Budapesti Hírlap, 1936. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-01 / 1. szám

1936 JANUAR 1, SZERDA Hóman Bálint kultuszminiszter újévi nyilatkozata a jövő év kulturfeladatairól Az új tanügyigazgatási szervezet országszerte megkezdi működését — A középiskolai reform végrehajtása­­ Felsőoktatási Tanácsot lé­tesítenek — A filmoktatás szerepe a népművelésben — 398 tan­terem és tanítói lakás épül fel ez évben . Az ásatások programja készül a felsőoktatás reformja és a népművelési törvény Az elmúlt esztendők során a kormány­zat működésének egyik prominens telje­sítménye volt a már régóta vajúdó kultúr­­problémák­ megoldása. Az egész magyar közvélemény érdeklődésének középontjá­ban állott az úgynevezett közoktatásügyi reform első és korszakos fejezete, a közok­tatásügy átszervezése. Amilyen érdeklődés és elismerés kísérte a kultuszminiszternek ezt a munkásságát, ugyanígy fogadták Hó­man Bálint egyéb előterjesztett terveit is, mint pl. a népoktatásügy továbbfejleszté­sét, több szervezeti reformot és a szakokta­tási kérdések rendezését. Mindenki meg­nyugvással vette tudomásul ezeket a refor­mokat és elkönyvelte azokat. Most kerül azonban sor a végrehajtásra, a közvéle­mény tehát a reformok eredményeit és ha­tásait most várja. Az újév alkalmából felkerestük Hóman Bálintot, hogy a jövő esztendő programjá­ról, az eddigi reformok gyakorlati keresz­tülviteléről és általában a közoktatásügy előtérben álló kérdéseiről felvilágosítást, tájékoztatást kérjünk olvasóink számára. Hóman Bálint, a Nemzeti Múzeumban levő, lakásán fogadott bennünket s az alábbi rendkívül érdekes megvilágításban ismertette előttünk azokat a szervezeti és végrehajtási munkálatokat, amelyek a jövő esztendőt kitöltik. Ezek a kultuszminiszter előadásában a szemlélőre úgy hatnak, mintha a most felépült házat keresztmet­szetében látná. Az alapépítmény pilléreit, fundamentumát mélyen bocsátották le a magyar nemzeti kultúra talajába, óvato­san és átgondolt tervek szerint épültek a falak, melyek kipróbált anyaggal, szilárdan övezik, tartják össze a ház belsejét. A be­osztás világos és célszerű. A kivitel szolid, de nem hanyagolja el a művészi szempon­tokat sem. A továbbképzés, a továbbfej­lesztés lehetősége is megvan. Nincsen aka­dálya, hogy a széles és biztos alapon min­den igény és minden szükséglet az oktatás­ügy és kultúra terén, amelyet a haladó kor a nemzetben feltámaszt, meg ne valósulhas­son, kielégítést ne nyerhessen. Ezt az épületet Hóman Bálint építette fel nemcsak szakértelemmel és gondosság­gal, hanem valóban nagy szeretettel és oda­adással. Ugyanez az érzés hatja át minden szavát, amikor most programjáról beszél, az újabb tennivalókat sorolja fel és ezt az épületet nekünk — minden egyes szobáján végighaladva — lelkes magyarázat kísére­tében megmutatja. A kulturtörvények végrehajtása Szerényen tiltakozik Hóman Bálint „a programadás” ellen. Ezt mondja: — Miniszterségem három éve alatt tíz törvényjavaslatom és három költ­ségvetési törvény tárgyalása során az országgyűlésen és számos sajtó­­nyilatkozatban is részletes program­ját adtam nemzetnevelési elgondolá­somnak és kultúrpolitikai terveim­nek. Felesleges és időszerűtlen volna tehát, ha most önmagamat ismételve, újra részletesen beszélnék az általá­nos és elvi kérdésekről. E helyett in­kább a most beköszöntő 1936. év munkatervének konkrét részleteiről fogok pár szót mondani.­­ A törvényalkotás csupán alapot ad és megfelelő keretet biztosít a mi­niszteriális munkának. A miniszté­rium igazi feladata és napi munkás­ságának tárgya a törvényekben le­fektetett elvek gyakorlati megvalósí­tása, a törvényes rendelkezéseken alapuló részletintézkedések végrehaj­tása, röviden: a tárca ügyeinek folya­matos irányítása, egy állandó szerve­zési és igazgatási munkálat k­lönösen a gazdasági irányú szakisko­lák tanulmányi reformját. A mező­­gazdasági szakoktatás kérdésében végre sikerült az érdekelt két tárca együttműködésének teljes biztosítá­sát megszereznünk. A megoldást Da­rányi Kálmán földmívelésügyi mi­niszterrel teljes harmóniában irá­nyítjuk a kettős — pedagógiai és szakszerű — felügyelet egyedül helyes rendszerének elvi alapján. Ugyan­csak a kettős felügyelet rendszere fog érvényesülni a most már tárcám ha­tósága alá tartozó összes kereske- Az új tanügyigazgatási szervezet működése A kiváló néptanítók fontos szerepe Ezután rátér Hóman Bálint az úgyneve­zett végrehajtó munkálatoknak részletes ismertetésére, ezek között első helyen a tanügyigazgatási szervezet működéséről beszél. Ez szívügye, büszkesége, a legna­gyobb alkotása, maradandó értéke. Külön kiemeli azt a fontos szerepet, amelyet a ki­váló néptanítóknak szánt, akiknek műkö­dése az új rendszerben minden bizonnyal eredményes lesz. — A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium 1936. évi munkatervét is az elmúlt években alkotott törvények végrehajtása dominálja. Most kezdi meg működését az 1935. évi VI. t.-c.-el létesített új közoktatásügyi igazgatási szervezete. A tanügy-igaz­gatási kerületek élére kinevezett nyolc tankerületi főigazgató a mi­nisztérium nevelésügyi és iskolafel­ügyeleti osztályának élén álló Kósa Kálmán miniszteri tanácsos állandó irányítása mellett már a tanév elején átvette hivatalát, de az új rendszerre való áttérés csak januárban követke­zik be. Most lépnek munkába a nép­iskolai körzeti iskolafelügyelők, mintegy negyedf­élszáz kiváló gyakor­lati pedagógus, a magyar néptanítói kar működő tagjai közül. Ugyancsak most fognak majd munkához a kö­mény­­ felügyelői is. A főigazgatók és­zép- és középfokú iskolák új tanul­vármegyei tanfelügyelők mellett ezekre, az iskolával állandó kontak­tusban álló tanítókra és tanárokra, hárul az új szervezet intencióm sze­rint való kialakításának és nemzet­nevelési elgondolásaimnak gyakorlati megoldása. Az új szervezet életbe­léptetése kapcsán természetesen egész sor miniszteri rendelet, sza­bályzat, utasítás került és kerül ki­dolgozásra. Az új középiskolai tanterv, tankönyvrevízió, mező­­gazdasági szakoktatás A következőkben a kultuszminiszter a középiskolai reform végrehajtásáról szól s a mezőgazdasági szakoktatás régóta hú­zódó, felügyeleti szempontból megoldatlan problémájának végleges rendezését jelenti be. — Végrehajtás alatt áll az 1934. évi XI. t.-c., a középiskolai törvény. Az iskola adminisztrációját és külső rendjét érintő rendeleteket már job­bára kibocsátottam. 1936-ban kerül megvalósításra az új tanterv és uta­sítás, valamint a tankönyvrevízió is. — Egyidejűleg előkészületbe vesz­­szük az összes középfokú iskolák, kü­ 3 A rádiókészüléket készségesen bemutatja: Sternberg M­S. hangszergyür­delmi és ipari szakiskolák irányításá­ban. A felsőoktatás reformjának előkészítése A Közoktatási Tanács és a Felsőoktatási Tanács munkája Hóman Bálint ezután a közoktatásügy igazgatásának új szerveiről és azok felada­tairól nyilatkozott, valamint e szervezetek vezetésének személyi kérdéseiről. " A közoktatás minden pedagógiai természetű problémájának megoldásá­ban, illetőleg ennek előkészítésében ál­landóan részt vesz az új szerkezetében. 1936 januárjában megalakuló Orszá­gos Közoktatásügyi Tanács és a vele érintkezésben tankerületenként mű­ködő Tankerületi Közoktatási­ Taná­csok is. Az Országos Tanács munká­ját eddig Kemenes Illés ügyvezető al­­elnök és Madzsar Imre főtitkár irányí­totta legteljesebb megelégedésemre. Kemenes azonban most a Budapest Vidéki Tankerület élére került, Madzsar pedig nyugdíjba ment, ezért az ügyvezető­ alelnöki tisztre Huszti József dr. egyetemi tanárt, a kiváló pedagógust kértem fel, főtitkárrá pe­dig Lotzka Alajos dr. gimnáziumi igazgatót neveztem ki. A Tanács el­nöki tisztségére, amit a régi szervezet­ben maga a miniszter viselt, Teleki Pál gróf egyetemi tanárt sikerült meg­nyernem, aki a legnagyobb áldozat­­készséggel vállalkozott e sok munká­val járó nobile officiumra. Személye, kitűnő képeségei és velem mindenben harmonikus elvi felfogása biztosítékát adja az újjá­szervezett Tanács ered­ményes működésének. — Az alsó- és középfokú oktatás szervezésének munkálataival párhuza­mosan foglalkozunk a ~~fél köötttuitár? jogász-, orvos-, gyógyszerész- és ta­nárképzés reformjának nagy problé­májával. Ezt a nagy horderejű kér­dést tavasszal országos ankéten kívá­nom letárgyaltatni és ez ankét ered­ményeinek feldolgozása után, az ösz­­szes egyetemek és főiskolai valamint a Kornis Gyula elnöklete alatt álló Felsőoktatási Egyesület véleményének meghallgatásával a most a szervezés alatt álló Felsőoktatási Tanács­ fogja a megoldásra előkészíteni. E Tanács élére Szily Kálmán dr. államtitkár, műegyetemi tanárt sikerült megnyer­nem—elnökük A titkári teendőkkel Mártonffy Károly dr. miniszteri osz­tálytanácsost bízom meg, míg az al­­elnökök személyére nézve Szily Kál­mán, a Közoktatási Tanácsnál pedig Teleki Pál javaslata alapján fogok dönteni. A minisztériumban a Felső­­oktatási Tanács reform előadója Fülei Szánthó Endre dr. miniszteri tanácsos. A külföldi magyar intézetek új igazgatói Itt érintette a kultuszminiszter azokat a személyi változásokat is, amelyek a külföldi Collegium Hungaricum-ok vezetésében ál­lottak be.­­ Ugyanő készítette elő megbízá­somból az 1934. évi VIII. t.-c. értel­mében most kibocsátásra kerülő új szabályzatokat az Orsz. ösztöndíj­tanács, a Külföldi Magyar Intézetek, a Tihanyi Magyar Biológiai Intézet szervezetéről. Ezekkel egyidejűleg kerül kibocsátásra a Magyar Nemzeti Múzeum új szervezeti, ügyviteli és fe­gyelmi szabályzata, amelyet a Mú­zeum igazgató­tanácsa alkotott. A jövő évben kezdik meg működésüket az újjá­szervezett Külföldi Magyar Intézetek új igazgatói is: Bécsben Miskolczy Gyula egyetemi tanár, Ró­mában Koltay-Kastner Jenő egye- M .M M. Corvin Áruház r.-t. Boldog újévet kiváróink,i.t.Vevőinknek ! Hálás köszünetünket fejezzük ki eddigi bizalmukért, melye­t a jövőben is igyek­szünk kiérdemelni.

Next