Budapesti Hírlap, 1900. január (20. évfolyam, 1-30. szám)

1900-01-02 / 1. szám

Budapest, 1800. XX. évfolyam 1. sz. Kedd, január 2. Budapesti Hírlap Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Előfizetési árak: Egész évre 38 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kor., egy hónapra 2 kor. 40 fil. Egyes szám ára helyben 8 fil., vidéken 10 fil. Telefon: szerk. 54—63. kiadók. 55—95. igazg. 55—53. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi, Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Till, ker., Rolek Szilárd­ utca 4. sz. El­l­etés- és hirdetés-fölvétel: Ugyane ház József türist 1.­­s. a. oldalán. Apró hirdetések ára: Byry szó 4 ill., vastagabb betűvel­­ ül. Hirdetések nonpareille számítással, díjszabás szerint. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfize­tés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. A politika új esztendeje. Budapest, jan. 1. Tömérdek politikai beszéd hang­zott el az új év első napján. Méltatni mindannyiat sok volna. Általános jel­lemvonása az elhangzott beszédeknek, hogy mindegyik az egyetértést hangoz­tatja és az összetartást. A múltban minden megtörtént arra, hogy a nem­zeti erőket szétválasszák, a törekvéseket megoszszák és szembeállítsák egymással, a parlamenten belül is, lévül is. Most az erők összeterelése, az egyetértés istápolása lesz a jelszó.­­ Már az első beszéd, a Hódossyé, a­mely a szabadelvű pártban elhangzott, a pártegységet hirdette. Ezt hangoz­tatta Csáky Albin gróf is, Széll Kálmán pedig igyekezett elföldelni az Abidé­let támasztó múltat, arra való biztatással, hogy senki se hátra, de mindenki előre nézzen, a­hova törekedni kell két fegyverrel: az alkotmányos törvé­nyességgel és a szabadelvű­séggel. Ezt az utóbbit különös súl­lyal hangoztatta Széll Kálmán, kétségkívül azért, mert egyes lapokban, a képviselőház folyo­sóin, titkos politikai összejöveteleken, itt­hőn a székvárosban és künn a vidéken, a megrendült szabadelvűség jelszavával igyekeznek a Széll-kormánynyal szem­ben ellentábort szervezni a régi szabad­elvű elemekből. A törvényhozás jövő munkásságára nézve, az osztrák viszo­nyok kuszáltsága és romlottsága kö­vetkeztében, csak föltételekkel és óhaj­tásokkal szólott s a belső reformok nagy munkájának sikerét az el nem sietésben, az alaposságban találta meg. Érdekes volt Münnich Aurélnak páros szónoklata Perczel Dezsővel, a képviselőház elnökével. A régi rend­szer e két előkelő típusa, a­ki ural­muk haldoklásának utolsó hörgései­­nél is a parlamenti szólásszabadság bilincsbe verését követelte, s békét csak e bilincsek erősre kovácsolásának az árán volt hajlandó elfogadni, ez a két államférfi keserű jajgatást hallatott a parlamentarizmus hanyatlásáért euró­­paszerte, a­mi igen félelmes és ragadós betegség. Vájjon miért fáj a szíve e két politikusnak? Miért féltik a ma­gyar parlamentarizmust, a­mely a februári béke óta hallatlan mér­tékű törvényhozói munkásságot végzett, semmit meg nem gátolt és min­dent elvégzett, a­mi elvégezhető volt, mondhatni, harmonikus működésben! Mi bántja e párosan szónokló állam­férfiakat, a­mikor a valóban működő magyar parlamentarizmus veszedelmé­ről beszélvén, orvosságot keresnek, találnak és ajánlanak az elnöki erélyben, a Perczel Dezső­­kipróbált erélyében. A Kossuth-párt, a­mely az utóbbi idő­ben nagy munkásságot fejtett ki, nagy vitát csinált, kétségkívül kíváncsian várhatja a Münnich és a Perczel ma­gyarázatát az elnöki kipróbált erély szükségéről és mértékéről, mert ez csak az ő működésének a kritikája lehet és ellenszere akar lenni. Az ellenzéki beszédekben is föl­hangzik az összetartással való dicsekvés. A Kossuth-párt és a függetlenségi párt igyekszenek különállásukat szembe­szökően feltüntetni. A Kossuth-párt azt mondja : annak a függetlenségi politiká­nak a híve, a­melyet harminckét év óta hirdet s a hatvanhetes kiegyezés csőd felé közeledvén, rá vár az ország kormányzá­ták közeli jövendője. Az Ugron-párt pedig ezt- t­ondja az alkot-­­­mány nem teológia, a melyet csak hir­detni kell s a harminckét esztendőt a füg­getlenségi politika elvesztette, vissza kell tehát térni a 48-as alkotmány elveihez s ennek a munkáját meg kell kezdeni első­sorban az önálló vámterület meg­alkotásával s a hadsereg magyar csa­patainál a magyar nyelvnek teljes ér­vényre juttatásával. Hogy pedig még tátongóbb űr támadjon a két független­ségi párt között, Kossuth Ferenc sietett kijelenteni, hogy az ő pártja a külső politikában nincs egy véleményen a külügyi politikával, a­melyet Ugron a delegációban fejtegetett, hanem a Kossuth-párt hű a hármas­ szövetség­hez ;­­ Bartha Miklós pedig Ugront mindenekfölött delegácionális beszédjé­ért üdvözölte. Az előkelőbb politikusok közül Horánsz­­y Nándort keresték föl József­városi tisztelői, Fáik Miksát pedig a választói. Fáik beszédében érdekes az alkotmányjogi kiegyezésről mondott nyilatkozat s a Széll politikájához való ragaszkodásnak a kifejezése. Mélyebben és terjedtebben az osz­trák viszonyokból származható követ­kezések fejtegetésébe sehol nem mentek bele a szónokok, alkalmasint azért, mert az osztrák állapotok fejlődése az új év legelső napján még nagy titok. Azt azonban Széll nyilatkozatából föl kell jegyeznünk, hogy a gazdasági éldek­nek a viszonosságra épített szabályozásáért, politikai fejlődés már nem változtatták Tudósításunk az újévi üdvözletek­ről itt következik :­­ A Mai számunk 14 oldal. A szabadelvű párt tisztelgése. A Lloyd-palota felé ma délelőtt tíz órára seregestől gyűltek a kocsik, a kormánypárti kép­viselők nagy számmal gyűltek egybe a szabadelvű párt helyiségében, hogy az ijesztendő alkalmával üdvözöljék a kör elnökét, Pgai,envczky Frigyes bárót a párt elnökénél. Az üdvözlő beszédet Rodossy Imre mondotta a párt nevében. Rámutatott arra, hogy ennek a politikai pártnak célja és eszközei­ adva vannak Megállapította azokat úgymond már Deák Ferenc. Célja : a történelmi alapon alakult, alkotmányos független magyar állam ; eszközei: a szabadelvűség és a törvényesség. (Élénk helyeslés.) A százados tapasztalás tanítja, hogy ezt az országot üdvösen és sikeresen csak az kormányozhatja,­­ a­ki ehhez a célhoz és ezeknek az _ eszközöknek mindegyikéhez valóban hű marad. (Élénk helyeslés és éljenzés.) E pártban azért tömörült a tagok oly nagy száma egybe, hogy mindennek megfelelő kormányzatot biztosítsa. (ügy van! Ügy van!) Szükségeset tömö­rülés kivált a jelen pillanatban s jelen körülmények között, midőn oly nagy nehézségek, oly veszedelmek tornyosulnak nyugati szomszédságunkban. “ (ügy van ! Úgy van !) Hogy azonban e párt célját elérje, ahhoz szükséges összetartás (Helyeslés), a párt tagjainak őszinte bizalma egymás iránt, (Élénk helyeslés.) erre nézve pedig a szabadelvű párt a legnagyobb bizto­sítékok egyikét elnöke. Podmaniczky Frigyes báró egyéniségében látja. Kívánja, hogy az Isten évek hosszú során át friss erőben és egészségben tartsa­­meg. .."Előlt, Hitszés és éljenzés.) P­odm­an­iesk­y Frigyes báró e jó kiván­ásot,­ viszonzásául nemcsak a párt minden egyes tagjának kiván egészséget, megelégedést és megnyugvást, hanem a pártnak magának, mint összességnek is jó egészséget kíván, hogy meg legyen benne az egyet­értés, az összetartás, mindenféle személyes érdek­nek a háttérbe szorításával, legyen meg benne a hit kitartás mindig és mindenkor. Súlyos viszonyok várnak az országra, a­melyek a párt minden tag­jától kötelessége lelkiismeretes teljesítését köve­telik. Ez az új év Magyarország történelmében nagyon nevezetes év, a­mely talán csakugyan meg­hozza a nyugalmat,­­,­éget vet a nyugtalanságnak, a végre talán csakugyan sikerülni fog rendezett állapotokat teremteni e hazában, hogy megjavul­hassanak közgazdaságunk viszonyai, magunk is munkásképesebbé lehessünk. Élteti a párt tagjait. (Zajos éljenzés.) A kormányelnöknél. A szabadelvű párt tagjai elnökük üdvözlése után Budára hajtattak a kormányelnöki palotába, a­hol a párt nevében Csáky Albin gróf üdvözölte Széll Kálmánt, a­kivel együtt volt a kormány vala­mennyi tagja. Csáky Albin gróf azon kezdte beszédét, hogy most nem egyszerűen sablon a kormányelnök üdvözlése, más szint ad a helyzetnek, hogy a párt ez alkalommal először adja át új évi üdvözletét Széll Kálmánnak. Először van módukban magán­körben barátságuk és tiszteletük nagypecsétjével ellátni azt a frigyet, a­melyet Száll Kálmánnal a politikai nyilvánosság előtt kötöttek. (Tetszés.) A szívükben élő érzelmek egész melegével mond hálás­ köszönetet azért a bölcs és tapintatos vezér­letért, hogy törvényhozói munkásságukat a haza javára tudta fordítani, hogy a párt tagjait, a­kik valamennyien lényegileg egyet akarnak, egyet értenek, a vékony válaszfalak eltávolításával egygyé forrasztani tudta. (Élénk tetszés.) Konstatálja, hogy Széll Kálmánnak sikerült véget vetnie nagy, parlamenti életünket majdnem veszedelembe sodró krízisek és az botgányos, a közjogi bonyodalmak egész tömkelegének. " Sikerült a­nélkül, hogy bárkinek önérzete megbán­tatott volna. Hogy e munkát véghez vigye, habo­zás nélkül"­áldozta föl nyugalmát Széll Kálmán, a mikor akarata ellenére előtérbe lépett. (Helyeslés.) Ezérty annak eltelve iránta hálával és köszönettel étkeért adhatják azt a biztosítást, hogy nem csupán a vrlígnyugvással, hanem lelkesülten mennek a te­ve- szerleted alatt a jövő elé, a­mely küzdelmes és nehéz

Next