Budapesti Közlöny, 1871. május (5. évfolyam, 100-123. szám)

1871-05-16 / 112. szám

Buda-Pest 1871 112. szám. Kedd, május 16. HIVATALOS LAP: 90. stuuroszTOi is : Pesten, hatvani-utóra Ei.5nz*TÉ8i í&aje :Hivatalos Hirdztísze :Masimhiadett Isi«: 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Baritok - tereNarohtaj roiTAi ■zítvCldísszl :Budapestem kízhos dobdta : A hivatalos „Értesitdbe-* Igtatandó hirdeted! dijak a hirdetmén­­nyel Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir-T. u. a. földszint. Égési évre . . • Égési évre. . 18 frt.— kr. együtt előletesem beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­detésért 9 kr. minden baigtatáa-E&fflBATOK nem küldetnek, vissza. Bérment^t-Félévre . . . .• • io , Félévre . . .* 9 „ * ért 1­6% és 30 kr. a bélyegért, 100— m­l. A bélyeg-dij külön mindenlma levelek csak rendec leveleseinktől fe­jed­tatnak ©L Negyedévra . . . • s . Negyedévre • 4 a 50 , 100-ig 1 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. beigtatás után 30 kr. put. ért. HIVATALOS RÉSZ. Igazságügyi magyar miniszerem előter­jesztésére a pesti itélő­táblámhoz Sümeghy István l-sö osztályú pótbirót rendes bíróvá, Bésán Mihály, krassómegyei törvényszéki ülnököt pedig Il­od osztályú pótbiróvá ki­nevezem. Kelt Schönbrunnban , 1871. évi ápril hs 30-án. Ferencz József, s. k. Morvát Boldizsár, s. k.­­ cs. és Apost. kir. Felsége f. évi május 7-től kelt legfelsőbb elhatározásával gróf Széchen Antal cs. kir. valóságos titkos tanácsosnak, a szt. István­­rend középkeresztjét legkegyelmesebben adomá­nyozni méltóztatott. Ő cs. és Apost. kir. Felsége f. évi május 7-től kelt legfelsőbb elhatározásával,, gróf Wolkenstein Antal cs. és kir. tiszteletbeli követségi tanácsos­nak a Lipót rend lovagkeresztjét, és nemes Plener Ernő cs. kir. követségi titkárnak a III. osztályú vaskoronarendet, mindkettőnek díjmentesen, leg­kegyelmesebben adományozni méltóztatott. A m. kir. pénzügyminister a maros-portási sótár­noki állomásra la Borda Kálmán, kolozsvári bá­ny­aigazgatósági számtisztet nevezte ki. Kekli Lajos adóhivatali segédtiszt vezetéknevé­nek „Tóth“-ra kért átváltoztatása­i. é 11,349. számú belügyministériumi rendelettel megenged­tetett. Walter István pénzügyőri fővigyázó vezeték­nevének „ Vezér“-re kért átváltoztatásai, é. 11,507. számú belügyministériumi rendelettel megenged­tetett. Rottenberger Adolf aranyműves segéd pesti la­kos vezetéknevének „Stern“-re kért átváltozta­tása folyó évi 11.499. számú belügyminiszeri ren­delettel megengedtetett. Kaufmann János ügyvédi irodavezető pesti la­kos vezetéknevének „Kalmár“-ra kért átváltoz­tatása folyó évi 11,484. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Reindly József postamester, fehérgyarmati la­kos saját, továbbá Gyula, Irma és Béla nevű gyermekei vezetéknevüknek „Rédai“-ra kért át­változtatása folyó évi 11,452. számú be­lgyminis­­tériumi rendelettel megengedtetett. A fa árának emelkedése miatt naponta költsé­gesebbé vált szokásos karós szőlőművelést egyes szőlőbirtokosok különböző vidékeken a három­szor négyszer olcsóbb drót­­­mivelési rendszerrel kezdik felcserélni. Ez utóbbi rendszer könnyebb terjedhetése czél­­jából alálírt ministérium intézkedést tett aziránt, hogy a szőlőmivelé s esetleg kertészkedő közön­ség minél könnyebben s olcsóbban szerezhesse meg ez ezen miveléshez megkívántató sodronyt. Ugyanis a távirdai vonalak javítása és átalakí­tásával meggyűlő sodrony - készlet felől akként rendelkezett, hogy az szőlőmivelési és kertészeti czélokra mérsékelt áron a közönség rendelkezé­sére bocsáttassék. Jelenleg mintegy 60 mázsányi sodrony-készlet van a pesti m. kir. távirda központi raktárában, mely csak innét lesz áruba bocsátva;­azonban in­tézkedés történt az iránt, hogy ha netalán növe­kednének az igények, az egyes távirdai igazga­tóságok székhelyein: Pesten, Temesvárott, Deb­­reczenben, Kolozsvárit, Nagy-Kanizsán és Zágráb­ban is gyű­jtessék sodrony, honnét a vidékbeli gazd.­egyesület által kiállított azon bizonyítvány­ra, miszerint a venni kívánó csak­is szőlőmivelési vagy kertészeti czélra használandja a vásárolt sod­ronyt, mázsánkint a 3 milliméter átmérőjű 5 ft 50 kért,a 4­­/2 milliméter átmérőjű 5 ftért lesz elárusítva minden év október havának végéig, mely határ­időn túl megmaradandó mennyiség a szokott mó­don közárverés utján fog eladatni. Mely intézke­désről a szőlőmivelő és kertészkedő közönség ezennel, ebbeli igényei érvényesithetése czéljából értesittetik. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministerium. Folyó évi május hó 15-én a hévízi fürdőhelyen, Zala megyében, a fürdői idény tartalmára postaál­lomás lép életbe, mely levél- és kocsi.postai szál­lítmányok továbbítására a keszthelyi posta­hiva­tallal naponkint kétszer közlekedő kocsi kül­­dönczjárat által fog összekötve lenni. NEMHIVATALOS RÉSZ ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCCXLIII-Ik ÜLÉSE 1871. május 15-én d. e. 9 órakor. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Ivácskovics György , Bujanovics Sándor és Jámbor Pál A kormány részéről jelen vannak: dr. Pauler Tivadar, Gorove István, Szlávy József és Tóth Vilmos ministerek. (Szétosztattak a következő nyomtatványok : az ál­landó p­énzügyi bizottság jelentése a horvátországi ál­­lamutakra és folyókra 1869 dik évben fordított költsé­gek megéritésére megkivántató póthitelről szóló törvény­­javaslat tárgyában. Az állandó pénzügyi bizottság jelen­tése „a határőrvidéki és fiumi kerületi tengeri kikö­tőkre pótlólag megajánlott összegek mikénti fedezésé­ről“ czimű törvényjavaslat tárgyában. Kivonat a fő­rendiház 1871-dik évi május hó 5., 6. és 8 án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.) A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Kérvények. Szathmármegye feliratot intéz a házhoz az iránt, hogy az ercsi uradalom a b. Eötvös József családja részére megvétessék ; — ugyancsak Szathmárme­gye a magánkórházak ügyében intéz a házhoz egy feliratot. Pilsen városa kérvényt nyújt be az iránt, hogy az ottani magyar betegekre tett kiadások megté­ríttessenek. Ezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasit­­tatnak. Buttyán László betegség miatt szabadságidőt kér. — Megadatik. Vukovits Sebő, Pap Zsigmond, Ürményi Miksa kisebbrendű kérvényeket nyújtanak be, melyek a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Interpellátiók: Éber Nándor : Következő interpellate intézi a honvédelmi ministerhez : Tekintve, hogy az eddig divatozó katonai el­szállásolási mód számos és folytonos panaszokra ad alkalmat; tekintve, hogy a csapatoknak kiegé­szítő kerületeikbe, vagy azok közelébe való elhe­lyezése egy ahhoz alkalmazott elszállásolási rend­szer kidolgozását és felállítását mélhatlanul szük­ségessé teszi; tekintve végre, hogy a rövid szol­gálati idő mellett majdnem lehetlenné válik a le­génység kiképzése és a szükséges fegyelem fenn­tartása, ha a csapatok nagyobb testületekben együtt nem tartatnak. Bátor vagyok azon kérdést intézni a 1. honvé­delmi ministerhez, szándékozik-e, egyetértőleg a közös hadügyministerrel, egy az országban állan­dóan elhelyezendő csapatok számához és minemű­­ségéhez mért kaszárnyázási tervet kidolgoztatni, és annak minél előbbi kivitelére a szükséges lépé­seket megtenni? Elnök : Közöltetni fog a minister úrral. Simonyi Ernő: A házszabályok 120 dik sza­kasza a tanácskozás rendjéről szólván, ezt mondja: „A tagok a jegyzőkönyv hitelesítése után nyújt­ják be a kérvényeket, jelentik be szóbeli rövid in­dokolással az új indítványokat, s teszik meg és nyújtják be, mindig írásba foglalva, az interpellá­­ciókat. A ház mindezek miként és mikor leendő felvételéről és tárgyalásuk módjáról azonnal vagy máskor határozhat.“ Nem szándékom most a házat felhívni arra, hogy határozatot hozzon azon ügyben, melyben felszólalok, hanem ismételve intézek interpella­te a belügyminiszer úrhoz ugyanazon ügyben, melyben tegnapelőtt múlt egy hete, hogy interpel­láltam őt. Vannak, t. ház, interpellációk, melyektől a mi­­niszernek nemcsak nem kellene tartana, sőt inkább keresnie kellene,hogy az arra adandós válasz és fölvilágosítás által nagyobb része azon bajnak orvosoltassék. Ilyen kétségkívül azon igen nagy fontosságú sociális kérdések egyike, mely egész Európában munka­kérdés alatt értetik. Mióta interpellációt intéztem a miniszer úrhoz, ismételve megzavartatott a főváros békéje és csendje. Azt hiszem, hogy igen sok tekintetben ezen zavaroknak elejét lehetne venni az­által, ha a kormány és törvényhozás tisztán kimondja, tisztán körvonalazza a jogi szempontot és azon határokat, melyek közt a munka­adóknak és mun­kásoknak szabad mozogni, a­melyeken túl a kor­mány­hatóságok beavatkozása kezdődik. Ha ezek itt tisztán elmondatnak, úgy hiszem, hogy igen sok polgártársaink, kik félrevezeth­ettek, és ferde nézettel bírnak, el fognak azon útról térni, és kö­vetni fogják azon utat, mely törvényes, és nem fognak azon ösvényre térni, melyen összeütközé­sek következnek be. Kérem, ne tessék ezt olyan kérdésnek tekinteni, melyben az ellenzék gáncsot akar vetni a kormányra, hanem olyannak, mely nyílt tárgyalás,nyílt felvilágosítás által mindazok­ra nézve, kiket érdekel,meghozza az orvoslást. En­nélfogva a következő interpellációt intézem a bel­­ügy­miniszer úrhoz (olvas):

Next