Budapesti Hírlap, 1908. február (28. évfolyam, 28-53. szám)

1908-02-01 / 28. szám

1908. február 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (28. sz.) meg. Egy hír szerint Hadik János gróf belügyi ál­­lamtitkár is titkos tanácsos lesz. A honvédelmi miniszter Bécsben, Bécsből jelentik: Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter tegnap este Budapestről ide érkezett s ma részt vett a delegáció záró számadási bizottságának az ülésén. Délután öt órakor a miniszter visszautazott Buda­pestre. A katonatisztek fizetése. A bécsi Fremden­blatt mai száma. Schönaich hadügyminiszternek a ka­tonatisztek fizetésrendezése dolgában tett nyilatkoza­tát közli. A­ miniszter a következőket mondta a lap munkatársának: — A katonatisztek és a katonai tisztviselők fize­tésemelésének meghiúsulásáról szó sem lehet. Ellen­kezőleg: okolicsányi előadó határozati javaslatának és Sághy­ Gyula módosításának egyhangúan történt elfogadásával megtaláltuk­ a kérdés megoldásának alapját. Ennélfogva alapos reménységünk van ahhoz, hogy a tisztek és a katonai tisztviselők fizetésének rendezése,­ a határozati javaslatban megjelölt módon nemsokára megtörténik. Megjegyezhetjük erre, hogy a­mit a közös had­ügyminiszter a bécsi lapnak elárult, olyan titok, a­mit minden újságolvasó, az események nyomán maga is eltalált., De katonatiszti körökből vesszük azt az ér­tesítést és azt­ a fölvilágosítást, hogy maguk a tisztek korántsem várják a fizetésemelést olyan nagy izgalom­mal, mint a politikus világ hiszi. Oly csekélynek tart­ják azt a javulást, a­melyet az új fizetésrendezés ne­kik kilátásba helyez, hogy ezért különösképpen izgulni nem tartják érdemesnek, Így például az olyan tisztre, a­ki századosi rangban van, havonként tíz forintnyi nagyob fizetség fog esni a rendezés révén, s ezt a maguk részéről nagy és jelentékeny segítségnek nem minősítik. Rájuk nézve, mint mondják és kifejtik, sokkal fontosabb volna, ha többrendbeli súlyos teher alól, a­melyeket viselniök kell, fölszabadítanák őket, így rendkívül­­panaszolják azokat a költségeket, a­melyeket minden áthelyezésük, valamint a hadgya­korlatok alkalmával viselniük kell. Továbbá: a fizetés­rendezésen jóval túlmenő segítségnek tartanák a nyugdíjviszonyokon való kívánatos változásokat. Bécsből jelentik nekünk: Beck báró miniszter­elnök, Schönaich hadügyminiszter és Korit­ovszki pénzügyminiszter ma hosszas tanácskozást folytattak­ az osztrák hadügyi bizottságnak tagjaival; elhatároz­ták, hogy szolidárisan támogatni fogják az urak háza jobboldalának a tiszti fizetések javítására vonatkozó akcióját. Kijelentették, hogy nem érik be puszta ha­tározati javaslattal, hanem dologi határozatot fognak hozni, a­melylyel azonnal fölemelik a tisztek fizetését. Az osztrák delegátusok nem hajlandók bevárni a de­legáció második ülésszakát. Ha a magyar delegáció nem hozna ugyanily határozatot, akikor az ezért való felelősséget a­ magyarokra fogják hárítani. Az osztrák leszek, a feleséged leszek, reggelre egy száztizen­nyolc éves asszonyt tartasz karjaidban. Én el va­gyok átkozva, nekem csak álmodni szabad, de soha sem szerethetek igazán. A szegény Csipkerózsa utolsó mondata könyekbe fűlt. A vadász azonban mosolyogva vigasztalta: — Gyermek vagy, Csipkerózsa, én szeret­lek és az én lelkem szerelme erősebb minden átoknál. Nem az arcod múló szépsége, a­mit én imádok, nem a szemed kéksége, nem az ajkad pi­­rossága. Én a lelkedet, szivedet szeretem, ezeknek pedig nem árthat a gonosz tündér átka. — Nem, nem — mondta Csipkerózsa — ráncos lesz az arcom, fehér a hajam, fonnyadt az ajkam. Nem, édesem, higgj nekem, gyűlölni fogsz és én nem élem túl a te szerelmed halálát. — Kételkedsz bennem ? — kérdezte a férfi most már indulatosan. — Kételkedni mersz abban, hogy az én szívem szerelme erősebb a go­nosz tündér átkánál ? Csipkerózsa odaborult a férfi vállára. Nem beszélhetett többé aggodalmairól, mert egy csók zárta le ajkát. És Csipkerózsa arra gondolt, hogy már ezért az egy csókért is érdemes volt föléb­redni száz esztendős álmából. Az én barátnőm elhallgatott,a társaság kí­váncsian sürgette: — Nos? Nos? — Nos, hát a gonosz tündér átka beteljese­dett, Csipkerózsa száztizennyolc éves lett. Láttak már száztizenn­yolc éves asszonyt? Még nem? De azért megbocsátanak a szegény vadásznak, hogy reggel, mikor a nap beragyogott a kis kunyhó ablakán, elbujdosott a nagy-nagy renge­tegbe, hogy soha többé vissza ne térjen, delegációban már biztosítva van a többség a tiszti fize­tések fölemelésére. A néppárt értekezlete. Az országgyűlési nép­párt ma este értekezletet tartott, a­melyen a párt belső ügyeit vitatta meg. Egy forrásaink szerint a pártnak több rendbeli kívánsága van a kormánynyal, főképpen pedig a belügyi kormánynyal szemben. Az értekezleten több kültagot vettek föl. Betöltendő főispánságok. A nyitramegyei főispáni székért, a­mely Markhot Gyula lemondásá­val megüresedett, erős politikai harc folyik a ku­­liszszák mögött. Számos nevet említenek, a többi közt Wilczek Frigyes grófét, a volt néppárti követet és Méray Lajos negyvennyolcas képviselőét is. Mi úgy tudjuk, hogy valamennyi név éppen csak kombiná­ció számba mehet, a döntés még távol van. A hódmezővásárhelyi főispánságra kinevezik Spilka Antal battonyai főszolgabírót. Ez befejezett ügynek tekinthető. Csernoch mandátuma.­­Cser­noch Csanádi püspök ma Esztergomból küldött táviratában meg­cáfolja a Keleti Értesítő­nek azt a hírét, hogy ő le­mondott képviselői mandátumáról. A haditengerészet a pólai kereskedők ellen. Fiumei levelezőnk táviratozza. A haditenge­részet tudvalevőleg régideje bojkottálja a pólai keres­kedőket és e célból fogyasztási szövetkezetet tart fönn. A pólai kereskedők nevében a kereskedelmi kamara fordult az osztrák kormányhoz, de onnan most az a válasz érkezett, hogy a hadügyi kormány egyáltalán nem befolyásolja a haditengerészetet, hogy hol szerezze be szükségletét. A kamara feliratában nem látja a gazdasági érdeket,­ hanem a politikát megszólalni. A válasz nagyon elkeserítette a­ pólai irredentista kereskedőket. A karlócai szerb egyházmegye köré­ből, Karlócáról táviratoztak. A karlócai főegyház­megyei adminisztrátor-bizottság ma ülést tartott, a­melyen a többi tárgy között betöltötte az üresedés­ben lévő kolostorfőnöki állásokat. A­ kolostorok vagyonleltározására a bizottság szűkebb körű bizott­ságot küldött ki. Gavrilov Miakerie szentszéki jegyző ellen, a­ki felfüggesztetése következtében hivatalát elhagyni és a hivatalos pecsétet, valamint az irato­kat kiadni vonakodik, a városi tanácstól karhatalom kirendelését kérte a bizottság sürgős átiratban. A városi tanács a karhatalom kirendelését megtagadta. Az új bolgár miniszterelnök, Malinov­­ról, Bulgária új miniszterelnökéről a következő életrajzi adatokat írják Szófiából. Malinov­ Sándor 1867 április 20-án született Pandakti faluban, Besszarábiában. Egy bolgár kisbirtokos fia. Gimná­ziumi tanulmányait­ a belgrádi gimnáziumban vé­gezte s onnan a kievi egyetemre ment, a­hol jogi A szegény Csipkerózsa asszony volt, igy természetesen nem tudott egyébre gondolni, mi­kor a szerelmes férfi elhagyta, — csak a halálra. Nagyon félt a hideg, nedves sírtól, de aztán arra a csókra gondolt és forró könyek hulltak végig arcán, nem a fájdalom, a boldogság könyei, mert arra gondolt, hogy nem élt hiába, szeretett és szerették. Kinyitotta a kunyhó ajtaját és kiment a folyó partjára. Tegnap még gyönyörködve nézte a víz tükrében saját szépségét. Most elfordította arcát, nem akart látni semmit. Egyik lába már bent volt a vízben, mikor valaki gyöngéden vál­lára tette kezét. Hátrafordult. A gonosz tündér állt előtte, de most szelíd volt az arca és kényes a szeme. —­ Szegény Csipkerózsa — mondta szána­kozva— én rosszul és igazságtalanul bántam veled. Az átkomat már vissza nem vonhatom, ez nincs hatalmaméban. De nem akarom, hogy a csúf, nedves, hideg sírba feküdj. Nézz a szemem közzé, Csipkerózsa! Csipkerózsa fölemelte fejét, a tündér pedig gyöngéden simogatni kezdte homlokát és halkan mondta: — Aludj, Csipkerózsa, aludj! Az álom­ megint ifjúvá, széppé és boldoggá tesz! ’ “ A következő pillanatban már a földön fe­küdt­ a­ fiatal, csodaszép Csipkerózsa. Arca fehér, mint a hófajka piros, mint a vér s aranyhaja körülfogta gyönyörű termetét. A tündér ölébe vette, visszavitte a kunyhóba. Friss rózsaszirom­ból­ ágyat vetett neki és lefektette. Aztán megcsó­kolta homlokát és kirepült a kunyhó ablakán. A­ vadászt azonban nagyon bántotta a lelki­­ismeret, mert abban is hasonlított a mai férfiak­licenciátust szerzett. Ön­zéntesi óvét az orosz vár­­tüzérezredben szolgálta le, azután átköltözött Bul­gáriába. Ott 1892-ben biró, később ügyész, majd még később ügvéd lett , a politikával kezdett fog­lalkozni. Karavelovnak meghitt embere lett. 1901- ben megválasztották képviselőnek a szobrán jóba, a­hol szónoki tehetségével csakhamar hírnévre tett szert. Karavelov halála után ő vette át a demokrata párt vezetését- ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, jan.­31. Alig néhány képviselő érdeklődése mellett folytatta ma a képviselőház az erdélyi birtokren­dezésről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalá­sát, a vita mégis lefoglalta az ülés egész idejét. A javaslatnak mindenik szakaszához ugyanis egész sereg módosítást adtak be és noha csak két-három módosító fáradozása járt­ eredmény­nyel, az erdélyi képviselők csüggedetlenül beszél­­tek és ontották indítványaikat. A legbuzgóbb volt közöttük Nagy György, a­kit a tizenharma­dik szakaszig semmiféle visszautasítás se riasz­tott el, de a­mikor ennél a szakasznál előterjesz­tett módosítása sem volt szerencsésebb előbbi tár­sainál, szörnyen megharagudott, fölugrott és in­gerülten kiáltotta: — Nem érdemes itt beszélni, letörülközöm és kimegyek! Ki is ment nagy robajjal, a­mi a szűkkörű parlamenti társaságot (olyan kevesen voltak, hogy szinte családi jellege volt az egész ülésnek), derültségre fakasztotta. Förster Ottó nem is áll­hatta meg szó nélkül: — Ezt előbb is megtehetted volna! — kiál­totta utána, már régen elkészültünk volna. Ezután gyorsan végzett a Ház a még fön­­maradt négy szakaszszal és Justh Gyula pontban két órakor örömmel jelenthette, hogy a birtok­rendezésről való javaslatot a Ház részleteiben is elfogadta.­­ A képviselőház ülése. ..Elnök:­­Justh Gyula.. Az ülés kezdete negyed tizenegy órakor.. Az előző jegyzőkönyvet hitelesítik. Az elnök fölhatalmazást kér és kapott arra, hogy a deési kerületben a választásról intézkedjék. Bemutatja ezután a főrendiház üzenetét az újoncja­­vaslatok elfogadásáról. Lázár Zoárd beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését. A napirend szerint következett az erdélyi birtokrendezésről­ ­ szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. A címnél Nagy György általánosságban a ja­vaslatokról beszél,­het, hogy elkövette ugyan az asszony ellen való bűnt, de nagyon szenvedett miatta. Három napig éllen, szomjan bujdosott, ki akart menni a nagy rengetegből, ki a messze világba... De erősebb hatalmi vezették lépteit és egyszerre ott állt a kis kunyhó előtt. Futni akart, de valami láthatat­lan erő kényszerítette, hogy benézzen az ablakon. Ott feküdt a gyönyörű, fiatal Csipkerózsa, az illatos szirmokból vetett ágyon és mosolygott, mintha csak őt várná álmában. A vadász az ajtó felé rohant, de e pillanat­ban embermagasságú töviskerítés nőtt ki a föld­ből. Egy lépést sem mehetett közelebb. Újra neki­­nekirohant a sövénynek, de csak vére bulit, csak ereje fogyott a szörnyű küzdelemben. A töviskerí­tés nem engedett, sőt egyre nagyobbra nőtt. Im­már nem lehetett látni a kunyhó tetejét sem, de a vadász csak ott maradt. Minden nap megkísér­­lette az áttörést és minden nap több vére folyt, több ereje veszett az áldatlan küzdelemben, de azért nem mozdult a sövény mellől. És az évek múltak. A déli szép ifjúból ros­katag, öreg aggastyán lett, de azért még mindig ott ült a tövissövény mellett. Jó emberek szána­kozva hittak magukhoz, a gonoszok csúfolták, üldözték, csak szomorúan nézett rájuk és nem mozdult helyéből. Egyszer egy­­ nagyon bölcs ember három napig magyarázta­ neki, hogy­ a tövissövények­n belül nincs semmi,­­ csak egy ros­katag, düledező kunyhó. A szegény öreg ember ránézett fénytelen, megtört szemével és nem felelt semmit. Minek is mondta volna el, a­mit rajta kívül senki sem tudott és senki sem hitt, hogy bent a hervadatlan rózsaágyon fekszik a tündér­szép királyleány, az alvó Csipkerózsa, kit halandó szem többé nem láthat meg soha — soha.

Next