Budapesti Hírlap, 1937. május (57. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-01 / 98. szám

2 A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE A gazdák, a mezőgazdasági mun­kások és az alkalmazottak meg­segítése a költségvetési vitában Hétfőn is ülést tart a Ház A képviselőházban a költségvetés általa­uralom a függetlenségi gondolatban élt al­földi néppel mindig mostohán bánt, a nem­zetiségeket erősítette s ez az oka, hogy az Alföld a fejlődésben hátramaradt. Meg­említi, hogy Féja Géza a pár napja elko­bozott könyvében túlrealisztikus képeket rajzolt s költői fantáziáját túlságosan mű­ködtette. . Meizler Károly: Valóságot írt. Lázár Andor igazságügyminiszter: Nem a valóságot. Meizler Károly: A vádtanács felol­dotta. Lázár Andor igazságügyminiszter: Az ügyészség folytatja az eljárást. Majd meglátjuk. Nem jó a forradalmat védeni. Tóth Pál: Aki a könyvet elolvasta, meg tudja állapítani, mi az igazság benne, mi a költői fantázia s mi az egyéni túlzott megítélés. A szegény­ kérdést nem le­het úgy megoldani, hogy többé szegény ne legyen. Mindig, mindenütt lesznek eleset­tek, akikről gondoskodni kell. Szakszerű adatokkal részletesen ismerteti, hogy női- Az ülés nos vitáját folytatták. Érdekes beszédek hangzottak el ma is, amelyek a költségve­tés tételein át a legkülönbözőbb népréte­gek helyzetét tárták fel. Az alföldi mun­kásságnak s a megyék szegénységének a helyzetét Tóth Pál szakszerű hozzáértéssel és komoly adatokkal ismertette. A költség­­vetési nemzeti politikáról s a mezőgazda­­­ság mai állapotáról s várható kifejlődésé­ről Teleki Mihály mondott alapos tudással nagy érdeklődéssel hallgatott beszédet. A tanyavilágnak az életsoraa komolyan fog­lalkoztatta ma is a Házat. A kormány szo­ciális politikája hozta napirendre ezeket a kérdéseket , azzal a munkaprogrammal, amelyben­ a nagy feladatok megoldását a megvalósítás útjára irányította. • A mai ülésről itt számolunk be: Sztranyavszky Sándor házelnök a pén­teki ülést délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Kisebb elnöki bejelentések után a költség­vetés általános vitáját folytatták. Grieger Miklós volt az első felszólaló, aki mindenekelőtt választójogi kérdésekkel foglalkozik. Nagy hibájául rójja fel Göm­bös Gyuri politikájának, hogy a választó­jog reformját nem csinálta meg. Azt fej­tegeti, hogy szerinte az 1935. évi politikai helyzet nem indokolta a Ház akkori felosz­latását. Azzal vádolja az előbbi kormányt, hogy az egypártrendszer bevezetését tar­totta fő célnak. Beszélt a közigazgatási bí­róság petíciói megsemmisíti­ ítéleteiről és azt állítja, hogy a közigazgatási bíróságot az igazságügyi minisztérium fennhatóságra alá­rendelésével térdre akarták kényszerí­teni. ( Lázár Andor igazságügyminiszter: Ho­gyan lehet ilyet mondani? Tökéletes félre­ismerése a helyzetnek. Grieger Miklós olyan kijelentést tesz,­­ mely, szerint a bírói függetlenséget­ nálunk az intézmények nem bástyáznak kellően kö­rül. Lázár Andor igazságügyminiszter: Se­hol sincs erősebben körülbástyázva a bírói függetlenség, mint Magyarországon. Sehol a világon. (Élénk helyeslés. Úgy van! Úgy van­ a jobboldalon és a középen.) Grieger Miklós: Például Angliában is erősebben van, körülbástyázva. Lázár Andor igazságügyminiszter: Se­­hol a világon nem függetlenebb. Grieger Miklós a továbbiakban azt mondja, hogy nincs ember, aki a hatalom korlátlanságát egyensúlyának veszélyezte­tése nélkül el tudná bírni. Gömbös Gyula sem volt kivétel. Darányi Kálmán első mi­niszterelnöki ténykedésével rokonszenvet keltett. Elismerés illeti meg azért, mert érintkezést keresett az ellenzék vezéreivel. A képviselőjelölés új szabályozásáról szóló javaslatot komoly lépésnek tartja a válasz­tójogi reform megvalósítása felé. Kifogá­solja a főispánok működését. Darányi Kálmánt régóta ismeri, tanúja volt a Fel­vidéken kifejtett bölcs politikájának s meg fogja oldani most a belpolitika problé­máit. Mindenek előtt a titkos választójogot várja tőle s mindaddig, míg ez nem lesz meg, a költségvetést nem fogadja el. Iyen szociális munka folyik a szegény ré­tegek felsegélyezése és jobb életviszonyok közé juttatása érdekében mit tesz a kor­mány és mit a társadalom. Tudós orvosok, de lelkes közigazgatási tisztviselők is a legnagyobb odaadást fejtik ki. A kormány a népélelmezés és a gyermeki élelmezés javítása terén az utóbbi esztendőkben minden lehetőt megtett. Vannak egyes vidékek, amelyeknek népét elemi csapá­sok döntötték nyomorba, a kormány min­denütt elvégezte a ráháruló feladatot. Amint Budapesten nincsen éhező iskolás­gyermek, ugyanazt el lehet mondani egyes vármegyékről is. Nincsen veszedelemben a szabadság — Nem igaz, hogy nálunk a szabadság veszedelemben volna. Az ezeréves alkot­mány fejlődni fog tovább s a titkos választójog is megvalósul most. A Dará­nyi-kormány biztosítja az ország számára a fejlődést, és előhaladást jelent az a költségvetés is, amit elfogad. (Helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a közé­pen, a szónokot sokan üdvözlik.) Láng Lénárd: Gazdaságpolitikai kérdé­sekről beszélt s azt fejtegette, hogy az ag­rárlakosságon való segítéssel a mezőgazda­ságon segítenek. A mezőgazdaság javulása pedig a többi társadalmi osztályokon segít. Beszélt a kisemberek, kisgazdák adójáról, munkaalkalmak létesítésének szükségességé­ről s tiltakozik az ellen a vád ellen, hogy a kisgazdapárt izgatna. A kisebbségi kér­désben azonban olyan jelenségeket lát, hogy Magyarországon a sajtó egy része Hitlertől való félelmében a német kisebb­ség ellen izgat. Teljes az egység a titkos választójog kérdésében Tóth Pál beszélt ezután. Tiltakozott azok ellen a gyanúsítások ellen, amelyek szerint a Nemzeti Egység Pártja a vá­lasztójog kérdésében nem volna egységes. A párt teljes egészében akarja a becsületes titkos választójogot, amely ne pártoknak, ne egyéneknek, hanem egyedül a nemzet érdekét­­kell, hogy szolgálja. Grieger Mik­lós elfogultságból bírálta az 1935-ös vá­lasztás körülményeit. A saját helyzetéből indult ki, amikor kifogásolta, hogy akkor egyáltalában választás volt. A nemzet köz­véleménye azonban nem kifogásolta. Visz­­szautasítja Griegernek azt az állítását, mintha nem éltünk volna a közelmúltban alkotmányos életet, mert a magyar nép az ezeréves alkotmány keretei között jutott el a mai fejlődéshez. Alföldi problémákat hoz fel s a Kőrös­vidék főbb sérelmeit ismertette. A bécsi B.­H 1937 MATO 5 1, SZOMBAT " Az eucharisztikus gondolat az életben Pintér József a nép nagy szociális pro­blémáiról beszélt. A légkör világnézeti kér­désekkel­ van tele s a hatalom megszerzése a harcoknak a célja. Szociális átalakulást akarnak, aminek elemi követelményei van­nak. Ha társadalmi réteget segíteni aka­runk, akkor annak a kulturális fejlődéseiből kell gondoskodnunk. A magyar szegénység­nek mindenekelőtt kultúrát, kell adni. Rész­letesen beszél a tanyának, tanyai közpon­toknak, falvaknak a helyzetéről s a tanyai központok községesítését sürgeti. Az isko­lánk­­vilis népoktatás reformja sürgős. A le­­ventenevelés fejlesztésével és kiterjesztésé­vel erőforrásokat lehet nyitni a falu la­kossága számára. Nagy jelentősége van annak, hogy a falu vezetői ne egymás el­len dolgozzanak, hanem egymást segítsék. A községi közigazgatást az irodai munka túlterheli s ezért helyes volna az értelmi­ségi munkanélkülieket a falvakban közigaz­­gat­á­si munkákra, felhasználni. Kívánja, hogy azok az egyesületek, amelyek a nép szociális felemelésének ügyét szolgálják, tá­mogatásban részesüljenek. Az anyagiakkal való segítésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy az ember legdrágább szociális java az" egésze égés élete. A pusztító népbetegsé­gek leküzdésére kell sok gondot fordítani. A kereseti lehetőségek, a munkaalkalmak a nép egészségét is védik s ezért sürgős a közmunkák megindítása, minél nagyobb területen, különösen az Alföldön. A­ szőlős­gazdák támogatása munkaalkalmakat biz­tosítana nagyon sok ember számára Az ipari decentralizáció a munkaalkalmak ki­­terjesztését jelentené. Az eucharisztikus kongresszusnak és Szent István jubileumi esztendejének idején az eucharisztikus gon­dolatnak az életbe való átvitelét kell szol­gálni s ez a gondolat nem jelent mást, mint a szegény, elhagyatott, nyomorgó,­­pumpa, emberért való önfeláldozást és szeretetet. A kormány iránti bizalommal a költségvetést elfogadja. (Helyeslés és taps.) Riesz Ádám a kisgazdák nehéz helyze­téről beszél. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy bőség van az állatállományban. A nép táplálkozása szempontjából is fontos meg­állapítani azt, hogy az állatállomány keve­sebb nálunk aránylag is, mint sok más or­szágban. Teleki Mihály gróf a gazdasági javulásról Teleki Mihály gróf beszéde elején Gri­­ger Miklósnak a Gömbös Gyula politikájá­ról tett megjegyzéseire válaszolt. — A parlament békés atmoszféráját — mondotta — nem akarom felzavarni, de feltétlenül szükségesnek tartom, hogy e párt padsoraiból visszautasítsam a nemi egé­szen szép és nem egészen nobilis eljárást. Mivel hidegvéremet meg akarom tartani s nem akarok zavart kelteni, s mivel nem akarom a békés légkört, amely itt a parla­mentben kialakult, megzavarni, nem kívá­nok többet erről mondani. Válaszolt Matolcsy Mátyásnak a telepí­tési törvény végrehajtásáról mondott meg­jegyzéseire. Az a cél lebeg szem előtt, hogy a kisembereket, akiket önhibájukon kívül árvereztek el, az ő saját régi ősi földjükbe lehessen visszatelepíteni. A középbirtokból telepítési célokra azért vettek olyan nagy százalékot igénybe, mert sok középbirtokost másképpen nem lehetett megmenteni. Első­sorban­ feltétlenül a nagybirtokot kell igénybe venni, az ezer holdon felüli nagy­birtokok védettsége ez évben megszűnik s a telepítési célokra való felhasználásnak a kérdése megoldódik. dülés azonban nem terjed ki minden népré­tegre, nem terjed ki minden­­ foglalkozási ágra, ezt a fellendülést elsősorban egyelőre a nagyipar élvezi. A tanyakérdéssel s egymillió nyolcszáz­ezer tanyalakó magyarnak az életsorsával foglalkozik. Úgy fizetik ezek az adót, mint a városiak, de adófilléreikből eddig keveset kaptak vissza helyzetük javítására. A ta­nyakérdésnek a felvetése a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara érdeme volt, amely már tizenkét évvel ezelőtt ankéteket hívott össze. A kérdésnek intézményes megoldása a belügyminiszter kezében van, de sokat se­gített a tanyavilágon a kereskedelmi, mi­niszter a postai kézbesítői szolgálat és a te­lefonszolgálat kiépítésével. Adókódex és adóreform Kívánatosnak tartja, hogy a szesztörvény mielőbb a Ház elé kerüljön. A gazdák nem adókódexet, hanem új adóreformot várnak, melyben az igazságos és progresszív teher­viselés elve érvényesül, hol a részvénytársa­ságok és társulatok adója a kettős könyv­­vezetés labirintusában nem fog a finánc szeme előtt elcsúszni. (Helyeslés. Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Bizalommal a kor­mány irányában, amely a mai pénzügyi vi­szonyok mellett a jó gazda szorgalmával sáfárkodik, a költségvetést elfogadja. (Él­jenzés és taps, a szónokot számosan üdvöz­lik.) Malasits Géza azt állította beszédében, hogy Magyarországon jövő évre rosszabb lesz a dolgozó néprétegek sorsa. Szocialista szempontjait hozta fel a költségvetéssel szemben , a bajok okát a kapitalista rend­ben látja. Az alkalmazottak különadója Ronkay Ferenc, a következő felszólaló azt hangoztatta, hogy az adóztatási rend­szeren feltétlenül változtatni kell, mert­­az jelenlegi formájában nem­ igazságos. Meg­ Inkább deficit, mint a nemzeti érdekek háttérbe szorítása A költségvetés egyensúlya rendkívül fon­tos, de inkább legyen a költségvetés defi­cites, csak jusson pénz a nagy nemzeti, szo­ciális problémák megoldására. A kizárólag financiális szempontoknak nem szabad fe­lülkerekedniük, hogy a nemzet életérdekeit elgáncsolják. Ezek a gondolatok érvényesül­nek a költségvetésben. Ennek ellenére a de­ficit is kisebb, mint a múlt évi. Javuló gaz­dasági viszonyok között, amilyenekben pil­lanatnyilag élünk s amely egy ideig még javul, a deficit csökkenni fog. Javultak a gazdasági viszonyok hazánkban, ez a fellen­ PEHELY-, GYAPJÚ-, VATTA­MATRICOK, MEGBÍZHATÓ IS LEGJOBB MIHŐSÉGBEK 9 ICZI , ÁGYNEMÍlGYfiR,VAS-UTCA 14 major szanatóriummal szemben Telefon: 1-438-92. Alapittatott 1898. nyugvással konstatálja, hogy a miniszter­elnök és a pénzügyminiszter már bejelen­tette az adóztatásra vonatkozó reformot. Beszéde további során felemlíti a legkirí­vóbb eseteket és kijelenti, hogy a legigaz­­ságtalanabb adó az alkalmzottak külön-­­adója, amelyet azért lehet feltétlenül be­hajtani, mert itt az adóhatóságok rendel­kezésére állnak a vállalatok fizetési listái. Az a véleménye, hogy magasabb adókat úgy lehet szedni, ha emelik az­ adóalanyok fizetőképességét, ennek viszont feltétele­ a gazdasági élet vérkeringésének élénkítése. Az állástalan ifjúság problémájáról szólt, ezután és megállapította, hogy nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy min­denkit az állam helyezzen el. Az ifjúságnak a magyar magángazdaságban kell kenyér­hez jutni és reméli, hogy a gazdasági élet -. vezetői belátják, hogy e tekintetben minő­­ feladatok várnak reájuk és vállalják a kö­teles részt. Bizalommal van a kormány iránt, a javaslatot tehát elfogadja. Tauffer Gábor a mezőgazdasági szak­oktatás kiterjesztését sürgeti. Azt propo­­­­nálja, hogy a tanítóképzőket alakítsák­­ gazdasági középiskolákká, hogy ezáltal az életre neveljél­ az ifjúságot. A Leghatáro­zottabban az alkalmazottak különadójának eltörlése mellett foglalt állást. A költségve-­­ tést nem fogadja el. A jó politika ismérve az előrelátás Vitéz Szalay László, hivatkozva az előtte szóló Tauffer Gábor néhány politikai megjegyzésére, visszautasítja azt az állítást, mintha a Nemzeti Egység Pártjában frak­ciók lennének Megállapítja, hogy a jó politikának, kü­­lönöskép pedig a jó pénzügyi politikának alapvető ismérve a kellő előrelátás. Ez a­ költségvetés előrelátó, megelégedéssel álla­pítja meg, hogy javulást lát minden vona­lon. A költségvetést jellemzi a realitás, erényei pedig, hogy csökken a deficit és emelkedik a beruházás. . Az alkotmányjogi reformokkal kapcso­latban többi közt megánaisítja, hogy az elkövetkező választójogi reform megalko­tásánál egyedül arra kell vigyázni, hogy meglegyenek a megfelelő nemzeti bizto­sítékok. Felsorolta a kormány szociális intézke­­­déseit, majd annak az óhajának adott ki­fejezést, hogy a kormány továbbra is foly­tassa nagyvonalúan megindított szociális akcióit. Szanatóriumok és falusi ambulan­ciák felállítását sürgette. Nemzetegész­ségügyi szempontból javasolta a cukor árának leszállítását. Foglalkozott a taní­tók és jegyzők sanyarú helyzetével. Végül a honvédségről szólva, kijelentette,­­hogy e tekintetben nem szabad semmiféle áldo­zattól visszariadni. Bizalommal lévén a kormány iránt, a költségvetést elfogadja. (Helyeslés.) Dinnyés Lajos felszólalásában először is az előtte szóló vitéz Szalay Lászlóval polemizált. A költségvetésre nézve meg­jegyezte, hogy az nem hoz semmi újat a múlthoz képest. Foglalkozott a túlzottan magas összeget kitevő nyugdíjakkal és megállapította, hogy annak előteremtése­­ túlságosan nehéz feladatot ró az adófize­tőkre. A költségvetést nem fogadta el. Kornis Gyula alelnök­­ javaslatára ez­után a Ház elhatározta, hogy legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel tartja, amikor folytatják a költségvetési javaslat tárgyalását. Személyes kérdés Giiger Miklós személyes megtámadta­­tás címén kér szót és Teleki Mihály fel­szólalásával foglalkozva, kijelentette, hogy nem Gömbös Gyulát, hanem általában a Gömbös-kormány működését kritizálta. Teleki Mihály gróf ugyancsak szemé­lyes megtámadtatás címén válaszolt és­ meg­állapította, hogy amikor ő az ülésterembe lépett, Griger Miklós „lantot pengető Cé­zárt” emlegetett, amiből és Griger további beszédéből arra kellett következtetnie, hogy valóban Gömbös Gyula személyével foglal­kozik Griger. Kijelentette, hogy ezt nem tartotta ildomosnak, egyébként is személyes, barátság fűzte megboldogult Gömbös Gyu­lához, de a párt presztízse érdekében is szükségesnek tartotta, hogy felszólaljon. Nem híve a személyeskedésnek, amely le­járatja a parlament tekintélyét, éppen ezért a maga részéről lezártnak tekinti a vitát. A képviselőház ülése néhány perccel hat óra után ért véget.

Next