Budapesti Közlöny, 1874. április (8. évfolyam, 74-98. szám)

1874-04-22 / 91. szám

Budapest 1874. 91. szám, Szerda, április 22 KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt. Egész évre................................12 frt. Félévre.......................................................6 » Negyedévre..................................3 » A »Hivat. Értesitö« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. tízEKKKeztőbég : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. Előfizetési Árak : Hivatalos Hirdetések : A hivatalos B Értesitő”-be iktatandó hirdeté­sek dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések:­ Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Ő Felsége a király tegnap este 9 óra 20 percz­­kor Budapestről Bécsbe utazott. M­­­ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt M­agyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértés­sel a következő törvényczikket terjesztet­ték szentesítés végett Felségünk elé: 1874. évi VII. TÖRVÉNYCZIKK az erdélyi katonai kórházak után az 1873. és 1874. évi bértöbbletek fedezésére szükséges póthitelről. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőh­ázában 1874. évi april 20-án, a főrendekházában april 21-én.) 1­1. A Kolozsvárott, Fogarason, Marosvásár­­helytt, Beszterczén és Brassóban a beteg katonák gyógyíthatni a végett korábbi időtől fogva szer­ződésileg bérelt házakért a katonai térítési dijain felül fizetendő bértöbbletek pótlására a honvé­delmi miniszer javadalma számára kivételesen és pedig az 1873-ik évre 14,208 frt 60 kr. az 1874-ik évre 12,914 98 » összesen 27,123 » 64 » vagyis huszonhétezer százhuszonhárom frt 04 kr póthitelképen engedélyeztetik. 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a magyar ki­rályi pénzügyi és honvédelmi ministerek bízat­nak meg. Mi e törvényczikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. K­elt Bécsben, ezernyolczszáz­hetvenne­­gyedik évi april hó negyedikén.­­ Ferencz József s. k. (P.H.) Bittó István, s. k. Vallás és közoktatási magyar minisze­rem előterjesztésére a győri székes­kápta­lanban No­gall Károly Szt.-Adalbertről ne­vezett győrhegyi prépostnak az őrkano­­nokságra, Aszti Lajos székesegyházi főespe­resnek a Szt.-Adalbertről nevezett győr­­hegyi prépostságra, Szabó István sopronyi főesperesnek a székesegyházi főesperes­­ségre, Trichtl József mosonyi főesperesnek a sopronyi főesperességre, Farkas Imre locs­­mándi főesperesnek a mosonyi főesperes­ségre, Kokas József rábaközi főesperesnek a locsmándi főesperességre, Mester István komáromi főesperesnek a rábaközi főes­­perességre, dr. Bertha János pápai főespe­resnek a komáromi főesperességre, Ebenhach Ferencz mesterkanonoknak a pápai főes­perességre való fokozatos előléptetését jóvá­hagyván, az ezáltal megüresedett utolsó kanonokságra Jordán Tamás tiszteletbeli kanonokot és darázsfalvi plébánost, s az ugyanott betöltendő tiszteletbeli kanonok­ságra Lehner Mihály somfalvi plébánost ne­vezem ki. Kelt Bécsben, 1874. évi apr. hó­­2-án. F­erencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minister dr. Biermann Mihály, győri kir. jogakadémiai he­lyettes tanársegédet, a római jogból egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán, e minőség­ben megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minister Kiss István jogtudort, a politikai tudományokból egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán, e minőségben megerősítette. A kir. igazságügy minister Pavely János na­szódi törvényszéki írnokot ugyanazon törvény­székhez irodatisztté nevezte ki. A kir. igazságügyminister a szent-gotthárdi tör­­­­vényszékhez Kirdikasz Ignácz törvényszéki telek­könyvi írnokot II. osztályú segédtelekkönyvveze­­tővé, Horváth János telekkönyvi dijnokot pedig telekkönyvi írnokká nevezte ki. A kir. igazságügyminister Kapor Győző ba-­lassa-gyarmathi törvényszéki dijnokot ugyanazon törvényszékhez írnokká nevezte ki. A közmunka- és közlekedési m. kir. minister Olchváry Lajos és Schleicher Antal mérnököket kir. segédmérnökökké nevezte ki. A pécsi m. k. pénzügyigazgatóság Vésel Bélát­­ irodai segédtisztté nevezte ki. A magyar királyi belü­gyministernek 13.848. szám a. kiadott körrendelete. A főispánoknak az adóügyben hozzám beérke­zett időszaki jelentéseiből több ízben arról érte­sültem, mikép némely község adókimutatásaiban a hátralékok gyakran azért fordulnak elő teteme­sebb összegekkel, mivel ezen öszegek közt nem egy esetben oly követelések is foglaltatnak, me­­­­lyek idő folytán egy vagy más tekintetnél fogva behajthatatlanokká váltak, az előírásból azonban ki nem terültettek. Ilyen követeléseknek nyilvántartása egyrészt felesleges munkát okoz, másrészt pedig az adóügy­­ tisztába hozatalát is akadályozza, a­minek esz­közlése pedig úgy az államkincstár, mint az adó­zók érdekében kívánatosnak mutatkozik. Minthogy a községek, illetőleg községi elöljá­­­­rók a fennálló pénzügyi szabályok értelmében az adók kivetése, biztosítása és behajtása körül köz­reműködni, és az e tekintetben szükséges tájéko­zó adatokat az illető pénzügyi hatóságok rendel­kezése alá bocsátani tartoznak, minthogy továbbá az adónyilvántartás elhanyagolásából származó bajok gyökeres orvoslása csak akkor remélhető, ha a községek törvényben gyökeredző kötelezettsé­geikhez képest, az adóalap mindennemű változá­sait az illető pénzügyi hatóságoknak a maga ide­jén bejelentik, s ennélfogva felhivatik a törvény­­hatóság, hogy akként intézkedjék, miszerint az adókimutatásokban szükségeseknek mutatkozó ki­igazítások foganatosíthatása czéljából a törvény­­hatóság területén akár végelszegényedés, akár kivándorlás, akár pedig halálozás következtében behajthatlanná vált hátralékok,a behajthatlanságot tanúsító, hitelt érdemlő, és a pénzügy­miniszer által ismételten kiadott utasítások értelmében összeállí­tandó adatokkal együtt a múltra nézve záros ha­táridő alatt, a jövőre nézve pedig évnegyedenkint az illető adóhivataloknak, rendes kimutatás mel­lett, tudomására hozassanak. Budapesten, 1974. évi ápril­ió 13-án. G­r. Szapáry Gyula, s. k. A magy. kir. közmunka- és közlekedési minister­­nek 23698. szám alatt kelt körrendelete vala­mennyi vasuttársulathoz. A cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút főigaz­gatósága, mint a magyar vasúti igazgatók érte­kezletének ügyvezető igazgatósága, 1873. évi Sep­tember 6-án 10791 sz. a. a vasúti és hajózási m. k. főfelügyelőséghez intézett jelentésében előadó, hogy a múlt évi szeptember 2-án tartott értekezle­ten a hazai összes vasútigazgatóságok kijelentet­ték, miszerint a lelenczek és kísérőik szállítására kedvezményeket nyújtani készek, és ajánlják egyúttal, hogy e tekintetben a lajthántúli igazga­tóságok által már 1870. óta gyakorlatba vett azon eljárás állapíttassák meg, mely szerint lelenczek átvétele végett a lelenczházak székhelyeire utazók a teljes illetményeket fizessék s hivatalos meg­bízó levelü­k előmutatása mellett csak visszautaz­hassanak díjmentesen. Midőn a vasútigazgatóságoknak a lelenetek kedvezményes szállítása iránt tett nyilatkozatát elismeréssel tudomásul venném, megjegyzem egy­szersmind, hogy az e tekintetben követendő eljá­rásra ajánlott módozatot az alábbiakban bővebben kifejtett szempontokból részemről nem találom ki­elégítőnek. Magyarországban ugyanis a lelenczügy szerve­zése lényegesen különbözik az austriaitól, mert míg Austriában a lelencz-költségeket maga az állam viseli, nálunk e költségek a rokonok vagyonta­­lansága esetén az illetőségi községet terhelik, mél­tányos tehát, hogy legalább a lelenetek hazaszállí­­tási költségeinek megtakarítása által legyen a kü­lönben is nagyon terhelt községeken segítve. De miután már a vasúti szabadjegyekre vonat­kozólag múlt évben kelt országgyűlési határozat is ingyen szállításban kívánta részesíteni a lelen­­czeket s ennek folytán a vasúti szabadjegyek iránt 1873. évi november 6-án 17695. sz. a. kelt rendeletem is 2. b. alatt »az illetőségi helyükre szállítandó lelenczek, valamint kísérőik számára« szabadjegyet biztosit, s mert végre Magyarország­nak úgy erkölcsi, mint politikai szempontból is érdekében áll gyermekeit külföldről haza­sze­rezni , ennélfogva részemről csak az országgyűlés határozatának és a ministérium rendeletének, nem­különben az ország m­agasb érdekeinek kívánok érvényt szerezni akkor, midőn a társulatot felhí­vom, hogy oly­­ aránylag úgy is ritkábban elő-

Next