Budapesti Hírlap, 1930. november (50. évfolyam, 250-274. szám)
1930-11-01 / 250. szám
1930. NOVEMBER 1, SZOMBAT B. H.3 Mítséretőek írta Buday Barna Nehéz az idő akkor, ha sokat beszélnek a kenyérről, mint manapság. Most az élet gazdasági bonyodalmai foglalják le elsősorban az érdeklődést. Bölcsességünk a búzakérdés, a tejkérdés, a borkérdés intézésén fárad. Államférfiaink exportsikerekről álmodoznak, fellendíteni a gabona, a bor, az állatok kivitelét, a nagy cselekedetek ábrándjává vált. Ha a régi időkben kimentünk a falvakba politizálni, az volt a fővita közöttünk, hogy Kossuth Lajos, vagy Deák Ferenc volt-e az okosabb ember. Ma a közjogi kérdésekkel senki sem törődik, mondd azonban azt, hogy tíz fillérrel olcsóbb lesz a petróleum és mindenki odafülel. Vége a politikai romantikának. Az anyag lett az úr és a ceruza lett a hasznar. Szomorú, hogy ennek így kell lenni, mert a gazdasági kérdéseknek ez a kultusza nyilván az önfentartás mezítelen gondjaihoz való visszavetődésünket jelenti. Aláestünk a nagy életből a sos életbe. Csak az vígasztal, hogy velünk esett, ha nem is olyan mélyre, az egész világ. Miről szólt például az angol királynak a napokban elmondott trónbeszéde? A kiviteli kereskedelem fejlesztéséről, talajjavításról, az agrártermékek piacának megszervezéséről, a munkanélküli biztosításról, a sztrájktörvény módosításáról. Csupa piackérdések és munkásperek: a gyomor birodalmának problémái. Az angol király is leszállott tehát a gazdasági részletkérdésekhez, hogy a nép gondjaihoz emelkedhessek. Nekünk nyilván fokozott kötelességünk behatolni a gazdasági élet mélységeibe. Csakhogy ez a munka anyagiassá teszi a gondolkodást. A materialista gondolkodás pedig szükségszerűen abba a hibába esik, hogy túlzott jelentőséget tulajdonít a gazdasági elintézéseknek- Olyan bajok okát is tisztán gazdasági alapokra veti, amelyek jórészt erkölcsiek és gazdaságilag alig gyógyíthatók. E felfogás szerint az egykézés, a bűnözések szaporodása, a hitbuzgalom csökkenése, az emberi és a nemzeti eszményektől való elzárkózás, mind gazdasági kérdés. Okuk a szegénység, a nyomorúság, a kizsákmányolás, az adóuzsora; orvosságuk a gazdasági beavatkozás, a kenyér. Add meg azonban a kenyeret és azt tapasztalod, hogy egymagában ez sem elég, mert a jó élethez kell még ezenkívül más is: nevelés, erkölcs, hit. Aztán a gazdasági kérdések súlyának örökös emlegetése közben nagyon is kiélesedik az összehasonlítás szemmértéke, s felduzzadnak az irigység izmai. Ahhoz a bajhoz, hogy rossz dolgom van, társul egy emennél is keserűbb érzés s ez az, hogy másnak jobb a dolga. Ha már böjtölnöm kell, abban keresem a könnyebbséget, hogy böjtöljön más is. Ha már én nem nevethetek, sírjunk együtt valamennyien. Követeljük például a szükségmunkát. Az állam jön az építkezések támogatásának tervével. Következik a felszisszenés amiatt, hogy elddől a tisztviselőknek és közalkalmazottaknak hasznuk lehet. Követeljük az olcsó kölcsönt. Az állam némi olcsó pénzt ad a földbirtokoknak, ahol az eladósodás és az összeomlás veszedelme a legnagyobb. Következik a felszisszenés amiatt, hogy ebből egyes birtokosokra előny származhatik. Valahol csak kell kezdeni a segítséget, de ha a felvégen kezdik, az alvég kutyája ugat és viszont. Fogjuk egymás kabátját, hogy mindenki lent maradjon. Ez a helyes rend a gazdaságilag kiokosodott elmék előtt. Kétségtelenül panaszos az életünk, de maga a panasz is sokat ront rajta. Noha a gazdasági szükségletek kielégítése elsőrangúan fontos, attól is sok függ, hogy a kielégítés milyen mértékével vagyunk megelégedve. A szükség a csizma, az igény a láb és egyformán érzik a szorítás, akár a csizma szűk, akár a lábujjak terpedtek. Azok az emberek, akik panaszkodnak a gazdasági viszonyaik miatt és a sopánkodások bombáival lövöldözik mások életkedvét is, ugyanazzal a fáradsággal vidámak is lehetnének, ha nem volnának anynyira hozzáragadva az anyaghoz. Ámde a lélek rossz hangszerelését is szokás gazdasági bajoknak tulajdonítani, noha az nem pénzkérdés. A kenyérgond nálunk legtöbb esetben még mindig csak árnyék, amely nem szünteti meg az élet napjának szépségeit. Nem csak az anyagiakon múlik, hanem legtöbbször az ember erkölcsi képességeitől függ, hogy napsugarakhoz jusson. Már-már az alá a szuggeszció alá kerülünk, hogy nem szabad jól éreznünk magunkat, mert életünk siratni valóan zordon. Pedig hát a valóság nem ez. A világháború óta a testi és a szellemi igények egyaránt nőttek. Sohasem adtak el nálunk annyi szőrmét és selyemharisnyát, mint mostanában. Sohasem jártak annyian színházakba, mozikba s egyéb szórakoztató helyekre, mint most. Igaz, a kenyér, a hús, a cukor és a kávéfogyasztás csökkent. Ez semmi esetre sem a jólét jele. De több van mintegy háromezer iskolánkkal és néhány százezer ember rádión át élvezi az előadóművészetet és a zenét, ezek között temérdek olyan falusi lakos is, akik a múltban csak kakaskukorékolást és kutyavonítást hallgathattak. Ez azt jelenti, hogy az élet új illúziókkal és értékekkel gyarapodott, amelyek kárpótolhatnak sok mindenért. Kisebb lett a kenyér, de több rajta a lelki zsírozó. A haladó élet eddig elzárt szépségek sugarait szerte veti és tőlünk függ, mennyit tudunk ezekből befogadni a lelkünkbe. Az emberi közösségből kitaszított árva lélek nincs többé, mert a kultúra láthatatlan ölelő karjai átnyúlnak a jégtengeren is. Javult és emberiesebb lett az élet színvonala azzal, hogy közeledtünk egymáshoz. Közelebb jutott egymáshoz a szemünk, a fülünk. Legnagyobb hiba abban van, hogy a szív jégfalai áttöretlenek. Nézzük a kultúrát emelkedettség nélkül, nézzük az embert szeretet nélkül, nézzük az eget térdreereszkedés nélkül; az anyaghoz kötött gondolatok nem bának felszabadulni, hogy az erkölcsi értékeket kihasználják az élet boldogítására. Ez egyik általános oka a mai nyomorúságnak, amely gazdaságilag gyógyíthatatlan. Dolgozzunk, számoljunk, gazdálkodjunk, ez mind kell a boldoguláshoz, de a boldogságra kevés. Nem szabad elfelejteni, hogy Istennél a kegyelem, mert aki ezt elfelejti, mindig sír a végén. Az élet jó gazdasági formák között is nagyon rossz tud lenni, erkölcsi derű nélkül, míg a nehéz küzdelem állapotában is csodálatos segítőtárs a hit. Ami kiengesztel csalódásokkal, csapásokkal, emberekkel, átvarázsolja a világnézetet és felszökteti az élet láthatatlan értékeinek becsét: ez az alázatos, gyermeki lebomlás a Mindenható e’”"• Elvándorolok gondolataimmal a temetőbe s megkísértem kitalálni, micsoda bölcsességet mondhatnának annak néma lakói, ha visszatekintenének a földi útra. Hallani vélem intelmeiket; legtöbbjük a késői felismerés fájdalmas hangján beszélne. Azt mondanák talán, hogy becsüljük meg az élet értékeit, amelyeket rendszerint akkor látunk meg, mikor már kifogytunk az időnkből. Nincs olyan sorssivatag, amelyben ne akadna egy-egy tenyérnyi zöld. Áldásnak adatott az élet és nem lehet olyan sovány, hogy belőle a szeretet és a jóság zamatait ki ne vehetnénk. Mennyit veszít az, aki nem tud belenyúlni az erkölcsi örömök bányájába. Óh jaj, ez az, amit siratni kell! A gazdasági életben gyakran pórul járunk, mert itt, ahol örök a mérkőzés, vesztesnek és nyertesnek kell lennie, csak az érzelmi élet körében van kiegyenlítés. Nem a sír az egyenlőség székhelye, hanem a szív... Vigyázz, ha itt a vég, nehogy mulasztásaid okán örömtelen múlttal érkezz ide. Ez örökre pótolhatatlan veszteség, mert a síron túl sem történhetik meg, hogy jövővé váljék az, ami elmúlt. ...... f minden nemzet nyelvén , bezel 5 + 1 CSÖVES VÁLTÓÁRAMÚ HALÁOZATI KÉSZÜLÉK KAPHATÓ RÉSZLETFIZETÉSRE. Bethelen és Venizelosz ankarai áljának nagy jelentőségéről ír a „Temps“ PÁRIZS, okt. 31. (A Budapesti Hírlap távirata.) A Temps pénteki száma vezércikkben foglalkozik az utóbbi napok ankarai eseményeivel, a görögtörök barátsággi, kereskedelmi és flottaszerződés megkötésével, valamint Bethlen István gróf és Venizelosz egyidejű ankarai tárgyalásaival. A mapfar és gören miniszterelnök ankarai útjának nagy politikai jelentősége van, amelyet nem lehet lekicsinyelni. A banketteken elhamrzott beszédek mind azt bizonyítják, hogy ezek között az államok között valóban őszinte baráti jóviszony alakult ki. A miniszterelnök Konstantinápolyban KONSTANTINÁPOLY, okt. 31. (A Budapesti Hírlap távirata.) Bethlen István miniszterelnök ankarai útjáról hazatérőben pénteken délelőtt Konszandinápolyba érkezett. Ankarától Konstantinápolyig a türök külügyminisztérium egy magasrangú tisztviselője is elkísérte. Török hivatalos jelentés Bethlen látogatásáról ANKARA, Okt. 31. (Török Távirati Iroda.) Hivatalosan jelentik: Bethlen István gróf magyar miniszterelnök, a török kormány meghívására három napot Ankarában töltött és részt vett a török nemzeti ünnepségeken. A magyar miniszterelnök látogatása összeesett a görög miniszterelnök és külügyminiszter látogatásával. Bethlen István gróf megbeszéléseket folytatott Jamed Kasa miniszterelnökkel és Tevfik Mazsdli bég külügyminiszterrel. Mindkét részről megállapították, hogy a Magyarország és Törökország között fennálló szoros barátság minden tekintetben megfelel a két ország gazdasági és politikai érdekeinek és hogy ez a barátság, amely, a tények és a szükségszerűség eredménye, hatalmas tényezője a békének és a nyugalomnak mind a Balkánon, mind pedig a közelkeleten. A török—görög kiegyezés Mussolini műve BELGRÁD, okt. 31. (A Budapesti Hírlap távirata.) Török Ruzsdi bég török külügyminiszter az Avala-ügynökség ankarai tudósítója előtt érdekes nyilatkozatot tett az Ankarában létrejött görög-török kiegyezés hátteréről. A török külügyminiszter szerint ezt a kiegyezést Mussolini hozta létre." Olaszország úgy Törökországgal, mint Görögországgal egyaránt baráti jóviszonyban él és nem tudta nézni, hogy ez a két szomszéd állandó konfliktusokban éljen egymással ugyanakkor, amikor mindkét állam politikájánál egyik alapelve az olasz barátság. Terük Kusti bég hozzátette, hogy Törökországot nem lehet belehajszolni semmiféle intrika-plitikába, mert a török külpolitika csak egy elvet tart szem előtt, valamennyi nép békés együttműködését, Törökország nem helyesli az úgynevezett egyensúly-politikát sem. Az egyetlen józan politika ma a bérpolitika. Bethlen István gróf ankarai látogatásával kapcsolatban Tevfik Kusti bég azt mondotta, hogy Bethlen és Venizelosz egyidejű ankarai látogatása tiszta véletlen. Szó sincs róla, hogy Törökorszság, Görögorszság és Magyarország valamilyen blokkot alapítsanak, hiszen Törökorszság ellen sincs semmiféle blokk. (Inf.). Men reHambadjárattal szemben egy as igazsági Eredeti tiszta gyapjú női és férfiszövetet EMMMiinHiBinHi BHC91S csakhaunam 1 „népszerű osztályában a maiákWiW rSSEMSnS IV Jelöfi Sándor-u.IOarírt vásárolhat legolcsóbban!