Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)
1859-10-14 / 245. szám
Egyes számára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 . SZERKESZTŐ-HIVATAL: Barátoktere 7-ik szám 1-ső emelet. KIADÓ-HIVATAL: Barátoktere 7. szám földszint. BUDAPEST HÍRLAP, Péntek, October 14. Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petrisor egyszeri beiktatásnál 8 ujikrajczárjával, kétszerinél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beigtatási bélyegdij mindanmiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatalban vétetnek föl A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. 1859. — 245. szám. Előfizetési árak austriai értékben. BUD 01 ''ESTEN. A Hivatalos Értesítővel egyik fr. la. Egész évre 15 — Fél évre 8 — jur. A Hivatalos Értesítő nélkül. . . ^ fr. kr. r , fr. kr Évnegyedre lll Egész évre 10 — Évnegyedre 3 — Egy nőnapra BT íiOT Fél évre 5 25 | Egy hónapra 1 25 (A házhozhordást létenkint 15 krral több.) Előfizethetni Budasten a kiadó hivatalban. HIVATALOS rész. ö ce. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 8-ról kelt sajátkezű iratával lovag Ereil Ferencz alelnökit az Emisen felüli helytartóságnál, a hosszas, kitűnő s folyvást hű szolgálatával teljes legmagasb megelégedés tanusítása mellett, érdemlett állandó nyugalomba helyezni,a szolgálati tekintetekből báró Seb Inga Ferencz udvari tanácsost a krakkói országos kormánynál hasonló minőségben a linzi helytartósághoz áthelyezni, s lovag Vukassovich Frigyes kerületi főnökét Krakkóban valóságos udvari tanácsossá legkegyelmesebben kinevezni, s Krakkóban az országos kormány, valamint az ottani földtehermentési-pénzalap-igazgatóság s a földteher-megváltási s szabályzási országos bizottmány ügyeinek ideiglenes vezetését reá átruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 7-től kelt legfelsőbb határozatával báró Türkheim Rudolf őrnagyot a hadmérnöki törzsnél, a haditengerészetben, a szárazi-s vizi építészetnek közel három évig, egész gondossággal, szakismerettel s odaadó szorgalommal létesített vezetéséért, a harmadosztályú vaskorona rendjével legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 7-től kelt legfelsőbb határozatával Hermann Antalnak a haditengerészet kezelési tisztjének legkegyelmesebben engedélyt méltóztatott adni arra, hogy a neki adatott de Nostra Senhora da Gonceicao de Villa V i c i o s a kir. portngali rendet elfogadhassa s viselhesse. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 5-ről kelt legfelsőbb határozatával az alábbnevezetteknek legkegyelmesebben engedélyt méltóztatott adni arra, hogy a nekik adatott külföldi rendeket elfogadhassák s viselhessék, még pedig: gróf Paar Alfréd altábornagy a kir. svéd kardrend nagykeresztjét ; Sándor hesseni s rajnai herczeg altábornagy, a harmadosztályú cs. orosz sz. György rendet s a mecklenburg-schwerini nbgi katonai érdemkeresztet; Kipper Károly ezredes a főszállásmesteri törzsnél a másodosztályú toskánai nbgi katonai érdemrendet; Gombos László ezredes és salzburgi várparancsnok, a hesseninhgi Fülöprend másodosztályú középkeresztjét; gróf Fugger Ottó nyugalmazott százados, s lovag Scheibenhof Edvárd százados az 59. sz. Reiner Frig gy.-ezrednél ezen rend kiskeresztjét; Keiner Peregrin tndor törzsorvos a hesseninhgi Lajosrend első osztályú kiskeresztjét; Finkenzeller Pál főhadnagy az 59. sz. Reiner Frig gyalogezrednél ugyanazon rend másodosztályú kiskeresztjét; gróf Chris t a 11 - ig Oszkár százados a hadsegédi karnál, a kir. svéd kardrend kiskeresztjét; lovag Schaffer Krisztián százados a 60. sz. Wasa herczeg gyalogezrednél a braunsehweigi herczegi Oroszlán Henrik-rend kiskeresztjét, s Boccalari Károly főhadnagy a 23. sz. b. Alfoldi gyalogezrednél a kir. siciliai I. Ferencz király-rend első osztályú kiskeresztjét. Az austriai monarchia állambevételei s kiadásai az 1858. köz-i igazgatási évre a főrovatok szerint következő eredményeket mutatnak: (Folytatás.) 11. Államkiadások. A) Rendes kiadások Legmagasb udvari személyzete cs. k. Apostoli Felsége cabineti irodája Birodalmi tanács s levéltár Ministeri értekezlet Külügyministerium Belügyministerium .... Pénzügyministerium . Igazságügyministerium . Cultus- és oktatásügyministerium Kereskedelmi-, ipar- s középitményi ministerium . . Hadsergi főparancsnokság Tengerészeti főparancsnokság Legfelsőbb rendőrhatóság Ellenőrségi hatóságok A fennálló közigazgatási ágak egyikéhez sem tartozó más kiadások . Az államadósság szükséglete . Közigazgatási év: 1858 1857 Pengő forintokban. A rendes kiadások összege 6,689,047 42,146 231,475 33,548 2,150,581 26,136,570 25,043,904 15,630,024 5,684,484 9,104,024 38,998 197,585 31,944 2,078,151 27,980,431 24,410,315 15,882,099 5,482,418 18,439,743 21,822,844 96,162,061 101,445,676 5,655,000 10,033,060 3,596,651 5,444,343 10,627,393 3,673,351 3,545,528 4,780,317 96,963,279 91,786,986 315,037,101 324,686,875 B) Rendkívüli kiadások: Rendkívüli katonai költség : a) pro currenti a szárazi sereg számára ........................................................................................................... 11,035,634 a tengerészet számára.. . . . 800,000 650,000 b) pro praeterito a szárazi sereg számára utólagos beszámítás által....................................................................................... 2,260,783 4,457,206 Pénzpótlékokban s a régi rendszerű katonai helyettesek elbocsátásaiban . 924,700 . . . A rendkívüli kiadások összege Az államkiadások egész összege . 3,985,483 16,142,840 319,022,584 340,829,715 A két év összehasonlításánál az 1858. évben a kiadások ke- I veszülése mutatkozik, • a rendeseknél ... . . . . . 9,649,774 fttal ! a rendkívülieknél. . .. .. . . 12,157,357 „ ; e szerint összesen........................................................................................................... 21,807,131 „ 1. fA legmagasb udvari személyzet számárai kiadások ........ 6,689,047 fttal az előbbi év szükségletéhez képest . . 9,104,024 , ( tehát kevesebbre mentek ) 2. A belügyministérium ■ kiadása volt.......................................................................................................... s e szerint az előbbi évihez .... . 2,414,977 ftra . 26,136,570 „ ., 27,980,431 „ képest kevesebb . . . . . . . 1,843,861 fttal 3. A pénzügyministerium kiadása az 1858 köz . igazg. évre volt . . . . . . . . 25,043,904 „ az előbbi évihez..........................................................................................................■: 24,410,315 „ képest többre ment............................................................................. 633. . 589 „ főleg a pénzügyőrségrel 455,340 fttal nagyobb kiadás által, a Modena s Parma elleni vámvonal újra fölállítása miatt s a 223,285 fttal nagyobb hitelkezelési kiadások által. 4. Az igazságügyministeriumnál az 1858-dik évre kimutatott 15,630,024 ftnyi kiadás 252,075 fttal kevesebb volt, mint az előbbi évben. 5. A cultus- 8 oktatásügyi ministerium számárai kiadás az 1858. közig. évben.......................................................................................................... . 5,684,484 ft. az előbbi évihez . . . . . . . 5,482,418 ft. képest tehát . . . . .. . 1 , 202,066 ft. többre ment, alapítványokban s iskolai, nevelési s jótékony intézetek számárai járulékokbani nagyobb kiadás által. 6. Ha a katonasági tengerészet rendes kiadásához 4................................................................................................................................101,817,061 ft. hozzászámítjuk a rendkívüli tengerészeti kiadást pro currenti . . . . . . . 800,000 „ s ha összehasonlítjuk a . . . . . 102,617,061 ftnyi összeget az előbbi évvel,melyben a rendes seregi 8 tengerészeti kiadás . 106,890,019 ft. s a rendkívüli pro currenti . 11,685,634 „ összesen tehát............................................................................................................, 118,575,653 fit. ment, ezen rovatnál az 1858. évben csekélyebb szükséglet mutatkozik................................................................................................................................ 15,958,592 stal. 7. Az 1858. közigazg. évben ezen előadásban először megnyitott következő főrovatnál: „A fennálló közigazgatási ágak egyikéhez sem tartozó más kiadások“, mely név alatt némely, előbbi években részint a bel-, részint a pénzügyministeriumnál kimutatott s nem szorosan oda tartozó kiadások foglaltattak össze, a kiadás az 1858. közigazg. évben . . . . . . . . 3,545^528 ft. s e szerint az 1857. közig. évihez .... 4,780,317 „ képest . . ................................................................................................................................. 1,234,789 fttal kevesebbre ment. 8. Az államadósság szükséglete az 1858. közig. évben . . . ........................................................................................................... 95,963,279 „ s e szerint az előbbi évihez képest .... 91,786,986 „ az adóssági ősziét emelkedése által túl emelkedett. 9. A rendkívüli kiadásoknál előjövő 12,157,357 fttali keveskülést a 13,232,057 fttal csekélyebb rendkívüli pro currenti és pro praeterito katonai kiadásnak kell tulajdonitni; mig másrészről a rendkívüli tengerészeti kiadás 150,000 fttal emelkedett s pénzpótlékokban s régi rendszerű katonai helyettesek elbocsátásaiban, az 1858-dik évben 924,700 ftot kellett kifizetni. m. Ha az állambevételek s kiadások kezelését összefoglaljuk, következő eredmény áll elő : Közigazgatási év 1858 1857 Pengő forintok. Rendes bevételek.................................................................................... 274,502,177 275,900,860 Rendes kiadások . . . . . 315,037,101 324,686,875 Rendkívüli bevételek Rendkívüli kiadások Hiány 40,534,924 48,786,015 • - ' • 8,038,546 3,985,483 22,394,987 16,142,840 tbblet 4,053,063 6,252,147 . 11 1282,540,723 298,295,847 • 319,022,584 340,829,715 Összes állambevételek Összes államkiadások Hiány 36,481,861 42,533,868 E szerint a hiány a rendes kezelésnél az 1858. közig. évben kevesebb volt . . . . • • . . • 8,251,091 fttal, azonban a többlet is a rendkívüli kezelésnél csekélyebb volt...............................................................................................................................2,199,084 „ ennélfogva egészben véve az eredmény . . . 6,052,007 ft. tál kedvezőbb, mint az 1857. közigazg. évben. (Vége köv.) Csütörtökön f. é. octob. 6-n a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar országos kormánylap első osztályának XXIX. és Előfizetési árak austriai értékben. a XXX., ás második osztálynak X VIli. darabja, mind a német egyes mind az össze kettős kiadásokban. A XXIX. db tartalma: 149. sz.A pénzügyi ministeriumnak 1859. augustus 8-kán kelt kibocsátványa, kiható Erdélyországra, a szárazföldön szállított tűzifa és közönséges műfa vámkezelése iránt, a vöröstoronyi és tömösi határszéli vonalon. 150. sz. A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1859. augustus 8-kán kelt rendelete, mely által az 1854. december 9 kén kelt legfelsőbb kéziratban (hírod. törv. lap 315. sz.) foglalt határozat megváltoztatása tétetik közhirré, azon mértéket illetőleg, melyben a német nyelvnek a lombárd-venczei királyságon kívül minden gymnasiumokban oktatási nyelvül kell szolgálnia. 151. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1859. augustus 12-kén kelt rendelete, kiható Erdélyországra, mely által, az 1859. julius 22-kán kelt legfelsőbb fölhatalmazás folytán, az 1853. május 29-kén kelt császári nyilt parancs (birod. törv. lap 100. sz., 13. § , Erdélyben a szász nemzetbeli házastársak számára fönntartott jószágközösségi jogot illetőleg, értelmeztetik. 152. sz A pénzügyi ministeriumnak 1859. augustus 1-jén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a Lombardia felőli vámvonal tárgyában Lazise és Peschiera között. A XXX. db tartalma: 153. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. augustus 21 -kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, melylyel az austriai értékre szóló 5 forintos uj bankjegyek kibocsátásának időpontja tétetik közhírré. A XVIII. db tartalma : 30. sz. Rendelet a cs. k. helytartóság budai osztályától 1859-ki augustus 21-kéről, mely által egyetértőleg a cs. k. országos főtörvényszékkel, az árvabizottmányi hivatalnokoknak és szolgáknak külső alkalmazásnál járó illetékek, s ezek fölszámításának módja megállapíttatnak. 31. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság soproni osztályától 1859-ki augustus 23-káról, Vas vármegyei Domaföld helységnek Saál községből kiszakítása s Kapornok adóközségbe keblezése iránt. 32. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1859-ki augustus 26- kéről, a soproni közigazgatási terület 1856. junius 20-kán 10323. sz. a. közzétett politikai fölosztásának megigazitása iránt. 33. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1859-ki September 20-káról, a cs. k. katonai személyeket hüségszegésre csábitók ellen rendelt rögtönbirósági törvénynek megszüntetése iránt. VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) A' Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. |X-s fir. kr. Egész évre 19 — | Évnegyedre 5 50 Fél évre 10 — . Egy hónapra 2 104,176,293 ft-A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. 1 , fr. kr. Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 7 — Egy hónapra 169 NEMHIVATALOS RÉSZ. A hivatalhelylyel Szent-Gotthárdra a szombathelyi cs.k. megyetörvényszéki területen kinevezett cs. k. közjegyző Szabadfi Sándor e minőségben az esküt f. évi September 19-n letette. Pest, oct. 13. (Politikai asemle). Mintegy két hét óta egészen új elem vegyült az olaszhoni ügybe és ennek bonyolultságát még tetemesen növelte. A franczia cers egy része tudniillik formaszerű tiltakozásokkal állt elő a legatiókbeli események ellen és nem csak ezeket határozottan rászalta, ami részéről nagyon természetes dolog, hanem mellesleg a franczia kormánynak is szemrehányásokat tett, hogy tűzzel vassal tüstént neki nem megy a romagnai forradalomnak. Nem szándékunk ezen lépés , nevezetesen e szemrehányások jogosultságát megvizsgálni, hanem egyszerűen azon kérdést vetjük föl: hová vezethet e mozgalom ? Mindazáltal constatírozni kell azon tényt, miszerint a fennforgó bonyodalomban a szentatya világi hatalma jó szóba, tehát a kérdés tisztán politikai és nem vallási, és így a papság mint ilyen hivatalánál fogva nincs kötelezve ez ügybe beleszólni. Azonban ennek daczára is elfogadható lenne az, ha a magas csernső szentsége világi tekintélye mellett küzd, csak e küzdelem formája — hevessége által — sértő ne legyen azon kormányra nézve, mely alatt amaz egyházi férfiak élnek. Pedig ilyen az orleánsi és még néhány más püspök nyilatkozata, és a franczia kormány nem csekély zavarba jöhetett, midőn a felett kelle döntenie, minő állást vegyen e demonstrációk irányában ? Az ignorálás ily nyílt megtámadás ellenében nagyon nehéz, hanem szintoly nehéz a császári kormányra nézve, az odavetett keztettt fölvenni. Nem mintha attól kellene tartania a kormánynak, hogy e küzdelem által a maga népszerűségét veszélyeztetné, korántsem! Tudjuk, hogy Francziaország a voltairianismus hazája és hogy e hit vagy inkább hitetlenség ott folyvást nagy előmeneteleket tett, bár a kormány kivánata ellenére. Az egész voltairei párt tehát ujjongna , ha az állam és egyház közt nyilt viszály támadna és a kornány épen nem panaszkodhatnék párthivek hiányáról. Hanem a franczia kormány — eddigi tapasztalataink szerint — nem akar a világnak ily látványt nyújtani , nem akarja a maga népszerűségét a cleris tekintélyének romjaira alapítani és ezért mondjuk, hogy nehéz a főpapi demonstrációk ellett nyíltan síkra szállnia. A kormány most úgy látszik középutat talált, t. i. a magas clerus egy részével egyezkedett az iránt, hogy ez ama demonstratióktól távol maradjon; ez által megszűnnek azok az öszszes clerus véleményének jellemével bírni, fontosságuk csökken és a kormánynak lehetőségében áll „passer outre.“ A pápai ügynek ama heveskedés természetesen nem használ. Ha a „Nord“ levelezőinek hitelt szabad adnunk, a legatiók bekeblezése épen nem tartoznék többé a tehetlenségek közé, miután a romagnai lakosság az európai hatalmakhoz intézett emlékiratában kinyilatkoztatja, hogy a pápa főnöksége alá semmi esetre sem akart többé visszatérni; hogy tehát mindenesetre a szerződésekkel ellenkező expediensről kellene gondoskodni és hogy — az adnexiót kivéve — minden más ilynemű eszköz azon hátránynyal bírna, hogy nem csak a szerződéseknek meg nem felelne, hanem még a nép kivonatainak sem. A szerződésekről szólva nem lehet mellesleg megem emlékeznünk az orosz „Invalide“ legújabb czikkéről, mely egész nyíltsággal prédikálja az 1815-ki szerződések módosítását. A pétervári lap logikája nagyon egyszerű : azt mondja, hogy 1815-ben is csak emberek