Budapesti Közlöny, 1875. június (9. évfolyam, 122-146. szám)

1875-06-10 / 130. szám

Budapest, 1875 130. szám. Csütörtök, június 10. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS L­A­P. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentet­­len levelek csak rendet­ levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre .............................20 frt. Félévre.................................10 . Negyedévre..............................5 . Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és SO kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Eg­y hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadó­hivatal : Budapesten, barátok­ tere 7. sz. a. földszint. Magánhirdetések: Egyhasábos pozitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hir­detésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF: ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1875. évi XXIX. TÖRVÉNYCZIKK a keresetadóról. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1875. évi május hó 18-án, a főrendek házában májor hó 19-én.) I. Fejezet. A keresetadó tárgyáról és osztályairól. 1. §. Keresetadó alá tartozik minden keresmény vagy jövedelem, mely kézi munkából, ipar- és kereskedelmi üzletből; szorosabb értelemben vett szellemi (értelmi) és bármi más haszonhajtó foglalkozásból és üzletből; végre a föld-, ház- és tőkekamat-adónál tekintetnek nem vett személyes keresetből származik. 2. §. A keresetadónak négy osztálya van. Az I. osztályba tartoznak : a) a mezőgazdasági és a gyárakban, kereske­delmi és iparüzletekben és vállalatokban cseléd minőségben alkalmazott egyének; b) a házi cselédek és napszámosok; c) gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban alkalmazott segédek és segéd­munkások, ha 40 fztrál több havi díjt nem húz­nak, vagy ha darabszámra dolgoznak ; d) a napdíjasok, évi vagy havi állandó fizetést nem húzó írnokok és átalában az írásbeli, számvi­teli vagy felügyelői teendőket valamely üzletben, vállalatban vagy intézetben állandó alkalmazta­tás nélkül végző vagy olyan egyének, kik foglal­kozásuknál fogva sem a felsoroltak közé, sem a többi osztályok valamelyikébe nem tartoznak; e) segéd nélkül dolgozó önálló kézmű­iparosok; f) kis és nagy községekben segédekkel dolgozó kézműiparosok; g) az állandó üzlethely nélkül működő házalók A II. osztályba tartoznak. ■ a föld- és házbirtokosok (egyesek, erkölcsi sze­mélyek és a házközösségek fejei), továbbá a haszon­bérlők kivételével azok, a­kik a kereseti adó III. osztálya alá tartoznak és 40 írtnál több adót fizet­nek, végre azok, a­kik tőkekamat- és járadék-adó­­val vannak megróva. A III. osztályba tartoznak: a) a haszonbérlők; b) a gyárosok és iparosok az I. osztályzat e) és f) pontjai alatt említettek kivételével; c) a bankárok, kereskedők (kalmárok, szatócsok) és gyógyszerészek á átalában mindazok, kik vala­mely haszonhajló üzletet folytatnak;] d) mindazok, kik évi vagy havi fizetéssel vagy tiszteletdíjja­l egybe nem kötött szellemi (értelmi) vagy művészi foglalkozást űznek, u. m. ügyvédek, mérnökök, orvosok, sebészek, szülészek, szülész­nők, írók, művészek, magántanárok, tanítók sat.; végre a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatói és azok igazgató­tanácsának tagjai a jelenléti jegyekért járó összegekre nézve. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, úgyszintén a bányaüzletek megadóz­tatásáról külön törvények rendelkeznek. A IV. osztályba tartoznak: Az állandó fizetést, nyug-, kegy- vagy tisztelet­­díjat hozó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tiszt­viselők, hivatalnokok, közegek, nyug- vagy kegy­­dijt hozó özvegyek; — állandó alkalmazásban lévő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s átalában 40 írtnál több havidijt hozó segédek, segédmunkások, állandó fizetést h­ozó lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, irók, mű­vészek ; — végre a hivatalszolgák. 3. §. Azon adóköteles, kinek különböző foglalkozás­ból eredő többféle keresete van, mindenik kereset után a megfelelő adókulcs szerint külön rovandó meg keresetadóval. 4­ §­A keresetadó a családfőre és azon családtagok­ra, kik a 16-ik életévüket már betöltötték, külön vettetik ki. Családfőnek tekintetik a férj, az özvegy, az el­vált hitves, a magánosan élő egyén, házközössé­­geknél a házközösség feje. Családtagokul tekintetnek a feleség, a családfő­vel egy háztartásban élő és külön önálló keresetet nem űző vérszerinti vagy fogadott gyermekek és ro­konok; végre házközösségeknél a családfővel közö­sen élő házközösségi tagok. Azon családtagok, kik valamely képezdének ta­nítványai, keresetadó alá nem esnek. A családtag kereseti adóját a családfő fizeti. 5. §. Keresetadó alá nem tartoznak: 1. az I-ső osztályban: a) a kik éltek 16-dik évét még be nem töltötték; b) a közös hadsereg és a magyar honvédség le­génysége a tényleges szolgálati kötelék tartamára, továbbá a parentális rokkantak, a­mennyiben nyugzsoldjukon kívül más keresetük nincsen; c) a pénzügyőrök, a szemlészeket is ide értve, a megyei és városi hajdúk, pandúrok és fogházak őrei rendes zsoldjuk, valamint nyug- és kegydija­ikra nézve,ha ezeken kívül más keresetük nincsen; d) a c) pont alatt felsoroltak özvegyei és gyer­mekei nyug- és kegydijaikra nézve; e) a bányamunkások és azok özvegyei nyug- és kegydíjaikra nézve; f) testi vagy lelki fogyatkozás miatt keresetkép­telenek ; g) közsegélyre vagy alamizsnára szorulók, kol­dusok ; h) az országban tartózkodó idegenek azon év­ben, melyben az országba költöztek, kivéve, ha a magyar honpolgárok hasonló körülmények közt azon államban, melynek az illetők polgárai, adófi­zetésre kötelezvék. 2. a II­-dik osztályban­­■ a) az országban tartózkodó török alattvalók, a fennálló államszerződések értelmében, azaz valódi török áruknak behozatalából és eladásából, továb­bá az osztrák magyar monarchiában készült gyárt­mányoknak Törökországba való kiviteléből, végre a Törökországból és oda való átviteli kereskedés­ből származó jövedelmükre nézve; b) az országban tartózkodó idegenek azon év­ben, melyben az országba költöztek, valamint kül­földi kereskedők, gyári, kereskedői és ipari utazók, kik személyesen vagy meghatalmazottjaik által a belföldi piaczokat koránkint meglátogatják; kivé­ve, ha a magyar honpolgárok hasonló körülmé­nyek közt azon államban, melynek az illetők pol­gárai, adófizetésre kötelezvék; c) a törvény által országosan alapított közm­ive­­lődési intézetek; d) közintézetekül, azaz nem pénzvállalatokul tekintendő jótékonysági intézetek, például kórhá­zak, árva- és szegényápoló intézetek, segély­ egyle­tek, tébolydák, lelenczházak, vakok és siketnémák intézetei, kisdedóvodák, az általuk ápolt vagy óvott egyénektől netalán beszedett díjakból és segély­pénzekből eredő jövedelme, akár hatóságok, akár egyáltalán a nyerészkedési czél kizárásával alakult egyletek által tartatnak fenn; e) kolduló vagy betegápolással foglalkozó szer­zetesek e minőségben húzott jövedelme; f) azok, kik házi szükségletükre szolgáló ipar­­czikkek készítésével foglalkoznak; g) iparűzőknél azon családtagok, kik az adó­köteles üzletnél segédmunkásképen vannak alkal­mazva, s kiknek munkájáért a családfő üzleti nye­reménye bevallásában térítést nem vont le a nyers jövedelemből. 3. a IV-ik osztályban: a) külhatalmaknak az országban székelő köve­tei és consulai, nemkülönben a követséghez vagy consulatushoz tartozó diplomatikai személyzet, az e minőségben húzott élvezményei után ; b) a közös hadsereg és a magyar honvédség tényleges szolgálatában lévő tisztek, tábori lelké­szek, hadbirák, hadbirósági gyakornokok és ta­­nonczok, tudori ranggal biró katonai orvosok és hadtesti számvevők kincstári illetménye; c) a Mária Terézia lovagrenddel és vitézségi ér­mekkel összekötött járandóságok és a nevezett rend vitézeinek és özvegyeinek járó nyug- és kegy­díjak ; d) kincstári díjak levonásával terhelt államtisz­ti fizetések, a szabályszerű 12 havi levonási időszak tartamára; e) szálláspénzek, napi díjak, köz- és magántiszt­viselők ,szálláspénzei, lótartási járandóságai, sóil­letményei, átalányai s általában minden oly járan­dóságai, melyek élvezete meghatározott hivatali kiadással van egybekötve, ide nem értve a műkö­dési pótlékot, kivételképen engedélyezett drágasági pótlékok, segély- és jutalomdíjak; f) azon nyug- és segélydíjak, melyeket testü­letek és egyletek által alakított alapokból ugyane testületek és egyletek tagjai vagy özvegyeik és ár­váik húznak; g) tényleges szolgálatban álló vagy nyugalma­zott állami és törvényhatósági tisztviselők hitvesei és gyermekei, a­mennyiben velük közös háztartás­ban élnek és külön keresetet nem űznek. 6. §: A keresetadó 70 százaléka állami adóul, 30 százaléka földtehermentesítési járulékul tekintetik

Next