Budapesti Hírlap, 1859. május (99-129. szám)

1859-05-04 / 102. szám

1859. — 102. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. tr. kr. Egész évre 16 — Fél évre 8 — tr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy nőnapra 1 75 tr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 6 26 (A házhozhordásért havonkint 1g­arral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban, egyes szám­ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: e­g­y o t­e­ri­­u­t­cza, 1. szám 2-di emelet. A Hivatalos Értesítő nélkül. , fkl. kr Évnegyedre 3 — Egy nőnapra 1­26 KIADÓ UI­ATAL: Barátok tere 7. szám föld­szint BUDAPESTI Szerda, május 4. Előfizetési árak ausztriai értékben VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. I . fr. kr. Egész évre 19 — Évnegyedre 5 60 Fél évre 10 —­­ Egy hónapra 2 10 Egész évre Fél évre fr. kr. 14 — 7 — Évnegyedre Egy hónapra fr. kr 4 — 1 60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petrisor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszeri­nél 1 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. A Hivatalos Értesítő nélkül. HIVATALOS RÉSZ. Császár Ő Felsége legfelsőbb rendeletére a Főherczeg Főkor­­mányzó Ur ő császári Fensége távolléte idejére, Ő Fensége helyet­­teséül rendelt altábornagy gróf Haller ő excellencziája mind katonai tekintetben, mind a kormányzatot illetőleg a fő vezetést Magyaror­szágban átvette. Változások a cs. k. hadseregben. Előléptettek s kineveztettek: gránátos-zászlóalj pa­rancsnokokká­­ .­ Az a cs. k Apostoli Felsége legmagasb nevét viselő 1. sz. gyalogezred­nél, b. H­a­a­n Ödön őrnagy; továbbá a 3 sz. „Károly Főherczeg“ gyalogezrednél, spilvalli Spilber­­g­e­r Edvárd alezredes; az 6. sz. „hg Liechtenstein“ gyalogezrednél, vitéz-sokolyradai Qyirici Dávid őrnagy; a 7. sz. „b. Prohaska“ gyalogezrednél b. Jena Károly őrnagy ; a 9. sz. „gr. Hartmann“ gyalogezrednél, lovag M­e­r­k­l Frigyes őrnagy; a 11. sz. „szász koronaherczeg“ gyalogezrednél D­a­g­n­e­n Lajos őrnagy; a 12. sz. „Vilmos Főherczeg“ gyalogezrednél, lilienbergi báró A­b­e­l­o Ferencz őrnagy; a 14. sz. „hesseni nagyhg“ gyalogezrednél, hohenvesti Teply János őrnagy ; a 17. sz. „Gusztáv Vilmos bobenlobeni hg“ gy. ezrednél, Illiczstein Albert őrnagy ; a 19. sz. „Rudolf koronaherczeg“ gyalogezrednél, Baumgarten Vil­mos őrnagy; a 21. sz. „b. Reischach“ gyalogezrednél, salionzei b. Fröhlich János alezredes; a 22. sz „gr. Wimpfen“ gyalogezrednél, M­o­e­r­a­u­s Károly őrnagy ; a 25. sz. „b. Mamula“ gyalogezrednél, nemes Würth Frigyes őrnagy ; a 26. sz. „Mihály orosz nagyherczeg“ gyalogezrednél, B­a­c­k­i Adolf őrnagy;­­a 27. sz. „belgák királya“ gyalogezrednél, H­o­f­f­e­r Alajos alezredes ; a 28. sz. „lovag Benedek“ gyalogezrednél, sturmwallai Krebs Antal őrnagy; a 31. sz. „b. Culoz“ gyalogezrednél, H­u­m­n­e­r Sándor őrnagy; a 32. sz. „estei Ferencz Ferdinánd Főherczeg“ gyalogezrednél, Zeck­­m­e­i­s­t­e­r Ágoston őrnagy; a 33. sz. „gr. Gyulai“ gy. ezrednél, lovag windschachti R­a­d­a­­n­o­v­i­c­s Simon őrnagy; a 36. sz. „gr. Degenfeld“ gyalogezrednél, blumenbeini Böhm Antal őrnagy; a 39. sz. „Dom Miguel“ gyalogezrednél, m­ontenaui nemes Monte János őrnagy; a 40. sz. „b. Rosbach“ gyalogezrednél, L­o­n­g­a­r­d János alezredes ; a 41. sz. „b. Kellner“ gyalogezrednél, b. Baillou Vilmos őrnagy; a 43. sz. „báró Alemann“ gyalogezrednél, báró Beaulieu Ágoston őrnagy; a 44. sz. „Albrecht Főherczeg“ gy ezrednél, F­r­u­b­i­n János őrnagy ; a 45. sz. „Zsigmond Főherczeg“ gyalog­ezrednél lovag Mehoffer Jó­zsef alezredes; a 46 sz. „gr. Jellachich“ gyalog­ezrednél B­ayr­h­a­m­mer Károly al­ezredes ; a 47. sz. „gr. Kinsky“ gy. ezrednél, Schmoll Norbert őrnagy; a 49. sz. „b. Hess“ gyalog­ezrednél gr. T­h­u­n-H­ohenstein Ferencz őrnagy;­­ az 52. sz. „Ferencz Károly Főherczeg“ gy. ezrednél dzievialtovsz­­kij Gintont Kázmér őrnagy ; az 53. sz. „Lipót Főherczeg“ gy. ezrednél b. Augustin Mihály őrnagy; az 54. sz. „b. Grueber“ gy. ezrednél freyenwaldi nemes Jónák János őrnagy ; az 55. sz. „b. B i­a­n c­h i“ gy. ezrednél birkenheimi Brzezina Ferencz őrnagy; az 56. sz. „b. Gorizzutti“ gy. ezrednél makfalvai Dósa Albert al­ezredes ; az 58. sz. „István Főherczeg“ gyalog­ezrednél westerstetteni gr. Beckers Emil őrnagy; az 59. sz. „Rainer Főherczeg“ gy. ezrednél nemes N­o­w­e­y József őrnagy; a 61. sz. „K. Zobel“ gy. ezrednél nemes J­a­n­d­a Károly őrnagy ; a 62. sz. „Henrik Főherczeg“ gy. ezrednél D­o­r­m­u­s Antal őrnagy. A Pozson-kerületbeli földtehermentesítési kötvények 1859. év ápril­is 30-án nyilvánosan történt negyedik kisorsolása alkalmával a következendők sorsoltattak ki, és pedig: Az 50 forintosokból: 340, 617, 791, 820, 1269, 1285, 1787, 2513, 2719. A 100 forintosokból: 195, 428, 442, 613, 681, 760, 1306, 1460, 1597, 2019, 2176, 2204, 2316, 2401, 2627, 2794, 2874, 3782, 4218, 4271, 4691, 5711, 5724, 5774, 5904, 6036, 6078, 6357, 6527, 6968, 6974, 7128, 7162, 7216, 7457, 7500, 7943, 8296, 8344, 8498, 8870, 8880, 8967, 9152, 9396, 9541, 9604, 9700, 9733, 9830, 9964. szám. Az 500 forintosokból: 39, 145, 203, 874, 1112, 1158, 1387, 1525, 1741, 1765. szám. Az 1000 forintosokból: 282, 762, 986, 1659, 1781, 1849, 2093, 2679, 2741, 3484, 3486, 3911, 4092, 4326, 4605. szám. Az 5000 forintosokból: 40, 48, 428, 523, 642. szám. A 10,000 forintosokból: 71, 625, 837, 996 és 407, ez utolsó 4450 forint­ból álló rész illetőséggel. Az A betűbeliekből: 23. szám 9800 frtal, 277. szám 1500 frtal, 283. szám 800 frtal és 545. szám 4900 frtal. Mi is azon megjegyzéssel közhírré tétetik, hogy ezen kisorsolt összegek hat hónap lefolyta után a mai naptól számítva, a pozsoni csí­k­ földtehermentesítési alappénztárnál, nyugtatvány és az eredeti kötvények általadása mellett az ez iránt fönnálló törvények szerint teljes névértékükben készpénzben kifizettetnek, és hogy ezen pénztár egyszersmind a 407. szám ki nem sorsolt részéért új kötvényeket fog kiál­lí­tani. A visszafizetési időpontot megelőző három hónap folytán a kisorsolt kötvények a bécsi cs. k. szabadalmazott nemzeti banknál is kifizettetnek. Ezennel egyszersmind köztudomásra adatik, hogy a következő kötvé­nyek kifizetése, ámbár kisorsoltattak már, és a visszafizetésre alkalmasok, a cs. k. pénztárnál még mindeddig nem követeltetett, és pedig: A) az 1857. évi October 31-én történt első kisorsolásból: a) az 50 forintosokból: 629, 760, 819, 1375, 1846, 2021, 2274, 2293, 2296, 2802. ................................................... b) a 100 forintosokból: 59, 314, 764, 824, 930, 1022, 1124, 1208, 1231, 1308, 1415, 1672, 1842, 2061, 2070, 2180, 2209, 2402, 2815, 2880, 2903, 2954, 2957, 3363, 3438, 3452, 3958, 4106, 4915, 5285, 6500, 6669, 7401, 7432. c) az 500 forintosokból : 256, 340, 1219, 1889, 1568. d) az 1000 forintosokból: 350, 357, 634, 1012, 1190, 2016, 2347, 2394, 2920, 3006, 3400. ’ »­­­­ * e) az 5000 forintosokból: 173. f) a 10,000 forintosokból: 693. g) az A betűbeliekből: 189. szám 80 frtal, 242. szám 200 frtal és 349. szám 200 frtal. B. az 1858. év ápril 30-án történt második kisorsolásból: a) az 50 forintosokból: 268, 718, 950, 972,1295,1378, 1423, 1872, 1927, 2098, 2132, 2169, 2288, 2774, 2838, 3044, 3559, 3672, 3851, 4435, 4613, 4845, 4916, 5813, 6122, 6570, 6811, 6829, 6838, 7267, 7462, 7602 7817, 7967 8030 8051, 8482, 8455, 8521, 8541. NEMHIVATALOS RÉSZ. Főherczeg Főkormányzó Ura császári Fensége teg­napelőtt éjjel, a Hildegard Főherczegasszony­­ császári Fensége pedig Teréz és Mathild Főherczegnőkkel tegnap reggel Bécsbe elutaztak. A Fenséges Főherczegasszony Fenséges leányaival a közelebbi napokban Baden melletti Weilburgban veen­i szokott nyári lakását. c) az 500 forintosokból: 171, 369, 453, 550, 790, 1203, 1421, 1591, 1613. d) az 1000 fontosokból : 308, 374, 504, 1626, 2638, 2970, 3013, 3650. e) az 5000 forintosokból: 67. f) a 10,000 forintosokból : 292 ik szám és 93-ik szám részlegesen t. i. 5050 fttal. Ezen kötvények tulajdonosai figyelmeztetnek, hogy ezen kötvényektől a visszafizetés napjától számítva kamatok többé nem fizettetnek Ha pedig mégis az ilyen kisorsolt és a kifizetésre alkalmas kötvényekhez tartozó szelvények ne­talán a cs. k. szab. nemzeti banknál kifizettettek volna, ezen fölvett kamatok a tőkéből le fognak vonatni. Hűségi föliratok. F. é. april 28. délelőtti 10 órakor nyujtatott át a cs. k. Apostoli Felségének az ezen czélból adott audientián, Seiller lovag tudor polgármester ur által, a két községtanácsi alelnök Z e­­ i n k a tudor s Khunum­ s Bergmüller Ferdinánd lovag alpolgármester kí­séretében B­é­c­s városa hűségi fölirata, mely igy hangzik: Cs. k. Apostoli Felség! „Nagy birodalmunk fővárosát sohasem lelkesité magasabb érzet, mint a Felséges Uráhozi lett ragaszkodás­a a bűn iránti határtalan sze­retet.­­ Bécs nagyközsége ezen érzelmeket minden jelentősségteljes alkalommal, nem csak kifejezni, hanem tettel is bebizonyitni törekedett. Ezért jelenleg is, midőn a trón szent jogai­t a monarchia épsége elleni elhizott megtámadásokat fegyver-erővel kell visszaverni s mi­dőn komoly jövő áll előttünk, élénken ösztönöztetve érzi magát arra, hogy saját hazafias érzelmeinek, a trón zsámolyánál megújított kife­jezést adjon. A birodalmi főváros népe bátor biztossággal s változhatlan bi­zalommal tekint föl Felséged magas bölcseségéhez és saját erejét érző elszántságához, s ihletteljes lelkesü­léstől lángolva kész mindazon ál­dozatokat magára vállalni, miket a legközelebbi jövő reá szaba­d. Bécs városának gyermekei pedig, kik a sommacompagnai, vol­tai s novarai dicsteljes napokban a legelső csatasorokban keresték helyü­ket, ott, a hol a trón s haza védelméről van szó, valamint a Csá­szár Házához úgy a veszélyhez is legközelebb fognak állani. Méltóztassék Felséged hű székvárosa tiszteletteljes ragaszko­dásának s áldozatkész odaadásának ezen biztosításait, annak képvi­selői által kegyteljesen fogadni. Az ég kegyelme oltalmazza Felségedet s tegye diadalmassá a szent jogot.“ Bécs, april 26. 1859.“­­ Felsége ezen föliratot kegyteljesen elfogadni s megjegyezni méltóztatott, mikép a birodalmi főváros loyalitása s hazafiassága felöl soha sem kételkedett s meg van róla győződve, hogy az, egy igaz Ügy védelmérel áldozatkészségét ezen komoly időben is bebizonyitandja. A szíriai nemesség részéről benyújtott fölirat szövege következő : „Cs. k. Apostoli Felséged! Hatalmas rázkódások után, még csak kevés béke év telt el, s Austria, hihetőleg egész Európa, ismét véres bábom előestéjén áll. Stiria nemessége nem adja át magát csalódásnak egy ily bá­bom súlyos csapásai s a helyzet rettentő komolysága iránt; de azon sokkal mélyebb gyalázat és sokkal nyomasztóbb járom iránt sem, mely alá nagy hona, Austriának szükségkép jutnia kellene, ha az idegen elbizottság s uralkodásvágynak engednénk. Ezért Sziria nemessége teljes bizalommal, sőt bámulattal tekint ama fáradhatlan erőfeszítésekre , ama magasztos önmegtagadásra, melylyel Felséged a komolyan veszélyeztetett békét az ország szá­mára ismét biztositni igyekszik ; de egyszersmind büszkeséggel is tekint ama komolyság s erőre, melylyel Császárja Austria becsületét, a birodalom épségét 8 a Habsburgoknak „saját házukbani jogát“ meg tudja őrizni, s ezért a jövő elé is megvigasztalódva s bátran néz, már akár háborút, akár békét rejtsen is az méhében. Ha Isten kinyomozhatlan végzeteiben a háború lenne elhatá­rozva, Austria vitéz hadserege, Németország derék harczosaival szö­vetkezve, de legroszabb esetben egyedül is, Isten kegyelmes segélyé­vel, hideg bátorság s fáradatlan kitartás által, a győzelmet zászlóihoz tudandja lánczolni; azonban mégis egy ily háború bizonyosan szá­mos különféle áldozatokat fog kivánni. Sziria nemessége nem állhat ellent szive azon ösztönének, mi­szerint maga részéről is legalázatosabban cs. k. Apostoli Felséged lábaihoz tegye le azon biztosítást, hogy tagjai mindenkor megingat­­hatlan ragaszkodással s hűséggel követendik Császáruk s Uruk zászlóit, készek lesznek minden áldozatot örömmel meghozni, mik­nek kívánására az idöviszonyok cs. k. Apostoli Felségedet indíthat­nák ; mindig hivek lévén ezen jelszóhoz : Istennel Habsburgért s a honért! Gratz, apr. 21. 1859.“ Pest, máj. 3. ” (Politikai szemle.) Sokan voltak, a kik azt, hogy Anglia még utólsó perezben uj javaslattal lépett elő, nem annyira rövidlá­tásból és a helyzet félreismeréséből, hanem inkább Austria iránti jó­akaratból vélték magyarázhatni. Derby lord nem akarta, hogy Aus­tria legyen az, melynek utolsó szava a „nem!“ valt,hanem új indít­­ványnyal lépett elő, melyet Austria részéről elfogadhatónak hitt, míg Napóleon császárról tudták, hogy többé semmiféle alkudozásba nem fog bocsátkozni. De a franczia császár Anglia ezen tervét ismeretes finomságával ellensúlyozta. Miként tegnap jelentettük, és miként a franczia félhivatalos lapok ma sorban jelentik, III. Napóleon még utolsó perc­ben meggondolta a dolgot és Anglia indítványát szintén elfogadta , hanem — more consueto — „föltételek“ alatt, oly föltételek alatt, mikről tudta, hogy Bécsben vissza fog­nak utasíttatni. Így is történt, és a franczia császár csütörtökön est­e értesíttetett Londonból, miszerint az austriai kormány ama föl­tételekre (tegnap részletesen közöltük azokat) rá nem áll, s így ismét Austriára vala visszatolva a „nem“ mondásának kellemetlen kény­szerűsége. Hogy azonban az angol kabinet Austria érdekében az utolsóhoz hasonló új lépést ne tehessen, Austria utolsó vonakodásá­nak megtudása után is. Napoleon tüstént azt üzente Londonba, mi­szerint az „alkudozás korszakát végképen berekesztettnek tekinti.“ Sergei ezalatt Alessandriáig nyomultak elő és majd­nem bizonyossá vált azon tegnapi gyanításunk, hogy a szárd főváros minden erély­­lyel védelmeztetni fog. Párisi tudósítások arra is figyelmeztetnek, miszerint a francziák a legújabb események következtében Toscanát is hadimű­ködésük egy részének középpontjává tehetnék, valamint másfelől oly megjegyzéseket is hallani, mik azt hitetnék el, hogy a francziák figyelme nagy mértékben Velencze felé lenne irányozva. Pénteken, midőn az austriai had a Ticinón átlépett, a franczia alpesi had nagy része Susa táján táborozott.­­* Rómában igen furcsa dolgok történhetnek, mik azonban rögtön más fordulatot vennének, ha az „Indép.“ azon távirati hite valósulna, miszerint Anconában 8000 austriai katona partra szállt. A római franczia parancsnok kiáltványa nagy tisztelettel szól ugyan a szent atyáról, hanem azért mégis igaz, hogy e szentségét nem engedik a fő­városból eltávozni; ha pedig a francziák visszavonulásra kényszerül­nének, aligha a szentségére nézve más lehetőség marad, mint a fran­­cziákat követni. Valóban igaza vala Salamon királynak, midőn azt mondá, hogy semmi új nincsen a nap alatt! Mindezen dolgokat a vi­­­­lág régibb kiadásból ismeri! A toscanai nagyherczegtől — miként megfogható — rész néven vették, hogy austriai területre menekült. Anglia consulja azt kivánta tőle, hogy semleges maradjon és szükség esetén angol hajón vi­tesse magát Portoferratoba ; a nagyherczeg azonban nem követte e tanácsot és — Austria oltalma alá állván — ez által határzott pártál­lást vett. Ő fensége minden perezben váratik Bécsbe s államaiba egyedül a küzdelem teljes befejeztetése után fog visszatérni. A mode­­nai herczeg helyzetéről semmit sem hallani; a mozgalom úgy látszik ott előre nem látott akadályra talált, melynek mibenlétét még nem ismerjük. Mind Angliában mind Poroszországban a fegyverkezések min­dig nagyobb terjedelmet nyernek. A „Morning Herald“ azt mondja ugyan, hogy — az orosz követ kijelentése szerint — a czáz „Anglia érdekeit sértő“ szövetséget nem kötött, hanem úgy hiszszük , „az angol érdekeket“ Londonban máskép fogják föl, mint Sz.­Pétervá­­rott, és e kijelentésből nem igen nagy megnyugtatást merítenek Ugyanezen félhivatalos lap állítása szerint 60,000 orosz a Dnieperen átkelt és az osztrák határ felé közeledik; persze, ez sem „sérti Anglia érdekeit“ — orosz fogalmak szerint. A „Kreuzzeitung“, mely orosz ügyekre nézve nem a legroszabb forrás, azt mondja, miszerint a do­log nem állhat úgy, miként a „Times“ előadja, de azért azt sem kell ám hinni, hogy Franczia­ és Oroszország közt semmi egyezkedés nem történt. A tömeg mintegy ösztönszerűen kiérzi, hová czéloz ez egyezkedés második karja s ha azon hír ke­ring, miszerint Stambulban lázadás ütött volna ki, ez csak test nélküli árny ugyan, de talán csak előre vetett árnyéka a jövendő eseményeknek. Poroszhonban mondhatlanul lassan tisztulnak a vélemények. Hogy a német szövetség semleges fog maradni, míg a háború Olasz­honra szorítkozik, az valószínű­ beleavatkozását csak akkorára ígéri, ha Austria belső „nemesebb“ részeiben megtámadtatnék. E veszélyt azonban igen közeinek vélhetik Berlinben, mert Poroszország nyakra főre készül és a „Marsehbereitschaftot“ az összes porosz hadra kiter­jeszti­­ vagy tán jöhetne eset, midőn Austriát „nem-nemes“ birto­kainak védelmében is segítendik ?! Belgrád, ápril 28.­­ (A haderő szervezése ismét előtérben Gyu­­elemek az európai török tartományokban. A tanács újraszervezése. Mihály hg Párisban. Hitc­áfolat.) Már rég megírtam, miszerint Szerbia védelmi erejének növelése ta­nácskozások tárgyát képezi. A terv már akkor nagyobbrészt ki volt dolgozva, de eddig nem néztek annak életbeléptetése után. A nyuga­ton mindinkább nagyobbodó bonyodalmak azonban úgy látszik sürge­tik a kormányt, hogy a kidolgozott terv életbeléptetéséről gondoskod­jék. Jelenleg a terv mára tanácsban van szorgos vizsgálat alatt s rövid időn teljes elkészülte várható, a midőn megerősítés végett Milos fejede­lem elé fog terjesztetni. Mihelyt a terv a szentesítést megnyeri, azonnal életbe is fog léptettetni, s ha a körülmények kivárni fogják, talán már jövő hó végével az egész védelmi erő újra lesz szervezve. Fogja-e Szerbia e védelmi erejét a közel időben szükségelni, ki tudná azt megmondani ?

Next