Budapesti Hírlap, 1933. október(53. évfolyam, 223–248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

1938. OKTÓBER 1, VASÁRNAP B. H ­ Életem küzdelme Hogyan lettem a német nemzeti szocializmus vezére A Budapesti Hírlap számára írta HITLER ADOLF német birodalmi kancellár Az életem nem volt rózsás: a szegénység, a munkanélküliség, később a kommuniz­mus, az úgynevezett demokratikus pártok, a tőke, a nemzetközi pénzpolitika, a sajtó, a közvélemény, a bürokrácia, a terror és az üldözés ellen vívott harcok sorozatából állott. Braunauban, a régi Bajorország erdő­vidéki városkájában születtem. Apám, aki árva gyerek volt, nagy nehezen küzdötte fel magát a kishivatalnoki polcra. Anyám, aki szegény bajor parasztcsalád sarja, váltig biztatott, hogy lépjek művészi pályára. Apám azonban inkább azt szerette volna, ha az ő nyomdokait követném és hivatal­noki pályát választanám. Amikor meghalt, tizenhárom éves voltam. Akkoriban még minden nemes apának az volt a kívánsága, hogy gyermekei tiszt­viselők legyenek. Az elemi iskolát szülővá­rosomban végeztem el, majd Linzbe kerül­tem reáliskolába. Anyám hamarosan bekö­vetkezett halála arra kényszerített, hogy magam gondoskodjam megélhetésemről. Bécsbe utaztam, — akkoriban azt hittem, hogy ez a világ közepe, — ahol a magam­mal vitt 50 korona hamarosan elfogyott. Senki sem érdeklődött képeim iránt. Kénytelen voltam kedves tervemet — az építészi pályát — feladni. Miután nem akadt más munka, napszá­most állást vállaltam egy építkezésnél és amikor a magas állványzatról lenéztem az utcán nyüzsgő, jólöltözött emberekre, poli­tikai kérdések kezdtek foglalkoztatni. Németország valódi lelkét, szellemét ke­restem. Hiszen a XIX. században nagy német mozgalom indult meg és ettől sok jót vártam, de csakhamar beláttam, hogy a ha­ladásra és nemzeti célokra irányuló meg­mozdulás aligha fog a középosztály köré­ben gyökeret verni. A polgárság túlontúl egyéni életet él, „az ő háza, az ő vára", nem szívesen vállal kockázatot. A munkásosztályban több életerő volt, de az osztrákok körében nem találtam meg azt a bajtársi szellemet, amelyet kerestem. Munkatársaim, asztalosok, kőművesek, ácsok többnyire „vörösek" voltak, s ha nem akartam belépni szakszervezetükbe, rosszul ment a sorom, jóllehet láttam, hogy a szakszervezetek inkább a baloldali párt­­politikával, mint a munkásság életszínvo­nalának megjavításával foglalkoznak. Mégis sikerült egy építésznél rajzolói állást szereznem és ettől kezdve iparkodtam kere­setemből minél többet megtakarítani. Na­ponta csak egyszer ettem, hogy könyveket vásárolhassak, így lettem huszonhárom éves. Közben azt is felismertem, hogy az osztrák birodalom nem egyéb a Habsburg-uralom fenntartá­sát szolgáló suta berendezésnél. Münchenbe utaztam, ahol képeket festettem és azok el­adásából éltem. Állandóan éheztem, mert nem tudtam leküzdeni a könyvek utáni vá­gyakozásomat. 1914 februárjában léptem ki az osztrák katonai szolgálatból és hat hónappal később, a világháború kitörésének napján, kérvényt írtam Lajos bajor király­hoz, hogy a német hadseregben szolgálhas­sak. 1917 október havában, amikor már tize­des voltam, egy bombaszilánk megsebesí­tett, később azonban visszatértem ezredem­­hez. A háborút keresztes hadjáratnak tekin­tettem : úgy éltem, mint a remete, kerültem a nőket és sohasem mentem szabadságra. A végzet 1918 októberében ért utat. Az angolok új gázdomái, amelyeket akkoriban használtak először, több bajtársammal együtt harcképtelenné tettek. A forradalom híre a kórházban élt, ahol­­teljesen vakon betegeskedtem. Gyógyulá­som után Bajorországba tértem vissza és ott önkénteseket toboroztam egy szervezet számára, amelynek tagjai főként a diákok, a régi katonák, a munkások és a parasztok soraiból kerültek ki. Feladatuk az volt, hogy a szélsőbaloldali elemek törekvéseivel szemben bizonyos ellenállást fejtsünk ki. Parancsnokom későbben azzal bízott meg, hogy a munkások közé keveredve, híreket szerezzek politikai érzelmeikről. Szolgála­tom folyamán különböző társadalmi elemek­kel kerültem össze, hisz Németország akko­riban számtalan apró és hasznavehetetlen csoportra szakadt széjjel. Valamelyik estén egy sötét sörházba té­vedtem be, ahol hat ember tartott éppen gyűlést. Az volt a szándékom,, hogy új pár­tot alakítok és megnyerem őket terveim szá­mára. Ehelyett azonban én léptem be hoz­zájuk hetedik tagnak. Ez a kis csoport lett a későbbi nemzeti szocialista német mun­káspárt magva. Egy esztendővel később, 1920-ban, már többezer főnyi hallgatóság látogatta gyűlé­seinket, amelyeket én vezettem és közben a pártot is megreformáltuk. Magam sem tudom, hogyan bírtam ki ezt az életet. Egy közismert bajor bajtár­sammal együtt, aki ma miniszteri állást tölt be, küzdöttünk a mindennapi kenyé­rért s közben folyton a könyveket keres­­tem,és az éjszakákat olvasással töltöttem al­vás helyett. Történelmi tanulmányokat folytattam, amelyek azt a meggyőződést ér­lelték meg bennem, hogy Közép- és Kelet- Európában a zsidóság bomlási csira volt. Angliában voltak nagy zsidó imperialisták, akik a nemzeti tekintély emelésén munkál­kodtak, a szinnémet hagyománnyal azon­ban mindenkor szemben állt a zsidó elem. A forradalom óta a zsidók stratégiai pon­tokat foglaltak el. Programom, amelyet körülbelül Musso­lini főbb elveivel egyidőben hoztam nyil­vánosságra, nem a fasizmus szolgai­ máso­lata. A munkásosztály életerején alapszik. Csodálom Mussolinit és minden állam­fér­fiú­nál nagyobbnak tartom őt, de rendszereink szükségképpen különböznek egymástól. A nemzeti szocializmus alapja az együttmű­ködés alapján megalkotott képviselet, amely elsősorban a munkás felé fordul és osztályharc nélkül kiküszöböli a társadalmi osztályok között fennálló ellentéteket. A nemzeti szocializmus az ország minden cse­lekvő és életképes társadalmi rétegét fel­veszi magába. Ezért van az, hogy egy-egy rohamosztagban sokszor iparosok, parasz­tok, mérnökök és tisztek találhatók együtt egy — talán éppen munkanélküli-parancs­nok vezetése alatt, anélkül, hogy tudatában lennének a köztük fennálló társadalmi-, vagy rangkülönbségnek. Szívesen emlékszem vissza arra az időre, amikor a gárdám először ütközött meg a szociáldemokratákkal; a müncheni Hof­­brauhausban történt, egy összejövetelünk alkalmával. Politikai ellenfeleink formáli­san megostromolták emelvényünket, de be­tört fejjel voltak kénytelenek visszavonulni. Egy másik összejövetelünk után, amelyen több ezren vettek részt, a hallgatóság sorai­ból felállt egy kommunista és két pisztolyt dobott elém az asztalra. Az ir-külsejű em­ber, akinek az arcát több, késszúrástól szár­mazó sebhely éktelenítette el, e szavakkal fordul hozzám: — Azért jöttem ide, hogy lelőjjem ma­gát, de a szavai meggyőztek. Együtt aka­rok dolgozni magával. Ő lett a nemzeti szocializmus előharcosa a müncheni vörösök között. München falai látták azt is, ahogy fegy­vertelen csapataim az utcákon vonultak, midőn az Odeon-téren felbukkant előttünk a rendőrök eddig elrejtett sorfala és sor­­tüzet adott a tömegre. Tizenhat nemzeti szocialista halt meg, én magam is megsebesültem. Ez az esemény lett pályám forduló­pontja. Amidőn sebesülten összerogytam, embe­reim motoros kocsira tettek és a külvárosba vittek, ahol azonban rövidesen letartóztat­tak bennünket. A bíróság — amelynek tagjai között né­zeteltérések voltak — ötévi szabadságvesz­tésre ítélt, de büntetésemből csak nyolc hó­napot töltöttem ki. 1924 decemberében sza­badon bocsátottak és néhány hónap múlva már ismét ott tartottam, hogy gyűléseimet állandóan 4—5000 ember látogatta. Elismert vezérként tértem vissza. diát érdekében? bevásárlásainál hivatkozzon a B udaié sír Hírlapra Gyártja: Telefongyár r.­­ Átnyújtották Genfben Mussolini tervezetét a Dunamedence gazdasági újjászervezéséről A stresai gondolaton épül fel az új terv — Politikamentes gazdasági megoldás a cél — Preferenciális vámszerződések és kedvezményes vámtételek alapján teremtsenek rendet a Duna völgyében Kánya Kálmán külügyminiszter nyilatkozott genfi tárgyalásairól GENF, szept. 30. Savidi olasz külügyi államtitkár szombaton délelőtt átnyújtotta a három európai nagyhata­lom (Németország, Franciaország és Anglia), valamint a hat középeurópai állam (Magyar­­ország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Ro­mánia és Jugoszlávia) népszövetségi megbízot­­tainak a Dunamedence gazdasági kapcsolatainak újjászervezéséről szóló olasz javaslatot. Mussolini új tervezete a stresai konferencián kialakult gondolatmenet további kifejlesztését jelenti, amennyiben az eddigieknél sokkal mesz­­szebbmenő kétoldalú preferenciális vámszerződé­sek megkötését javasolja a dunai államok ré­szére. Genfi olasz körökből származó hír szerint az olasz delegáció részletesen megvizsgálta azokat az okokat, amelyek a dunai államok kérdésében meghiúsították az eddigi megoldási kísérleteket. Megállapította, hogy ennek a kudarcnak az volt az oka, hogy az eddigi tervezgetések során a gazdasági kérdéseket teljesen alárendelték a poli­tikának. Ennek az alapvető hibának a kiküszö­bölésére dolgozta ki az olasz delegáció azt a ter­vezetet, amelyet ma átnyújtottak az illetékes országok képviselőinek. A tervezet a stresai konferencián a gabona­neműekre megállapított kedvezményes vámtéte­leket más mezőgazdasági termékekre is kiterjesz­teni kívánja. Ajánlja továbbá, hogy a többi ha­talom támogassa a dunai államokat abban a törekvésükben, hogy fizetési mérlegeiket egyen­súlyba hozzák. Az új olasz tervezet benyújtásá­nak célja az, hogy megindítsa az eszmecserét a dunai államok helyzetéről és lehetővé tegye a Dunamedence gazdasági talpraállítását, függet­lenül minden politikai kérdéstől. Az olasz emlékirat ügyében előreláthatóan már a most folyó népszövetségi ülésszak alatt megindulnak a tárgyalások. Nincs azonban ki­zárva az sem, hogy Olaszország nemzetközi érte­kezletre hívja össze az érdekelt államokat. Határozati javaslat az állampolgári jogegyenlőségről GENF, szept. 30. A szombati népszövetségi közgyűlésnek egyet­­len érdekes mozzanata a görög származású Frengaulis delegátus felszólalása volt, aki Haiti képviseletében felhívta a közgyűlés figyelmét a Nemzetek Szövetségének alapokmányára, amely az államok egyenjogúságát biztosítja ugyan, de hallgatással mellőzi az egyes állampolgárok jogait. Kifejtette, hogy amíg a nemzetek között 64.000 sorsjegy , 42.000 nyeremény és 1 jutalom, melyeket 5 osztályban ezen hivatalos játékterv szerint sorsolnak ki és fizetnek ki készpénzben. Állandó állami felügyelet és ellenőrzés. ELSŐ OSZTÁLY Setét 24 aranypengő Húzás 1933. október 14. és 17-én. MÁSODIK OSZTÁLY Setét 24 aranypengő Húzás . 1933. november 18. és 21-én. Nyeremény Aranypengő Nyeremény Aranypénzé 1 á 15.0001 á 20.0001 á 10.0001 á 10.0001 á 4.0001 á 4.0001 á 3.0001 á 3.0001 á 2.0001 á 2.0005 á 1000 5.0005 á 1000 5.000 10 á 500 5.000 10 á 500 5.000 20 á 300 6 000 20 á 300 6.000 60 á 150 9.000 60 á 200 12.000 2900 á 60 174.000 2900 á 90 261.000 3000 nyer. ar. P 233.000 3000 nyer. ar. P 328.000 HARMADIK OSZTÁLY NEGYEDIK OSZTÁLY 3e.és 24 aranypengeLetét 24 aranypengö u­nzás : Húzás : 1933.december 15. és 18-án. 1983. Január 18. és 16 én. Nyeremény Aranypengö Nyeremény Aranypengő 1 á 25.0001 á 30.0001 á 15.0001 á 15.0001 á 10.0001 á 10.0001 á 50001 á 5.0001 á 3.0001 á 3.0005 á 2000 10.0005 á 2000 10.000 10. 0OO 10.000 10 á 1000 10.000 20 á 500 10.000 20 á 500 10.000 60 á 200 12.000 60 á 300 18000 2900 á 120 348.000 2900 á 150 435.000 310 Jnyerar. P 448.000 3000nyer. ar. P 546.000 ÖTÖDIK OSZTÁLY Betét 24 aranypenge Húzás: 1934. február 8., 9., 12., 13., 15., 16., 19 , 20., 22., 23., 26., 27., és 28., március 2., 5., 6., 8. és 13-án.­­ Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 Ötszázezer aranypengő 300.000 200.000 100.000 50.000 40.000 30.000 20.000 30000 40.000 40.000 40000 60.000 100.000 100.000 80.000 60.000 110.000 240.000 420.000 4.107 000 | Jntal. * ar. P 300.000 1nyer.200.000 1á 100 0001á 50.0001á 40.0001á 30.0001á 20.0002á 15.0004­á 10.0008á 5.000 10á 4.000 20á 3 000 50á 2.000 100á 1.000 100á 800 ICOá 600 220á 500 600á 400 1.400a 300 27.380á 150 30.000nyer. és 1 jutalom ar* ar.P 6.167.000 Az 5 osztályban összesen 7,722.000 aranypengőt fognak kisorsolni. Az összes sorsjegyek felét kisorsolják, minden második sorsjegy nyer. Az első osztály húzása október 14-én kezdődik o­sztályonként az összes 24 pengő Hl Negyed se 1 D»Tiírfí­­­j! N rövid Sl Hivatalos árak osztályonként az összes főárusítóknál: Egész sorsjegy._ ... 24 pengő ||| Negyed sorsjegy _ 6 pengő Fél sorsjegy _ . .. 12 pengő |l Ni lotOd sor-’e-- 3 pengő' 3

Next