Budapesti Közlöny, 1876. május (10. évfolyam, 100-124. szám)

1876-05-04 / 102. szám

Budapest, 1876. 102. szám. Csütörtök, május 4. Előfizetési Árak :Hivatalos Hirdetések : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben A hivatalos „Értesítő“-be iktatandó hirdetőházhoz hordva : sok dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen Egész évre........................ Félévre................................. 20 írt. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SZERKESZTŐSÉG : Budapesten, egyetem-utcza 1-fő szám II. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tereik száma. földszint. 100 beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 Negyedévre........................ 50 szóért 1 frttal több. Egy lap ára 30 kr. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. (Folytatás). 1 7. §• A községi szülésznőt a községi egészségügyi bizottmány kijelölése alapján a község választja, hivatala állandó. Fegyelmi tekintetben irányában ugyanazon törvények alkalmazandók, melyek a községi tisztviselőkre nézve érvényesek. A község által fizetendő szülésznő évi járandóságát, a törvényhatóság jóváhagyásával a község állapítja meg. 148. §. A községi szülésznőnek kötelességében áll, minden vagyontalan szülő nőnek díjtalanul, a vagyonosoknak pedig a községenként megszabott díj mellett segélyt nyújtani. 149. §. Oly községekben, melyek saját orvossal bírnak, közegészségügyi bizottság alakítandó. Más községekben a bizottság feladatát a községi elöljáróság teljesíti. A községi közegészségügyi bizottság tagjai: a község orvosa, állatorvosa, a gyógyszerész , továbbá a lelkészek, jegyzők és tanítók, azonkívül a községben lakó legalább 3 értelmes és szakkedvelő egyén, kiket a községi képviselő-testület választ. Elnökét a bizottság saját kebeléből választja. 150. §. A községi egészségügyi bizottság véleményező és indítványozó testület, mely rendszerint csak az illető községnek tanácsával, illetőleg elöljáróságá- val, és ennek útján az elsőfokú hatósággal érint- kezik. 151. §. Veszélyes járvány idejében helyi járvány-bizott- é sággá alakul és a szükséges évrendszabályok kivi-telénél közreműködik. Lapunk szerkesztőségi hivatala májusétől az egyetemutczai 1. számú ház II. emeletén van. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1876. évi XIV. TÖRVÉNYCZIKK a közegészségügy rendezéséről. (Szentesstést nyert 1876. évi április hó 3-án. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1876. évi április hó 8-án.) Ily járványok idejében ez alkalomra oly községekben is, melyek egészségügyi bizottsággal nem bírnak, járványbizottságok alakítandók. 152. §. A községi közegészségügyi bizottság hatásköréhez következők tartoznak: a) véleményt ad a községtanács illetőleg községi elöljáróság által hozzá intézett egészségügyi tárgyakban; b) előterjesztést tesz a helyi közegészséget, a köztisztaságot, a himlőoltást, halottkémlést, húsvizsgálatot, tápszerek és italok vizsgálatát illető rendszabályok foganatosítása, nemkülönben a vakok, tébolydás ápolásra nem minősített elmebetegek, hülyék, siketnémák, nyomorékok, lelenczek és dajkaságba adottak nyilvántartása, felügyelete és esetleg orvosoltatása körül észlelt hiányok iránt; c) véleményez a községi és községkórházi orvos- és szülésznői állomások betöltésénél. H. FEJEZET. Közegészségügyi szolgálat a törvényhatóságoknál. 153. §. A jelen törvény által a törvényhatóságokra ruházott teendőket, úgyszintén a belügyminiszer részéről a törvények alapján kiadott közegészségi szabályok és rendeleteknek foganatosítását a megyei, városi, kerületi, széki és vidéki törvényhatóságok eszközük. 154. §. A törvényhatóság és közegeinek hatásköre közegészségi ügyekben következőkép szabályoztatik: A szolgabirónak és az ezzel ugyanazon hatáskörrel biró közegeknek mint közegészségi ügyekben első- fokú hatóságnak teendői: (4. §.) a) megfigyeli mindazon mozzanatokat, melyek a közegészségügyre befolyással birnak s tapasztalatai folytán — a mennyiben lehetséges — saját hatáskörében intézkedik; ha pedig a teendők hatáskörén túl esnek, azok iránt a felsőbb hatósághoz jelentéseket, illetőleg javaslatokat tesz; b) felügyel az orvosrendőri szabályoknak hatósága területén való foganatosítására, utczák, utak,terek, közgyülhelyek és a kéjelgési ügy körül;felügyel továbbá arra, hogy az egészségi szabályok megtartassanak tanintézetek, gyárak, iparüzletek,lakások, ürülékek, csatornák és emésztőgödrök, semkülönben folyó-, álló- és ivóvizek, élelmi- és tápszerek, szeszes és más italok, a hússzemle,főző- is más edények, a nyilvános fürdőintézetek, valamint a vágóhidak és az állati hullák körül, az egészben tapasztalt hiányok elhárítása iránt intézkedik ; c) felügyel arra, hogy a szükséges segélyről be-,egülések és szüléseknél, úgy szintén hirtelen létveszélyeknél hatósága területén mindenütt gondoskodva legyen és az e részben megkivántató oktatás megadassék; d) nyilvántartja a hatósága területén létező jeleneteket, siket-némákat, elmekórosokat, bárgyakat, dajkaságba adottakat, és azok tartása és ápolására, valamint a vagyontalan betegek gyógyítására felügyel, illetőleg a helyi viszonyokhoz képest (eljár; e) eljár a hatósága területén létező gyógyszertárak vizsgálata körül, (156. 162. §§.); f) a köztekinteteknél fogva megkívántató orvosrendőri bonczolatok teljesítését elrendeli, (111-ik §•c); g) hullaszállítási engedélyt ad a község, illetőleg város egyik temetőjéből a másikba (157-ik §. g ), járás egyik községéből a másikba, és a törvény atóság területén lévő más járásba szállítani szándékolt hullákra nézve; h) mesterséges ásványvizek gyártásának engedélyezésére nézve véleményt ad; i) sebészi műhelyek felállítását engedélyezi; k) rendelkezik járása területén azon ügyekben, melyekre nézve az intézkedési jog jelen törvény első része által általánosságban a hatóságra ruháztatott, amennyiben jelen törvény második részében erre más közeg nem jelöltetett ki; l) eljár mindazon ügyekben, amelyek valamely törvény vagy szabályrendelet által reá bizatnak; m) tartozik a községekben személyesen megjelenni, a helyi körülményekről és szükségletekről személyesen ismeretet szerezni, ennek alapján intézkedni s a foganatosítást személyes meggyőződés útján ellenőrizni. Intézkedései a törvényhatóság első tisztviselőjéhez felebbezhetők. 155. §. A szolgabirónak, mint elsőfokú hatóságnak szakközege a járási orvos, kinek véleménye rendszerint előzetesen meghallgatandó. Választása a tiszti főorvoséhoz hasonló módon (161. §.) történik, fegyelmi tekintetben irányában ugyanazon törvények alkalmazandók, melyek más törvényhatósági tisztviselőkre nézve érvényesek. A járási orvos tartozik járása területén lakni. A járási orvos teendőit a fővárosban a kerületi orvosok, törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi orvosok, rendezett tanácsú városokban pedig a községi orvosok teljesítik. A fővárosi kerületi orvosok, valamint a törvényhatósági joggal felruházott városok tiszti orvosai egyúttal a községi orvos teendőit is végzik. (Folytatjuk.) Ő császári és Apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben méltóztatott továbbá kinevezni: alezredesekké, a következő őrnagyokat: Konya Gyulát, a 45. sz. fhg. Zsigmond gy. e.jen. — az 56. sz. Baumgarten gy. e.-hez.