Budapesti Hírlap, 1933. március (53. évfolyam, 49–73. szám)

1933-03-01 / 49. szám

helyezik. Ezek a szakaszok a személyes sza­badságra, a szólásszabadságra, az egyesü­lési és sajtójogra vonatkoznak, továbbá a posta-, telefon és távíró használatára, a le­véltitok szentségére és a házkutatások elren­delésére. Az alkotmányban biztosított jogo­kat tehát a szükségrendelet, amennyiben a fenti szakaszokat illeti, felfüggesztik. 2. A szükségrendelet határozmányai ér­vénybe lépnek az egyes országokban is, még abban az esetben is, ha egyes tartományi kormányok azok életbeléptetése ellen a leg­felsőbb törvényszékhez fordulnak. Ebben az esetben a szükségrendelet életbeléptetése átmenetinek tekintendő. 3. Az egyes tartományok kormányai és hatóságai a második szakasznak megfelelően hatáskörük keretében tartoznak végrehaj­tani az új szükségrendeletben foglalt intéz­kedéseket.­­ 4. Az egyes országok kormányai és ható­ságai tartoznak a 2. szakaszban foglalt in­tézkedések ellen vétőket bíróság elé állítani, amely legalább egyhavi börtönnel és 1500 Ifj.QOO márka pénzbüntetéssel sújtja őket. Az első szakasz ellen vétők legalább hathavi fegyházbüntetéssel, enyhítő körülmények fennforgása esetén börtönbüntetéssel súj­tandó!­. Ehélye van a vagyonelkobzásnak is. Aki közveszélyes bűncselekményt követ el, legalább háromévi fegyházbüntetéssel súj­tandó. 5. Halálbüntetéssel sújtandó, aki a bün­tetőtörvénykönyv 81. paragrafusa értelmé­ben hazaárulást követ el, vagy a 62. parag­rafus értelmében mérgezést, a 307. szakasz értelmében gyújtogatást, a 311. szakasz ér­telmében robbanást, a 312. szakasz értelmé­ben árvízveszedelmet, a 315. szakasz értel­mében vasúti szabotázst és a 324. szakasz­ban foglalt közveszélyes bűncselekményeket követi el. A halálbüntetést életfogytiglani, vagy tizenötévi fegyházbüntetésre csakis különleges enyhítő körülmények fennfor­gása esetén lehet átváltoztatni. Halállal büntetendő, aki a birodalom el­nöke, vagy a kormány ellen, vagy pedig a kormány által kinevezett kormánybiztosok ellen merényletet követ el, vagy merénylet elkövetésére bujtogat. A fegyveres hatalom ellen fegyverrel támadókat szintén ezen szakasz alapján ítélik el. 6. A szükségrendelet a rádión történt ki­hirdetéssel életbe lép. A szükségrendeletet Hindenburg elnök írta alá és ellenjegyezte Hitler Adolf biro­dalmi kancellár, Fridl dr. birodalmi bel­ügyminiszter és Gürtner dr. birodalmi igaz­ságügyminiszter. B.­H 1933. MÁRCIUS 1. SZERDIC A pusztulás a birodalmi gyűlés épületében BERLIN, febr. 28. A birodalmi gyűlés épületében történt bor­zalmas gyújtogatás következtében a rendőrség még kedden délelőtt is elzárva tartotta a kör­nyező területet. Még a rendőrfőnök által kiállí­tott külön sajtóigazolvány segítségével sem le­het belépni a birodalmi gyűlés épületeibe. A bi­rodalmi gyűlés tisztviselőinek és alkalmazottai­nak, akik éppen kedden kapták volna meg havi fizetésüket, szintén tilos volt délelőtt a belépés. Nappali világítás mellett különösen szembe­tűnő az épület külső homlokzatán végzett pusz­títás. A birodalmi gyűlés hatalmas épülete fe­lett emelkedő óriási üvegkupola a teljes pusztu­lás vigasztalan képét mutatja.­­A tűzvésszel kapcsolatban az az eddig még meg nem erősített föltevés merült föl, hogy a tűnő a kitörés előtt már hosszabb ideje izzott, mi­előtt a lángokat észre lehetett venni. Az épület éjjeli őrségét szabályszerűen két tisztviselő látja el, akik közül az egyik állandóan körjáratot vé­gez az épületben. Nagyon könnyen lehetséges, hogy ez a tisztviselő a legkomolyabb kötelesség­tudás ellenére sem fedezhette föl a parázsló tüzet, éppen mert, tekintettel az épület "nagy" terjedelmére, egyetlen körjárat több mint két órát vesz igénybe. A birodalmi gyűlés épülete ellen elkövetett i­rénylettel kapcsolatosan az az aggodalom me­­rényelettel kapcsolatosan az az aggodalom me­rült föl, hogy a hasonló gaztettek legközelebbi célpontja a porosz országgyűlés épülete lesz. Éppen ezért a rendőrség őrizet alá vette az or­szággyűlés épületét. Beavatott formáiból megerősítik, hogy a rend­őrségi óvóintézkedések nem csupán a birodalmi gyűlés kommunista pártcsoporthoz tartozó kép­viselőinek letartóztatására szorítkozott, hanem őrizetbe vették a kommunista párt országgyű­lési képviselőit is, amennyiben a választási küz­delmek miatt nem tartózkodtak Berlintől­­távol, amely esetben egyéb helyeken kell keresni őket. Jelentés a tűz elszigeteléséről BERLIN, febr. 28. A birodalmi gyűlés épületeiben pusztító óriási tűzvészt sikerült eredeti fészkére, az ülésteremre elszigetelni, úgy hogy a tűz oltására kivezé­nyelt tizenkét tűzoltókocsi elvonulhatott. Csak két kocsi maradt még a helyszínen, hogy csirajá­­ban elfojthassa a tűz esetleges újabb fellobba­­nását. Kétségtelenül megállapították, hogy a gyújto­gató, vagy több gyújtogató gaztettének végrehajtásához széngyutacsokat használt. Azon­kívül valami könnyen gyulladó folyadékot al­kalmaztak; a vegyészek már foglalkoznak azzal a meglehetősen nehéz feladattal, hogy kiderít­sék, vájjon tiszta benzin volt-e ez, vagy benzin keveréke valami egyéb folyadékkal. Berlinben százharminc kommunista képviselőt, ügyvédet, egyetemi tanárt, orvost, írót és agitátort vettek őrizetbe BERLIN, febr. 28. A rendőrfőnökéig második emeletén, a poli­tikai osztály helyi­ségeiben egész éj­szaka és még a délelőtti órákban is olyan lázas sürgés­forgás volt, mint eddig még soha. Állandóan újabb letartóztatottakat szállítanak be a rend­­őrfőnö­kségre. Valamennyi asztalon és minden sorokban halomban fekszik a a sok elkobzott fegyver, lőszer, okmányadat, röpirat, felvilá­gosító füzet és más bomlasztó tartalmú nyom­tatvány. A rendőrtisztviselők egy része azzal foglalkozik, hogy utazótáskákba és ládákba csomagolja ezt a hatalmas anyagot, amelynek beírató átvizsgálása még hosszabb időt fog igénybe venni. A rendőri külön eljárás során reggel 6 óráig mintegy 80 embert tartóztattak le, a többi 15— 20 . előállítás közvetlenül a birodalmi gyűlés épülete körül történt. Az utóbbiak többnyire olyanok, akik különböző odavetett megjegyzé­sekkel — mint például ilyenekkel, hogy „Hol­nap majd ég m­ség más is!“ — tették gyanússá magukat. A megindult nagyszabású rendőrpolitikai el­járás során őrizetbe vett egyének száma délután mintegy százharmincra tehető. A letartóztatot­téinál terjedelmes Nyomtatvány- és röpirat­­anyagot találtak és koboztak el, amelyet a rendőrség politikai tisztviselői beható vizsgá­lat alá vettek. Ez az átvizsgálás, tekintettel az anyag nagy terjedelmére, mindenesetre hosz­­szabb időt fog igénybe venni. A letartóztatottak között van a „forradalmi szakszervezeti ellenzék"* igen sok tagja. Letar­tóztatták Torgler birodalmi gyűlési képviselőt, aki önként jelentkezett. Rommele birodalmi gyű­lési képviselőt, Schminke kommunista városi tanácsost,­ Hodan dr. berlini városi orvost, Apfel dr.W­hillen és Barbasch ügyvédeket, Mi­­hsam Erich és Rém Lajos írókat, Hallé Félix egyetemi tanárt, Lehmann-Russbaldt-ot, az Emberi Jogok Ligájának egyik vezető em­berét, a letartóztatottak között vannak továbbá Zwehi Hans, Heinz Frigyes, Rubinstein Ber­nét, Ossiet­zki, Tribe Pál, Witkowski Vilmos, Stöcker Walter, Köhn Károly, Bogisch Ernő, Jjange Frigyes, Wirsing Vilmos, Stein Kurt, SftKSJCm­ikettő, Krisch, Egon Emu, Lod­c Ernő, Schubring Willi, Kasper Willi és Scho­­lem Werner képviselők, Schneker Ernő, a Rote Fahne felelős szerkesztője, valamint Reschke Richárd, Wildrock Willi, Sawatzki János és Auslander Frigyes tanulmányi tanácsos, biro­dalmi gyűlési képviselő. Kommunista letartóztatások az egész birodalomban BERLIN, febr. 28. A berlini rendőrség kommunistaellenes akció, jóval egyidejűleg az egész birodalomban is megkezdődött a kommunista vezérek összefog­­dosása. Kedden délig a birodalom különböző városaiban már közel ezer kommunista vezér került őrizetbe. Egyedül Hannoverben 125 kom­munistát fogtak el. A letartóztatottak között sok ismert baloldali író és művész van. Lefog­ták többek között Egon Erwin Kisch, ismert kommunista írót és Karl von Ossiezky­t, aki­nek bűnpöre néhány hónappal ezelőtt nagy port vert fel. Bezárták a kommunista párt minden berlini helyiségét BERLIN, febr. 28. A rendőrség politikai osztálya ma délután a kommunista párt valamennyi helyiségét be- Leváltják a vidéki városok megbízhatatlan rendőrfőnökeit BERLIN, febr. 28. A lázadásszerű gyújtogatás után a birodalmi kormány, úgy látszik, ismét megrostálja a vi­déki rendőrségek vezetőit. A legújabb hírek szerint máris több vidéki rendőrfőnököt levál­tottak. A legtöbb szabadságolt és felfüggesz­tett rendőrfőnök szociáldemokrata, de van közöttük olyan is, aki az állampárt tagja. Sza­badságolták Hanau rendőrfőnököt, az aacheni és a redklinghauseni rendőrfőnököt. Boroszló­ban a kerületi elnököt felfüggesztették állá­­gától. A kommunisták túszokat is akartak szedni A Hitler-kormány izgalmas minisztertanácsa a Liebknecht-ház titkairól BERLIN, febr. 28. A birodalmi elnök aláírta a birodalmi kor­mány tagjainak ma délutáni ülésén elfogadott szükségrendeletet, amely a kommunista veszély­­lyel szemben intézkedéseket tartalmaz a német nép védelmére. Göring birodal­mi miniszternek a porosz belügyminisztérium vezetésével megbízott biro­dalmi biztosnak a mai minisztertanács elé ter­jesztett jelentésével kapcsolatosan a­ birodalmi kormány köreiből ismételten, összefoglalóan közükt, hogy a jelentés legfontosabb része an­nak a ténynek megállapítása, hogy a Lieb­­knech­t-h­áz földalatti folyosóin óriási mennyi­ségű anyagot, több száz métermázsát foglaltak le. Ez az anyag, amelyet a birodalmi főügyész most személyesen vizsgál át, kétséget kizáróan bizonyítja, hogy kommunista részről rendszeres terrorcselekményeket készítettek elő. Tekintet­tel erre, a népet és államot fenyegető belát­hatatlan veszélyre, a birodalmi kormány azon­nali cselekvésre határozta el magát. Határozott terveket találtak továbbá túszok szedésére. Mindenekelőtt bizonyos személyek fe­leségéről és gyermekeiről volt szó. Pontos ada­tokat találtak arra is, hogy középületeket fel akartak gyújtani és bizonyos tereken terrorcso­portoknak kellett volna működésbe lépni. E cso­portok egyes tagjai a rendőrség, a nemzeti szo­cialista rohamosztagok és az acélsisakosok egyen­ruhájában jelentek volna meg. Ami a birodalmi gyűlés épületében elkövetett­ gyújtogatást illeti, hír szerint kétségtelen bizo­nyítékot találtak arra, hogy Torgler, volt biro­­dami gyűlési képviselő nemcsak a letartóztatott holland kommunistával, hanem­ több gyújtó gettó­val néhány órán át együtt volt a birodalmi gyű­lés épületében. A többi nyújtogató szökése nyil­ván azzal magyarázható, hogy a fűtőberendezé­sek céljait szolgáló és a birodalmi gyűlés épülete alatt elvonuló folyosókon át a birodalmi gyűlés elnökének lakása felé elmenekültek. Göring birodalmi biztos ma előterjesztett jelen­tésének ezek a részletei, amelyek természetesen csak kiragadott példák, arra indították a biro­dalmi kormányt, hogy a nép és az állam védel­­méről ma életbelépő rendeletet terjesszen a bi­rodalmi elnök elé. Lübbe nem vall bűntársaira BERLIN, febr. 28. Van der Lübbe kommunista vezér, a főgyúj­­togató vallatása egész délelőtt tartott a rendőr­­főnökségen. Van der Lübbe változatlanul kitart amellett, hogy egyedül ő gyújtogatott a biro­dalmi gyűlés palotájában és senki sem volt se­­gítségére. A rendőrségen ezt az állítását való­színűtlennek mondják, tekintettel arra, hogy a tűz egy­ időben tört ki több mint húsz helyen, úgyhogy feltétlenül több embernek kellett gyúj­togatnia. A tűzfészkek a tisztviselők kaszinójá­nak konyhájától egészen a legfelső emeletig terjednek. A titokzatos hollandiai autó BERLIN, febr. 28. A birodalmi gyűlés épületének égéséről szóló első rádiójelentésekre, amelyek azt is közölték, hogy a gyújtogatók egyikét egy holland kom­munista személyében letartóztatták, több tanú jelentkezett önként kihallgatásra a rendőr­főnökségen. Egy taxivezető, aki a birodalmi gyűlés épülete közelében állomásozott, meg­figyelte, hogy éjfél körül hosszabb ideig vesz­tegelt egy holland kocsi az ötös számú kapu előtt. Világosan látható volt rajta az N. L. or­szágjelzés, az autóvezető azonban a kocsi szár­mát természetesen nem jegyezte meg, hiszen nem tudhatta előre, mi fog történni az éjszaka. A politikai rendőrség azonnal elindult ezen a fontos nyomon és kutat a kocsi tulajdonosa után. A holland autó nem fényűző kocsi volt, hanem régebbi mintájú kocsiz­gatóval, majd a két előbb említett elhagyta a palotát. Ekkor a gyúlékony anyag meg­­gyújtása már megtörténhetett. Torgler kommunista képviselőt együtt látták a gyújtogatóval BERLIN, febr. 28. A nyomozás egyik legérdekesebb adata, hogy Torgler kommunista képviselő és egy Kühne nevű kommunista a tűz kitörése előtt együtt voltak Van der Lübbe gyújto­ Van der Lübbe múltja AMSZTERDAM, febr. 28. (Wolff.) A Berlinben letartóztatott Van der Lübbe kommunista személye és múltja ügyében, Leydenben folytatott nyomozásokból kiderült, hogy Lübbe hosszabb idő óta élénk részt vett Hollandia kommunista mozgalmában. Levem­ben úgy ismerték, mint a kommunista moz­galom egyik legbuzgóbb előh­arcosát. 1930-ban A páncél címmel propagandairatot adott ki, amelynek rendelkezése elsősorban az volt, hogy a kommunista eszméket a haderő körében ter­jessze. A rendőrséggel és a büntetőbírósággal több ízben összeütközésbe került. 1930­ áprili­sában Van der Lübbe Berlinbe ment Itt a kommunista internacionáléval lépett érintke­zésbe, amelynek nyugat-európai központja Ber­linben van. Később, mint alkalmatlan idegent, kiutasították Németországból s ekkor vissza­tért Leydenbe. Azt hiszik, hogy Van der Lübbe pár nappal ezelőtt egyenesen azért ment Ber­linbe, hogy előkészítse a birodalmi gyűlés épü­­letének lángbaborítását és a gyújtogatásban tevékeny részt vegyen. Minthogy nincs állandó alkalmazásban és mindössze csekély járadékot élvez egy éveikkel ezelőtt szenvedett baleset miatt, feltehető, hogy érdekelt körökből bocsá­­tottá­k rendelkezésére az utazásaihoz szükséges pénzt. A Münchener Neueste Nach­richten betiltása nera jogos MÜNCHEN, febr. 28. A birodalmi törvényszék hír szerint úgy dön­tött, hogy a Münchener Neueste Nachrichten be­tiltása nem ismerhető el jogosnak. „Útját álljuk a vörös gyújtogató gyilkosoknak”. A német sajtó a birodalmi gyűlés palotájának égéséről és az ezt követő intézkedésekről BERLIN, febr. 28. Az esti lapok­ majdnem kizárólag a birodalmi gyűlés épületének égésével és az ennek követ­keztében tett intézkedésekkel foglalkoznak. A kormányhoz közelálló sajtó egyhangú lel­kesedéssel üdvözli a kormány erélyes eljárá­sát­ a kommunista terrorral szemben. „Útját állju át a vörös gyújtogató gyilkosoknak", — írja az Angriff és többek között ezeket mondja: — Gyökeresen véget kell vetni ennek a hely­zetnek. Mi több történhetik még, mint hogy egy 24 éves külföldi kommunista e világpestis porosz és német pártjainak megbízásából lán­gokba borítja a birodalmi gyűlés épületét. Mennyire vagyunk attól, hogy derék polgáro­kat és túszokat a fal mellé állítsanak, hogy a­­Koeseliik kibújjék odvaiból és megkezdje a fosztogatást, hogy a söpredék kinyissa a bör­tönöket és vörös kakast röpítsen a parasztok házaira? Mi van még biztonságban ezeknek a bandáknak gonosz támadásai elől? A Lokalanzeiger a kommunista képviselőkkel és a kommunista sajtóval szemben tett intézke­déseket a történtek után és a lázadás, terror és gyújtogatás további programjának fölfedezése után magától értetődő dolognak mondja. • A Börsenzeitung nyomatékosan kiemeli a tűz és a Liebknecht-házban talált anyag közötti összefüggést. Világos, ho­gy a németországi kom­munista párt áll a birodalmi gyűlés elleni me­rénylet mögött. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint a kommunista párt, amely tagjait az oroszor­szági gyilkosiskolákba küldi, éppen úgy felelős a párt bebizonyított törvénytelen működéséért, mint egyes kommunisták bolsevista terrorcse­lekményeiért még akkor is, ha — mint a jelen esetben — egy holland emberről van szó. Az ellenzéki irányú lapok szintén a legéle­sebben elítélik a birodalmi gyűlés épülete ellen elkövetett merényletet, de annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy a hivatalos intézkedések a legcsekélyebb mértékre szorítkoznak. A Vossische Zeitung kívánatosnak tartja, hogy ne igyekezzenek összefüggést teremteni a szociáldemokrata párt és a gyalázatos merény­let között. A Börsenkurier a legkíméletlenebb üldözést követeli. Házkutatás a stuttgarti parlament épületében STUTTGART, febr. 28. (Wolff.) A rendőrfőnökség a következőjét közli: Minthogy fennáll annak nyomatékos gyanúja, hogy a kommunista párt részéről, a mentelmi joggal visszaélve, az országgyűlés épületén belül is utőhászigeteket tettek hazaáru­lásra és általában erőszakosságokra, ma dél­után, az országgyűlés elnökével egyetértésben, a rendőrség átkutatta az országgyűlés épületét. Átkutatták az általános használatra szánt helyi­ségeket, úgyszintén a kommunista párt csoport­­­szobáját. A jelenlévő kommunista képviselőket t 11 kut­ndís tartam­a eíiért­ őrizetbe vették, a ku­­­tatás befejezése után azonban elbocsájtatták őket. Egyidejűleg átkutatták a kommunista párt pártirodáját is. Itt a rendőrség nagytömegű szétküldésre becsomagolt röpiratot talált. Ezek nagyobb része kifogás alá esett s ezért elko­bozták. A kutatások egyébként nem adtak közelebbi támpontot arra, hogy Wü­rttembergben is erő­­­­szakosságok várhatók. Minthogy az ország többi részéből sem jelentenek rendzavarásokat nyugtalanságra nincs ese.

Next