Budapesti Hírlap, 1935. május (55. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

1935 MÁJUS 1. SZERDA H. Szalay László Rákóczi-korabeli díszma­gyarja. Somogyváry Gyula vitézi tiszti­­ruhában, harctéri kitüntetésekkel és a harmadosztályú magyar érdemkereszttel. Matolcsy Mátyás fekete brokát attilában, asztrakán prémes mentében. Pesthy Pál, Péchy László, Létay Ernő, Ángyán Béla díszmagyarjai tűnnek elő a képviselők so­raiban, majd Melczer Lilla csodálatosan szép, XVI. századbeli női díszmagyarját láttuk: a redőnyökbe eső lila brokát dísz­magyar ruhára a pártától földig érő, drága csipkeuszály borul. Túri Béla pre­­látusi díszben jelenik meg. A képviselőház sok tagja fekete polgári ruhában jelenik meg, köztük Antal István államtitkár, sajtófőnök, Eszterházy Móricz gróf, Tors Tibor, Eckhardt Tibor, Friedrich István. A felsőház legtöbb tagja díszmagyart öltött, a tábornokok pedig teljes tábornoki díszben jelentek meg. A magyarruhák ékkövei, a mentelm­ek, az arany-ezüstveretes kardok csillognak, a magyarruhák színpompája között feltűnnek az egyházi méltóságok, a püspökök dísz­ruhái, s e fölé a káprázatos, pompás kép fölé az arany díszítéséé, márványoszlopos gyönyörű csarnok kupolája borul. Aki látta ezt a képet, soha el nem felejt­heti. Megérkezik a kormányzó Pontban tizenkét órakor érkezett meg a kormányzó az Országház elé. Néhány pil­lanat múlva az oroszlános kapu felől fel­hangzik az első éljen harsogása, amely végigzúg a termen, amikor Horthy Miklós kormányzó délceg, katonás tartású alakja végighaladt az­ ország nagyjainak a sorfala között az emelvényig. Karok lendülnek a magasba, hogy üdvözöljék a bevonuló államfőt, aki teljes altengernagyi díszben, kezében az admirálisi löveggel lép fel az emelvényre. A menet, amely a kormányzót a kupola­­csarnokba kíséri, így alakul ki: Elől Lipcsey Márton ezredes, a parla­menti őrség parancsnoka halad, mögötte Putnoky Móricz és Rakovszky Endre ház­nagyok, majd Sándor Pál és Fiáth Pál báró korelnökök következnek, ezután Horthy Miklós kormányzó balján Gömbös Gyula miniszterelnökkel halad. Mögöttük jönnek a miniszterek párosával és a kormányzó kísérete. Amikor a törvényhozók viharos éljenzési zaja elül, és a kíséret tagjai elhelyezked­tek, Gömbös Gyula miniszterelnök az emel­vényhez lépett és átadta az államfőnek az országgyűlést megnyitó beszéd szövegét. Néma csend a teremben. Horthy Miklós kormányzó érces, messze hallatszó hangon kezdte meg beszédét, amellyel megnyitotta a most megalakult új országgyűlést. A beszéd szövege a következő: Horthy Miklós kormányzó megnyitó beszéde — A nemzet ősi erényeibe vetett biza­lommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. Az országgyűlés tanácskozásai a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és je­lentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett poli­tikai és gazdasági viszonyok nemhogy előre vitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották.­­ Az egyoldalúan megállapított, erő­szakkal ki­kény­szerí­tett békeszerződéseket nem lehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni.­­ A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek között a szere­tet uralma csak akkor következhetik be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatal­mak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. A közelmúlt világégés véres emlékeinek ha­tása alatt ki gondolhatna ma komolyan háborúra és ki akarna újabb mérhetetlen katasztrófákat felidézni ? ... Ám a béke fenntartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a né­pek egymást megbecsülve kölcsönös meg­értésben és szeretetben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapított nem­zetközi társadalomnak szabad és egyen­jogú tagjai.­­• A bizalmatlanság, nyugtalanság és visszavonás okozta általános gazdasági és szociális válság még mindig fennáll és — sajnos — még ma is lehetetlenné teszi hazánk számára, hogy minden erejével a jövőt építő munkához fogjon. — A társadalom, a nemzet s a kormány erőfeszítéseinek túlnyomó részét állandóan az az igyekezet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szirteket ki­kerülve, a hullámok fölött tudjuk tartani. — Ez az igyekezetünk — hála a nem­zet sorsa fölött őrködő Gondviselésnek és népünk ősi erényeinek — mindezideig si­kerrel járt s bár a nemzeti társadalomnak súlyos szenvedéseket kellett elviselni, a világválság magyarországi kihatásaival szemben a nemzet mindezideig csorbítha­­tatlan ellenálló erőt tanúsított. Nemcsak hogy megőrizte lelki egyensúlyát, fenn­tartotta a belső rendet, nyugalmat és a legsúlyosabb viszonyok közepette sem vesztette el a jobb jövőbe vetett hitét, de a gazdasági és társadalmi nehézségek el­lenére is meg tudta teremteni az eljövendő békés és termékeny kibontakozás előfelté­teleit. Az európai béke és együtt­működés megteremtése . A vezető európai államokban mind­jobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egymás közötti viszonyában ki­egyensúlyozott és szilárd helyzetet kell teremteni. A gazdasági élet általános vál­sága is összefogásra indít s azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomorúság fogja megteremteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott.­­ A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megte­remtésében. A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nevet, ha az igazságos­ság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nem csupán hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az európai kibontakozásra irá­nyuló elkövetkező tárgyalások során han­got kívánunk adni a nemzet jogos igényei­nek. Hogy azonban ez kellő erővel történ­hessék, szükséges, hogy a nemzet belső erejének latbavetésével tudjon fellépni a nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó min­dennapi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életerőinek gyarapításához. A nemzet megújhodása Nem a minden áron való újítás gondolata a vezérlő szempont, hanem a reális élet szükségleteinek mértéke . A nemzetnek, ha továbbra is teljesí­teni akarja történelmi küldetését, meg kell újhodnia gazdasági, szociális, jogi, kultu­rális és politikai vonatkozásokban egy­aránt.­­ Ez alkotások megvalósításánál azon­ban nem a mindenáron való újítás gondo­lata a vezérlő szempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megálla­pítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szelle­mében hivatva lesznek szolgálni a fokoza­tos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorozását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építőmunka alapjainak megszilárdítását.­­ Meg kell tehát teremteni a megélhe­tés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára; gyor­­sabbá, hatályosabbá, olcsóbbá kell tenni az állami és közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szer­vezni nemzetnevelésünket; fenn kell tar­tani ősi életképes és nemzetfenntartó tra­dícióinkat és lehetővé kell tenni az ország előretekintő és céltudatos kormányzását. A nemzet belső gazdasági megerősödése . A gazdasági és pénzügyi természetű teendőkkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy amíg megfelelő nemzetközi megegye­zés útján vissza nem tér a gazdasági együttműködés Európa államai között és amíg a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok normális rendje helyre nem áll, továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondos­kodni a nemzet belső gazdasági megerő­ södéséről s a nemzeti termelés folytonos­ságának fentartásáról. Evégből céltudatos gazdasági és szociális politikára van szük­ség, amelynek vezérlőelve: a nemzeti jö­vedelem növelése és annak a széles nép­rétegek kereseti viszonyainak javításával helyes és igazságos eloszlása, ami magá­­ban foglalja a közterhek megosztásának arányossá tételét is. Szeretettel kell felka­rolnunk a nemzet nagy céljaiba bekapcso­lódó munka minden ágát, szem előtt tartva azt, hogy a nemzeti jövedelem legszilár­dabb alapja a magyar föld, amelyre ezért gazdasági politikánkban különös figyel­met kell fordítani. Ennek keretében nagy súlyt kell helyezni a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésére, a külföldi piacokhoz igazodó magasabbrendű mezőgazdasági kultúra irányában.­­ A mezőgazdasági termelés jövedel­mezőségét azonban a termelés költségei­nek csökkentésével is elő kell mozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani az árpoli­tikát is. Termésfeleslegünk elhelyezése érdekében folytatni kell a kivitel fejlesz­tésére irányuló eddigi munkát. A római hármas­ egyezmény erre nézve megmutatta a helyes utat. Addig is, amíg a nemzetközi légkör megtisztulásával el nem érkezik a normális nemzetközi árucsere helyreállí­tásának ideje, azon kell lenni, hogy a ke­reskedelmet korlátozó különböző megkö­töttségek a lehetőséghez képest fokról­­fokra enyhüljenek, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásárlóerejének fenntartásához fűződő nagy közgazdasági és nemzeti érdekeket. A takarékosság jegyében — Az állami pénzügyek terén folytatni kell az eddig is jól bevált reális költség­­vetési politikát, amelynek vezérelve a ta­karékosság és éppen ezért folytatni kell elsősorban a közigazgatás racionalizálásá­nak megindult munkáját. De a budgetáris egyensúly fenntartására irányuló törekvés mellett nagy súlyt kell helyezni a munka­­alkalmak teremtésére megfelelő beruházá­sok és közmunkák útján. — Belső erőinkre való utaltságunkban fokozott figyelemmel kell lennünk a tőke­­képződés szempontjaira, különösen annak a bizalomnak a fokozására és elmélyíté­sére, amely a takaréktőkék gyarapításá­nak nélkülözhetetlen előfeltétele. Abból a célból, hogy a meglévő tőkék minél haté­konyabban kapcsolódjanak bele a nemzeti gazdálkodás szolgálatába, a hitelélet élén­kítésére és a hitelügyi szervezet egyszerű­sítésére különös gondot kell fordítani. A falusi lakosság védelme Gazdasági és szociálpolitikai feladatok — További rendezésre vár a gazdaadós­ságok ügye is, amely kérdés közérdekű és megnyugtató szabályozásának a tervszerű mezőgazdasági termelés folytonossága és a hitelgazdálkodás egyetemes érdekei szempontjából is nagy jelentősége van.­­ Külföldi adósságaink ügye állandó gondos kezelést igényel és figyelemmel­­kísérését mindazon lehetőségeknek, ame­lyek e kérdésnek az ország teherbírásához igazodó és a hitelképességünk jövő fenn­tartásához fűződő érdekekkel számoló el­intézéséhez vezethetnek.­­ A gazdasági és szociális politikában nagy figyelmet kell fordítani a széles nép­­rétegek megerősítésére és gondozására. Ezt a célt fogja szolgálni a népegészség­ügyi szolgálatnak a falusi lakosság felé való fokozottabb kiterjesztése. Szükség van intézményes családvédelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megindítására, a kisgazda, kisiparos és kiskereskedő munka- és kereseti lehetőségeinek szapo­rítására, és a munkásság szociális szük­ségleteinek istápolására.­­ A gazdasági reformpolitika terén a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak, bölcseséggel párosuló önmér­sékletével arra kell törekedni, hogy min­den radikalizmustól menten megteremt­sük azt az egészséges nemzeti birtokpoli­tikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erőknek minél életképessebbé tétele. A magyar földhöz való szeretettől áthatva kell lenni mindenkinek, aki a magyar rog megművelésével járul hozzá a nemzeti ér­tékek növeléséhez. Éppen ezért az egész­séges nagy- és középbirtok alátámasztása mellett minél több kisbirtokost és önálló egzisztenciát kell teremteni, hogy ezzel szélesebb rétegeknek megadjuk a lehetősé­get a nemzet erkölcsi és anyagi javainak gyarapításához. Ennek a gondolatnak kell irányítani a telepítési politikát és a hitbi­­zományok korszerű reformját is.­­ Az érdekképviseletek terén mutat­kozó rendszertelenség megszüntetése, vala­mint a munkaadók és munkások érdekei­nek méltányos összeegyeztetése lesz a célja az érdekképviseleti reformnak, amely a nemzet egyetemes gazdasági érdekében a különböző gazdasági ágazatok működését is összhangba kívánja hozni. Az igazságügyi törvényhozás feladatai . Az igazságügyi törvényhozás fel­adata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalmi élet alakulása folytán szükségesnek mutatkozó reformo­kat megvalósítani. További egyszerűsí­tésre és gyorsításra szorul a polgári és büntető peres eljárás. Ennek kapcsán fog­lalkozni kell a bírói és ügyészi szervezet bizonyos mértékű átalakításának a kérdé­sével is. A gazdasági, forgalmi és hitelvi­szonyok változásai kell, hogy állandóan foglalkoztassák az igazságügyi kormány­zatot. Az anyagi jogba vágó feladatok kö­zül különös figyelmet érdemel a kereske­delmi társaságok (a részvénytársaságok és szövetkezetek) reformja és a büntetőjog egyes hiányainak és fogyatkozásainak a nemzet felfogásának és értékeinek megfe­lelő törvényhozási szabályozása. Állandó figyelemmel kell kísérni a magánjogi tör­vény tervezetének hatása alatt kialakuló bírói gyakorlatot, hogy majdan a terve­zet elveinek kikristályosodása után a vál­tozott életfelfogást is megvalósító ma­gyar polgári törvénykönyv megalkotható legyen. A sajtóreform — iskolaépítés — Meg kell alkotni a sajtójog, a sajtó­közigazgatás és a sajtórendészet reform­ját is. E reform keresztülvitelénél sértet­lenül kell megőrizni a gondolatszabadság nagy elvét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti érdekekkel, valamint az erkölcsi élet tör­vényeivel. . . A közoktatásügy terén módot kell találni a legutóbbi években szünetelő is­kolaépítési akciók — bár szerényebb kere­tekben való — folytatására. A művelődés­­politika központi kérdése azonban a nem­zetnevelési intézmények reformja. Minden iskolatípusban különös gondot kell fordí­tanunk a jellem- és öntudatképzés, az ál­lampolgári nevelés, az etikus életfelfogás, valamint a népies és középfokú gazdasági irányú szakoktatás nagy szempontjainak érvényesítésére. S hogy ezek megfelelően érvényesüljenek, biztosítanunk kell vala­mennyi iskolában a nevelés egységét. Ezt a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rendezéséről, a középfokú és fő­iskolai oktatás korszerű újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok. Az iskolában és iskolán kívül nagy gondot kell fordítani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és az e célt szolgáló intézmények, így az iskolai sporttelepek, a nemzeti stadion és sportcsarnok létesítésére. Hasonlóképpen gondoskodni kell az iskolán kívüli népmű­velés szervezetének törvényes rendezésé­ről, valamint a közelmúltban biztató kilá­tásokkal megkötött kultúregyezmények végrehajtásáról és további kiépítéséről.­­ Továbbra is nagy gondot kell fordí­tanunk a m. kir. honvédségnek a kor szín­vonalán való megtartására. 3 Közjogi reformok az alkotmány szellemében­ ­ Jelentőségükben kiemelkedő helyet fognak elfoglalni az országgyűlés és a kormány munkarendjében a magyar alkot­mány szellemében megalkotandó közjogi természetű reformok. Ezek azt célozzák, hogy a nemzet kormányzata az igazi nem­zeti közvélemény szabadon megnyilvánuló együttes akaratán nyugodjék és lehetővé tegyék a kormányzat számára a nemzet erőteljes felelősségtől áthatott vezetését.­­ E közjogi jellegű reformalkotások során gondoskodni kell arról is, hogy az állami és közületi közigazgatás fejlődése lépést tartson a kor követelményeivel. A

Next