Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. február (6. évfolyam, 5-8. szám)

1872-02-02 / 5. számú melléklapú

59. §. A nagy-kikindai kerület az 1870. 42.­tez. 88. §-a által a törvényhatóságok sorába fölvétet­vén, a területén fekvő községek Torontálmegyé­­től, hova eddig választási tekintetben tartoztak, visszacsatoltatnak. Ennélfogva jövőre Torontálmegye nyolcz, a kikindai kerület Kikinda városával együtt két képviselőt küld, s az alakítandó két választóke­rület egyikének Nagy­kikinda, másikának Bassa­­hid lesz a főhelye. A községeket e két választókerületbe a tör­vényhatóság meghallgatása mellett a ministerium osztja be. 60. §. Egyebekre nézve az 1869-ki választó­kerületek és főhelyek a törvény további intézke­déséig érintetlen maradnak. 61. §. A választások előkészítése és vezetése mindegyik törvényhatóság területén a központi bizottságot illeti. Az egyes kerületekben e bizott­ság által kirendelt küldöttségek intézik a válasz­tást. Oly választókerület, mely több törvényhatóság területéből van összetéve, azon központi bizottság­­ alá tartozik, melynek területén a választási hely fekszik. 62. §. A központi bizottság a törvényhatóság közgyűlésén egy országgyűlés tartamára válasz­­tatik. Az új központi bizottság az országgyűlés fel­oszlását követő húsz nap alatt mindig megalakí­­tandó. E bizottság az elnökön felül legalább 12 és legfelebb annyi tagból áll, hogy minden választó­kerületre négy jusson és oly módon állítandó össze, hogy abban a törvényhatóság minden része lehetőleg képviselve legyen. A bizottság jelenlévő tagjai a közgyűlésben azonnal, a többiek pedig az e czélra kirendelt küldöttség előtt a következő esküt teszik le : „Én N. N. esküszöm, hogy­­mindabban, a­mi az országos képviselőválasztások vezetése körül tisztemhez tartozik, lelkiismeretesen és a törvény értelmében járok el.“ 63. §. A központi bizottság ülései nyilvánosak. Határozathozatalhoz az elnökön felül öt tag je­lenléte szükséges. Egyenlő számú szavazatok ese­tében azon vélemény válik határozattá, melyhez az elnök járult. A bizottság a belügyministerrel közvetlen érint­­­­kezik, üléseiről jegyzőkönyvet vezet, s azt egy példányban a belügyministerhez azonnal felter­jeszti. 64. §. A belügyminister hivatalból őrködik, hogy a központi bizottság a törvény határozatait megtartsa, s az e végett megkivántató utasításo­kat s rendeleteket közvetlen az illető központi bizottsághoz intézi és jogosítva van a bizottság törvényellenes határozatait megsemmisíteni. 65. §. A központi bizottság minden választó­kerületbe egy választási elnököt s annyi szava­­z­atszedő küldöttséget nevez, hogy rendszerint minden ezer bejegyzett választóra egy essék, és egy küldöttségre ötszáz bejegyzett választónál kevesebb ne jusson. A szavazatszedő küldöttség az elnökből és a jegyzőből áll. A küldöttségek helyettes elnökök alatt állanak, kiknek egymásután való következését a központi bizottmány szabja meg. A választási elnök bármily küldöttségben el­nökölhet. Az elnök és a küldöttség tagjai a bizottság előtt a 62. §-ban meghatározott esküt teszik le. 66. §. A választási küldöttségek megbízása, a 121. §. esetét kivéve, csak egy választási cselek­­vényre terjed ki. Ha a választás semmis, új kül­döttség neveztetik. A volt tagok újra választ­hatók. 67. §. Választási elnök és küldöttségi tag min­den választó lehet, kivéve a képviselőjelölteket azon kerületben, a­hol felléptek. 68. §. Minden községi hatóság köteles az azo­nosság czéljából annyi küldöttet rendelni a vá­lasztáshoz, a­hány szavazatszedő bizottság van. E küldöttek rendszerint a tanács tagjai közül választatnak. Kis és nagy községekből a jegyző, illetőleg a körjegyző köteles a választásnál megjelenni. 69. §. Szavazati helyiségekről azon község kö­teles gondoskodni, a­hol a választás történik. 70. §. Az átalános választások határnapjait a belügyminiszer, az időközi választásokét a köz­ponti bizottság határozza meg. Az átalános vá­lasztások határideje úgy szabandó meg, hogy az országszerte ugyanazon napokra essék, s a meg­határozó rendelet kibocsátásától a választás nap­jáig legalább huszonnyolc­, s ettől az országgyű­lés megnyitásáig legalább tíz napi időköz ma­radjon. Az időközi választások napja a képviselőház új választást rendelő határozatának vételét, ille­tőleg a meghiúsult választás napját követő húsz nap alatt tűzendő ki. 71. §. A választás két napig tart. Az eljárás mindenik napon reggeli 8 órakor nyittatik­ meg, és az első napon esteli nyolc­, a másodikon este hat órakor fejeztetik be. 72. §. A szavazás választói igazolványok elő­­mutatása mellett történik. 73. §. Az országgyűlést egybehívó királyi le­irat vételét követő nyolc­ nap alatt a törvényha­tóság közgyűlést tart s abban a leiratot, és ha az átalános választások napját meghatározó mi­nister rendelet már megérkezett, azt is kihirdeti, egyszersmind megválasztja a központi bizott­ságot. Ha az új központi bizottság már megalakult (62. §.), a fenn érintett rendeletek vele haladékta­lanul közöltetnek. 74. §. A központi bizottság a megválasztást követő hat nap alatt ülést tart, és abban megha­tározza , melyik választókerületbe hány válasz­tási küldöttség neveztessék ; tervet dolgoz ki a községek, illetőleg a választókerület egyes részei­nek szavazási sorrendjére és gondoskodik, hogy a választói igazolványok s a választók névjegy­zékéről hiteles példányok a kellő számban elké­­szíttessenek. 75. §. A szavazási sorrendben a választási hely legelői, a többi községek pedig úgy soroztatnak, hogy a választási helytől távolabb esők a köze­lebbieket megelőzzék. 76. §. A bizottság a választási határnapot meg­szabó rendelet vétele után hat nap alatt megvá­lasztja a szavazatszedő küldöttségeket, azokat rögtön felesketi vagy az eskü letételére alkalmas határidőt tűz ki, egyszersmind végleg megálla­pítja a kerület részeinek szavazási sorrendjét, a kerület főhelyét a szükséges szavazási helyisé­gek számáról értesíti , h­átalán véve a választá­sok viteléhez szükséges minden előintézkedést megtesz. Ez időponttól a választási határnapig minden nap ülést tart. Az eskü letétele után, minden választási elnök megkapja a kerületi választók névjegyzékének eredeti példányát, s azonfelül legalább annyi hi­telesített másolatot, hogy minden szavazatszedő küldöttségnek egy jusson. Ha a 75. §-ban érintett ülés előtt a választási határnap a bizottságnak már tudtul adatott, a 75. és a jelen §-ban meghatározott teendők egyfoly­tában végeztetnek. 77. §. A 76. §-ban meghatározott intézkedések után a központi bizottság minden választókerü­letben külön hirdetményt bocsát ki, abban meg­nevezi a választás megkezdésének napját, óráját és a választás helyét, a választási elnököt s a sza­vazatszedő küldöttségek tagjait s azok lakhelyét; értesíti a választókat, hogy a választási igazolvá­nyukat hol és mily napokon vehetik át,­­ egy­szersmind világosan fölemlíti, hogy igazolvány­­ nélkül senki sem szavazhat; végül felhívja a vá­lasztókat, hogy a képviselői ajánlásukat a válasz­tási elnöknél írásban nyújtsák be s megnevezi az időt és a helyet, a­hol a bejelentésnek tör­ténni kell. E hirdetmény kibocsátása nyolcz nappal előzi meg a választás napját, s a választókerület min­den községében a választás előtt legalább három nappal a helyi szokás szerint közzététetik. 78. §. E hirdetménynyel egyidejűleg a központi bizottság a kerületben fekvő minden községbe any­­nyi választói igazolványt küld, a­hány választó a névjegyzékben előfordul ; egyszersmind a köz­ségi hatóságokat a szükséges ellenőrző egyének számáról értesíti, s azok beküldésére felhívja. 79. §. A választói igazolványokat a községi ta­­­­nács által küldendő két tag osztja ki. A kiosztás a község­ (város) házánál vagy más hivatalos helyiségben nyilvánosan, a választás napját megelőző három napon át reggeli 4 órá­tól déli 12-ig és délután 2 órától 6-ig történik. Kis községekre nézve a kiosztást a körjegyző székhelyén az illető község elöljárója és a kör­jegyző együtt teljesítik. Csak azon választó kap igazolványt, ki érte személyesen jelentkezik , de ez senkitől meg nem tagadható, ki az állandó névjegyzékben elő­fordul. 80. §. A kiszolgáltatott igazolvány folyó­szá­mot kap és az átvevő neves a sorszám, mely alatt ez az állandó névjegyzékben előfordul, az igazol­ványra iratik s azt a kiosztó hivatalos személyek egyike aláírja. 81. §. A kiosztásról jegyzék vezetendő, melybe az igazolvány száma, az átvevő neve­s a sorszám, mely alatt a névjegyzékben előfordul, beiratik. E jegyzéket a kiosztó hivatalos személyek alá­írják, és annyi példányban állítják ki, a­hány szavazatszedő küldöttség van. A községi hatóság köteles a ki nem osztott igazolványokat s a kiosztási jegyzéket a válasz­tási elnöknek a választás megkezdése előtt átszol­­tatni. 82. §. A választási-, vagy az általa e czélra megbízott helyettes elnök két nappal a választás előtt a kerület főhelyén megjelen, és a község­­(város­) házánál 9-től déli tizenkét óráig folytono­san jelen lenni köteles. A képviselő-ajánlásokat ez idő alatt kell be­nyújtani. Az ajánlat írásba foglalva, a kerület tíz válasz­tója által aláírva adandó be. Az ajánlatra az elnök a benyújtás sorszámát s időpontját feljegyzi. A bejelentésről elismervény adatik. Déli 12 órakor az elnök a bejelentett képvise­lőjelölteket a szavazatszedő küldöttségek közt felosztja, egyúttal mindenik küldöttség számára kijelöli a szavazatszedő helyiségeket. Ezen intézkedéseket hirdetménybe foglalja s azt a község­ (város) házánál azonnal kifüggesz­ted. 83. §. Csak arra adható érvényes szavazat a választásnál, a­ki fem­ megszabott módon a vá­lasztási elnöknél­ bejelentetett. 84. §. A jelölteknek a küldöttségek közötti fel­osztása a választási elnököt illeti. A beosztás a vezetéknév kezdő­betűi szerint történik. Minden küldöttségre egy jelölt jut. 85. §. Ha a jelöltek száma a küldöttségekét fe­lülhaladja, minden küldöttséghez a fenn érintett sorban egy jelölt osztozik. A többiekre nézve a beosztás a választás tar­tama alatt történik (105. §.) 86. §. Ha viszont a küldöttségek száma múlja felül a jelöltekét, a sorban legelőt álló jelölthez tartozó választók az első és ezen küldöttség közt, községek szerint oszlatnak fel. 87. §. A választásnál a rend fentartására szük­séges fegyveres erő kieszközlése a központi bi­zottság elnökét illeti. Ily intézkedés csak a vá­lasztási elnök kivonatára történik. 88. §. A hatóságok kötelesek a választási elnök rendelkezése alá elegendő számú rendőrséget­­ adni s azt eljárásában egyébként is támogatni. 89. §: A választás tartalma alatt a rendre való főfelügyelet a választási elnököt illeti. A válasz­tási helyen levő rendőri közegekkel s a fegyve­res erővel ő rendelkezik. Hasonló jog illeti a helyettes elnököket a sza­vazási helyiségben és annak környékén. 90. §. Ha a választás folyama alatt oly mérvű­­ akadályok merülnek fel, hogy a szavazás kellő­­ módon nem folytatható, a választási elnök a sza- I vazást felfüggesztheti s annak folytatását más napra halaszthatja. Ez esetben a választás még két napig tart. A szavazási ívek berekesztése a 113. §-ban meg­­­­határozott módon történik. 91. §: Fegyvert, vagy zászlókat, avagy bármi­­■ nemű pártjelvényt sem menetközben, sem a vá­­l­­asztás színhelyén nem szabad hordani. Üt 35

Next