Budapesti Hírlap, 1900. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1900-05-01 / 119. szám

1900. május 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (119. sz.) Az ülés lefolyása ez volt: Podmaniczky báró elnök megnyitván az ülést, a napirend előtt felszólalt Dániel Gábor. A lefolyt ülésszak, úgymond a többi közt, igen fontos volt pártunk életében. Ez ülésszak alatt forott össze a párt s állotta ki a tűzpróbát az egysége ellen in­tézett támadásokkal szemben. Két tényezőből me­rítette az erőt. Az egyik a párt elvi alapja, a szabadelvűség volt, a másik a párt vezére. (Hosszantartó élénk éljenzés.) A párt jelenlegi ve­zére már előbb is a párt vezető férfiainak egyike volt s teljes mértékben bírta a párt bizalmát. Az ő iránta való bizalomnak nem volt szüksége a megszilárdulásra. Annyira szilárd ez a biza­lom, hogy diadalmasan ellent tudott állani s ellent fog állani jövőre is a párt egysége ellen irányuló minden támadásnak. Indítványozza, mondja ki az értekezlet, hogy a párt egységes, törhetetlen biza­lommal viseltetik jelenlegi vezére a miniszterelnök iránt. (Általos, lelkes éljenzés.) Berzeviczy Albert csatlakozik az előtte szóló indítványához és mint régi tagja a pártnak, konsta­tálhatni véli, hogy nincs oly töredéke vagy árnya­lata a pártnak, mely azokkal a támadásokkal, a­melyek Széll Kálmán miniszterelnök ellen látszólag a szabadelvűség védelmében intéztettek, egyet­értene. (Zajos helyeslés.) A nemzeti párt belépése a szabadelvű pártba, politikai életünk orvoslásának elutasíthatatlan követelménye volt. Mindenki, a­ki annak megtörténtéhez hozzájárult, szolgálatot tett a közügynek, legnagyobbat maga a miniszterelnök. (Hosszantartó, élénk éljenzés.) Ha néhány­an a sza­­badelvűség és a nemzeti politika veszedelmé­ről beszélnek ma, gondolják meg, hogy nálunk minden nemzeti kifejlődésnek és min­den szabadelvű­ségnek, alapföltétele az alkot­mányosság szigorú megőrzése , a­midőn a miniszter­­elnök egy kétségbeejtő parlamenti helyzetből meg­találta a kibontakozás útját alkotmányosságunk minden legkisebb csorbulása nélkül, éppen a szabadelvűségnek és a nemzeti politikának tette a legjobb szolgálatot. A szabadelvűség ma európa­­szerte nehéz küzdelmet kénytelen vívni; a­ki ba­rátja, annak kötelessége nem egyenetlenséggel gyöngíteni ezt a pártot, de érvényesíteni benne szabadelvű felfogását, elősegíteni a miniszterelnök programjának megvalósítását és támogatni őt, kinek liberalizmusa felül áll minden kétségen. ( Általános élénk helyeslés és éljenzés.) _ Makfalvay Géza : A midőn a miniszterelnök helyét elfoglalta, oly programot terjesztett elő, mely a 67-i alapon álló minden pártnak köteles­ségévé tette, hogy őt e program megvalósításában támogassa. Ez a tudat vezérelte a volt nemzeti pártot, midőn a miniszterelnök programjához csat­lakozott. Az­agyok és nehezek a feladatok és éppen azért szükséges, hogy a párt rendületlen összetar­tással kövesse őt. Erős meggyőződése, hogy a párt minden tagja így gondolkozik. Ily körülmények közt talán nem, is lett volna szükség a párt bizalmának eme megnyilatkozására, ha nem jelentkeznének áramlatok, a­melyek osztály és felekezeti érdekeknek előtérbe állí­tásával törekszenek a párt egységét­ megbontani. Helyes volt ennélfogva újabban is dokumentálni azt, hogy az egész párt rendületlenül áll a miniszterelnök iránt való bizodalmában. (Élénk helyeslés.) Kristóffy József : Nem szükséges pártvezérün­ket külső támadások ellen megvédelmezni; ő maga­san fölötte áll eme támadásoknak, ezek visszapat­tannak az ő kebléről. Fölszólalunk azért, hogy az ülésszak küszöbén, midőn új munkára indulunk, ki­fejezést adjunk a vezér és az ő liberális politikája iránti bizalomnak. Ezt a bizalmat bármely irány­ból jövő kisértések sem fogják megingatni. (Helyeslés.) Széll Kálmán miniszterelnök: Őszinte és mé­lyen átérzett köszönetet mond mindazoknak, a­kik róla ily melegen megemlékeztek és az egész párt­nak azért a rokonszenves visszhangért, a­melylvel fölszólalásai találkoztak. Nem provokálta ezeket a nyilatkozatokat, sőt föl is kérte az illetőket, ne tegyék, ő semmi körülmények közt nem óhajtja ezt. De ha megtették mégis és igy gondolták jónak, ő csak a legmélyebb köszönettel fogadhatja az elhangzott szavakat. Midőn ezelőtt tizennégy hónappal ideállott s a párt támogatását kérte, jól ismerte föladatának nagy­ nehézségeit. S ha mégis bátorságot érzett magában föladata elvállalására, két érzésből merítette ezt. Az egyik föltétlen bizalma volt azoknak az elveknek a he­lyességében, a melyeket a 67-es és liberális politi­kájának a zászlajára írt. Bízott és bízik most is ezek­nek az elveknek az igazságában és megdönthetetlenségében. Ezeket az elveket úgy a közjogi, mint a liberaliz­mus kérdéseiben nyíltan, világosan, szabatosan és félreérthetetlenül állította programja és politikája élére, hogy azokat ott mindenki lássa és megértse, mint látni az épület nyílt frontispiciumán a rá vésett szavakat, a­melyek az épület rendeltetését , a benne lakozó szellemet hirdetik, hogy mindenki ismerje és tudja mi lakik benne. A másik érzése az a lelkében élő erős elhatározás és tudat volt, hogy ezektől az elvektől, 67-es és liberális politiká­jától semmi körülmények közt és senki kedvéért nem fog eltérni. (Általános lelkes éljenzés.) Ama tizen­négy hónap alatt, a­mióta az ügyeket vezeti, min­den gondolata, minden ideje, egész ereje ennek a politikának volt szentelve. Azt a bizalmat, melyet most megújítanak, megkettőzött előlegnek tekinti, a­melyet kamatostul letörleszteni teljes erejével törekedni fog. Összeforrottnak érzi magát a párttal. (Általános lelkes éljenzés.) Kéri további működésé­ben azt a bizalmat, mely nélkül igazi eredmények nem érhetők el. Jutalma is lesz ez neki, a­melyet jövőre is kér a párttól. (Hosszantartó élénk • éljenzés.) Podmaniczky Frigyes báró elnök: Hazafias örömmel tapasztalta a fölszólalásoknak és a kormány- s elnök válaszának lelkes és egyértelmű viszhangját. • Legyen a miniszterelnök meggyőződve arról, hogy­­ a haza javára irányuló minden szabadelvű törekvé­­­­sében tömören fogja maga mellett találni ezt a­­ pártot. (Éljen Széll Kálmán ! (Hosszantartó, általános,­­ lelkes éljenzés.) Ezután áttérvén a napirendre, kijelölte az értekezlet a ház elnökeit és a bizottsági tagokat. A háború, Budapest, ápr. 30. A búrok nyugodtan visszavonulhattak Dél-Oránzsból, a­nélkül, hogy az angolok föl tudták volna őket tartóztatni. Csak Tabanehu­­nál kellett a búr utóvédnek az angolokkal megütköznie, hogy a fősereg visszavonulását biztosítsa. Erről az ütközetről, a­melyről a hivatalos táviró mindezideig hallgatott, ma részletes jelentés jött, mely azt a feltűnő dol­got újságolja, hogy az angolok Tabanehut csak nagy küzdelem után tudták elfoglalni. A csata Bjesternek mellette volt s a kanadai segítő­­csapatok nagy veszteséget szenvedtek. Ez a jelentés különben igy szól: Biztos immár, hogy a Wepenertől visszavonuló burok megmenekültek. Hamilton és French táborno­kok csak úgy juthattak Tabauehuba, hogy Bjes­ternek mellett heves harcot kellett vivniok. A burok utóvédő Bjesternek mellett mintegy tíz angol mértföldnyi hosszúságban megszállotta a magasabb kopjékat, a­melyeket a kanadaiak sikertelenül ostromoltak, úgy, hogy végre is nagy veszteséggel visszavonultak, míg a burok mindössze egy embert vesztettek. A kanadaiaknak csak a második ostroma sikerült, s miközben balololdalon az angol tüzérség heves ágyúzást kezdett, a burok elhagyták pozí­cióikat. A burok rendkívül mozgékonyak és csak kétkerekű könnyű kocsikat visznek magukkal. Tabanehuban ez idő szerint huszonháromezer angol katona van. Robertsnek az a célja, hogy Tabanehut­­ erősen megszállva tartsa, hogy a buroknak délre­­ való vonulását megakadályozza. Poleearew tábornok, mint egy másik táv­irat jelenti, hadosztályával visszatért Bloem­­fonteinba s az lesz a rendeltetése, hogy a Bloemfontein és Tabanehu közötti utat védel­mezze. Említettük a minap, hogy az angolok Orán és nyugoti szélén kiverték a búrokat Wane után mellett levő állásukból s a Yaal­­ folyón való átkelést csaknem biztosították ma­guknak. A Daily Telegraph egy mai távirata jelenti április 27-iki kelettel, hogy a búrok megint megszállták azt a hadállást, a­honnan az angolok kedden kikergették őket. A búr kormány részéről kiadott Bloem­­fanteinba érkezett kimutatások szerint a búr csapatok létszáma december hónapban 54.800 ember volt, nem számítva bele 5000 lázadót. Március 13-án már csak 26.500 emberük volt a buroknak. Március 13-ig a burok vesztesége 6500 fogoly, 8000 halott és sebesült volt. Az kiderítetlen, hogy mi történt a hiányzó 14.000 emberrel. Hivatalos búr jelentések szerint haza­mentek. Éjjel érkezett távirataink a következők: Hírek a harctér föl. Tabanehu, ápr. 29. A Reider-ügynökség jelenti: French tábornok két lovasdandárt küldött ki azzal az utasítással, hogy egymástól függetlenül felderítő szolgálatot végezzenek a Tabanehutól keletre emelkedő dombok körül. A visszaérkezett csapatok azt jelentették, hogy a burok még nagy haderővel tartják meg­szállva ezeket a dombokat. Ezek az ellenséges csa­patok nyilván csak az utóvédet alkotják, mert szállítószekereik nincsenek.­ London, ápr. 30. A Times-tuik jelentik Bloemfonteinból 27-diki kelettel. Többször megtörtént, hogy" kaffer szolgák megtámadták a németalföldi ültetvényeseknek oltalom nélkül otthon maradt asszonyait. A bűnö­söket, ha sikerült őket elfogni, azonnal kivégezték. A Times-nak jelentik Mafekingből 12-diki kelettel. Tegnap volt hat hónapja, hogy a város ostrom alatt van. A burok heves ágyúzással ünnepel­ték meg ezt a napot s nagy anyagi kárt okoztak, de emberéletben nem esett kár. Ma is folytatták az ágyúzást s meg akarták támadni a benszülöttek­­ből álló előőrsöket, a melyek a legelő marhákat őrzik. A­mikor azonban körülbelül ötszáz yardnyira közeledtek, a benszülöttek visszaverték őket. Pétervár, ápr. 30. (Saját tudósítónktól.) Egy önkéntes csapat leg­közelebb léghajóskészülékkel Transzvárba akar utazni, a­hol szervezni fogja a katonai léghajózást. London, ápr. 30. (Saját tudósítónk­tól.) A johannesburgi fegyver­gyár felrobbantásától jobbára olasz és osztrák embe­rek pusztultak el. A tulajdonost, Baglyt a miatt a gyanú miatt, hogy ő okozta a robbanást, letartóz­tatták és gyilkosság miatt vád alá helyezték. London, ápr. 30. A Standard-nek jelentik Durbanból 22-diki ke­lettel, hogy Glareport parancsnok a Briggars-hegy­­ségtől Mafeking felé tart, hogy szembeszálljon a Beirából jövő Carrington tábornokkal. Bécs, ápr. 30. (Saját tudósilónktól■) Az osztrák kormány kár­térítést fog követelni a transzváli kormánytól azokért az osztrákokért, a­kik a johannesburgi robbanásnál életüket vesztették. A búrok békeküldöttsége. Amszterdam, ápr. 30. A búr köztársaság küldöttsége ma Amszter­damba érkezett. Az utcákon nagy néptömeg fogadta és virággal halmozta el. A polgármester ma fogadta a küldöttséget, mely az amszterdami transzváli kép­viselőséghez jött. London, ápr. 30. A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból: Hay államtitkár a búr köztársaság küldötteivel szem­ben ugyanazt az eljárást fogja követni, mint vala­mely más kiváló állású személyiséggel, a­ki az Egyesült­ Államok iományát meglátogatja. Éppen úgy fogja fogadni, mint például Montagu-White-ot, de nem fogja elismerni a küldöttség illetékességét arra, hogy a külügyi hivatallal valami tárgyalásba bocsátkozzék. A párisi szerencsétlenség. — Távirati tudósítás. — Paris, ápr. 30. (Saját tudósítónktól.) A tegnapi szeren­csétlenség nem maradt egyedül, ma újabb sze­rencsétlenség történt: a gépteremben leszakadt egy állvány, a­melyen négy munkás dolgozott. Mind a négy lezuhant és szörnyet halt. Még egy ötödik munkás is veszedelmesen megsérült és haldokolva szállították kórházba. Úgy látszik, hogy ezt az újabb szerencsétlenséget az állvány hiányos szerkezete okozta és hogy a szerkezet nem bírta el a négy embert. Mintha ez a szo­morú dolog nem lett vol­a elegendő, még rémes híreket is terjesztettek, így a többi közt azt is, hogy a svájci faluban tűz ütött ki. A kir oly határozottsággal terjedt el, hogy a rendőrfő is a svájci faluba sietett s mire ő a vélt veszedelem helyére jött, már a tűzoltókat is ott találta. Tűznek nyoma sem volt s azt hiszik, hogy rossz tréfa okozta a nagy rémüle­tet és most keresik, ki koholta ezt a h­irt. A tegnapi szerencsétlenség helyén ma dél­előtt Millerand kereskedelmi miniszter, Picard kiál­lítási főbiztos, Lepin rendőrfő és a vizsgálóbíró vizsgálatot tartott. Az Elysée-palotában tartott mai minisztertanács a tegnap történt szerencsétlenséggel foglalkozik. Waldeck­ Bou­sseau miniszterelnök vizsga­o­s­­latot rendelt el a szerencsétlenség okának kideríté­sére. A katasztrófa áldozatait, ha szükséges lesz, segíteni fogják. Millerand kereskedelmi miniszter bejelentette, milyen intézkedéseket tettek a kiállítást látogató közönség biztosságára. Az összes épületeket bizottságok vizsgálták meg és elren­deltek mindent, a­mit az utak és a forgalom biz­tossága megkövetelt. A miniszter konstatálta, hogy a lezuhant híd a kiállítás területén kívül volt és hogy nem építették a kiállítás épületei számára ki­ .

Next