Budapesti Hírlap, 1930. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-13 / 36. szám

MEZŐGAZD.45 AG - IPAR - KERESKDELEM — PÉNZVILÁG — TŐZSDE — KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI B.HU. MELLÉKLET MEGJELENIK MINDEN NAP 1930. ÉVI FEBRUÁR HÓ 13 Ezernél több ajánlat az átépítésre Ma bontották fel a kereskedelemügyi minisztériumban a nagy útépítés második részletére benyújtott ajánlatokat. Összesen 717 pályázat érkezett, ezernél több ajánlattal. Az útépítési programra második, 760 kilométeres részletére ma lejárt a meghosszabbított versenytárgyalási határidő. Ma bontották fel az ajánlatokat a kereskedelemügyi minisztérium útépítési szakosztályában. A pályázatra kiírt 700 kilométerből 135 kilométer állandó jellegű útburkolattal készül,a többi felületi kezeléssel. A minisztériumban négy bizottság végezte a bontás munkáját és az ajánlatok egységárának, valamint végösszegeinek kihirdetését. Öszszesen 717 pályázat érkezett s mivel a legtöbb vállalkozó nemcsak egy ajánlatot tesz, hanem alternatív megadásokat is javasol, az ajánlatok száma ennél jóval nagyobb, mindenesetre magasan fölötte van az ezernek. A szakosztály a legsürgősebb tempóban kezd hozzá a beérkezett ajánlatok rendezésének és átvizsgálásának munkájához, mert a kereskedelmi miniszternek elhatározott szándéka, hogy a megbízatásokat a munkanélküliség enyhítése céljából minél előbb kiadja. A minisztériumnak az alternatív ajánlatokra vonatkozó felhívását sokan úgy magyarázzák, mintha a szakosztály még bizonytalanságban lenne afelől, hogy milyen burkolási nemeket alkalmazzon az egyes útszakaszokon. Ez a feltevés azonban nem állja meg a helyét A minisztérium két ízben is pontos forgalomstatisztikai felvételt hajtott végre és annak alapján készítette el az útépítési terveket. Az alternatív ajánlatokat tehát azért tette lehetővé, hogy a vállalkozók is javaslatokat tehessenek esetleges kedvezőbb műszaki megoldásokra nézve. A döntés egyforma műszaki megfelelőség esetén természetesen az úr szerint dől el. A most benyújtott ajánlatok legelső áttekintése alapján az a vélemény alakult ki, hogy a benyújtott ajánlatok most általában véve valamivel kedvezőbbek, mint az eddigi esetekben , mint legutóbb is voltak. Az árak olcsóbbodását mintegy 4,5 százalékra lehet tenni. •— A Faluszövetség gyűlését. Az elmúlt napokban a Faluszövetség az ország legkülönbözőbb részeiben tartott szervezési gyűléseket, amelyeken az országos Központ tisztviselői tartottak előadást a falu szervezésének jelentőségeiről és a Szövetség tevékenységéről. Ilyen gyűlések voltak Mezőtúr, Dorog, Tokod, Csőr, Leánykár, Bessenyőtelek és Komló községekben. A gyűléseken mindenütt a jelenlévők közül többen szólaltak fel. A felszólalások majdnem kivétel nélkül a gazdasági válság következtében beállott Súlyos helyzetre mutattak rá és különböző, a falvak életében mutatkozó bajokban kérték a Szövetség támogatását. Robinzon nyugalomban A kis utcai árusok azt a madarat juttatják eszembe, amelyik a krokodilus hátán él és megél. De hogy él meg az a sok kis exisztencia ezen a nagy krokodiluson, a pesti aszfalton? A fasorból félkarú ember jön a liget felől. Hiányzó karja helyén zöldre festett ládikó Van nyakába akasztva, és feleslegesen lógó kabátujjával letakarja a ládikó tetejét. Az eső lassan megered. Egy erkéllyel védett kapu előtt megáll. Közelebb érve, látom, hogy planétás ember, de a cédulák felett aradon nincs papagáj. Vidéki ünnepnapokhoz vagy vásárokhoz úgy hozzátartozott a szerencsét hozó papagájos, mint a körhinta, vágj a záporeső István királyhoz, de Pesten lesz elég ritka jelenség. Mellé húzódom én is és megszólítom.— Hova lett a papagája, bácsi? Őszos bajusza elhúzódik a váratlan kérdésre és óvatosan mondja: — Nagy történése vat annak. — Csak nem kapott járványt? — Nem, nem, dehogy is. Felkarjával önkéntelen végigsímít a madártalan lécen. — Adott el ma sok planétát? Kicsit elgondolkozik, nehezen kezd beszédbe, láthatóan jól esik neki az érdeklődés. — Nagyon rosszul ment nekem az utolsó hetekben, alig vettek pár cédulát, pedig az én madaram mutatványokat is tud. Jött elseje. 40 pengő szoba-konyháért, teremtő Isten, miből fizessük? Feleségem mosásból keres, az se sok, fiam állás nélkül van most, tavaszra tán visszaveszik. Nagy volt a baj mindenképpen. — Mindig evvel foglalkozott? — Dehogy, mondja kissé sértődötten. Uradalmi kertész voltam én, olyan rózsákat ojtottam, meg törpefákat, kerek ringlótól, mint egy alma, akkorát termett. Kerti eperből mázsával vittek, illatja vót, mint a tejes violának. Háttomig ott maradtam volna, jó gazda, jó föld vót. Csend... — A háborúban elveszett a fél karom — tér vissza az elmélázásból. — Mire hazajöttem, a földek ott maradtak idegenbe. Mihez kezdhettem? Levegőhöz szoktam. Egy évig gyümölcsöt árultam. Nem ment sehogyse, pedig a legszebbet vettem mindig, — sok ismerős gyűlt, közibe. Jani bácsi, adjon, egy almát, Jani bácsi, édes a szőllője?“ Én meg csak adtam, megint adtam és kevés pénz jött vissza, mindig kevesebb és abba maradt. — Hát hogy választotta éppen a szerencsecédulákat? — Az meg úgy történt, hogy a keresztfiamékhoz mentünk Szolnokra, az anyósa özvegységre maradt. Tőle vettem meg Roscinzont, az ura kihalt mellőle, olcsón is adta, aztán én jártam vele... Úgy szeretem a madaram, mint a gyerekemet, ápolom, etetem és mióta nem jár velem... •— Hát miért hagyja otthon? — Éppen azt akarom elmondani — és félhalkra fogja a hangját, úgy folytatja: — Egyszer csak észreveszem, hogy nem jönnek már úgy, ahogy eddig, hiába billegtetem Robinzont, csak elsietnek mellőlem. Meg nem foghattam, mi lehet, mikor egy délután megállít a pékné. •— Robinzon, te még nem kaptad meg a járványt? — és esernyőjével a madár fele bök. — Miről beszél, — mondom neki — nincs ennek semmi baja. — Látszik, hogy nem olvas újságot, — mondja. — Tudhatná, hogy a papagájokba beleesett valami kórság. Úgy fotelek tőle az emberek, mint a spanyolból. — Nem olvastam én, elég nekem a magamba.Ta, — mondom — de mindjárt szeget ütött a fejembe. — Hát azóta otthon hagyom Robinzont. Ott is a polc sarkam csak ül és ha mozdul, belevágja csőrét a falba. Este együtt vagyunk megint. Az eső elállt, de ott beszélgetek még vele, tetszik ennek az embernek a közvetlen őszintesége. — Nehéz így nélküle az üzlet? — Most én helyettesítem, — nevetve mondja — mert tetszik tudni, meg kellett tanulni a tudományát, jobban, mint ő csinálta. Ha ő húzott cetlit, hát jó vagy rossz volt is bennre, az volt a Sors, de nekem vigyázni kell, hogy ki mit szeretne, aszerint mi dukál. "— Szóval, irányítja a szerencsét. — Valahogy így is van, a múlt nap is két lány állt meg. Cédulát vett a nagyobbik. Vegyél te is, mi áll a jövődbe’, így biztatta a másikat. Mikor kihúzom a rózsaszínifit, hogy hogy nem — a földre esik. Lett erre sírás, hisz ez nagy szerencsétlenséget hoz. Alig bírtam nyugtatni, hogy csak vegye fel 5 és olvass®, mit mond a planétája. A keze is reszketett, ahogy kibontotta. „Lábad dőlt a szerencse. Ne haladjál el mellette... — Na látja, mondom neki. Kuncogva nevettek és leültek egy közeli paffra. Hát ez nehéz, mindig jókedvűnek lenni. Eddig a madárral elmókáztak. De most én tréfálgatok, hogy nevessenek és szerencsét húzassanak. Ne sajnáljanak, mer nyomorék vagyok, mit fájjon nekik az én bajom, hs nem igaz? Egyszerre vidám, hogy talán velem is feledtesse, pedig nem lehet sajnálni, inkább megnyugtató az arca, olyan derűs, kiegyensúlyozott lélek. — Melyik nap megy legjobban, ugye vasárnap? — Nem mindig, nyáron igen, de ilyenkor a vasárnapi közönség moziba megy. Szombat jó nap így farsangkor, most tizennégyet húzattak. — Hazafelé egy mozi mellett megyek el. Megállok egy kicsit, van ott nevetés és jut belőle effélére is. Bemenni nem szabad, de kijövet ott állok kézügyben, ha planétát kérnek. Nagyon nehéz beletanulni az üzleteskedésbe, sose értettem a módját, de most tán jobban fog menni. Új cédulák lesznek. Kivesz egy fakószínűt, mutatja. — Azt mondja a keresztfiam vasárnap, hogy nagyon ósdiak ezek, most mindenfélét kívánnak már a fiatalok, írok én Jani bátyámnak újakat, mind a nyolcféle versbe lesz megírva. Megörültem neki, mert olyan szép verseket ír, ha tetszene olvasni, de hát nem lehet csak azt. Élni kell! Nyomdász, ki is nyomtatja a céduláimat. Azt elolvashatja akárki is. A villamosmegállónál elbúcsúzom tőle. Hunyorítva még ezt mondja: — Feleségem még nem is tudja, hogy versbe lesz írva. A villamos messze zakatol. Versbe írják a Jövendőt. Versbe! Erre Csökkent a hivatalos bankkamat A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa a leszámítolási kamatot ma félszázalékkal 6,5 százalékra csökkentette A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa ma ülést tartott és félszázalékkal csökkentette a hivatalos leszámítolás kamatlábat. A főtanács döntéséről az alábbi hivatalos közlés nyújt pontos felvilágosítást. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa ma déli 1 órakor tartott ülésében elhatározta, hogy február 13-án kezdődő hatállyal a bank által váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok leszámítolásánál alkalmazott kamatlábat 7 százalékról 62 százalékra, a népszövetségi kölcsön kötvényeire adott kölcsönöknél alkalmazott kamatlábat pedig 7 százalékról 7 százalékra szállítja le. A főtanácsot erre az intézkedésre az indította, hogy a nemzetközi pénzpiacok helyzetében a bank legutóbbi kamatláb mérséklése óta további javulás mutatkozott. A jegybanknak ez a lépése nem érte várat, latsul a pénzpiacot. A rátacsökkentést tulajdonképpen a piac már akkor leszámítolta, amikor megtörtént röviddel ezelőtt a német és az osztrák hivatalos bankkamattételek lefaragása. Bizonyos volt, hogy nálunk nem maradhat magasabb szinten a hivatalos ráta, mint amilyenen az a szomszédos Ausztriában áll. De megokolttá tették egyéb körülmények is a bankkamat leszállítását. A pénzbőség ugyanis a piacon napról-napra erősebb. A külföldi pénzajánlataik feltételei is egyre kedvezőbbek. A vezető intézetek már a 13/10 százalékos bázison is napok előtt kaptak pengőhitel-ajánlatokat, így tehát objektív okok is szükségessé tették a kamatláb apasztásait. Természetesen a gazdasági életben csak akkor válik erősebben észrevehetővé a pénzpiacnak a hivatalos kamatláb csökkenésében kifejezésre jutó javulása, ha ez visszatükröződik a pénzintézetek kihelyezési politikájában is. Rövid idő alatt 1,5 százalékkal csökkentette a jegybank a kamatlábat. A leszámítolási kamat most egy szinten van az osztrák házával és félszázalékkal nagyobb a német bankkamatlábnál. Ezek a körülmények bizonnyal megteszik a hatásukat. Ezért fogadta a gazdasági élet megnyugvással a jegybank döntését. — A mezőgazdasági gépmunka és a traktorolaj. A mezőgazdasági gépmunka elterjedésének egyik erős akadálya, hogy a legkülönfélébb traktorolajok vannak forgalomba és azoknak minősége felől a gazdák nem tudnak megfelelően tájékozódni. Az OMGE éppen ezért a Mérnökegylethez fordult és tanácsot kért, hogy lehetneaz itt mutatkozó nehézségeket kiküszöbölni. Ezzel párhuzamosan a Szántógéptulajdonosok Szövetsége felkérte a traktorolajat forgalomba hozó cégeket, hogy végeztessenek olajaikról a mezőgazdasági gépkísérleti állomáson hivatalos vizsgálatot és ott megfelelő mintákat helyezzenek letétbe, hogy a gazdának szállított olaj azonossága később megállapítható legyen. A szövetség a kérdésnek az olajérdekeltségekkel való megbeszélésére értekezletet hívott össze, amelyen Weldbolt Frigyes báró elnökölt, Kolhmeyer Imre ismertette a szövetség tervezetét és kérte ennek az olajérdekeltségek részéről való elfogadását. Hangsúlyozta, hogy ez csak azonossági megállapítás lesz és nem minőségbeli, úgy, hogy a szövetség felhívásának eleget tett vállalatok olajai között semmi minőségbeli különbséget nem állapítanak meg. A szövetségnek ezzel csak az a terve, hogy a mezőgazdaság állandó minőségű olajat kapjon. Az érdekeltségek részéről általánosságban nem emeltek a tervezet ellen kifogást és hozzájárultak a szövetség tervezetéhez. Harmincmilliós államvasúti beruházás. A kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben nemrégiben megbízatást adott két vezető pénzintézetünknek arra, hogy tegyenek ajánlatot a harmincmillió pengős államvasúti beruházás céljára. A kereskedelemügyi miniszter tegnap kötötte meg a megállapodást a bankokkal e hitelöszszegre nézve és ezzel kapcsolatban néhány nap alatt a megbízatásokat is kiadja az érdekelt gyáriparnak. A beruházandó összegből négymilliót a fékrendszer kicserélésére fordítanak, ami a forgalom egyszerűsítésének érdekét szolgálja és nagy megtakarításokat jelent az üzemben, 10 millió az elavult sínek kicserélésére kell, 16 millióért pedig olyan kocsikat szerez be, amelyek a forgalom különleges ágazatait szolgálják. Az államvasúti beruházási szükségletet eredetileg 120 millió pengőnyi összegben állapították meg és így a mostani megbízatás ennek első részlete, amelyet remélhetően rövid időközökben követ majd a többi megbízatás is. Árjavulás a terménytőzsdén A budapesti határidőpiacon ma a külföldi javulásra kedvező hangulat alakult ki. Nyitás után élénk üzletmenet fejlődött és a búzapiacon nagyobb arányú árnövekedés állott elő, ami megfelelt a tegnapi csikágói zárlatnak és a mai liverpooli nyitásnak is. Később azonban az irányzat lanyhult és a nyitási árnyereségből a márciusi búzánál csak 12, a májusinál pedig 10 filléres árjavulás maradt meg. Az októberi búza pedig a tegnapi szinten zárt. A márciusi búza ára 23.33—34, a májusié 24.23 —24, az októberié pedig 23.69—70 pengő. — A rozsban sokkalta élénkebb volt az üzlet és az árak is nagyobb mértékben javultak. Az a-rozs ára 35 és 34 fillérrel növekedett, az októberi ára pedig 20 fillérnyi nyereségre tett szert. A zárlatok: márciusra 13.70—71, májusra 14.40, októberre pedig 15.91—92 pengő. — A tengeri ár helyzete is, javult. A májusi tengeri árnyeresége 13 fillér, zárlata 14.39— 14.40 pengő. A júliusi tengeri 11 filléres árjavulással 14.92—94 pengőn zárult. A tranzitó májusi tengeri zárlata 13.50—13.54 pengő volt, ami 11 filléres nyereséget jelent. A búza piacán mutatkozó kedvező hangulat Kanadából ered, ahol az a hír terjedt el, hogy a kanadai kormány nemsokára már együtt fog működni a gabonaárak szabályozása céljából az Egyesült Államok mezőgazdasági tanácsával. Kanadában különben kételkedve fogadják azt a híresztelést, mintha Anglia valóban el lenne látva gabonával tíz hétre. Ennek az volna az előfeltétele, hogy az angliai készletek legalább 50 millió bushelre rúgjanak, február elején azonban alig 12,5 millió bushelnyi készletet lehetett kimutatni. Winnipegi hivatalos becslés szerint a világpiacnak az új termés begyűjtéséig hetenként 8,5 millió bushel amerikai eredetű gabonára lesz szüksége. A készárupiacon a búzakínálat nem volt valami erős, pedig az utóbbi napok hidegre fordult időjárásától a spekuláció azt várta, hogy a készletek megmozdulását fogja előidézni. A kereslet fokozódott s ez árnövekedést idézett elő. A vidéki malmok a fővárosi bázison vásároltak. A tiszavidéki búza 25,60 pengős árat is elért. A forgalom nem volt nagyon élénk, mindössze 28 vágón búzát jelentettek be. — A rozspiac is javult, a készrozs ára ma is 13 pengő fölött volt. Kilenc vágón ára forgalmát jegyezték fe. A rozs árát hivatalosan 10 fillérrel emelték. A tengeri ára 5 fillérrel növekedett. A lisztpiac változatlan. A telekadósság, jelzálogadáslevól és telekadóslevél fogalmairól tart előadást a Közgazdasági Társaság szemináriumában február 13-án este hétkor Posch Gyula dr., a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ügyvezető igazgatója. Az előadás helye a Kereskedelmi Akadémia nagyterme. Vendégedet szívesen látnak.