétével diszesített. Jelenleg minden körök egyedüli beszédtárgya azon örvendetes hir, hogy Császár és Császárné ő Felségeik meglátogatandják hazánkat. Isten hozza ő Felségeiket közénk! r.l. Levelezések. Szarvas (Békésm.) jun. elején. Öröm és megelégedés érzetével fogok tollat, azon örömmel, mely a létett elkövetésekor,s azon megelégedéssel, mely az arra következett méltányló elismerés láttára tölti el a kebelt. Békés - megye — büszkék vagyunk erre — mint e haza minden törvényhatóságai, minden módot, minden alkalmat megragad, hogy a felső Uralkodóház, s annak legmagasabb kormánya iránti mindenkor hű leyális érzelmeit tanúsíthassa. — Ez forrása legőszintébb örömünknek!.. . Békésmegye egyszersmind szerencsés, hogy ragaszkodó hűsége oda fenn is tudva, elismerve és méltányolva van! Innen ered legbensőbb megelégedésünk... mondhatjuk — büszkeségünk. Avagy nem méltán lehetünk-e büszkék reá, midőn látjuk, hogy megyénk öcsék. Apostoli Felsége előtt oly jó hirben áll, hogy annak főnökét kegyelme legmagasb jeleivel kitüntetni méltónak találta s őt a Ferencz József-rend lovagkeresztjével legkegyesebben földiszítette; egyik szolgabiránkat koronás aranykereszttel s több falusi biráinkat ezüst érdemkereszttel ajándékozta meg? Valóban e kitüntető fejedelmi kegy, a mint egyfelől méltán büszkévé tehet minket, úgy másrészről ösztönül szolgálhat, hogy a hűség és alattvalói ragaszkodásban meg ne szűnjünk a közbirodalom lakóival a legnemesebb versenyt futni. ‘ Junius 10-én 1854. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Junius 10. *] A gazdasági egyesület köztelkén más napokban láthatott s 8-án bezárt gazd. eszköz- és gépkiállítás nyilván mutatta azon lendület zsengéit, melyet nálunk az ország iparának legfőbb ágazata — a földművelés minden irányban venni készül és venni hivatva van. Zsengének nevezzük ez első kiállítást e téren, mert csak kezdet még, s biztos reményünk van, mikép az lassan lassan nagyszerű tanulságos s eredménydús kiállításokká fog fejlődni. Még vak közel mögöttünk ama viszonyok, mikbeli kibontakozás e lendület szülője. Minél inkább fognak ezek tisztulni, minél jobban megerősülnek az új állapotok, minél inkább belátandja minden gazda, hogy régi rendszerrel, régieszközökkel nem boldogul, annál nagyobb virágzásnak induland a földipar, melynél mindenütt főszerepet játszanak az eszközök és gépek; annál terjedőlmesb kiállításokat remélhetünk e nemben, és itt legörvendetesb az, hogy hazai gépészet mutatványait tüntetik föl. A földmivelés elhaladásával fejlődni fog a technika? De legfőbb haszon a praktikus gazdára leáramlandik. Azért örömünkre szolgált, hogy a közelmúlt kiállítást nagyszámú mezőgazdák látogatták. És méltán. Bő alkalom kínálkozott okulást nyújtó tapasztalatok és észleletekre. A köztelek udvarának egy része tele volt mindenféle gazdasági eszközök és gépekkel. Tiz osztályba rendezve feküdtek egymás mellett a földmivelést s termelést hatalmasan előmozdító szerek. Főherczeg kormányzó Urunk 6 fensége, jeles mezőgazdáink Benkő Dániel, Korizmics László urak s a pesti czukorgyáregylet küldeményein kívül, fővárosi gépészeink közöl legnagyobb mértékben Vidacs István, Farkas J. és Szijj Sámuel, aztán Temlin és Ellmayer gyárai voltak képviselve, s a küldemények száma összesen 73-ra rúgott (ezekből maga Vidacs 39 számot foglalt el). Valóban öröm volt e különféle czélos rendszerű készítményeket , a földmivelés e mozdonyait szemlélni ’s a sikerült próbákat figyelemmel kísérni Hisz sütk, mikép e kiállítás?