Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1871-04-22 / 92. szám

B­u­da­pest 1871 92. szám Szombat, április 22 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Suubsztósis : Pesten , lstvani­ mei* 10-ik teám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Baritok - tere 7. ss. a. földszint. Amilől nem küldetnek tUhil Bérmentet­­len levelek csak rendet levelezőinktől fo­gadtatnék el._________________________ Nzfohíjli rosTai »xítb.Ci.díbszi. • Égisz évre..............................20 frt. Félévre ...... 10­­ Negyedévre................................6 „ Előfizetísi íka* : Budapísis* házhoz Haanna : Egész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre .... . , — „ Negyedévre . . 4 , 50 „ Hivatalos Hibdztísik: A hivatalos „Értesltftbe-1 iktatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt erőtejjesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 fr, és 30 kr. a bélyegért, 100— 100-ig * frt, ZOO—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért f­arttal több. M­a ai a h­ibid­i tészt: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­detésért 8 kr. minden beigtatás­­nál. A bélyeg-dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé: TÖRVÉNYCZIKK a herczeg Eszterházy féle képtár, kézrajz- és rézmet­szet-gyűjtemény megvétele tárgyában. (Kihirdettetett a képviselőházban 1871. évi ápril hó 20-án, a főrendiházban 1871. évi ápril hó 21 én) 1. §. Galanthai herczeg Eszterházy Miklós kép­tárának egy millió egy száz ezer osztr. értékű forin­ton, a mellette létező kézrajz- és rézmetszet gyűj­teménynek pedig két­száz ezer oszt. értékű forinton az ország részére történt megvétele helybenha­­gyatik. 2. §. Ezen képtár ezentúl „országos képtár“ nevet viselend, az ország elidegenithetlen javai közé soroltatik, és Pest városából, mint az ország központjából, soha el nem vitethetik. 3. §. Szabad királyi Pest városának ezen képtár megvételére tett hatvanezer osztr. ért. forintnyi ajánlata, nemkülönben Vasmegyének nemesi pénztárából ugyanezen czélra tett két­ezer, végre Temesmegyének összesített pénztárából kirendelt egyezer osztr. értékű frtnyi ajánlataik, valamint herczeg Eszterházy Miklós hat darab képből álló adománya örök emlékül ezennel törvénybe iktat­talak. 4. §. Az 1.300.000 frt vételár a vallás-és köz­oktatási ministerium 1871-ik évi költségvetése rendkívüli kiadásai közé, a Pest város által aján­lott 60,000 forintból első részletképen fizetendő 10,000 frt pedig, úgyszintén Vas megye 2000 frtnyi és Temes megye 1000 frtnyi ajánlata is a fedezeti összegek közé felveendő. 5. §. Ezen törvény végrehajtásával a vallás és közoktatási, s a pénzügyi ministerek bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Meránban, ezernyolczszáz hetven­­egyedik évi április hó tizedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Andrásy Gyula, u. k. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar miniszerem előterjesztésére Errách Gusztáv tiszteletbeli ministeri titkárt, ezen hivatalától, buzgó és sikeres szolgálataival való megelégedésem nyilvánítása mellett, saját kérelmére felmentem. Kelt Meránban, 1871. évi apr. hó 12 én. F­erencz József, s. fe. Szlávy József, s. k. A m. kir. pénzügyminister László Gyula fő­vámszedőt, Szedlacsek János, Pláner Aladár és Zlinszky János I. oszt. számtiszteket, továbbá Mül­ler József ó-budai uradalmi számtartót, számta­nácsosokká nevezte ki. A temesvári m. k. pénzügyigazgatóság által basili Dézsy József adóhivatali gyakornok, adóhi­vatali segédtisztté neveztetett ki. A debreczeni pénzügyigazgatóság által Baróthy Sámuel adóhivatali segédtisztté a magittai adó­hivatalhoz végleges minőségben kineveztetett. A vasúti és hajózási magy. kir. főfelügyelőség a poroszországi königsbergi cs. és kir. osztrák­magyar consulatustól f. évi ápril 15-ről azon tudó­sítást vette, hogy a porosz -­irályi keleti vasúton a königsberg-berlini vonal egyelőre az áruforga­lom részére ismét megnyittatott. Budán, 1871. april 21 en. Magyar kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség. NEMHIVATALOS RÉSZ. A nógrádmegyei iskolatanács azon közelisme­rése méltó határozatot hozta, miszerint az iskola­­tanács tagjait a m. évre megillető 433 frt 75 krnyi napidijakról s uti­költségekről lemondván, ezen összeget iskolai czélokra fordítani határozta. Folyó évi mart. havában elkészült a Széchenyi országos könyvtár rendezése alatti részében a kö­vetkező alszakok repertóriuma: Historia litera­ria ; Catalogi; Lingua latina; Biblia; Biblica his­toria ; Patres graeci et latini; Dogmatica; Cate­­chetica; Concilia; összesen 9 alszak , s az 1871. évi február hó végén kimutatott 93 alszakkal együtt: 102. A még hátralévő 15 alszak közül 9-nél már munkába vétetett a repertórium meg­írása. A theologia alszakai egyébiránt a Szé­chenyi országos könyvtárban a legterjedelmeseb­bek közé tartoznak, és ehez járul még, hogy a czímlapok végleges számozása és a signaturával ellátott hátpajzskák felragasztása, mi a múlt év­ben septembertől novemberig tartott, a zordonabb évszak beállta miatt a theologia alszakainál fél­­benszakittatott, mihez képest ezen műtét most, mi­dőn a kedvezőbb időjárás a fűtetlen termekben való munkálkodást ismét lehetővé teszi, a theo­logia alszakainál a repertóriumok megírásával egyidejűleg hajtatik végre. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCCXXX-ik ÜLÉSE 1871. ÁPRIL 21-ÉN D. F. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Jámbor Pál, Ivacskovics György. A kormány részéről jelen vannak: Dr. Pau­­ler Tivadar, Horvát Boldizsár, Gorove István, miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve Simonyi Ernő cse­kély észrevétele után hitelesíttetik. Klementisz Gábor : Benyújtja több pestvárosi lakosnak kérvényét az iránt, hogy az alsó-dunai hid építtessék ki előbb. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Horvát­h Boldizsár igazságügyminiszer. Át-­i nyújtja az Ő Felsége által a kir. ítélő tábla biráinak­­ szaporításáról szóló szentesített törvényt. Ezen törvény kihirdettetik s hasonló kihirdetés­e végett a főrendekhez átküldetik. Huszár Imre : A központi bizottság részéről jelentést tesz több kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatról. A jelentés kinyomatása elrendeltetik. Napirend. Napirenden van az osztályok előadóiból ala­kult központi bizottság jelentése „az irtványok­­ról“ szóló törvényjavaslat tárgyában. Előadó Szögyény László. Felolvastatik a kö­vetkező jelentés: A központi bizottság az igazságügyminiszer által a képviselőháznak bemutatott, „az irtványok­­ról“ szóló 353. számú törvényjavaslatot tárgyalás alá vévén, azt általánosságban magáévá tette,­­ annak alapelveit változatlanul hagyván, csupán alakjára és beosztására nézve tett lényegesebb módosításokat. Az igazságügyminiszer úr, ki a bizottság ülé­sein jelen volt s tanácskozmányaiban részt vett, kijelenté beleegyezését, hogy a törvényjavaslat­nak a képviselőház által leendő tárgyalása alkal­mával — az eljárás egyszerűsítése és könnyítése­­ szempontjából — tanácskozási alapul a központi bizottság szövegezése fogadtassák el. Mely czél- s hól a bizottság — az általa újból szövegezett tör­­­­vényjavaslatot •/. alatt mellékelvén — azt a­­ t. képviselőháznak elfogadásra tiszteletteljesen ajánlja. A ház a jelentést helyesléssel fogadja. A törvényjavaslat általánosságban minden vita nélkül a közp. szerkezet szerint fogadtatik el. Részletes vita. 1. §. Az 1848. évi január 1-je óta, a volt földes­­úr beleegyezése nélkül keletkezett irtványok, fog­lalásoknak tekintetnek, és az úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló 1871 ki . . . . t. ez. 10. és 11. §§-ainak ha­tálya alá esnek ; — azon irtványokra nézve pe­dig, a melyek 1848. január 1-je óta a volt földes­­úr beleegyezésével keletkeztek, a szerződés ha­tározatai irányadók. Az 1848. január 1-je előtt már fennállott irtvá­nyokra a jelen törvény következő határozatai al­kalmazandók. Huszár Imre : Ezen szakasznál módosítványt nyújt be az iránt, hogy a szakaszból e szavak: „az úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszo­nyok rendezéséről szóló,“ továbbá a 10. és 11. §§. hagyassanak ki. Lapunk mai számához van mellékelve Ráth Mórinak hivatalos kiadásaiból szóló könyvjegyzéke.

Next