Budapesti Hírlap, 1886. június (6. évfolyam, 151-179. szám)

1886-06-01 / 151. szám

Az osztrák kabinet egyes kiváló tagjai már előre helyeselték Belcredi beszédét, akár a saját személyes meggyőződésből, akár azért, mert jövőben a katonai befolyás háladatosságától várják pozíciójuk­ megerősülését. E személyek beavatko­zása a helyzetet természetesen még bonyolul­tabbá teszi. Hogy ez idő szerint mily komoly a hangulat, leginkább bizonyítja az a körülmény, hogy az udvar a bécsi virágünnep alkalmá­ból egyáltalán nem volt mulató kedv­­fa é , és hogy ép az uralkodó, ki a legna­gyobb fényt adhatta volna ez ünnepségnek, nem jelent meg a mulatságon. Belcredi grófot ma az uralkodó is­mét kihallgatáson fogadta. BOCS, máj. 31. (Saját tudósi­tónk távirata.) Itt először m­a este kilenc órakor olvasták a táviratot, mely közli Tisza Kálmánnak a Csanády Sándor interpellációjára adott válaszát. A képviselőházban, hol ép a vámügyi bizottság ülésezett, kedvező hatást tett e válasz és általában az a vélemény, hogy Tiszát e beszédre rehabili­tálta. Ugyancsak e válasz, melynek szószerinti szövegét a hiva­talos körök már ma ismer­ték, meglepő fordulatot idé­zett elő a petróleum-kér­désben. Míg délután ugyanis biztos­nak látszott, hogy a minisztérium lemond. Dunajewski ezelőtt egy órával a vámügyi bizottságban kijelentette, hogy a minisztérium nem mond le, hanem inkább feloszlattatja a képviselő­házat. Dunajewski hangsúlyozta, hogy a vámtarifában a magyaroknak adott engedmények már csak azért sem lehetnek hátrányosak Galíciára, mert Ga­licia a monarkia petróleum-szükségleté­nek legfölebb egy hatodát tudja födezni. A miniszter ezután így folytatta : „Az illető alkudozások Magyarországgal való hosszadalmas és nehéz tárgyalások tárgya voltak és amint most a dolgok állanak (ezt betű szerint kell venni) a kormány nem fogja engedni, hogy e megállapo­dások megingattassanak. Mégis ha a képviselőház meg akarná ezeket vál­toztatni, a kormány azt fogja tanácsolni a koronának, hogy szabad folyást enged­jen a konzekvenciáknak, a­melyek alkal­masak arra, hogy az egyesült vámtarifát biztosítsák, vagyis a parlamenti többséget megszerezzék.­­ A bizottságban erre nagy izgatottság tá­madt, mert, mint említem, mindenki a kormány lemondását várta és nem a par­lament feloszlatásával való fenyegetődzést, míg végre a budapesti táviratok Tisza beszédjének a közlésével meghozták a rej­telem megoldását. A vámügyi bizottság most a zászló be­csületének kedvéért bizonynyal el fogja fogadni Suess javaslatát; mindazáltal azt hiszik, hogy a teljes ülés az utolsó pillanatban válto­zatlanul szavazza m­eg a vám­­t­a­r­i­f­á­t. Legalább egy ismert lengyel képviselő ezt mondta: „Én lemondok az ellentállásról, a legutóbbi választás úgyis 3000 forintomba került.“ Tisza beszéde ekép kioltotta az új tüzet és alkalmat adott arra, hogy a galíciai választások árai kitudódjanak. súlyozza, hogy az orosz sajtó, mely a moszkvai polgármesternek ismert beszédét a cárhoz oly nagy tetszéssel üdvözölte, nagyobb politikai ér­telmet tanúsított volna, ha kiemeli, hogy a cár agyonhallgatta az illető nyilatkozatot, a­mi egy­értelmű a provokáló és Oroszország bé­kés politikájával ellenkező nyilatkozat kárhoztatásával. Határozottan kárhoztattak e szavak a koronázás évfordulója alkalmával a pé­­tervári Izsák-templomban mondott egyházi be­szédben is, a­melyben az egyházi szónok kiemelte, hogy a cár nem gondol hódításra, hanem csak az orosz nép jólétének fejlesztésén fáradozik. Minthogy tudvalevőleg minden pré­dikációt előbb a szent szinódus hagy jóvá, ez a moszkvai polgármester beszédének indirekt cáfo­lata gyanánt tekinthető. TÁVIRATOK. A moszkvai beszédek. Bécs, máj. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A félhivatalos „Pol. Corr.“ egy pé­tervári „figyelemreméltó” tudósítása hang­ BUDAPESTI HÍRLAP, (181. sz.) 1886. junius . A görög ostromzár. London, máj. 31. A „Times“ oda nyilat­kozik, hogy az ostromzárt mindaddig fenn kell tartani, mig a kitűzött cél, t. i. Görögország lefegyverezése és az Európára háramolható veszély kútfejének elhárítása telje­sen eléretik. Európa azt kívánja, hogy a görög kormány biztosítsa őt a felől, hogy ragaszkodni fog ahhoz a politikához, melynek első nyilvánu­­lása a lefegyverezési rendelet kibocsátása volt. A francia hercegek kiutasítása. Fáris, máj. 31. A „Temps“ csodálkozását fejezi ki, hogy ama zaj után, melyet a hercegek kiutasítása ügyében csaptak, nagyobb többség nem nyilatkozott a kiutasítás mellett. Az idé­zett lap megjegyzi, hogy a többség, úgy látszik, a Caesarok és jacobinusok rendszerét akarja magáévá tenni. Végül így nyilatkozik: Mi sem­mit sem tehetünk, mert hisz ez a többség. De azt meg fogja a többség engedni, hogy előrelá­tásában és sikerében kételkedjünk. Paris, máj. 31. A hírlapok és parlamenti körök nyilatkozatai oda mutatnak, hogy a her­cegek kiutasításának kérdése inkább a kabinet megbuktatása, mint a kiutasítás keresztülvitele céljából vettetett föl. A kamara erre vonatkozó tárgyalásainak kimenetelét illetőleg a vélemé­nyek elágazók. Fázis, máj. 31. A hercegek kiutasításáról szóló törvényjavaslat előleges tárgyalására ki­küldött bizottság Montjaut választotta elnö­kévé és elhatározta, hogy holnap Ereycinet, S­a­r­r­­­e­n és Demole minisztereket hall­gatja meg. A törvényjavaslat a kamarában valószínűleg szombaton kerül tárgyalásra. A „France“ azt hiszi, hogy a többség és a kor­mány közt megegyezés fog létrejönni azon az alapon, hogy a kiutasítás csak az egyenes ágon leszármazó prae­­tendensekre terjedjen ki. Fáris, máj. 31. A párisi gróf teg­nap régijel megérkezett. Fáris, máj. 31. A párisi gróf Eube utazott. Az ir törvény. London, máj. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirat­a.) Az ír törvény fölött másodszor csütörtökön vagy pénteken fognak szavazni. Hartington és párthívei a javaslat ellen lesznek, Chamberlain és felei pedig alkalmasint nem fognak sza­vazni, így mégis remélhető, hogy a törvény­­javaslat valahogy átcsúszik, ha ép nagyon kis többséggel is. A kormány ellenesei szerint a törvényjavaslat halott és csak a tisztességes eltakarítása van h­á­t­r­a. London, máj. 31. A „Pali Mail Gazette“ részleteket közöl amaz ulsteriek katonai szerve­zetéről, ki az írországi parlament auktoritásá­val szemben tényleges ellentáll­ást szándékoznak kifejteni. A közlemény szerint állítólag 78.561 ember íratta volna már be magát. Franciaország Pasteurnek, Paris, május 31. A kamara a Pasteur-féle in­tézetre 200.000 franknyi hitelt szavazott meg. A szerb akadémia botránya. Belgrád, május 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata..) A szerb királyi tudományos akadémia elnöke Jovanovics Vladimír Risztics ézabel, pénzügyminiszter ellen folyó fenyitó vizsgálat állami pénzek hűtlen kezelése és az akadémiai alap elsik­kasztásának vádján alapszik. — K u j n n d s i C s közoktatásügyi miniszter e vádtól függetlenül ad­minisztratív bizottságot küldött ki megvizsgálni a szerb királyi tudományos akadémia összes pénzügyeit. — Tegnap, vasárnap délelőtt a rendőrség megjelent az akadémia helyiségében, fölfüggesztette az intézet működését és követelte a pénztár átadását. Az igaz­gatóság megtagadta az engedelmességet, hivatkozva arra, hogy az akadémiát királyi ukáz alapította, te­hát csakis ilyen függesztheti föl. Az igazga­tóság erre kihallgatást kért a királynál, panaszt emelendő a minisztérium ellen, a­mely az akadémiát csak azért üldözi, mert számos tagja ellenzéki. A döntést mára várják. Az Aetna kitörése. Catania, május 31. Nicolosit teljesen kiürítették. Az oda vivő utakat katona­ság tartja elzárva. A láva 450 méter­nyire van a várostól. Nicolosiban igen izgalmas jelenetek fordultak elő. Emberéletben nem esett kár. Hajótörés Ausztráliában. London, máj. 31. (A „B. Hp.“ eredeti távirata.) A Mellbourneból Sidney felé menő „Licemoon“ gőzös a Zöldfok közelében zátonyra ke­rült és törést szenvedett; a gőzösön volt nyolcvanöt ember közül hetven odaveszett. Vasúti szerencsétlenség. Páris, máj. 31. A saintemarthei pályaudvar­ban, Marseille mellett, egy személyvonat össze­ütközött néhány áruval megrakott vasúti ko­csival. Tizenöt utas megsebesült, köz­tük öten meglehetősen súlyosan. A kolera. Róma, május 31. Tegnap déltől ma délig Ve­lencében 30 ember betegedett és 19 halt meg kole­rában. Az utóbbiak közül nyolcan már korábban be­tegedtek volt meg. Bariban egy ember halt meg ko­lerában. Közgazdasági táviratok. Athén, máj. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A Trikupisz-kormány a politikai vál­ság az osztrák magyar kormánynyal egy új kereskedelmi szerződés megkötése iránt szándékszik tárgyalásokat megindítani. Bécs, máj. 31. Búza május—június 8.01— 8.06, 8.04-8.09. — Rozs 6.10—6.20, 6.70—6.75.— Zab 6.62—6.67, 6.55—6.60. — Tengeri 5.83—5.88, 5.83 -5.88, 5.90—5.95, 6.02—6.07, 6.12—6.17. — Szesz 25.-----25.25. Bécs, máj. 31. (Magánforgalom.) Osztr. hitel­­részvény 282.50, osztr. államv. részv. 236.75, 4%-os magyar aranyjáradék 105.55. Csendes. Frankfurt, május 31. (E­s­t­i tőzsde.) Károly Lajos vasutrészv. 160.—. — 476 magyar ar.-járadék 84.50. — Osztrák hitelrészvény 227.25 osztr. államv. részv. 189.12, déli vasutrészvény 94.50 Szilárd. Paris. máj. 31. (Z­á­r­­­a t.) 3% fran­cia­ járadék 82.52, osztr. államv. részv. 481.—. déli vasút részv. 240.—, francia törleszthető jára­dék 84,50, magy. jelz. hitelbank részv. 506, 40/0-os magy. aranyjáradék 85.%, ottomanbank részvények 540.o. Szilárd. „Budapesti Hírlap“. Június hó 1-sejével új előfizetést nyi­tunk. Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizető­ket, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedje­nek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Az előfizetési árak lapunk homlo­kán olvashatók. Az előfizetés megújítására a beküldött postautalvány leginkább alkalmas. Különösen figyelmeztetjük tisztelt előfi­zetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításá­nál, valamint minden reklamáció, lakhelyvál­tozás és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásnál, egy címszalagot mellékelni szí­veskedjenek. SVA fővárosi nyaralókban lapunk kora reggel kézbesíttetik, az egész f­o­r­d­ő­l v­a­d alatt pedig előfizetőink kívánságára a lapot bárhova utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet.

Next