Budapesti KISZ Élet, 1978 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 1. szám
MOZGALMUNK MUNKASZEMESZTER Az ősszövetségi diák építőtáborok 1977-ben egymilliárd rubel értékű munkával járultak hozzá a népgazdasági beruházások költségeihez a Szovjetunióban. Az 1959-es év májusában Kazahsztán északi részére 339 moszkvai fizika szakos egyetemi hallgató érkezett. Megalakult a „Diák-Építőtábor”, a következő évben 520 moszkvai egyetemi hallgató vette át a stafétabotot. Ettől az évtől kezdve nyaranta a szovjet diákok ezrei vesznek részt vasutak, utak, iskolák, óvodák, új városok és elektromos erőművek építésében. A „harmadik félév” a munkaszemeszter hagyománnyá vált, amelynek során a szovjet diákok részt vesznek a legfontosabb népgazdasági feladatok megoldásában. 19 év alatt az építőtáborokban több mint 4 millió fiatal dolgozott. A diákok a nyári építőmunka során két hónap alatt körülbelül 300 rubelt kerestek személyenként. De nem a fizetés volt a legfontosabb cél. Szociológiai felmérések szerint a Szovjetunióban a fiataloknak mindössze 6 százaléka dolgozik szabadidejében pénzkeresés céljából. A felsőoktatásban ez az arány még alacsonyabb, mivel az oktatás ingyenes, és a diákok egész évben kapják ösztöndíjukat (jelenleg 25 százalékkal többet, mint öt évvel ezelőtt). 1971 óta a diákok részben térítés nélkül dolgoznak. A kereset egy részét saját céljaikra fordítják, de többségét, 70—80 százalékát a különböző társadalmi alapokra fizetik be. Az így kersett pénzből 15 évvel ezelőtt traktorokat küldtek Kubába. Jelenleg a vietnami alapba és a chilei hazafiak megsegítésére fordítják keresetüket. A statisztika szerint az építőtáborokba csak minden nyolcadik diák kerül be. Viktor Lijuszkin a szovjet diáképítő táborok vezetője szerint az 1977. évi csapatban 650 ezer diák részvételének megszervezése nem jelentett különösebb nehézséget. Éppen ellenkezőleg, évente sokkal több diák jelentkezik az építőmunkára, mint ahányat fel tudnak venni. A válogatáskor figyelembe veszik a diákok tanulmányi eredményét, társadalmi munkáját, egészségét stb. A diákok brigádjai ott dolgoznak, ahol leginkább szükség van munkáskézre. A Szovjetunióban több mint száz létesítmény épül Komszomol-védnökséggel. Közülük a legjelentősebbek: a Rámai Autógyár, az 1980-as Olimpia objektumai Moszkvában és a Balti tenger partján, és a 3200 km hosszú Bajkál—Amur vasútvonal. A 15 évig tartó talajjavítási munkálatokban minden negyedik diák részt vett. Fiatalok ezrei ismerkednek meg nyaranta a termelőmunkával. Ugyanakkor azonban a diákok tanulmányaikhoz közel eső pályákon is dolgoznak, egyre nagyobb számban. Ebben az évben 142 ezer tanuló dolgozott kőolajipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, egészségügyi szakcsapatokban. Ez jelenti az építőtáborok tömegmozgalmának jövőjét. Jelenleg egy milliárd rubellel járulnak hozzá a fiatalok a beruházásokhoz. De nem ebben rejlik a „harmadik, a munka félévének” eredménye, hanem a munkakedv, az önállóság és a felelősségérzet növekedésében. Az építőmunkában nemzetközi brigádok is részt vesznek. Idén 100 ország ötezer diákja kapcsolódik be a munkába, elsősorban azok, akik a Szovjetunióban folytatják tanulmányaikat. A mozgalom rövidesen ünnepli 20 éves fennállását: munkával a Távol-Keleten, Szibériában és Közép-Ázsiában. VLAGYIMIR JEGOROV (APN)