Budapesti Hírlap, 1935. február (55. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-10 / 34. szám

19 Magyar est Szombaton este magas művészi színvonalú műsoros estét rendeztek a katonaírók, költők,­­zeneszerzők és művészek, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Az est fővédője vitéz József királyi herceg tábornagy volt. A termet megtöltötte az előkelő közönség, amelynek soraiban jelen volt a miniszterel­nök képviseletében Kazy Károly báró, József királyi herceg, Lázár Andor igazságügymi­niszter és neje, Somkuthy József altábor­nagy, vezérkari főnök, Metz Rudolf lovag al­tábornagy, Révay Kálmán altábornagy, Bovoy István gyalogsági tábornok, Stojanovits Dömfi tábornok, vitéz Zách Emil tábornok és mások. A tartalmas műsor a Himnusszal kezdő­dött, amelyet Sugár Viktor ny. tüzérőrnagy, a­ budavári koronázó Mátyás-templom kar­nagya adott elő orgonán. Krasznai Krasznay Béla ny. százados, a Magyar Est főrendező­jének bevezető beszéde után Konok Tamás százados aggodűszámokkal, Bocsor Elemér légügyi főellenőr saját költeményeinek elő­adásával, Pongrácz István százados zongora­­játékai aratott meleg sikert. Nagy tetszést kelteettek a magyar táncok, amelyeket három pár adott elő. Vitéz József kir. herceg hazafias érzéstől áthatott szép költeményeit vitéz Garam­szeghy Sándor, a Nemzeti Színház örökös tagja sza­vaira gyújtó hatással. Petii Kató operaéne­­kesnő Figedy-Fich­tner-dalok­at énekelt a Má­ria Terézia-honvédek zenekarának kíséretével, amelyet a dalok szerzője vezényelt. Cselényi­­József Nack Győző honvédfőhadbiztos han­gulatos dalait énekelte, Veres Lajos cigány­zenekara kíséretével. Sajgó Győző törzsorvos drámai költeménye, vitéz Rózsás József szá­­zados melodrámája, Zelinváry Andor had­nagy dalai, Bánlakis Eta előadásában, vitéz nárai Náray Antal dalai és Apatini Farkas Ferenccel együtt komponált Cinka Panna szvitje, Pataky Kálmán tü­zérfőhadnagy, a bécsi Opera művészének énekszámai és vitéz Borkő István ezredes történelmi zeneelő­­adása egészítette ki a műsort, melynek min­dé© száma zajos sikert aratott. * (A Tamás Galéria kiállítása.) Kádár Béla festőművész és Gádor István szobrász­­művész mutatja be újabb alkotásait az Akadémia­ utca 8. alatti helyiségben. Ká­dár Béla festői nyelvének legnagyobb ér­téke a művész finom ízlése, előadásának delikát érzelmessége. Igaz, hogy az Ecole de Paris modorosságaitól nem tud szaba­dulni, a szemben lévő alakok arcainak rajza még most is a profilábrázolásoknak felel meg, a kompozíció kedvéért sok áldo­zatot követel a motívumtól, de kétségtelen, hogy ezekkel szemben határozott értékeket is nyújt lágy tónusokat kedvelő, egymásba áramló színfoltokkal élő, érzékeny rajzú művészete. Kompozíciói most képszerűbbek lettek, kevésbbé alkotnak ornamentális jel­legű foltokat­, kevésbbé alkalmasak ezüst­szürke expresszionista rokokó interieu­rek dekorálására, viszont valamivel közelebb jöttek a valószerűséghez. Aktjain a karo­kat mindig a testhez szorítja, hogy ne bontsák meg ennek lágyan hullámzó kör­vonalait. Bármennyire különcködő Kádár művészete, egyes képeinek benső szépségét, lelkeket idéző misztikumát meg kell álla­pítanunk. Gádor István most fejlődik ke­ramikusból kisplasztikussá. Szobraiban m­ár nem a groteszkséggel mulattat, hanem összefoglaló, sommás formaadá­sával jelle­mez. Figurális jelenetekkel, városképekkel díszített, színes csempéiben új ábrázolási lehetőségek stíluseredményeit mutatja be. Y. E. * (A Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás.) Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a harmadik Nemzeti Képzőművészeti Kiállítást a székesfővárossal és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattal egyet­­értőleg március 1-tól április 22-éig rendezi a Műcsarnokban. A kiállításon részt vehet bár­mely magyar képzőművész, három, eddig még ki nem állított alkotással. A beküldés határ­ideje a szobrászati alkotásokra vonatkozólag március 4-ike, hétfő 9—2-ig; a festészeti, gra­fikai és építészeti alkotásokra vonatkozólag március 5-ike A—K betűig, március 6-ika L—Z betűig. A beküldéshez szükséghez nyom­tatványok a Műcsarnok titkári hivatalában február 20-ától kezdve 1 pengőért rendelke­zésre állanak. A miniszter külön meghívót sem a művésztestületekhez, sem az egyes mű­vészekhez nem intéz, hanem ezúton hívja meg egyesületekre és irányzatokra való tekintet nélkül az egész hazai művésztársadalmat. Ezen a kiállításon történik az állami arany­érmeknek, és a fővárosi díjaknak, kiadása, és ugyanazon a kiállításon bonyolítja le az állam és a főváros vásárlásainak zömét. * (A Nemzeti Zenede igazgatójának ju­bileuma.) Kladivkó Vilmos, a Nemzeti Ze­nede igazgatója és tanára az idei tanévben töltötte be szolgálatának negyven éves ju­bileumát. Az országos nevű pedagógus keze alól világhírű művészek és kitűnő muzsiku­sok hosszú sora került ki. Volt és jelenlegi növendékei felléptével február 17-én hang­versenyt rendez tiszteletére a Nemzeti Ze­nede. B» Ht 1985 FEBRUÁR 10, VASARNAp * (Kresz Géza kitüntetése.) Megírtuk, hogy a kormányzó a kultuszminiszter elő­terjesztésére az Országos m. kir. Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskolai rendkívüli tanári címet adományozta Kresz Gézának, a kiváló hegedűművésznek. Kresz Géza ki­tüntetése osztatlan megelégedést és örö­met keltett a magyar muzsikus világban, mert a kitűnő hegedűművész évek sora óta rendkívüli értékű kultúrpropagandát végez a magyar kultúra érdekében külföl­dön. Amikor Kresz Géza Hubay Jenőnél, majd Sefcsiknél, a híres prágai professzor­nál, Ysayenál és Thibaud-nál elvégezte zenei tanulmányait, előbb az esztendei ze­nekar hangversenymestere, majd a bécsi Tonkünstler-Orkester koncertmestere lett, később pedig a bukaresti konzervatórium professzora. Itt állandó tagja volt Carmen Sylva, a román anyakirálynő híres kvar­­tett­jének.. Bukarestből Berlinbe került Kresz Géza, ahol a leghíresebb berlini kon­zervatórium tanára, majd a filharmonikus sok koncertmestere lett Nikisek Artúr re­zsimje alatt Berlinben kapta a meghívást, hogy vállalja el a legnagyobb torontói konzervatórium tanári állását. Itt a to­rontói egyetem védnöksége alatt vonós­négyest szervezett, amely ma is leghíre­sebb vonósnégyese É­szakamer­ikának és mind­ Kanadában, mind pedig az Egyesült Államokban igen nagy sikereket arat és évente több, mint 120 hangversenyt ad. De mint szólista is sokat szerepel Kresz Géza Amerikában feleségével, Drewett Nórával, az ismert zongoraművésznővel együtt. Nagy érdeme, hogy műsorán és szimfo­nikus zenekarának koncertjein is állandóan szerepelnek a nagy magyar zeneszerzők, Dohnányi, Bartók, Hubay, Kodály művei, ami a magyar kultúrpropaganda szempont­jából igen nagy jelentőségű. Kresz Géza egyébként Európában is működik, mint ki­váló hegedűpedagógus, esztendők óta ő vezeti a salzburgi Mozart.eum, hegedűisko­­láját.. Az idén is vissza fog térni Európába a tavasszal és akkor nemcsak Salzburgban fog tanítani, hanem nálunk, a Zeneakadé­mián is és hangversenyt­ is ad Budapesten. * (Az utolsó szerep próbái ). A Nemzeti Színházban szombaton kezdődtek meg Zi­lahi­ Lajos új színművének, Az utolsó szerep­­nek a próbák Az újdonság március elején kerül bemutatóra, a három főszerepben Bajor Gizi, Odry Árpád és Uray Tivadar fölléptével. * (A Munkácsy-Céh kiállítása és bálja.) A Munkácsy-Céh február 5-én tartotta vá­lasztmányi ülését a Fészek-Klubban, Glatz Oszkár elnökletével. Az ülés egyhangú ha­tározattal elutasította a Gedő Lipót, Per­­lőtt Csaba Vilmos és Botfai Hűvös Iván ellen beadott kizárási indítványt. Szent­­györgyvári Gyenes Lajos, a Céh főtitkára jelentésével kapcsolatosan elhatározta a vá­lasztmány, hogy a sorsolással egybekötött reprezentatív kiállítását a Munkácsy­ Céh­nek a Nemzeti Szalonban rendezi március 15-től április 8-ig. A Munkácsy-Bált pedig február 23-án rendezi a Fészek-Klubban. Heti hangverseny naptár Vasárnap: László Miklós szerzői estje, fél 9. Z. (Koncert.) —­ Kovács István zongora­estje, fél 9. Z. (Rózsavölgyi.) Hétfő: Bárdos Alice hegedűestje, fél 9. Z. (Koncert.) Kedd: Perras Margerita ária- és dalestje, 8. V. (Rózsavölgyi.) — Szedő Miklós dr. ária- és dalestje, fél 9. Z. (Bán.) Szerda: Waldbauer—Kerpely-vonósnégyes, 8. Z. (Koncert.) Péntek: Racbmaninoff zongoraestje, 8. V. (Koncert.) Szombat: Höhn Alfréd zongoraestje, fél 9. Z. (Koncert.) Vasárnap: VH. filharmóniai főpróba, délelőtt negyed 12. Z. (Koncert.) miRODALOM MSL.V ■' Az osztrák hegyek mosolygó mártírja Emlékezés Dolfuss kancellárra A világra szóló események gyors pergődé­ben gyorsan felejt az ember s most félév­vel Deli­fuss halála után szinte a legendák világából mosolyog felénk a szomszédország vértanúja s a középeurópai építőmunka ve­zéreinek legrokonszenvesebbike. A „mo­solygó kancellár” azonban, aki hazája szá­mára egész Európa szívét megnyerte, nem­csak a szeretetreméltóság fegyverével küz­dötte végig életének sajnos, túl rövid, de an­nál csodálatosabb harcát, hanem mérhetet­len energiával is. A sors különös szabálya, hogy azok a nagy politikai úttörők, akik­­nek szívóssága előtt gyakran megdöbbenve hátrál meg a hivatásos politikus rutinja és akik teljes, soha nem lankadó bizalommal követik a tárgyi igazságot, az erkölcs pa­rancsát, gyakran nádfedelű házacsk­ákból indulnak útnak a karrier magasságai felé. Ilyen érdekes és lebilincselő életregény volt Dollfuss pályafutása is, akiről most egyik bizalmasa, Hans Maurer írt könyvet. A Magyarországon is tisztelt és népszerű kancellár halála körül tomboló politikai el­lentétek még alig simultak el s ezért kissé túlságosan közel vagyunk a szomorú ese­ményhez, hogy történelmi ítéletet mondhat­nánk ki az elmúlt év Ausztriája fölött. Maurer azonban elsősorban Dollflu­st a ha­zafit és Dollfust az embert írja le és ezzel bizonyára enyhíti azt a keserűséget, ame­lyet az osztrák pártoskodás szörnyű tette keltett. Egyetlenegy fizikai tulajdonsága volt a kancellárnak, amelyet a gyűlölet nevetsé­gessé tudott tenni, szokatlanul kis termete. Pedig talán éppen ez volt az, ami szívóssá­gát fokozta, elhatározásait megerősítette, akaraterejét megszabadította a gyáva gát­lásoktól. Amidőn kisdiák volt — talán tíz­éves — a nagy vakáció alatt otthon szere­tett volna minist­ráírn. A sekrestyés ismé­telten visszautasította a­ csöpp rajongót. Engelbert azonban nem nyugodott addig, amíg a plébános meg nem hagyta, hogy az egyik ministráns-köntöst szabják át ki­sebbre. Amikor a háború kitört, Dollfus En­­gelbert, akkor fiatal jogász, önként jelent­kezett katonai szolgálatra. A mérce egy méter és ötvenegy centimétert mutatott. Kinevették. A kisember összeszorította a fogát és Bécsből Sankt-Pöltenbe utazott. Ott nagy­­nehezen benntartották és beosztották a le­gendáshírű császárvadász-ezredbe. Moso­lyogtak rajta ott is, de a fölényes mosoly csakhamar a tisztelet és a baráti szeretet mosolyává változott, amidőn Dollfuss had­nagy úr 37 hónapi frontszolgálata során az ezred múltjához méltó tettekkel gazdagí­totta az alpesi nép hőstetteinek gazdag csokrát A hajdani olasz front egyik leg­veszélyesebb szakaszát a régi harcosok ma is úgy hívják, hogy: Dottfuss-Scharte. A nagyrafuvatott fiatalember a forrada­lom kitörésekor a hősi legendák világából tanácstalanul és pénztelenül a bécsi utcára csöppent Egy idősebb hölgynél húzta meg magát udvari albérleti szobácskában és várta a jószerencsét. Beiratkozott az egye­temre és a mindennapi kenyér súlyos gond­jaival küzdve, sokáig keresett állást, siker nélkül. A bécsi hazafias és keresztény diák­szervezetekben hamarosan nagy szerepet játszott s szinte a véletlenen múlt, hogy az egyik diákegyesület dominusa maga mellé vette titkárnak, a ,s Bauembuttd”-ba. Itt kez­dődött meg a háború utáni idők egyik leg­nagyobb politikai karrierje. Röviddel utóbb a mezőgazdasági kamará­hoz került, majd Németországban járt ta­nulmányúton. Tehetsége, korlátlan munka­bírása és nagy koncepciója csakhamar is­mertté tették a nevét. A mezőgazdasági munkások társadalombiztosítása, a gabona­kérdés rendezése és sok más országos je­lentőségű intézkedés apja volt Dollfuss. Nem sokkal utóbb már a népszövetség ag­rárszakértője, a mezőgazdasági kamara igazgatója. 1930-ban az államvasutak élére hívták meg, ahol akkoriban hihetetlenül korrupt viszonyok uralkodtak. Itt kímélet­len kézzel teremtett rendet s gazdasági tu­dása, erkölcsi tisztasága, erélye csakhamar miniszteri pozícióba emelte. A névtelen kis jogászból alig több, mint egy évtized alatt Ausztria kancellárja lett Tegyük hozzá: a forradalom óta Ausztria első vaskezű kan­cellár­ja. Itt is a­ közjó önzetlen harcosa és a haza hűséges szolgája maradt. Hatalmas reform, munkájának végére a politikai gyűlölet re­volvergolyói tettek pontot, de­­ úgy látszik, hogy éppen tragikus vége hozta meg esz­méinek győzelmét. Staurer könyvében rengeteg apró és szí­nes történetet találunk Dollfussról, az em­berről is, aki sohasem felejtette el egyszerű származását és büszkén nevezte magát kan­cellár korában is széntövetőnek. Vége­­hossza­ nincs ezeknek az apró és megható történeteknek. Csak egyet-kettőt említünk meg. Amikor Dollfuss a hatalmas Gross Glocknerstrasse megnyitására készült, amely kormányának egyik legnagyobb közgazda­sági vívmánya is, hatalmas csomagot fű­zött össze szivarokból és cigarettákból, hogy minden munkást megajándékozhasson. Amikor a statáriális törvényszék a lázban égő terror­korszakban első halálos ítéletét mondta ki egy gyújtogató felett, Dollfuss bezárkózott kancellári szobájába és imád­kozott a szerencsétlen merénylő üdvössé­géért. Amikor átlőtt nyakkal, orvosi és val­lási segítség nélkül agonizált a kancellári hivatal divánján, ellenségeitől körülvéve, így szólt a körülötte szorgoskodó két bernil­­szorult altiszthez: — Fiúk, olyan jók vagytok hozzám ... így halt meg. Szomorúan, de gyűlölet és keserűség nélkül. Egy rövid, de nagy élet hazafiul és em­beri nagysága tükröződik vissza ezekben az apró epizódokban. A hegyvidék népének mártírja köré fonódó kis legendák ezek- És a legendáknak hosszú életük, eleven erejük van. o. I. (*) A Gyóni Géza Irodalmi Társaság most tartotta Balogh István elnökletével a Pátria Klub dísztermében februári felolvasó ülését. Balogh István elnöki megnyitója és Pethes Béla főtitkári jelentése után kiváló sikerrel szerepeltek: Ádám Éva, Raffay Erzsi, Kanizsay E. László, Varságh János, Kárpáth Zoltán, Kabók Győző, Bekey Imre Gábor. (*) Mátrai Ferenc Béla: Balaton ... Tiszta­­lelkű, könnyű kis versekkel töltötte meg köte­tét Mátrai Ferenc Béla, amelyből tréfás, vagy érzékeny hangon az élet, a szerelem, a vidám­ság s a balatoni tájak derűs szeretete szól. Népdalszerű hangon verseli meg, több-keve­sebb készséggel egy nyugalmas élet kis emó­cióit. (•) Háromszáznegyvenmillió betű. Negyven­évi fennállása alatt ennyi betű jelent meg a művelt magyar családok kedvelt lapjában, az Uj Időkben, lapjaival pedig huszonhétezer ka­­tasztróf­a holdat lehetne befödni. Ezek az adatok mutatják, mint ahogy Berczeg Ferenc­ lapja, az Új Idők legújabb számába© közli, azt a rendkívüli elterjedtséget és kedveltségit, amelyet ez a képeslap a magyar közönség körében hangjával, magyaros szellemével, értékes közleményeivel és szép képeivel ki ki tudott magának vívni. Az eheti számnak is gazdag és változatos a tartalma. Két regény­­folytatást is látunk benne, az egyiket Csathó Kálmán, a másikat Harsányi Zsolt írta, két olyan név, amelyhez a legnagyobb sikerek fűződtek eddig is. Elbeszélést írt Bányi Ador­ján, Babay József, Lázár István, művészeti cikket Lyka­ Károly, színházi kritikát Hámos György, verset: Varságh János, Juhász Gyula, Ölbe­y Irén. Szebbnél-szebb képek tarkítják a számot, amelyből nem maradtak ki Mühlbeck Károly humoros rajzai sem és a régóta ked­­­velt rovatok: Kézimunka, Kertészet, Gasztro­nómia, Szépségápolás, Szerkesztői üzenetek stb. Az Új Idők kiadóhivatala, Budapest, VT., Andrássy­ út 16. bárkinek szívesen küld díj­talan mutatványszámot. Előfizetési ára ne­gyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. Szász Miklós rendezései: (Jegyárusítás Bárdnál és Rózsavölgyinél­) Marian Anderson II. estje vasárnap, 17-én (V. fél 9). Első hangverse­nyén tombolva ünnepelték a csodahangú né­ger énekesnőt, kinek bemutatkozása kirob­banó sikerrel járt. Vasárnapi műsorán Gluck és Donizetti-áriák, Schubert, Rachmaninoff, Cserepnin, Csajkovszky és negro-spiritual­­dalok szerepelnek. Jegyek 2—8 P. A „Mínosz" jótékonycélú díszhangversenye 20-án, (7. fél 9.) elsőrangú műsorral. Fellép­nek: Basilides, Beregi, Gárdonyi Lajos, Hor­váth László, P. Jámbor Ági, Kertész Edith, Ligeti Dezső, Rajna Alice, Salamon Béla, Zahler Erzsi, Zengő Ibolyka. P. Jámbor Ági zongoraestje 27-én, 7. fél 9. ♦ Händel ünnep 25-én Josua bemutató előadása. Sándor Erzsi, Fellner Fe­renc dr., Kálmán Oszkár és Gergely Ilona. Vezényel Lichtenberg. (Koncert.) A „Viki" átütő sikere Bónyi Adorján elragadó, magyar levegőjű, pompás vígjátéka Ábrahám Pál kitűnő szá­maival, pénteken jut el táblás házak során a 25-ik előadás jubileumához. Évek óta nem volt ilyen igazán derűs, szeretetreméltó da­rabja a magyar színpadnak. Ez a­z egyhangú véleménye mindenkinek, aki látta a Vikit. Rökk Marika, a. .­Viki” címszereplője, tüne­ményes pályája, legnagyobb sikerét aratja esténknt. Éneke, tánca, játéka egyaránt meg­­kapóak és egyaránt igazolják, hogy igazi, új, nagy primadonnája színészetünknek. Az előadás fényét és sikerét biztosítják jeles partnerei, a Magyar Színház nagyságai: Törzs Jenő, Beregi Oszkár és egészen kivételes sikerével Gőzön Gyula, Berky Lili, Kertész Dezső, Vendrey Ferenc és a többiek. A fé­nyes díszletek, Bura Sándr,­ cigányzenekara, a szakadatlan derültség és tans a legszebb estévé avatják a ,fViki"-t. Vasárnap délután a „Vadvirág” van műsoron Rökk Marikával.

Next