Budapesti Hírlap, 1935. május (55. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

1935 MÁJUS 1. SZERDA H. Szalay László Rákóczi-korabeli díszmagyarja. Somogyváry Gyula vitézi tisztiruhában, harctéri kitüntetésekkel és a harmadosztályú magyar érdemkereszttel. Matolcsy Mátyás fekete brokát attilában, asztrakán prémes mentében. Pesthy Pál, Péchy László, Létay Ernő, Ángyán Béla díszmagyarjai tűnnek elő a képviselők soraiban, majd Melczer Lilla csodálatosan szép, XVI. századbeli női díszmagyarját láttuk: a redőnyökbe eső lila brokát díszmagyar ruhára a pártától földig érő, drága csipkeuszály borul. Túri Béla prelátusi díszben jelenik meg. A képviselőház sok tagja fekete polgári ruhában jelenik meg, köztük Antal István államtitkár, sajtófőnök, Eszterházy Móricz gróf, Tors Tibor, Eckhardt Tibor, Friedrich István. A felsőház legtöbb tagja díszmagyart öltött, a tábornokok pedig teljes tábornoki díszben jelentek meg. A magyarruhák ékkövei, a mentelmek, az arany-ezüstveretes kardok csillognak, a magyarruhák színpompája között feltűnnek az egyházi méltóságok, a püspökök díszruhái, s e fölé a káprázatos, pompás kép fölé az arany díszítéséé, márványoszlopos gyönyörű csarnok kupolája borul. Aki látta ezt a képet, soha el nem felejtheti. Megérkezik a kormányzó Pontban tizenkét órakor érkezett meg a kormányzó az Országház elé. Néhány pillanat múlva az oroszlános kapu felől felhangzik az első éljen harsogása, amely végigzúg a termen, amikor Horthy Miklós kormányzó délceg, katonás tartású alakja végighaladt az ország nagyjainak a sorfala között az emelvényig. Karok lendülnek a magasba, hogy üdvözöljék a bevonuló államfőt, aki teljes altengernagyi díszben, kezében az admirálisi löveggel lép fel az emelvényre. A menet, amely a kormányzót a kupolacsarnokba kíséri, így alakul ki: Elől Lipcsey Márton ezredes, a parlamenti őrség parancsnoka halad, mögötte Putnoky Móricz és Rakovszky Endre háznagyok, majd Sándor Pál és Fiáth Pál báró korelnökök következnek, ezután Horthy Miklós kormányzó balján Gömbös Gyula miniszterelnökkel halad. Mögöttük jönnek a miniszterek párosával és a kormányzó kísérete. Amikor a törvényhozók viharos éljenzési zaja elül, és a kíséret tagjai elhelyezkedtek, Gömbös Gyula miniszterelnök az emelvényhez lépett és átadta az államfőnek az országgyűlést megnyitó beszéd szövegét. Néma csend a teremben. Horthy Miklós kormányzó érces, messze hallatszó hangon kezdte meg beszédét, amellyel megnyitotta a most megalakult új országgyűlést. A beszéd szövege a következő: Horthy Miklós kormányzó megnyitó beszéde — A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. Az országgyűlés tanácskozásai a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nemhogy előre vitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották. Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszerített békeszerződéseket nem lehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni. A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek között a szeretet uralma csak akkor következhetik be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. A közelmúlt világégés véres emlékeinek hatása alatt ki gondolhatna ma komolyan háborúra és ki akarna újabb mérhetetlen katasztrófákat felidézni ? ... Ám a béke fenntartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek egymást megbecsülve kölcsönös megértésben és szeretetben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapított nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai.• A bizalmatlanság, nyugtalanság és visszavonás okozta általános gazdasági és szociális válság még mindig fennáll és — sajnos — még ma is lehetetlenné teszi hazánk számára, hogy minden erejével a jövőt építő munkához fogjon. — A társadalom, a nemzet s a kormány erőfeszítéseinek túlnyomó részét állandóan az az igyekezet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szirteket kikerülve, a hullámok fölött tudjuk tartani. — Ez az igyekezetünk — hála a nemzet sorsa fölött őrködő Gondviselésnek és népünk ősi erényeinek — mindezideig sikerrel járt s bár a nemzeti társadalomnak súlyos szenvedéseket kellett elviselni, a világválság magyarországi kihatásaival szemben a nemzet mindezideig csorbíthatatlan ellenálló erőt tanúsított. Nemcsak hogy megőrizte lelki egyensúlyát, fenntartotta a belső rendet, nyugalmat és a legsúlyosabb viszonyok közepette sem vesztette el a jobb jövőbe vetett hitét, de a gazdasági és társadalmi nehézségek ellenére is meg tudta teremteni az eljövendő békés és termékeny kibontakozás előfeltételeit. Az európai béke és együttműködés megteremtése . A vezető európai államokban mindjobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egymás közötti viszonyában kiegyensúlyozott és szilárd helyzetet kell teremteni. A gazdasági élet általános válsága is összefogásra indít s azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomorúság fogja megteremteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott. A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében. A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nevet, ha az igazságosság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nem csupán hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az európai kibontakozásra irányuló elkövetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szükséges, hogy a nemzet belső erejének latbavetésével tudjon fellépni a nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó mindennapi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életerőinek gyarapításához. A nemzet megújhodása Nem a minden áron való újítás gondolata a vezérlő szempont, hanem a reális élet szükségleteinek mértéke . A nemzetnek, ha továbbra is teljesíteni akarja történelmi küldetését, meg kell újhodnia gazdasági, szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozásokban egyaránt. Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlő szempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorozását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építőmunka alapjainak megszilárdítását. Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára; gyorsabbá, hatályosabbá, olcsóbbá kell tenni az állami és közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket; fenn kell tartani ősi életképes és nemzetfenntartó tradícióinkat és lehetővé kell tenni az ország előretekintő és céltudatos kormányzását. A nemzet belső gazdasági megerősödése . A gazdasági és pénzügyi természetű teendőkkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy amíg megfelelő nemzetközi megegyezés útján vissza nem tér a gazdasági együttműködés Európa államai között és amíg a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok normális rendje helyre nem áll, továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondoskodni a nemzet belső gazdasági megerő södéséről s a nemzeti termelés folytonosságának fentartásáról. Evégből céltudatos gazdasági és szociális politikára van szükség, amelynek vezérlőelve: a nemzeti jövedelem növelése és annak a széles néprétegek kereseti viszonyainak javításával helyes és igazságos eloszlása, ami magában foglalja a közterhek megosztásának arányossá tételét is. Szeretettel kell felkarolnunk a nemzet nagy céljaiba bekapcsolódó munka minden ágát, szem előtt tartva azt, hogy a nemzeti jövedelem legszilárdabb alapja a magyar föld, amelyre ezért gazdasági politikánkban különös figyelmet kell fordítani. Ennek keretében nagy súlyt kell helyezni a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a külföldi piacokhoz igazodó magasabbrendű mezőgazdasági kultúra irányában. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét azonban a termelés költségeinek csökkentésével is elő kell mozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani az árpolitikát is. Termésfeleslegünk elhelyezése érdekében folytatni kell a kivitel fejlesztésére irányuló eddigi munkát. A római hármas egyezmény erre nézve megmutatta a helyes utat. Addig is, amíg a nemzetközi légkör megtisztulásával el nem érkezik a normális nemzetközi árucsere helyreállításának ideje, azon kell lenni, hogy a kereskedelmet korlátozó különböző megkötöttségek a lehetőséghez képest fokrólfokra enyhüljenek, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásárlóerejének fenntartásához fűződő nagy közgazdasági és nemzeti érdekeket. A takarékosság jegyében — Az állami pénzügyek terén folytatni kell az eddig is jól bevált reális költségvetési politikát, amelynek vezérelve a takarékosság és éppen ezért folytatni kell elsősorban a közigazgatás racionalizálásának megindult munkáját. De a budgetáris egyensúly fenntartására irányuló törekvés mellett nagy súlyt kell helyezni a munkaalkalmak teremtésére megfelelő beruházások és közmunkák útján. — Belső erőinkre való utaltságunkban fokozott figyelemmel kell lennünk a tőkeképződés szempontjaira, különösen annak a bizalomnak a fokozására és elmélyítésére, amely a takaréktőkék gyarapításának nélkülözhetetlen előfeltétele. Abból a célból, hogy a meglévő tőkék minél hatékonyabban kapcsolódjanak bele a nemzeti gazdálkodás szolgálatába, a hitelélet élénkítésére és a hitelügyi szervezet egyszerűsítésére különös gondot kell fordítani. A falusi lakosság védelme Gazdasági és szociálpolitikai feladatok — További rendezésre vár a gazdaadósságok ügye is, amely kérdés közérdekű és megnyugtató szabályozásának a tervszerű mezőgazdasági termelés folytonossága és a hitelgazdálkodás egyetemes érdekei szempontjából is nagy jelentősége van. Külföldi adósságaink ügye állandó gondos kezelést igényel és figyelemmelkísérését mindazon lehetőségeknek, amelyek e kérdésnek az ország teherbírásához igazodó és a hitelképességünk jövő fenntartásához fűződő érdekekkel számoló elintézéséhez vezethetnek. A gazdasági és szociális politikában nagy figyelmet kell fordítani a széles néprétegek megerősítésére és gondozására. Ezt a célt fogja szolgálni a népegészségügyi szolgálatnak a falusi lakosság felé való fokozottabb kiterjesztése. Szükség van intézményes családvédelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megindítására, a kisgazda, kisiparos és kiskereskedő munka- és kereseti lehetőségeinek szaporítására, és a munkásság szociális szükségleteinek istápolására. A gazdasági reformpolitika terén a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak, bölcseséggel párosuló önmérsékletével arra kell törekedni, hogy minden radikalizmustól menten megteremtsük azt az egészséges nemzeti birtokpolitikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erőknek minél életképessebbé tétele. A magyar földhöz való szeretettől áthatva kell lenni mindenkinek, aki a magyar rog megművelésével járul hozzá a nemzeti értékek növeléséhez. Éppen ezért az egészséges nagy- és középbirtok alátámasztása mellett minél több kisbirtokost és önálló egzisztenciát kell teremteni, hogy ezzel szélesebb rétegeknek megadjuk a lehetőséget a nemzet erkölcsi és anyagi javainak gyarapításához. Ennek a gondolatnak kell irányítani a telepítési politikát és a hitbizományok korszerű reformját is. Az érdekképviseletek terén mutatkozó rendszertelenség megszüntetése, valamint a munkaadók és munkások érdekeinek méltányos összeegyeztetése lesz a célja az érdekképviseleti reformnak, amely a nemzet egyetemes gazdasági érdekében a különböző gazdasági ágazatok működését is összhangba kívánja hozni. Az igazságügyi törvényhozás feladatai . Az igazságügyi törvényhozás feladata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalmi élet alakulása folytán szükségesnek mutatkozó reformokat megvalósítani. További egyszerűsítésre és gyorsításra szorul a polgári és büntető peres eljárás. Ennek kapcsán foglalkozni kell a bírói és ügyészi szervezet bizonyos mértékű átalakításának a kérdésével is. A gazdasági, forgalmi és hitelviszonyok változásai kell, hogy állandóan foglalkoztassák az igazságügyi kormányzatot. Az anyagi jogba vágó feladatok közül különös figyelmet érdemel a kereskedelmi társaságok (a részvénytársaságok és szövetkezetek) reformja és a büntetőjog egyes hiányainak és fogyatkozásainak a nemzet felfogásának és értékeinek megfelelő törvényhozási szabályozása. Állandó figyelemmel kell kísérni a magánjogi törvény tervezetének hatása alatt kialakuló bírói gyakorlatot, hogy majdan a tervezet elveinek kikristályosodása után a változott életfelfogást is megvalósító magyar polgári törvénykönyv megalkotható legyen. A sajtóreform — iskolaépítés — Meg kell alkotni a sajtójog, a sajtóközigazgatás és a sajtórendészet reformját is. E reform keresztülvitelénél sértetlenül kell megőrizni a gondolatszabadság nagy elvét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti érdekekkel, valamint az erkölcsi élet törvényeivel. . . A közoktatásügy terén módot kell találni a legutóbbi években szünetelő iskolaépítési akciók — bár szerényebb keretekben való — folytatására. A művelődéspolitika központi kérdése azonban a nemzetnevelési intézmények reformja. Minden iskolatípusban különös gondot kell fordítanunk a jellem- és öntudatképzés, az állampolgári nevelés, az etikus életfelfogás, valamint a népies és középfokú gazdasági irányú szakoktatás nagy szempontjainak érvényesítésére. S hogy ezek megfelelően érvényesüljenek, biztosítanunk kell valamennyi iskolában a nevelés egységét. Ezt a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rendezéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszerű újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok. Az iskolában és iskolán kívül nagy gondot kell fordítani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és az e célt szolgáló intézmények, így az iskolai sporttelepek, a nemzeti stadion és sportcsarnok létesítésére. Hasonlóképpen gondoskodni kell az iskolán kívüli népművelés szervezetének törvényes rendezéséről, valamint a közelmúltban biztató kilátásokkal megkötött kultúregyezmények végrehajtásáról és további kiépítéséről. Továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a m. kir. honvédségnek a kor színvonalán való megtartására. 3 Közjogi reformok az alkotmány szellemében Jelentőségükben kiemelkedő helyet fognak elfoglalni az országgyűlés és a kormány munkarendjében a magyar alkotmány szellemében megalkotandó közjogi természetű reformok. Ezek azt célozzák, hogy a nemzet kormányzata az igazi nemzeti közvélemény szabadon megnyilvánuló együttes akaratán nyugodjék és lehetővé tegyék a kormányzat számára a nemzet erőteljes felelősségtől áthatott vezetését. E közjogi jellegű reformalkotások során gondoskodni kell arról is, hogy az állami és közületi közigazgatás fejlődése lépést tartson a kor követelményeivel. A