Budapesti Hírlap, 1937. május (57. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-01 / 98. szám
2 A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE A gazdák, a mezőgazdasági munkások és az alkalmazottak megsegítése a költségvetési vitában Hétfőn is ülést tart a Ház A képviselőházban a költségvetés általauralom a függetlenségi gondolatban élt alföldi néppel mindig mostohán bánt, a nemzetiségeket erősítette s ez az oka, hogy az Alföld a fejlődésben hátramaradt. Megemlíti, hogy Féja Géza a pár napja elkobozott könyvében túlrealisztikus képeket rajzolt s költői fantáziáját túlságosan működtette. . Meizler Károly: Valóságot írt. Lázár Andor igazságügyminiszter: Nem a valóságot. Meizler Károly: A vádtanács feloldotta. Lázár Andor igazságügyminiszter: Az ügyészség folytatja az eljárást. Majd meglátjuk. Nem jó a forradalmat védeni. Tóth Pál: Aki a könyvet elolvasta, meg tudja állapítani, mi az igazság benne, mi a költői fantázia s mi az egyéni túlzott megítélés. A szegény kérdést nem lehet úgy megoldani, hogy többé szegény ne legyen. Mindig, mindenütt lesznek elesettek, akikről gondoskodni kell. Szakszerű adatokkal részletesen ismerteti, hogy női- Az ülés nos vitáját folytatták. Érdekes beszédek hangzottak el ma is, amelyek a költségvetés tételein át a legkülönbözőbb néprétegek helyzetét tárták fel. Az alföldi munkásságnak s a megyék szegénységének a helyzetét Tóth Pál szakszerű hozzáértéssel és komoly adatokkal ismertette. A költségvetési nemzeti politikáról s a mezőgazdaság mai állapotáról s várható kifejlődéséről Teleki Mihály mondott alapos tudással nagy érdeklődéssel hallgatott beszédet. A tanyavilágnak az életsoraa komolyan foglalkoztatta ma is a Házat. A kormány szociális politikája hozta napirendre ezeket a kérdéseket , azzal a munkaprogrammal, amelyben a nagy feladatok megoldását a megvalósítás útjára irányította. • A mai ülésről itt számolunk be: Sztranyavszky Sándor házelnök a pénteki ülést délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Kisebb elnöki bejelentések után a költségvetés általános vitáját folytatták. Grieger Miklós volt az első felszólaló, aki mindenekelőtt választójogi kérdésekkel foglalkozik. Nagy hibájául rójja fel Gömbös Gyuri politikájának, hogy a választójog reformját nem csinálta meg. Azt fejtegeti, hogy szerinte az 1935. évi politikai helyzet nem indokolta a Ház akkori feloszlatását. Azzal vádolja az előbbi kormányt, hogy az egypártrendszer bevezetését tartotta fő célnak. Beszélt a közigazgatási bíróság petíciói megsemmisíti ítéleteiről és azt állítja, hogy a közigazgatási bíróságot az igazságügyi minisztérium fennhatóságra alárendelésével térdre akarták kényszeríteni. ( Lázár Andor igazságügyminiszter: Hogyan lehet ilyet mondani? Tökéletes félreismerése a helyzetnek. Grieger Miklós olyan kijelentést tesz, mely, szerint a bírói függetlenséget nálunk az intézmények nem bástyáznak kellően körül. Lázár Andor igazságügyminiszter: Sehol sincs erősebben körülbástyázva a bírói függetlenség, mint Magyarországon. Sehol a világon. (Élénk helyeslés. Úgy van! Úgy van a jobboldalon és a középen.) Grieger Miklós: Például Angliában is erősebben van, körülbástyázva. Lázár Andor igazságügyminiszter: Sehol a világon nem függetlenebb. Grieger Miklós a továbbiakban azt mondja, hogy nincs ember, aki a hatalom korlátlanságát egyensúlyának veszélyeztetése nélkül el tudná bírni. Gömbös Gyula sem volt kivétel. Darányi Kálmán első miniszterelnöki ténykedésével rokonszenvet keltett. Elismerés illeti meg azért, mert érintkezést keresett az ellenzék vezéreivel. A képviselőjelölés új szabályozásáról szóló javaslatot komoly lépésnek tartja a választójogi reform megvalósítása felé. Kifogásolja a főispánok működését. Darányi Kálmánt régóta ismeri, tanúja volt a Felvidéken kifejtett bölcs politikájának s meg fogja oldani most a belpolitika problémáit. Mindenek előtt a titkos választójogot várja tőle s mindaddig, míg ez nem lesz meg, a költségvetést nem fogadja el. Iyen szociális munka folyik a szegény rétegek felsegélyezése és jobb életviszonyok közé juttatása érdekében mit tesz a kormány és mit a társadalom. Tudós orvosok, de lelkes közigazgatási tisztviselők is a legnagyobb odaadást fejtik ki. A kormány a népélelmezés és a gyermeki élelmezés javítása terén az utóbbi esztendőkben minden lehetőt megtett. Vannak egyes vidékek, amelyeknek népét elemi csapások döntötték nyomorba, a kormány mindenütt elvégezte a ráháruló feladatot. Amint Budapesten nincsen éhező iskolásgyermek, ugyanazt el lehet mondani egyes vármegyékről is. Nincsen veszedelemben a szabadság — Nem igaz, hogy nálunk a szabadság veszedelemben volna. Az ezeréves alkotmány fejlődni fog tovább s a titkos választójog is megvalósul most. A Darányi-kormány biztosítja az ország számára a fejlődést, és előhaladást jelent az a költségvetés is, amit elfogad. (Helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen, a szónokot sokan üdvözlik.) Láng Lénárd: Gazdaságpolitikai kérdésekről beszélt s azt fejtegette, hogy az agrárlakosságon való segítéssel a mezőgazdaságon segítenek. A mezőgazdaság javulása pedig a többi társadalmi osztályokon segít. Beszélt a kisemberek, kisgazdák adójáról, munkaalkalmak létesítésének szükségességéről s tiltakozik az ellen a vád ellen, hogy a kisgazdapárt izgatna. A kisebbségi kérdésben azonban olyan jelenségeket lát, hogy Magyarországon a sajtó egy része Hitlertől való félelmében a német kisebbség ellen izgat. Teljes az egység a titkos választójog kérdésében Tóth Pál beszélt ezután. Tiltakozott azok ellen a gyanúsítások ellen, amelyek szerint a Nemzeti Egység Pártja a választójog kérdésében nem volna egységes. A párt teljes egészében akarja a becsületes titkos választójogot, amely ne pártoknak, ne egyéneknek, hanem egyedül a nemzet érdekétkell, hogy szolgálja. Grieger Miklós elfogultságból bírálta az 1935-ös választás körülményeit. A saját helyzetéből indult ki, amikor kifogásolta, hogy akkor egyáltalában választás volt. A nemzet közvéleménye azonban nem kifogásolta. Viszszautasítja Griegernek azt az állítását, mintha nem éltünk volna a közelmúltban alkotmányos életet, mert a magyar nép az ezeréves alkotmány keretei között jutott el a mai fejlődéshez. Alföldi problémákat hoz fel s a Kőrösvidék főbb sérelmeit ismertette. A bécsi B.H 1937 MATO 5 1, SZOMBAT " Az eucharisztikus gondolat az életben Pintér József a nép nagy szociális problémáiról beszélt. A légkör világnézeti kérdésekkel van tele s a hatalom megszerzése a harcoknak a célja. Szociális átalakulást akarnak, aminek elemi követelményei vannak. Ha társadalmi réteget segíteni akarunk, akkor annak a kulturális fejlődéseiből kell gondoskodnunk. A magyar szegénységnek mindenekelőtt kultúrát, kell adni. Részletesen beszél a tanyának, tanyai központoknak, falvaknak a helyzetéről s a tanyai központok községesítését sürgeti. Az iskolánkvilis népoktatás reformja sürgős. A leventenevelés fejlesztésével és kiterjesztésével erőforrásokat lehet nyitni a falu lakossága számára. Nagy jelentősége van annak, hogy a falu vezetői ne egymás ellen dolgozzanak, hanem egymást segítsék. A községi közigazgatást az irodai munka túlterheli s ezért helyes volna az értelmiségi munkanélkülieket a falvakban közigazgatási munkákra, felhasználni. Kívánja, hogy azok az egyesületek, amelyek a nép szociális felemelésének ügyét szolgálják, támogatásban részesüljenek. Az anyagiakkal való segítésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy az ember legdrágább szociális java az" egésze égés élete. A pusztító népbetegségek leküzdésére kell sok gondot fordítani. A kereseti lehetőségek, a munkaalkalmak a nép egészségét is védik s ezért sürgős a közmunkák megindítása, minél nagyobb területen, különösen az Alföldön. A szőlősgazdák támogatása munkaalkalmakat biztosítana nagyon sok ember számára Az ipari decentralizáció a munkaalkalmak kiterjesztését jelentené. Az eucharisztikus kongresszusnak és Szent István jubileumi esztendejének idején az eucharisztikus gondolatnak az életbe való átvitelét kell szolgálni s ez a gondolat nem jelent mást, mint a szegény, elhagyatott, nyomorgó,pumpa, emberért való önfeláldozást és szeretetet. A kormány iránti bizalommal a költségvetést elfogadja. (Helyeslés és taps.) Riesz Ádám a kisgazdák nehéz helyzetéről beszél. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy bőség van az állatállományban. A nép táplálkozása szempontjából is fontos megállapítani azt, hogy az állatállomány kevesebb nálunk aránylag is, mint sok más országban. Teleki Mihály gróf a gazdasági javulásról Teleki Mihály gróf beszéde elején Griger Miklósnak a Gömbös Gyula politikájáról tett megjegyzéseire válaszolt. — A parlament békés atmoszféráját — mondotta — nem akarom felzavarni, de feltétlenül szükségesnek tartom, hogy e párt padsoraiból visszautasítsam a nemi egészen szép és nem egészen nobilis eljárást. Mivel hidegvéremet meg akarom tartani s nem akarok zavart kelteni, s mivel nem akarom a békés légkört, amely itt a parlamentben kialakult, megzavarni, nem kívánok többet erről mondani. Válaszolt Matolcsy Mátyásnak a telepítési törvény végrehajtásáról mondott megjegyzéseire. Az a cél lebeg szem előtt, hogy a kisembereket, akiket önhibájukon kívül árvereztek el, az ő saját régi ősi földjükbe lehessen visszatelepíteni. A középbirtokból telepítési célokra azért vettek olyan nagy százalékot igénybe, mert sok középbirtokost másképpen nem lehetett megmenteni. Elsősorban feltétlenül a nagybirtokot kell igénybe venni, az ezer holdon felüli nagybirtokok védettsége ez évben megszűnik s a telepítési célokra való felhasználásnak a kérdése megoldódik. dülés azonban nem terjed ki minden néprétegre, nem terjed ki minden foglalkozási ágra, ezt a fellendülést elsősorban egyelőre a nagyipar élvezi. A tanyakérdéssel s egymillió nyolcszázezer tanyalakó magyarnak az életsorsával foglalkozik. Úgy fizetik ezek az adót, mint a városiak, de adófilléreikből eddig keveset kaptak vissza helyzetük javítására. A tanyakérdésnek a felvetése a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara érdeme volt, amely már tizenkét évvel ezelőtt ankéteket hívott össze. A kérdésnek intézményes megoldása a belügyminiszter kezében van, de sokat segített a tanyavilágon a kereskedelmi, miniszter a postai kézbesítői szolgálat és a telefonszolgálat kiépítésével. Adókódex és adóreform Kívánatosnak tartja, hogy a szesztörvény mielőbb a Ház elé kerüljön. A gazdák nem adókódexet, hanem új adóreformot várnak, melyben az igazságos és progresszív teherviselés elve érvényesül, hol a részvénytársaságok és társulatok adója a kettős könyvvezetés labirintusában nem fog a finánc szeme előtt elcsúszni. (Helyeslés. Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Bizalommal a kormány irányában, amely a mai pénzügyi viszonyok mellett a jó gazda szorgalmával sáfárkodik, a költségvetést elfogadja. (Éljenzés és taps, a szónokot számosan üdvözlik.) Malasits Géza azt állította beszédében, hogy Magyarországon jövő évre rosszabb lesz a dolgozó néprétegek sorsa. Szocialista szempontjait hozta fel a költségvetéssel szemben , a bajok okát a kapitalista rendben látja. Az alkalmazottak különadója Ronkay Ferenc, a következő felszólaló azt hangoztatta, hogy az adóztatási rendszeren feltétlenül változtatni kell, mertaz jelenlegi formájában nem igazságos. Meg Inkább deficit, mint a nemzeti érdekek háttérbe szorítása A költségvetés egyensúlya rendkívül fontos, de inkább legyen a költségvetés deficites, csak jusson pénz a nagy nemzeti, szociális problémák megoldására. A kizárólag financiális szempontoknak nem szabad felülkerekedniük, hogy a nemzet életérdekeit elgáncsolják. Ezek a gondolatok érvényesülnek a költségvetésben. Ennek ellenére a deficit is kisebb, mint a múlt évi. Javuló gazdasági viszonyok között, amilyenekben pillanatnyilag élünk s amely egy ideig még javul, a deficit csökkenni fog. Javultak a gazdasági viszonyok hazánkban, ez a fellen PEHELY-, GYAPJÚ-, VATTAMATRICOK, MEGBÍZHATÓ IS LEGJOBB MIHŐSÉGBEK 9 ICZI , ÁGYNEMÍlGYfiR,VAS-UTCA 14 major szanatóriummal szemben Telefon: 1-438-92. Alapittatott 1898. nyugvással konstatálja, hogy a miniszterelnök és a pénzügyminiszter már bejelentette az adóztatásra vonatkozó reformot. Beszéde további során felemlíti a legkirívóbb eseteket és kijelenti, hogy a legigazságtalanabb adó az alkalmzottak külön-adója, amelyet azért lehet feltétlenül behajtani, mert itt az adóhatóságok rendelkezésére állnak a vállalatok fizetési listái. Az a véleménye, hogy magasabb adókat úgy lehet szedni, ha emelik az adóalanyok fizetőképességét, ennek viszont feltétele a gazdasági élet vérkeringésének élénkítése. Az állástalan ifjúság problémájáról szólt, ezután és megállapította, hogy nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy mindenkit az állam helyezzen el. Az ifjúságnak a magyar magángazdaságban kell kenyérhez jutni és reméli, hogy a gazdasági élet -. vezetői belátják, hogy e tekintetben minő feladatok várnak reájuk és vállalják a köteles részt. Bizalommal van a kormány iránt, a javaslatot tehát elfogadja. Tauffer Gábor a mezőgazdasági szakoktatás kiterjesztését sürgeti. Azt proponálja, hogy a tanítóképzőket alakítsák gazdasági középiskolákká, hogy ezáltal az életre neveljél az ifjúságot. A Leghatározottabban az alkalmazottak különadójának eltörlése mellett foglalt állást. A költségve- tést nem fogadja el. A jó politika ismérve az előrelátás Vitéz Szalay László, hivatkozva az előtte szóló Tauffer Gábor néhány politikai megjegyzésére, visszautasítja azt az állítást, mintha a Nemzeti Egység Pártjában frakciók lennének Megállapítja, hogy a jó politikának, különöskép pedig a jó pénzügyi politikának alapvető ismérve a kellő előrelátás. Ez a költségvetés előrelátó, megelégedéssel állapítja meg, hogy javulást lát minden vonalon. A költségvetést jellemzi a realitás, erényei pedig, hogy csökken a deficit és emelkedik a beruházás. . Az alkotmányjogi reformokkal kapcsolatban többi közt megánaisítja, hogy az elkövetkező választójogi reform megalkotásánál egyedül arra kell vigyázni, hogy meglegyenek a megfelelő nemzeti biztosítékok. Felsorolta a kormány szociális intézkedéseit, majd annak az óhajának adott kifejezést, hogy a kormány továbbra is folytassa nagyvonalúan megindított szociális akcióit. Szanatóriumok és falusi ambulanciák felállítását sürgette. Nemzetegészségügyi szempontból javasolta a cukor árának leszállítását. Foglalkozott a tanítók és jegyzők sanyarú helyzetével. Végül a honvédségről szólva, kijelentette,hogy e tekintetben nem szabad semmiféle áldozattól visszariadni. Bizalommal lévén a kormány iránt, a költségvetést elfogadja. (Helyeslés.) Dinnyés Lajos felszólalásában először is az előtte szóló vitéz Szalay Lászlóval polemizált. A költségvetésre nézve megjegyezte, hogy az nem hoz semmi újat a múlthoz képest. Foglalkozott a túlzottan magas összeget kitevő nyugdíjakkal és megállapította, hogy annak előteremtése túlságosan nehéz feladatot ró az adófizetőkre. A költségvetést nem fogadta el. Kornis Gyula alelnök javaslatára ezután a Ház elhatározta, hogy legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel tartja, amikor folytatják a költségvetési javaslat tárgyalását. Személyes kérdés Giiger Miklós személyes megtámadtatás címén kér szót és Teleki Mihály felszólalásával foglalkozva, kijelentette, hogy nem Gömbös Gyulát, hanem általában a Gömbös-kormány működését kritizálta. Teleki Mihály gróf ugyancsak személyes megtámadtatás címén válaszolt és megállapította, hogy amikor ő az ülésterembe lépett, Griger Miklós „lantot pengető Cézárt” emlegetett, amiből és Griger további beszédéből arra kellett következtetnie, hogy valóban Gömbös Gyula személyével foglalkozik Griger. Kijelentette, hogy ezt nem tartotta ildomosnak, egyébként is személyes, barátság fűzte megboldogult Gömbös Gyulához, de a párt presztízse érdekében is szükségesnek tartotta, hogy felszólaljon. Nem híve a személyeskedésnek, amely lejáratja a parlament tekintélyét, éppen ezért a maga részéről lezártnak tekinti a vitát. A képviselőház ülése néhány perccel hat óra után ért véget.