Budapesti Közlöny, 1875. június (9. évfolyam, 122-146. szám)
1875-06-10 / 130. szám
Budapest, 1875 130. szám. Csütörtök, június 10. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendet levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre .............................20 frt. Félévre.................................10 . Negyedévre..............................5 . Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdetések díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és SO kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-dik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Budapesten, barátok tere 7. sz. a. földszint. Magánhirdetések: Egyhasábos pozitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF: ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1875. évi XXIX. TÖRVÉNYCZIKK a keresetadóról. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1875. évi május hó 18-án, a főrendek házában májor hó 19-én.) I. Fejezet. A keresetadó tárgyáról és osztályairól. 1. §. Keresetadó alá tartozik minden keresmény vagy jövedelem, mely kézi munkából, ipar- és kereskedelmi üzletből; szorosabb értelemben vett szellemi (értelmi) és bármi más haszonhajtó foglalkozásból és üzletből; végre a föld-, ház- és tőkekamat-adónál tekintetnek nem vett személyes keresetből származik. 2. §. A keresetadónak négy osztálya van. Az I. osztályba tartoznak : a) a mezőgazdasági és a gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban cseléd minőségben alkalmazott egyének; b) a házi cselédek és napszámosok; c) gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban alkalmazott segédek és segédmunkások, ha 40 fztrál több havi díjt nem húznak, vagy ha darabszámra dolgoznak ; d) a napdíjasok, évi vagy havi állandó fizetést nem húzó írnokok és átalában az írásbeli, számviteli vagy felügyelői teendőket valamely üzletben, vállalatban vagy intézetben állandó alkalmaztatás nélkül végző vagy olyan egyének, kik foglalkozásuknál fogva sem a felsoroltak közé, sem a többi osztályok valamelyikébe nem tartoznak; e) segéd nélkül dolgozó önálló kézműiparosok; f) kis és nagy községekben segédekkel dolgozó kézműiparosok; g) az állandó üzlethely nélkül működő házalók A II. osztályba tartoznak. ■ a föld- és házbirtokosok (egyesek, erkölcsi személyek és a házközösségek fejei), továbbá a haszonbérlők kivételével azok, akik a kereseti adó III. osztálya alá tartoznak és 40 írtnál több adót fizetnek, végre azok, akik tőkekamat- és járadék-adóval vannak megróva. A III. osztályba tartoznak: a) a haszonbérlők; b) a gyárosok és iparosok az I. osztályzat e) és f) pontjai alatt említettek kivételével; c) a bankárok, kereskedők (kalmárok, szatócsok) és gyógyszerészek á átalában mindazok, kik valamely haszonhajló üzletet folytatnak;] d) mindazok, kik évi vagy havi fizetéssel vagy tiszteletdíjjal egybe nem kötött szellemi (értelmi) vagy művészi foglalkozást űznek, u. m. ügyvédek, mérnökök, orvosok, sebészek, szülészek, szülésznők, írók, művészek, magántanárok, tanítók sat.; végre a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatói és azok igazgatótanácsának tagjai a jelenléti jegyekért járó összegekre nézve. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, úgyszintén a bányaüzletek megadóztatásáról külön törvények rendelkeznek. A IV. osztályba tartoznak: Az állandó fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdíjat hozó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- vagy kegydijt hozó özvegyek; — állandó alkalmazásban lévő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s átalában 40 írtnál több havidijt hozó segédek, segédmunkások, állandó fizetést hozó lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, irók, művészek ; — végre a hivatalszolgák. 3. §. Azon adóköteles, kinek különböző foglalkozásból eredő többféle keresete van, mindenik kereset után a megfelelő adókulcs szerint külön rovandó meg keresetadóval. 4 §A keresetadó a családfőre és azon családtagokra, kik a 16-ik életévüket már betöltötték, külön vettetik ki. Családfőnek tekintetik a férj, az özvegy, az elvált hitves, a magánosan élő egyén, házközösségeknél a házközösség feje. Családtagokul tekintetnek a feleség, a családfővel egy háztartásban élő és külön önálló keresetet nem űző vérszerinti vagy fogadott gyermekek és rokonok; végre házközösségeknél a családfővel közösen élő házközösségi tagok. Azon családtagok, kik valamely képezdének tanítványai, keresetadó alá nem esnek. A családtag kereseti adóját a családfő fizeti. 5. §. Keresetadó alá nem tartoznak: 1. az I-ső osztályban: a) a kik éltek 16-dik évét még be nem töltötték; b) a közös hadsereg és a magyar honvédség legénysége a tényleges szolgálati kötelék tartamára, továbbá a parentális rokkantak, amennyiben nyugzsoldjukon kívül más keresetük nincsen; c) a pénzügyőrök, a szemlészeket is ide értve, a megyei és városi hajdúk, pandúrok és fogházak őrei rendes zsoldjuk, valamint nyug- és kegydijaikra nézve,ha ezeken kívül más keresetük nincsen; d) a c) pont alatt felsoroltak özvegyei és gyermekei nyug- és kegydijaikra nézve; e) a bányamunkások és azok özvegyei nyug- és kegydíjaikra nézve; f) testi vagy lelki fogyatkozás miatt keresetképtelenek ; g) közsegélyre vagy alamizsnára szorulók, koldusok ; h) az országban tartózkodó idegenek azon évben, melyben az országba költöztek, kivéve, ha a magyar honpolgárok hasonló körülmények közt azon államban, melynek az illetők polgárai, adófizetésre kötelezvék. 2. a II-dik osztályban■ a) az országban tartózkodó török alattvalók, a fennálló államszerződések értelmében, azaz valódi török áruknak behozatalából és eladásából, továbbá az osztrák magyar monarchiában készült gyártmányoknak Törökországba való kiviteléből, végre a Törökországból és oda való átviteli kereskedésből származó jövedelmükre nézve; b) az országban tartózkodó idegenek azon évben, melyben az országba költöztek, valamint külföldi kereskedők, gyári, kereskedői és ipari utazók, kik személyesen vagy meghatalmazottjaik által a belföldi piaczokat koránkint meglátogatják; kivéve, ha a magyar honpolgárok hasonló körülmények közt azon államban, melynek az illetők polgárai, adófizetésre kötelezvék; c) a törvény által országosan alapított közmivelődési intézetek; d) közintézetekül, azaz nem pénzvállalatokul tekintendő jótékonysági intézetek, például kórházak, árva- és szegényápoló intézetek, segély egyletek, tébolydák, lelenczházak, vakok és siketnémák intézetei, kisdedóvodák, az általuk ápolt vagy óvott egyénektől netalán beszedett díjakból és segélypénzekből eredő jövedelme, akár hatóságok, akár egyáltalán a nyerészkedési czél kizárásával alakult egyletek által tartatnak fenn; e) kolduló vagy betegápolással foglalkozó szerzetesek e minőségben húzott jövedelme; f) azok, kik házi szükségletükre szolgáló iparczikkek készítésével foglalkoznak; g) iparűzőknél azon családtagok, kik az adóköteles üzletnél segédmunkásképen vannak alkalmazva, s kiknek munkájáért a családfő üzleti nyereménye bevallásában térítést nem vont le a nyers jövedelemből. 3. a IV-ik osztályban: a) külhatalmaknak az országban székelő követei és consulai, nemkülönben a követséghez vagy consulatushoz tartozó diplomatikai személyzet, az e minőségben húzott élvezményei után ; b) a közös hadsereg és a magyar honvédség tényleges szolgálatában lévő tisztek, tábori lelkészek, hadbirák, hadbirósági gyakornokok és tanonczok, tudori ranggal biró katonai orvosok és hadtesti számvevők kincstári illetménye; c) a Mária Terézia lovagrenddel és vitézségi érmekkel összekötött járandóságok és a nevezett rend vitézeinek és özvegyeinek járó nyug- és kegydíjak ; d) kincstári díjak levonásával terhelt államtiszti fizetések, a szabályszerű 12 havi levonási időszak tartamára; e) szálláspénzek, napi díjak, köz- és magántisztviselők ,szálláspénzei, lótartási járandóságai, sóilletményei, átalányai s általában minden oly járandóságai, melyek élvezete meghatározott hivatali kiadással van egybekötve, ide nem értve a működési pótlékot, kivételképen engedélyezett drágasági pótlékok, segély- és jutalomdíjak; f) azon nyug- és segélydíjak, melyeket testületek és egyletek által alakított alapokból ugyane testületek és egyletek tagjai vagy özvegyeik és árváik húznak; g) tényleges szolgálatban álló vagy nyugalmazott állami és törvényhatósági tisztviselők hitvesei és gyermekei, amennyiben velük közös háztartásban élnek és külön keresetet nem űznek. 6. §: A keresetadó 70 százaléka állami adóul, 30 százaléka földtehermentesítési járulékul tekintetik