Budapesti Hírlap, 1854. október (534-559. szám)

1854-10-14 / 545. szám

Pest,­Szombat, Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ October-decent béri évnegyedére. Helyben : 4 ft pp. Vidékre : 5 ft 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdá­jában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb be­küldését kérjük­ SZERK. HIVATALOS RÉSZ Az igazságügyi m. Ministerium f. hó 2-diki 18669. sz. a. kibocsátványa folytán az ügyvédség ideiglenes gyakorlatára a debreczeni országos fő­törvényszék kerületében, hivatali székhelylyel Ara­don Kádár József kineveztetett. A magyar cs. kir. országos pénzügy igazgató­ság jászberényi II. oszt. adószedővé Morgen­­t­h­a­­ Károly kisvárdai III. oszt. os. kir. adószedőt, a kun-szent-miklósi adóhivatalhoz 111. oszt. adó­szedővé Szedog­lo­vic­h Ignácz szalontai adó­hivatali ellenőrt, végre oszlári adóhivatali III. oszt. ellenőrré Tar­man Gergely nagytapolcsányi adó­hivatali helyettes ellenőrt, mindhármat ideiglenesen kinevezte. Aa, Levelezések. Zombor, October 8. Mivel a politikai téren fontosabb események­­ *) A király főministere gr. Fin­kensteinnak e hely-­­ ritkán merülnek,fel egyoldalú társas életünk leira- ■ zetét jellemző szavakat irta a csatatéren : „Joh­­­sóval pedig a tisztelt olvasót untatni nem aka­.. ..... .. , F.hó 4-kén szokásos szertartással ünnepel­hab© keine Hilfsquellen mehr, und glaube das d­­­rom, azért bátorkodom xav. sz. Ferencz napja j tetett Császár 0 Felsége névnapja, katonai és pol? • ' j mi.t .iiA. «/.«Ia.am 1/,k nrav/ia /lan ! iifin Afl/C no adrnanrm ^vAnb­int tartatni avnenff 1 ViatAaanAlr.an bin,';! ____.i i *i t ... *. verloren ist. loh werde den | után eső vasárnapon évenkint tartatni szokott­­ hatóságokon kívül számos világiak részvétével és Vaterlandes nicht über-­­ úgynevezett „leányvásárt“ röviden közleni . u-­ Múlt hetekben a takarékpénztár épülőben u­gyanis, a mondott vasárnapon városunk alsóbb­­ levő szállodája a 3-dik emeletnyi magasságot el­munkásság közt és szegényes tartás mellett, ta­­­­nításon, vallásos és erkölcsi oktatáson kívül egy­szerű, egyenlő s testvéries életmódra szoktattat­­nak úgy, hogy gonoszság vagy pajkosságra a szi­­­gorú felügyelés alatt nem is­ gondolhatnak, r. 1. Temesvár, oct. 8. NEMHIVATALOS KÉSZ. PEST, oct. 13. A keleti ügy és a porosz politi­ka. — Az ismeretes „Kreuzzeitung“ az orosz rend­szer és politika rendületlen védőjes berlini köz­lönye a bécsi csász.­kabinet ellen közelebbről néhány czikkében épen oly illetlenül mint ügyet­lenül kikelt, mire különösen alkalmul használta gr. Bud­ külügyminiszer urnak a sept. 21-ki po­rosz körsürgönyre august. 30-kán adott­ erélyes válaszát. (L. e két jegyzéket e lap 536, 537 és 540 számaiban.) Nem lehet tagadni, a porosz udvarnak sept. 3-án kelt és a tudva levő négy biztosíték kérdé­sét illető s már visszalépőleg hangzó körjegyzéke következtében, mire az austriai csász­­udvar sept. 14-én válaszolt, (l. e két körjegyzéket e lap 526 és 533 számaiban) a két német főudvar közt a helyzetnek különböző szempontból felfogása, s ebből némi feszültség származott. Hogy erre a határozott jelleműnek nem mondható porosz po­litika adott okot és alkalmat,világos és a közlött diplomatiai oklevelekből tudva van. Jelesen da­czára annak, hogy a négy biztosítékot a berlini udvar is aug. 13-ai jegyzékében a sz.­pétervári kabinetnek elfogadás végett melegen ajánlá, mégis miután a mondott kabinet aug. 26 -i vá­laszában azon ajánlást határozottan visszautasí­totta, a berlini udvar sept. 3-ki körsürgönyének tanúsítása szerint maga nézetét változtatva a sz.­pétervári kabinethez hajtását tünteté ki. Nem egyszer nyilvánítottuk, hogy az öszves Németországnak a keleti kérdésben egyetértése azon feltétel, mi legbiztosabban és leghamarább czélra vezetend. A milyen igaz ez­ állítás, épen úgy kétségbevonhatlan, hogy Négeflroszágnak netaláni sajnos meghasonlása messze vonató kár­tékony bonyolódásokat idézend elő, és a háború­nak mind kiterjedésére, mind tartására nézve vészteljes hatással leend.­­ Nem hihetjük, hogy az európai csapássá fa­juló szakadás daemoni Berlinben erőt vegyen a közös német érdeken és egy loyális politika tö­­rekvésén a mit eddig a két német főudvar oly eré­lyesen és szép sikerrel védett, s bizton reméljük, mikép Berlinben az utolsó órában is győzni fog a jog és igazság ügye, a jobb és helyesebb meg­győződés, mi az aprólékos pártérdeket és nézete­ket háttérbe szorítandja. A legújabb berlini tu­dósítások, jelesen azon örvendetes, vajha való­suló hir is, miszerint a német érzésű és hazafi keblű porosz herczeg közelebbről Bécsbe jőne i­­s. Vasutügy, különös tekintet­ Magyarországra. I. — Az uj vasuttör­t­e ! — Az óhajtott fordulás bekövetkezésére látszik­ , kész hazafiaknak, a közlekedés annyira fontos ■ osztályú mindkét nak mutatni, minek egyébiránt a pórna király­­ térél uj korszakot nyitni az ország számára, s helyen összejővén nembeli fiatalsága bizonyos rövid társalgás után először az által mind a közjó irányában érdemeket szed­i kisebb csoportokban, később pedig egy egész rezet , mind öngyarapításuk érdekében közre-­­ nagy kört—kólót — ez a neve nemzeti tánczuk­­dolgozni. I nak — képezve, a melynek közepén több dudás Nem akarjuk újra felsorolni azon előnyöket,­­ foglal helyet, tánczba kerekednek, ekkor a háza­miket az uj vasuttörvény a vállalkozóknak bizt­o­sulandó legények szülői vagy legközelebb robo­­­tosít,­csak annyit említünk, mikép az oly törve­ni megjelennek,és a kóló közepére men­vén ottfia­­vényés kamatot (15 per maximumot) enged­­­ik számára egy hajadont szemelve ki, azt egy alma a vasutüzleti jövedelemből élvezni, minőt semmi más nyerészkedési vagy pénzforgalmi vállalat­nál törvényesül nem ismer el. Ezenkívül újra el­adása által fiaik leendő nejéül eljegyzik; ha a ha­n­­adon az elmát elfogadja, az eljegyzés megtörtént,­­ a gyűrűváltás vagy ugyanazon vagy pedig felemelkedett magas gondolkozása is kezessége gyanánt tekinthető. Hiszszük azt is, hogy Berlinben nem felejtik el, mikép egy állata érdeke a személyes rokoni és barátsági, egyébiránt igen becses köteléknél erő­sebb, és a politikai mérlegben többet nyom. Egy századdal ezelőtt, midőn Erzsébet csá­szárné ült az orosz trónon, a nagy király II. Fridrik ellen alakult európai szövetség egyik tagj­a volt az orosz udvar, és a hétéves háború folytában a porosz állam felforgatására irányzott törekvés egyik legmérgesebb tényezője épen az orosz politi­ka volt. Az 1758 dik év elején a keleti porosz tar­tományba benyomult orosz sergek azt elfoglalták és a porosz rendeket kényszerítők az orosz csá­szárnénak hűség és hódolati hitet tenni le. )I Fridrik nem tudta e sérelmet feledni, és soha többször azon tartományt maga látogatásával nem tisztelte meg. — Nem egyszer szorongatták az o­­rosz sergek a nagy királyt, ki a kunersdorfi csata után — aug. 12-kén 1759 ben — miben a Solti­­kofftól vezetett orosz sergek döntöttek, magát és országát elveszettnek hitte. *) Erzsébet halála ugyan megmente Poroszországot, de még II. Ka­tharina császárnénak jut. 9-kén 1762-ben kelt trónra lépő manifestumában is Poroszország úgy­­ érőbb ösztön a közvetlen hiszon; de tagadhatlan, s Uiceerettel legyen mondva, miként több rom­­ van említve, mint Oroszország „leggonoszabb el- s miszerint a közvetett előnyök is oly hatba- i bori hölgyek szív- és kebelrontó regények olva­­lenségei­ (der ärgste Feind), minek kedvetlen j­­ós erejűek lehetnek némely vállalatoknál, hogy í­rásával felhagyva, e helyett hasznos és erkölcsös következését azonban a császárné megengeszte-­­általános részvétet csak ott nem ébresztenek, hol­ könyvek olvasásával foglalatoskodnak, sőt van­­lésével a nagy király bölcs és előrenéző politikája , a haladás s fejlődés szelleme kihalt. Ezért közve- ;­nak olyanok is , kik a politikai lapot sok férfiak­­elfordítá,­i tett előnyök legnagyobb számmal s legfontosabb­­­nál szorgalmatosabban olvassák — s igy a világi Nem azért hoztuk fel ez adatokat, hogy I minőségben mutatkoznak a vasútépítési vállalat­i eseményeket is rostálgatják. • ABC: gyűlöletes reminiscentiákat töltsünk fel, vala­m­í toknál?-Az ezekből egész országra háramló ha­­j­lékezetébe hozzák a közönségnek, miszerint a­­ legközelebbi napon ünnepélyesen megtartatik; ha vasutengedély tartásának ideje, melynek maxi-­­ pedig e leány az almát visszautasítja, azzal egy­­murva 90 évben van megállapítva, teljes bizto­s­szersmind személyét is a kérőtől megtagadja; fő­­sítéket nyújt a befektetett tőkék óhajtott gyű- I lösleges azt említenem, miként ez alkalommal te­­­mölcsöztetése s hasz­nosítására.­­ mérdek városi nép gyűl össze. E leány vásárnak ke-Ezen előnyök közvetlenül hívják fel a­­­letkeztéről különbfélék a vélemények, annak ere­­donfiak vállalkozási szellemét, mert közvetlen i­d­etét muit században városunkban lévő s Il-ik jó­hasznot ígérnek a vállalkozóknak, kiknek erdé- I­zsef császár által eltörölt xav. sz. Ferenczről kell ersg ily fontos ügynél az állam annyira te- ! czivizett szerzetesek idejére teszik, mások ellen­­őintetbe veszi, hogy őket, szükség esetében, még­­­ben még távolabb, t.i. a törökök idejéből származ -illő kamattal biztosítani is hajlandónak nyilatkozik. Veszteni tehát e szerint a vál­lalkozóknak a vasútépítésnél nem lehet, n­y­e­m­g­tatják, s ez utolsó állítás annál is inkább való­színűbb, mivel ezen szokást mindkét vallású, t. i. bunyeváczok és szerbek is tartják, azzal a különb­séget pedig mennyi körülmény tesz kilátásba i­s­séggel,miként az utolsóknál ez ünnepély valami- Tudjuk, mikép minden vállalkozásnál leg- í­vei későbben esik. Otb ösztön a közvetlen haszon; de tagadhatlan,­­ Dicsérettel legyen mondva, miként több szón minden egyes polgárra jótékonyan s érez-J SgIhJCCK, Sept. 30, hetőleg feloszlik.­­ Báró Gerhim Ferencz ur, városunk leg-Semmi nem jogosít fel azt állítani, hogy e­­ nevezetesebb embere, 3 nap előtt temettetett el, haza fiaiból a haladás — a szellemi s anyagi gya­­j­u egy jeles bányának főtulajdonosa lévén, sokat tapodás szelleme kihalt. Sőt inkább kétszeres é- t­tett és áldozott a város kivált e részének szépi­­kunk van remélni, miszerint az átalakulás ez­­j­­­tésére s kényelmes utak és sétányokkali ellátá­­s korszakában, a törvény felhívó szózatát követve,­­ sára, valamint szellemdus lelkülete a hozzá köz s serényen meg fogják az alkalmat ragadni, mind- s­zelebb állott, vagy vele érintkezésbe jött társas- s járt a hazai reálérdekek ez egyik legfőbb s­­eg­­­i körök és egyes magánosok életére kedvező besö­­vény, ha valamely koronaországra nézve kedvez-­­ hathatóbb tényezőjénél, a vasútépítésnél i­lyással volt, mint finom hangadó és jeles atriu­mént teljes meggyőződéssel vagyunk aziránt, mikép Berlinben a nagy király emlékezete tiszte­letben tartatik, s annak bölcs, előrenéző, s valódi tiszta német hazafi érzelmet tanúsító politikája sem lesz elfelejtve, az ország jóléte iránti buzgalmukat tanúsítani.—­­­tató általánosan tiszteltetvén, úri háza közbens­­s e kétszeres ok azon erős meggyőződésünkben i­ben részesült. Halálának oka szivvízkórság vala, fekszik, hogy a haza lényeges, életbevágó. Tanulóink már gyűlni kezdenek, mi­vel­­szükségei fölismervék, és egy a kor szükségeinek,­­ meczre nézve nem kis érdekű dolog, mivel ezek­­a kereskedelem,ipar, mezőgazdászat és közforgal­­­mok ellátásából sok szegényebb család él, sőt ipa­­rom igényeit kielégítő közlekedési rendszernek, í­rások is, mi az iskolák és a bányaakadémia nél­­mi csupán vasútépítés által lehetséges, mellőz-­­kül kipótolhattak volna. Sajnálni lehet, hogy a hőtlensége be van látva. A lycenon egyik derék tanára Bothár Dániel, ki a Ha valahol a széles birodalomban, nálunk­­ mathematico-physikai tudományok jeles szakéin­­bizonyára legnagyobb mértékben kívánja a fönn- i bere, Pozsonyba hivatván, mindjárt az iskolai év említett négy lényeges érdek, az uj vasuttörvény-­­ kezdetén üresen hagyandja helyét, szerető tanít - nek érdemlett figyelembe vételét és felhasználó-­í ványai közfájdalmazá­­sát. S ez értelemben nevezők ezt valódi kedvez- ! Városunkban nem szokatlan sőt divatos,­ménynek az ország irányában,­­ hogy a gyermekek, főleg a fiuk nagyobb koruk-Az ipar és földmivelés termékeit értékesítni,­­ ban nem tisztelik szüleiket s önfejűségükben min­­t kereskedés s közforgalomnak lendületet adni, i­denfélére vetemednek, ámbár nem rég olyan ki­­az ország reálérdekeinek életrevalóságot s ruga- s vételes eset is adta magát elő, hogy anyja által nyosságot biztosítani — ez a vasutak által elő - s keményebben megszidatván egy meglettkoru le­mozdítandó közlekedés feladata hazánkban , de l­ány, elkeseredésében tóba vetette magát; de ha­­bármennyire szükségli is a közlekedés élénkítését,­rom év óta itt már második példája fordul elő a többi három érdek, mégis, mint kiválólag föld-­­ annak, hogy becsületes polgári szülők fia könny­­ű mivelő országban, mindenekfölött a gazdi­ j­elműségekrei hajlandóság miatt telhetetlenné a szat az, melynek arra legnagyobb szüksége­ nagyravágyóvá levée, szülőit, kiktől örökséget van, — ez az, melynek emelésére a vasutak ná- t akart előre kicsikarni, előbb bántalmazta s utóbb lank m­érhetlen befolyással leendnek­ , oly tetteket követett el, hogy a világ bolondnak Ezért is, különös feladatunkká tűztük ki ma­­i kiáltota, az érdemlett büntetés elkerülése végett,­gunknak, a vasutak előnyeit a gazdászatra néz- ! Épen ma hozatott a városházára egy ily elvető­­­ben társaságok keletkeztek vaspálya - építésre, í­me, s névszerint befolyásukat a föld értékének­­ mutt lelkű, ki köztiszteletben álló apján hatalmas­­ szívén keresztül pedig a hatalmas vonal építése­­ emelésére kimutatni. s­kodott, örökségét követelvén tőle, holott az még buzgósággal folytattatok,m ily előzmények ?-­­ Szabadjon a vasutak ez oldalróli jelentékeny­­ élő szülője után maga sem örökölhetett. Van tán, mondjuk, nem tartjuk szükségesnek muta- j előnyeit, mik az uj földbirtok - viszonyokban ha-­­ eset arra is, hogy egy fiú hiszékeny gyönge-fel­­gatni, hogy az országban most is, akár foga­­­talmas támpontjukat lelik,habár csak e­m­l­é k e­z-­­ kü anyját, midőn tőle valamit ki akart csikarni, lom és belátás a vasutügy fontossága s mellőz­­­tét és okáért is napi kérdéseket érdeklő fejte-­­ mindjárt megtébolyodással fenyegette. Hasonlók hetlen ige, akár a kellő vállalkozási ösztön vas-­­ getéseink sorába fűzni. Vajha a sajtó ez ügyet e- ) számára nem ártana itt is egy oly iskolát állítani utak építése iránt nem hiányzik, — csak alkalom­­ gyetemes erővel felkarolná,s hazánkfiait hatható- f­­öl, mint Berlinben van, hova mindazon gyerme­­s felhívás kivántatott az állam részéről, a vál­­sán ösztönözné: vessék össze vállaikat, kövessék a­­ kék adatnak, kik valami bűnt vagy erkölcstelen­­talkotási szellem fölébresztésére s tényekké val­t törvény felhívását s teremtsenek vasutakat az őr­­í­séget követnek el, s hol mindenféle folytonos mérly, akkor az főleg és különösen Magyaror­szágra nézve. Semmi iránt nem mutatkozott a­­ránylag elettől fogva hazánkban oly vállalkozási készség mint a vasutak építése iránt,­­ arány­lag mondjuk, mert nálunk a vállalkozási buzga­lom általán véve csekély volt eddigelé, s a köz­­­szellem, mely azt ébreszti, ápolja és növeli, még csak bölcsőjében szendereg. Tudva van,mikép­gt Széchenyi megrázó szavára a reálirány ösvényére kezdett térni a nemzet. Azon nagyszámú vállalatok közt, melyek figyelmét elfoglalók, s melyek szükségességét a honfiak felismerék, a vasutak első rendben állottak, s még fris emlékünkben él ama buzga­lom, melylyel a vasútépítés ügyét a tevékenyebb hazafiak nagy része felkarolá. Vasút­ volt a jelszó a megyei közgyülése­­ken, tisztujításokon; kell és nem kell vasat — zengett a kortesek ajkairól, mig az országgyűlé­sen egyik másik vonal létesítéséről komoly ta­nácskozások folytak! Mindenki — az egész haza meg volt győződve ezen hathatós közlekedési eszközök általáztos hasznossága és szükségessé­géről, s csak a párt-­ vagy vidéki érdek gördíts rövidlátásában akadályokat létesítésük elé. Ilyen előzmények után, a­mik közt, dacsára nem egy stikke­lű érdeknek, a hon több részei lósítására. És e felhívás megtörtént az államkormány­­ által legközelebb közrebocsátott új vasúttörvény-­­ nyel. E legfelsőbb rendszabály bőséges alkalmat­­ szolgáltat a reálérdekeket pártoló s előmozdítani | PEST, oct. 13. szág minden részeiben­ in der That alles Untergang meines leben. — Ich sage Lebewohl für iaimer.“ 545 MFJIAPlSTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Attuaneu. Illegjelviltk­e lap, héttőt *­i főbb ctm.pek litbin­ nap 'feli k!­réve, mlud.nnap reggel. Előfizetési 4fj: Vidékre : (él í­v ■ r­e : 10 frt., é­v­n­e­g­y­ed­­r­e : S­ft. 20 kr. Helyben : («L­V ívre: 8 frt., ívnegyedre: 4 frt. — A h­l.t­d 5 t­t és­e V tttsiör twsíbzoU sorának egyszeri­ beiktatásáért 6 kr. tol*, szeriért pedig 4 kr. «aimlttatik ~ ügyes «rím 20 ok/ «^1 old* - f ■ •ií-'líí.’.1.Cr't«will filSflietheril —he Ily ben * lap kiadó hivatalában Hers János könyvnyomdájában (Országút Kunéval, derűit), vidéken minden os. kir. p­ostbhiva­talnál.— 4.2 előfizetést tartalmazó levelek a pr­ím. lak­­hely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen e­ladó hivatalhoz az a­­dtandók. I 1b0*'J i . ’m 'ST.p.5" ''1 ‘ . ,v " ‘ i.­ _ ‘A'3. - - - - é.­­.. October 14-n 1854. " . A ' f1

Next