Budapesti KISZ Élet, 1978 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 1. szám

MOZGALMUNK MUNKASZEMESZTER Az ősszövetségi diák építőtáborok 1977-ben egymilliárd rubel értékű munkával járultak hozzá a népgazda­sági beruházások költségeihez a Szov­jetunióban. Az 1959-es év májusában Kazahsz­tán északi részére 339 moszkvai fizika szakos egyetemi hallgató érkezett. Meg­alakult a „Diák-Építőtábor”, a követ­kező évben 520 moszkvai egyetemi hall­gató vette át a stafétabotot. Ettől az évtől kezdve nyaranta a szovjet diákok ezrei vesznek részt va­sutak, utak, iskolák, óvodák, új váro­sok és elektromos erőművek építésében. A „harmadik félév” a munkaszemesz­ter hagyománnyá vált, amelynek során a szovjet diákok részt vesznek a leg­fontosabb népgazdasági feladatok meg­oldásában. 19 év alatt az építőtáborok­ban több mint 4 millió fiatal dolgozott. A diákok a nyári építőmunka során két hónap alatt körülbelül 300 rubelt kerestek személyenként. De nem a fi­zetés volt a legfontosabb cél. Szociológiai felmérések szerint a Szovjetunióban a fiataloknak mind­össze 6 százaléka dolgozik szabadide­jében pénzkeresés céljából. A felső­­oktatásban ez az arány még alacso­nyabb, mivel az oktatás ingyenes, és a diákok egész évben kapják ösztöndíju­kat (jelenleg 25 százalékkal többet, mint öt évvel ezelőtt). 1971 óta a diákok részben térítés nél­kül dolgoznak. A kereset egy részét sa­ját céljaikra fordítják, de többségét, 70—80 százalékát a különböző társadal­mi alapokra fizetik be. Az így kersett pénzből 15 évvel ez­előtt traktorokat küldtek Kubába. Je­lenleg a vietnami alapba és a chilei hazafiak megsegítésére fordítják kere­setüket. A statisztika szerint az építőtábo­rokba csak minden nyolcadik diák ke­rül be. Viktor Lijuszkin a szovjet diáképítő táborok vezetője szerint az 1977. évi csapatba­n 650 ezer diák részvételének megszervezése nem jelen­tett különösebb nehézséget. Éppen el­lenkezőleg, évente­ sokkal több diák je­lentkezik az építőmunkára, mint ahá­nyat fel tudnak venni. A válogatáskor figyelembe veszik a diákok tanulmányi eredményét, társadalmi munkáját, egészségét stb. A diákok brigádjai ott dolgoznak, ahol leginkább szükség van munkás­kézre. A Szovjetunióban több mint száz létesítmény épül Komszomol-védnök­­séggel. Közülük a legjelentősebbek: a Rámai Autógyár, az 1980-as Olimpia objektumai Moszkvában és a Balti ten­ger partján, és a 3200 km hosszú Baj­­kál—Amur vasútvonal. A 15 évig tartó talajjavítási munkálatokban minden negyedik diák részt vett. Fiatalok ezrei ismerkednek meg nya­ranta a termelőmunkával. Ugyanakkor azonban a diákok tanulmányaikhoz kö­zel eső pályákon is dolgoznak, egyre nagyobb számban. Ebben az évben 142 ezer tanuló dolgozott kőolajipari, ke­reskedelmi, vendéglátóipari, egészség­­ügyi szakcsapatokban. Ez jelenti az épí­tőtáborok tömegmozgalmának jövőjét. Jelenleg egy milliárd rubellel járul­nak hozzá a fiatalok a beruházásokhoz. De nem ebben rejlik a „harmadik, a munka félévének” eredménye, hanem a munkakedv, az önállóság és a felelős­ségérzet növekedésében. Az építőmunkában nemzetközi bri­gádok is részt vesznek. Idén 100 ország ötezer diákja kapcsolódik be a mun­kába, elsősorban azok, akik a Szovjet­unióban folytatják tanulmányaikat. A mozgalom rövidesen ünnepli 20 éves fennállását: munkával a Távol-Ke­leten, Szibériában és Közép-Ázsiában. VLAGYIMIR JEGOROV (APN)

Next