Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)

1868-06-24 / 144. szám

Buda-Pest, 1868 144. szám, Szerda, jiunius 24. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS I. A P. Előfizetési árak : Napontai postai szét küldéssel : Épés évre ..... 20 írt. Félévre..............................10 , negyedévre...........................5 „ Budapestet, házhoz hordva : Égés évre . . . 18 írt — kr. ... 9 .­­ . . 4­­­50 „ Félévre Negyedévre . Szerkesztőség: Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza 1-e ó’ az. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Kim­en­­tetlen levelek csak rendes leve­leseinktől fogadtatnak el Magánhírdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bé­ Lyeg-dij külön minden beiktatás után 30 kr esztr. értékben. Előfizetés „BUDAPESTI KÖZLÖ­NY“­rr. a m. k. Ministerium hivatalos lapjára. 1868. julius-septemberi negyedévre, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — „ Községek részére . . . . 3 n — „ Megjegyzendő, hogy csupán csak ma­gyarországi és erdélyi falusi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, Iskola-tér 162. sz., vagy pedig Pesten, Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza 1. sz. A „Budap. Köze.” kiadóhivatala. tenkint szerdán pedig hetivásárok tartása megen­gedtetvén, az ezennel közhírré tétetik. Pesten, 1868. junius hó 19-én. A földmiv­és-, ipar- és kereskedemi m. kir. ministeriumtól. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári s Apostoli királyi Felsége f. hó 9-kén kelt legmagasb elhatározásával, a birodalmi can­­cellár, egyszersmind a felséges uralkodóház és kül­­ü­gyek ministerének előterjesztése folytán, I. Münch- Bellinghausen Károly külügyministeri titkárt, osz­tálytanácsosi czimmel s ranggal díjmentesen felru­házni méltóztatott. Ő császári s Apostoli királyi Felsége f. hó 20- kán kelt legmagasb határozványával, a birodalmi can­­cellár, egyszersmind a felséges uralkodóház és kül­­ügyek ministerének előterjesztésére, Bart Henrik külügyministeri titkárt, osztálytanácsosi czimmel és jelleggel díjmentesen felruházni méltóztatott. Schneiderhahn József bonyhádi lakos vezetékne­vének „ő’zalád“-ra kért átváltoztatása folyó évi jú­­nius hó 20-án 12891. szám alatt kelt belügyminis­­teri rendelettel megengedtetett. A f. évi június hó első felében beérkezett hivata­los jelentések szerint, a keleti marhavész Pest sz. k. fővárosában, pestmegyei Vörösvár és győrmegyei Gyarmat községekben megszűnt; biharmegyei Sza­kádét és Izsópallaga községekben azonban egy, némi gyanút gerjesztő betegség tört ki, melyben összesen a 969 darab marhalétszámból 23 udvarban 34 darab betegedett meg, ezekből 8 meggyógyult, 24 elhul­lott és e hó 9-kén még 2 darab mint beteg orvosi ápolás alatt maradt; a gyanút gerjesztő vész terje­désének meggátlására szükséges óvintézkedések e két községben egész szigorral tartatnak fenn Pest, 1868. június hó 16-án. A földmivdés-, i­par- és kereskedelmi m. kir. minist­er­iumt­ól. Pest megyébe kebelezett F.-Dabas községnek éven­­kint február 18-dikát,augustus 3-dikát, és november 1-sejét megelőző vasárnap és hétfőn országos, de­ NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCXLVI. ÜLÉSE JÚNIUS 23-K ÁN D. E. 10 ÓRAKOR AZ ORSZÁGHÁZBAN. Elnök: Gajzágó Salamon. Jegyzők: Mihályi Péter, Csengery Imre és Hor­váth Lajos. Napirenden: A dohány­jövedékről szóló törvény­­javaslat részletes tárgyalása. A közp. bizottság je­lentésének tárgyalása a mármaros megyei lakosok részére kiszolgáltatandó só árának meghatározása felett. Az angol hajózási szerződés. A kormány részéről jelen vannak: Lónyay Meny­hért, Gorove István, Wenckheim Béla b., Mikó Imre gr. és Eötvös József b. minister urak. A jegyzőkönyv hitelesíttetvén: — Elnök az időközben beérkezett kérvényeket mu­tatja be : Heves megye közönsége a nemzetiségi kérdést, az ország politikai és területi épségének fenntartása, továbbá a magyar nyelvnek törvényhozási, kor­mányzati, s a­mennyire méltányos, közigazgatási téren is hivatalos közegül leendő használása mellett, mielőbb törvény által megoldatni kéri. Ugyanazon megye közönsége a honvédelem intéz­ményét több törvényhatóság felterjesztésével egye­­zőleg, a nemzet önállásának megfelelőleg szervez­­tetni, a Ludoviceumnak eredeti rendeltetési czéljára alkalmaztatását s alapítványi vagyonának vissza­­szereztetését eszközöltetni kéri. Pestmegye közönsége az egyesületi jogot törvény­hozás által mielőbb szabályozhatni kéri. A „Buda­pesti demokrata kör“ czimet viselő tár­sulat, erőhatalommal szétoszlatásából eredt, az egyéni szabadságon s ebből folyólag a társulati jogon ejtett sérelmét, a társulat újból életbeléptetésének engedélyezése által orvosoltatni kéri. Korpona város közönsége Zólyom városa felter­jesztését, melyben az 1848. V. t. ez. módosítását, s ezáltal a választó­kerület székhelyének Zólyomba áttételét kérte — mellőztetni kéri. Mohács városbeli több kereskedők és polgárok, Madarász József képviselő által f. é. jun. 4. Mohács város nevében a 67-es állapottali elégedetlenség iránt beadott nyilatkozat ellenében óvásukat figye­lembe vétetni kérik. Somssich Pál , Somogy megye község­ jegyzői testülete nevében kérvényt nyújt be, melyben az iránt esedeznek, hogy a községi rendezéssel kapcso­latos sorsuk, anyagi és hivatalos helyzetük szabá­lyozása és javítása érdemében a törvényhozás mi­előbb intézkedjék. Szóló nagy örömmel indokolná e kérvényt, ha a ház szabályai mást nem rendelné­nek, így csak kérheti a házat, hogy e fontos tár­gyat, mely kivált a patrimoniális gyámkodásnak hazánkban megszüntetése után valóban nagy figyel­met érdemel, kegyes pártfogásába venni méltóz­­tassék. Elnök : Át fog tétetni a kérvényezési bizottság­hoz. Gr. Teleki Domokos: Marosszék képviselő-bi­zottmányának egy a kisebb szeszfőző kazánok tárgyá­ban kelt kérvényét terjeszti be. A ház­szabályokhoz tartván magát, annál inkább is eláll e kérvény ind­okolásától, minthogy időközben e tárgy a pénzügyi bizottságban, a kérvényezők nézeteivel öszhangzó ellátásra talált. Addig is, mig e tárgy napi­rendre tűzetnék s azt szóló bővebben indokolhatná, kéri a pénzügyi bizottságnak kiadni. Elnök : Ki fog adatni a pénzügyi bizottságnak. Napi­renden van a központi bizottság jelentése a Mármaros megye lakossága részére kiszolgáltatandó só árának meghatározása tárgyában, és a tett módo­­sítványok. Csengery Imre jegyző olvassa a központi bizott­ság jelentését, továbbá Kurz György módosítványát, mely szerint a 9. §. e szavai után „Rónaszéken 4 ft 90 kr“ helyett tétessék „4 ft 50 kr.“ továbbá Bónis Sámuel módosítványát, mely szerint Mármarosban a só ára mázsánkint 4 ft 90 kr helyett 4 írtban ál­­lapittassék meg. Jelentése a központi bizottságnak a máramarosmegyei lakos­ság részére kiszolgáltatandó só árának meghatáro­zása tárgyában. A központi bizottság a máramarosi lakosság ré­szére kiszolgáltatandó sónak ára iránt tanácskoz­ván, a pénzügyminiszer által eszközölt kiszámítások tekintetbevételével, s azon indokból indulva, hogy a sócsempészet Máramarosból a szomszéd megyék­be haszonhajtó vállalat ne legyen, melyet nagyobb mérvű árleszállítás folytán csak a szabad mozgást gátló zárvonalak felállítása által lehetne megaka­dályozni; továbbá, hogy a sóárak kívánatos egyen­lősítése előmozdíttassék, de másrészt a máramaros­­megyei lakosság érdekeit s eddig élvezett kedvez­ményeit is figyelembe véve, a bizottság többsége a máramarosi lakosság részére kiszolgáltatandó só árát 4 frt 80 krban véli megállapitandónak. Pesten, 1868. évi junius 22-én. Bojanovics Sándor s. k., közp. előadó. Várady Gábor : T. ház ! Nem Mármaros megye érdekében szólalok fel, mert különben el kellene mon­danom, követve a múlt napokban nyilatkozott né­hány szónok példáját, hogy azon derék orosz nép megyénkben, melynek a hazai kenyérnek, mondhatni, a legbarnábbja jutott, mindig hive volt a hazának és hive jelenleg is. (Éljenek). El kellene mondanom, hogy román népünk semmi bujtogatásra nem hall­gatva, hogy többet ne említsek, 1848—49-ben is mindig velünk harczolt az alkotmány és törvény vé­delmében. (Éljen.) El kellene azt is mondanom, te­hát, hogy azon magyarság, mely a végponton mintegy előőrsül állíttatott fel, önmegtagadással és gyakran önfeláldozással teljesítette és teljesíti ha­zája iránti kötelességét. (Éljen.) Mindezt, t. képv. ház, és ehez hasonló érveket kellene elmondanom, ha nem tudnám, hogy itt nem hazafias érdemek mérlegelése és jutalmazásáról, ha­nem csupán arról lehet és van szó, hogy a só-egyed­­áruságból a honpolgárokra háruló teher miként oszlassák fel igazságosan, méltányosan, az állam­­pénztár minél kevesebb vesztesége nélkül. Tehát mint mondom, nem Mármaros megye érde­kében szólalok fel, hanem felszólalok csupán azon tiszteletnél fogva, melylyel tartozom a t. háznak, és mely rám azon kötelességet rója, hogy figyelmez­tessem a t. házat, miszerint, ha a központi bizottság javaslatát elfogadná a ház, következetlenséget fogna elkövetni. (Halljuk.) Én, t. ház, a központi bizottság javaslatát több tekintetben indokolatlannak és szem­ben az erdélyi és sóvári sóvárra nézve tett megálla­podással, következetlennek is tartom. Mondva volt, t. ház, és én is ismétlem, hogy mi­dőn Marmaros Magyarországhoz visszacsatoltatott.

Next