Budapesti KISZ Élet, 1976 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
AZ AGITACIORÓL — A KISZ-BEN Agitációs munkánk alakulása a KISZ Központi és Budapesti Bizottság 1971-es határozata után. Az agitációs tevékenység továbbfejlesztésének legfontosabb feladatai Az agitáció kifejezés az „agitare” latin szóból származik, amelynek jelentése: ösztökélni, serkenteni. Mai értelemben a politikai agitáció, társadalmi osztályok, pártok eszméjének, politikai céljainak, jelszavainak terjesztését jelenti. Célja a néptömegek szocialista öntudatának növelése, a politikai feladatok megértetése és elfogadtatása, a tömegek felvilágosítása, mozgósítása és bevonása a társadalmi, politikai, kulturális, valamint gazdasági feladatok megoldásába. Sikerének feltétele az ügy igazságossága, az elvszerűség, a konkrétság, az egyszerű és világos kifejezésmód, a tömegek és a helyi viszonyok jó ismerete, a bizalom a tömegekben, az őszinteség, a meggyőző erő. 1975. szeptember 17-én a KISZ Budapesti Bizottság Végrehajtó Bizottsága arról tárgyalt, hogy agitációnk mennyiben felelt meg a kifejezés tartalmának és munkánk mennyiben fejlődött, korszerűsödött a KISZ Központi és Budapesti Bizottság 1971-es agitációs munkáról szóló irányelvei nyomán. A Végrehajtó Bizottság a jelentés meghallgatása után meghatározta a munka továbbfejlesztésének legfontosabb feladatait. Hogyan jellemezhető jelenlegi agitációs munkánk? — Milyen fejlődésről adhatunk számot az 1971-es évhez viszonyítva? Az 1971-es határozat eredményeként egységesebbé vált az agitációs munka felfogása, bővültek a munkaterülethez kapcsolódó elméleti ismeretek, javultak a munkavégzés anyagi és tárgyi feltételei. Növekedett a társadalmi bizottságok és aktívahálózatok köre. Fokozódott az együttműködés a párt, állami és társadalmi szervekkel. A kedvező eredmények mellett továbbra sem sikerült megfelelően biztosítani a munka törvényszerűségeinek érvényesülését, a tervszerűséget, a folyamatosságot, djc a differenciáltságot; э() és az önálló munkavégzést. Az agitáció módszerei közül nem élünk elég gyakran a csoportos és személyes agitáció lehetőségeivel. Vagyis gyakorlatilag pontosan azokban a kérdésekben lassúbb ütemű a fejlődés, amelyek alapvetően eldöntik és meghatározzák agitációs munkánk hatékonyságát. Az agitációval szemben támasztott követelményeket egyébként szemléletesen fejezi ki az SZKP Központi Bizottságának „Agitátor” c. lapja, amely a következőket írja: „A politikai agitáció a párt ideológiai munkájának a legoperatívabb része. Itt kell mindennél jobban érezni az élet lüktetését és elutasítani a sablonokat. A konzervativizmus, az új iránti érzéketlenség itt különösen megengedhetetlen.’’ Az elmúlt négy esztendő agitációs munkájának legfontosabb tartalmi elemei: a mozgalmi élet, íje a belpolitika és m je a nemzetközi élet eseményeihez kapcsolódnak. MOZGALMI AGITÁCIÓ Agitációs tevékenységünk eredményesen segítette a mozgalmi feladatok végrehajtására történő aktivizálást, mozgósítást — eredményesen járult hozzá a KISZ kommunista, politikai jellegének erősítéséhez, és az MSZMP Központi Bizottság ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásához. Mozgalmi agitációnkban feldolgozásra kerültek a KISZ Központi és Budapesti Bizottság határozatai, íjó az 1974. évi áprilisi határozat íjó a kádermunkáról, a politikai képzés rendszeréről és ite az úttörőmunkáról hozott határozatok stb. A KISZ tömegbefolyásának növelésére kifejtett agitáció nem minden esetben érte el a kívánt hatást. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a taglétszám és a tömegbefolyás nem növekedett a kívánt mértékben. A helyzet részletes elemzését és a feladatok meghatározását célozta a dolgozói KISZ-szervezetekben végrehajtott elszámoltatás. Az elszámoltatás időszakában meghatározott feladatok végrehajtására az agitáció eszközeivel folyamatosan kellett és kell a jövőben is mozgósítani a KISZ- szervezetek tagjait.