Budapesti Hírlap, 1908. február (28. évfolyam, 28-53. szám)
1908-02-01 / 28. szám
1908. február 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (28. sz.) meg. Egy hír szerint Hadik János gróf belügyi államtitkár is titkos tanácsos lesz. A honvédelmi miniszter Bécsben, Bécsből jelentik: Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter tegnap este Budapestről ide érkezett s ma részt vett a delegáció záró számadási bizottságának az ülésén. Délután öt órakor a miniszter visszautazott Budapestre. A katonatisztek fizetése. A bécsi Fremdenblatt mai száma. Schönaich hadügyminiszternek a katonatisztek fizetésrendezése dolgában tett nyilatkozatát közli. A miniszter a következőket mondta a lap munkatársának: — A katonatisztek és a katonai tisztviselők fizetésemelésének meghiúsulásáról szó sem lehet. Ellenkezőleg: okolicsányi előadó határozati javaslatának és Sághy Gyula módosításának egyhangúan történt elfogadásával megtaláltuk a kérdés megoldásának alapját. Ennélfogva alapos reménységünk van ahhoz, hogy a tisztek és a katonai tisztviselők fizetésének rendezése, a határozati javaslatban megjelölt módon nemsokára megtörténik. Megjegyezhetjük erre, hogy amit a közös hadügyminiszter a bécsi lapnak elárult, olyan titok, amit minden újságolvasó, az események nyomán maga is eltalált., De katonatiszti körökből vesszük azt az értesítést és azt a fölvilágosítást, hogy maguk a tisztek korántsem várják a fizetésemelést olyan nagy izgalommal, mint a politikus világ hiszi. Oly csekélynek tartják azt a javulást, amelyet az új fizetésrendezés nekik kilátásba helyez, hogy ezért különösképpen izgulni nem tartják érdemesnek, Így például az olyan tisztre, aki századosi rangban van, havonként tíz forintnyi nagyob fizetség fog esni a rendezés révén, s ezt a maguk részéről nagy és jelentékeny segítségnek nem minősítik. Rájuk nézve, mint mondják és kifejtik, sokkal fontosabb volna, ha többrendbeli súlyos teher alól, amelyeket viselniök kell, fölszabadítanák őket, így rendkívülpanaszolják azokat a költségeket, amelyeket minden áthelyezésük, valamint a hadgyakorlatok alkalmával viselniük kell. Továbbá: a fizetésrendezésen jóval túlmenő segítségnek tartanák a nyugdíjviszonyokon való kívánatos változásokat. Bécsből jelentik nekünk: Beck báró miniszterelnök, Schönaich hadügyminiszter és Koritovszki pénzügyminiszter ma hosszas tanácskozást folytattak az osztrák hadügyi bizottságnak tagjaival; elhatározták, hogy szolidárisan támogatni fogják az urak háza jobboldalának a tiszti fizetések javítására vonatkozó akcióját. Kijelentették, hogy nem érik be puszta határozati javaslattal, hanem dologi határozatot fognak hozni, amelylyel azonnal fölemelik a tisztek fizetését. Az osztrák delegátusok nem hajlandók bevárni a delegáció második ülésszakát. Ha a magyar delegáció nem hozna ugyanily határozatot, akikor az ezért való felelősséget a magyarokra fogják hárítani. Az osztrák leszek, a feleséged leszek, reggelre egy száztizennyolc éves asszonyt tartasz karjaidban. Én el vagyok átkozva, nekem csak álmodni szabad, de soha sem szerethetek igazán. A szegény Csipkerózsa utolsó mondata könyekbe fűlt. A vadász azonban mosolyogva vigasztalta: — Gyermek vagy, Csipkerózsa, én szeretlek és az én lelkem szerelme erősebb minden átoknál. Nem az arcod múló szépsége, amit én imádok, nem a szemed kéksége, nem az ajkad pirossága. Én a lelkedet, szivedet szeretem, ezeknek pedig nem árthat a gonosz tündér átka. — Nem, nem — mondta Csipkerózsa — ráncos lesz az arcom, fehér a hajam, fonnyadt az ajkam. Nem, édesem, higgj nekem, gyűlölni fogsz és én nem élem túl a te szerelmed halálát. — Kételkedsz bennem ? — kérdezte a férfi most már indulatosan. — Kételkedni mersz abban, hogy az én szívem szerelme erősebb a gonosz tündér átkánál ? Csipkerózsa odaborult a férfi vállára. Nem beszélhetett többé aggodalmairól, mert egy csók zárta le ajkát. És Csipkerózsa arra gondolt, hogy már ezért az egy csókért is érdemes volt fölébredni száz esztendős álmából. Az én barátnőm elhallgatott,a társaság kíváncsian sürgette: — Nos? Nos? — Nos, hát a gonosz tündér átka beteljesedett, Csipkerózsa száztizennyolc éves lett. Láttak már száztizennyolc éves asszonyt? Még nem? De azért megbocsátanak a szegény vadásznak, hogy reggel, mikor a nap beragyogott a kis kunyhó ablakán, elbujdosott a nagy-nagy rengetegbe, hogy soha többé vissza ne térjen, delegációban már biztosítva van a többség a tiszti fizetések fölemelésére. A néppárt értekezlete. Az országgyűlési néppárt ma este értekezletet tartott, amelyen a párt belső ügyeit vitatta meg. Egy forrásaink szerint a pártnak több rendbeli kívánsága van a kormánynyal, főképpen pedig a belügyi kormánynyal szemben. Az értekezleten több kültagot vettek föl. Betöltendő főispánságok. A nyitramegyei főispáni székért, amely Markhot Gyula lemondásával megüresedett, erős politikai harc folyik a kuliszszák mögött. Számos nevet említenek, a többi közt Wilczek Frigyes grófét, a volt néppárti követet és Méray Lajos negyvennyolcas képviselőét is. Mi úgy tudjuk, hogy valamennyi név éppen csak kombináció számba mehet, a döntés még távol van. A hódmezővásárhelyi főispánságra kinevezik Spilka Antal battonyai főszolgabírót. Ez befejezett ügynek tekinthető. Csernoch mandátuma.Csernoch Csanádi püspök ma Esztergomból küldött táviratában megcáfolja a Keleti Értesítőnek azt a hírét, hogy ő lemondott képviselői mandátumáról. A haditengerészet a pólai kereskedők ellen. Fiumei levelezőnk táviratozza. A haditengerészet tudvalevőleg régideje bojkottálja a pólai kereskedőket és e célból fogyasztási szövetkezetet tart fönn. A pólai kereskedők nevében a kereskedelmi kamara fordult az osztrák kormányhoz, de onnan most az a válasz érkezett, hogy a hadügyi kormány egyáltalán nem befolyásolja a haditengerészetet, hogy hol szerezze be szükségletét. A kamara feliratában nem látja a gazdasági érdeket, hanem a politikát megszólalni. A válasz nagyon elkeserítette a pólai irredentista kereskedőket. A karlócai szerb egyházmegye köréből, Karlócáról táviratoztak. A karlócai főegyházmegyei adminisztrátor-bizottság ma ülést tartott, amelyen a többi tárgy között betöltötte az üresedésben lévő kolostorfőnöki állásokat. A kolostorok vagyonleltározására a bizottság szűkebb körű bizottságot küldött ki. Gavrilov Miakerie szentszéki jegyző ellen, aki felfüggesztetése következtében hivatalát elhagyni és a hivatalos pecsétet, valamint az iratokat kiadni vonakodik, a városi tanácstól karhatalom kirendelését kérte a bizottság sürgős átiratban. A városi tanács a karhatalom kirendelését megtagadta. Az új bolgár miniszterelnök, Malinovról, Bulgária új miniszterelnökéről a következő életrajzi adatokat írják Szófiából. Malinov Sándor 1867 április 20-án született Pandakti faluban, Besszarábiában. Egy bolgár kisbirtokos fia. Gimnáziumi tanulmányait a belgrádi gimnáziumban végezte s onnan a kievi egyetemre ment, ahol jogi A szegény Csipkerózsa asszony volt, igy természetesen nem tudott egyébre gondolni, mikor a szerelmes férfi elhagyta, — csak a halálra. Nagyon félt a hideg, nedves sírtól, de aztán arra a csókra gondolt és forró könyek hulltak végig arcán, nem a fájdalom, a boldogság könyei, mert arra gondolt, hogy nem élt hiába, szeretett és szerették. Kinyitotta a kunyhó ajtaját és kiment a folyó partjára. Tegnap még gyönyörködve nézte a víz tükrében saját szépségét. Most elfordította arcát, nem akart látni semmit. Egyik lába már bent volt a vízben, mikor valaki gyöngéden vállára tette kezét. Hátrafordult. A gonosz tündér állt előtte, de most szelíd volt az arca és kényes a szeme. — Szegény Csipkerózsa — mondta szánakozva— én rosszul és igazságtalanul bántam veled. Az átkomat már vissza nem vonhatom, ez nincs hatalmaméban. De nem akarom, hogy a csúf, nedves, hideg sírba feküdj. Nézz a szemem közzé, Csipkerózsa! Csipkerózsa fölemelte fejét, a tündér pedig gyöngéden simogatni kezdte homlokát és halkan mondta: — Aludj, Csipkerózsa, aludj! Az álom megint ifjúvá, széppé és boldoggá tesz! ’ “ A következő pillanatban már a földön feküdt a fiatal, csodaszép Csipkerózsa. Arca fehér, mint a hófajka piros, mint a vér s aranyhaja körülfogta gyönyörű termetét. A tündér ölébe vette, visszavitte a kunyhóba. Friss rózsasziromból ágyat vetett neki és lefektette. Aztán megcsókolta homlokát és kirepült a kunyhó ablakán. A vadászt azonban nagyon bántotta a lelkiismeret, mert abban is hasonlított a mai férfiaklicenciátust szerzett. Önzéntesi óvét az orosz vártüzérezredben szolgálta le, azután átköltözött Bulgáriába. Ott 1892-ben biró, később ügyész, majd még később ügvéd lett , a politikával kezdett foglalkozni. Karavelovnak meghitt embere lett. 1901- ben megválasztották képviselőnek a szobrán jóba, ahol szónoki tehetségével csakhamar hírnévre tett szert. Karavelov halála után ő vette át a demokrata párt vezetését- ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, jan.31. Alig néhány képviselő érdeklődése mellett folytatta ma a képviselőház az erdélyi birtokrendezésről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását, a vita mégis lefoglalta az ülés egész idejét. A javaslatnak mindenik szakaszához ugyanis egész sereg módosítást adtak be és noha csak két-három módosító fáradozása járt eredménynyel, az erdélyi képviselők csüggedetlenül beszéltek és ontották indítványaikat. A legbuzgóbb volt közöttük Nagy György, akit a tizenharmadik szakaszig semmiféle visszautasítás se riasztott el, de amikor ennél a szakasznál előterjesztett módosítása sem volt szerencsésebb előbbi társainál, szörnyen megharagudott, fölugrott és ingerülten kiáltotta: — Nem érdemes itt beszélni, letörülközöm és kimegyek! Ki is ment nagy robajjal, ami a szűkkörű parlamenti társaságot (olyan kevesen voltak, hogy szinte családi jellege volt az egész ülésnek), derültségre fakasztotta. Förster Ottó nem is állhatta meg szó nélkül: — Ezt előbb is megtehetted volna! — kiáltotta utána, már régen elkészültünk volna. Ezután gyorsan végzett a Ház a még fönmaradt négy szakaszszal és Justh Gyula pontban két órakor örömmel jelenthette, hogy a birtokrendezésről való javaslatot a Ház részleteiben is elfogadta. A képviselőház ülése. ..Elnök:Justh Gyula.. Az ülés kezdete negyed tizenegy órakor.. Az előző jegyzőkönyvet hitelesítik. Az elnök fölhatalmazást kér és kapott arra, hogy a deési kerületben a választásról intézkedjék. Bemutatja ezután a főrendiház üzenetét az újoncjavaslatok elfogadásáról. Lázár Zoárd beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését. A napirend szerint következett az erdélyi birtokrendezésről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. A címnél Nagy György általánosságban a javaslatokról beszél,het, hogy elkövette ugyan az asszony ellen való bűnt, de nagyon szenvedett miatta. Három napig éllen, szomjan bujdosott, ki akart menni a nagy rengetegből, ki a messze világba... De erősebb hatalmi vezették lépteit és egyszerre ott állt a kis kunyhó előtt. Futni akart, de valami láthatatlan erő kényszerítette, hogy benézzen az ablakon. Ott feküdt a gyönyörű, fiatal Csipkerózsa, az illatos szirmokból vetett ágyon és mosolygott, mintha csak őt várná álmában. A vadász az ajtó felé rohant, de e pillanatban embermagasságú töviskerítés nőtt ki a földből. Egy lépést sem mehetett közelebb. Újra nekinekirohant a sövénynek, de csak vére bulit, csak ereje fogyott a szörnyű küzdelemben. A töviskerítés nem engedett, sőt egyre nagyobbra nőtt. Immár nem lehetett látni a kunyhó tetejét sem, de a vadász csak ott maradt. Minden nap megkísérlette az áttörést és minden nap több vére folyt, több ereje veszett az áldatlan küzdelemben, de azért nem mozdult a sövény mellől. És az évek múltak. A déli szép ifjúból roskatag, öreg aggastyán lett, de azért még mindig ott ült a tövissövény mellett. Jó emberek szánakozva hittak magukhoz, a gonoszok csúfolták, üldözték, csak szomorúan nézett rájuk és nem mozdult helyéből. Egyszer egy nagyon bölcs ember három napig magyarázta neki, hogy a tövissövényekn belül nincs semmi, csak egy roskatag, düledező kunyhó. A szegény öreg ember ránézett fénytelen, megtört szemével és nem felelt semmit. Minek is mondta volna el, amit rajta kívül senki sem tudott és senki sem hitt, hogy bent a hervadatlan rózsaágyon fekszik a tündérszép királyleány, az alvó Csipkerózsa, kit halandó szem többé nem láthat meg soha — soha.