Budapesti Közlöny, 1877. május (11. évfolyam, 99-123. szám)

1877-05-04 / 102. szám

Budapest, 1877. 102. szám. Péntek, május 4 HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapesten, egyetem-utcza 1-fő szám II. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, Ferencziek­ tere 7-ik sz. a. földszint. Előfizetési Árak : Naponkélftl postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva . Egész évre............................20 írt. Félévre....................... 10 » Negyedévre..............................5 » Egy lap &ra SO kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos ,Értesitdő-be iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 írt. és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 írt, 200—300-ig 3 írt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Thaler Győző ké­ményseprő­ és az illavai tűzoltó egylet gya­korló mesterének, a múlt évi october 22-én Pruszka mezővárosában dühöngött tűzvész alkalmával életveszély közt tett jeles szol­gálatai elismeréséül a koronás ezüst érdem­­keresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1877. évi április hó 27-én. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. O császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi április hó 22-én kelt legf. határozványával, Mayer Károly a bukaresti cs. kir. főconsulságnál alkal­mazott iroda­titkárnak a koronás arany érdem­keresztet, Feldm­an Péter ugyanottani irodatiszt­nek pedig az arany érdemkeresztet legkegyelme­sebben adományozni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legke­gyelmesebben méltóztatott továbbá (1877. évi május hó 1-ével) kinevezni: 2. a gyalogságban e­l-ső osztályú századosokká, a következő 2-ed oszt. századosokat: Stojanow Jánost, számi, az 5. sz. gy. e.-ben, s beosztva a lovar-tanitói intézethez, — ezen beosz­tásában való meghagyás mellett; Abramovics Miklóst, a 62. sz. gy. e.-ben; Sabljak Miklóst, a 79. sz. gy. e.-ben; és ’ Serdics Andrást, a 6. sz. gy. e.-ben, — mindhár­mat illető ezredéhez; Schtceyda Jánost, számi a 9. sz. gy. e.-ben, s beosztva a hadi-iskolához, — ezen beosztásban való meghagyással; Kohmann Adolfot, a 9. sz. gy. e.-ben, — ugyan­ezen ezredhez; Domide Leót, számi az 50. sz. gy. e.-ben, s be­osztva a kát. földrajzi intézethez, — ezen beosz­­tásbani meghagyással; Frodl Gyulát, a 35. sz. gy. e.-ben; Schindler Ottót, a 75. sz. gy. e.-ben; Peters Fülöpöt, a 73. sz. gy. e.-ben; Renzhausen Oszkárt, az 58. sz. gy. e.-ben; Düringer Ferenczet, a 29. sz. gy. e.-ben; Rois Miroszlávot, az 51. sz. gy. e.-ben; és Saska Márkot, a 63. sz. gy. e.-ben,­­ mind a hetet illető ezredéhez; Konya Sándort, számi a 24. sz. gy. e.-ben, s be­osztva a vezérkarhoz,­­ ezen beosztásában való meghagyással; Poljak Józsefet, a 11. sz. gy. e.-ben; Jovanovics Pétert, a 79. sz. gy. e.-ben; és Petraschko Jánost, a 64. sz. gy. e.-ben, mindhár­mat illető ezredéhez; Perkovics Józsefet, a 79. sz. gy. e.-ben, s beoszt­va a telekkönyvelésnél, — ezen beosztásbani meg­­meghagyással; Kustreba Józsefet, a 60. sz. gy. e.-ben; és Ruscha Pétert, a 63. sz. gy. e.-ben, — mind­kettőt illető ezredéhez; Wagner Hugót, számf. a 65. sz. gy. e.-ben, s beosztva a vezérkarhoz, — ezen beosztásban való meghagyással; Jakober Miklóst, a 78. sz. gy. e.-ben ; Koicsics Mátyást, a 61. sz. gy. e.-ben; Krajacsics Lázárt, a 80. sz. gy. e.-ben; Arnold Antalt, a 16. sz. gy. e.-ben; és Hauser Károlyt, a 80. sz. gy. e.-ben, — mind­az ötöt illető ezredéhez; Bábolnay Lajost, számf. a 68. sz. gy. e.-ben, s beosztva a vezérkarhoz, — ezen beosztásbani meghagyással. Cveticsanin Manót, az 53. sz. gy. e.-ben; és Neiser Józsefet, a 8. sz. gy. e.-ben, — mind­kettőt illető ezredéhez; Prochaska Gábort, számi a 64. sz. gy. e.-ben, s beosztva a közös hadügyministeriumhoz, — ezen beosztásában való meghagyás mellett; Sumonja Ignáczot, a 79. sz. gy. e.-ben, — ugyanezen e.-hez. (Folytatjuk.) A magyar királyi igazságügyminister Kovásznay Gábor nagyváradi kir. törvényszéki írnokot ugyanoda segédtelekkönyvvezetővé és Klein Henrik aradi lakost a pécskai kir. járás­bíróság mellé bírósági végrehajtóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Rankovics István sajószentpéteri kir. járásbirósági végrehajtót a tö­rökbecsei járásbírósághoz helyezte át. A m. kir. pénzügyminister Steindl József kassai katasteri igazgatósági számtisztet, az adó- és jöve­déki számvevőséghez helyezte át, és a kassai katas­teri igazgatósághoz számtisztté Göllner Lajos ot­tani kerületi becslő biztost nevezte ki. Ghikán Miklós VI. oszt. adótiszt a besztercze­­bányai m. kir. pénzügyigazgatóság által a nagy­­rőczei adóhivatalhoz III. oszt. ellenőrré nevezte­tett ki. Székely Farkas 38-ik zászlóaljbeli szabadságolt állományú honvéd hadnagy, a m. kir. honvédség­ben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként lekö­szönvén, lemondása elfogadtatott. A m. kir. pénzügyminister at. évi 11669. számú körrendelet kapcsán a következő *utasitás*-t bo­csátotta ki, a földadó szabályozásáról szóló 1875. évi VII. t. sz. azon rendeleteinek végrehajtásához, melyek a minőségi osztályok és tiszta jövedelmi fo­kozatok felállítására vonatkoznak.*) (Folytatás.) d) Az 1871. XXXIX. és XL. illetőleg az 1840. X. t.-cz. oltalma alá helyezett védtöltések és csatornák. Ide tartoznak: 1. Mindazon védgátak (töltések) gátrészek, vagy egész gátrendszerek, úgy szintén a gátakhoz tar­tozó vizlecsapoló árkok, zsilipek, a gátakat a hab­ütés ellen oltalmazó faültetvények és a padkák, melyek törvényszerűen alakult ármentesítési, vagy vízszabályozási társulat, egyes közbirtokosság, köz­ség vagy egyes birtokos által az illetékes hatóság által helybenhagyott terv szerint készültek el és befejeztettek; ez esetben a víz oldalán a gát és anyaggödör közti téren és magában az anyaggö­­dörben levő faültetvények egészen, ott pedig, hol anyaggödrök nem léteznek csak öt öl (9,5 méter) szélességben adómentesek, az ezen túl terjedő, va­lamint az ármentesítési téren levő faültetvények az erdőmivelési ágba felveendők. 2. A vízmértan elvei alapján készült, a szüksé­ges lejtéssel ellátott és a lefolyást mindig biztosító csatorna­rendszerek, egyes csatornák és árkok, me­lyek által oly területek tétettek állandóan és gaz­daságilag használhatókká, melyek különben gaz­daságilag állandóan nem volnának használhatók. Nem adómentesek a határárkok, a dülőutakat, egyes táblákat vagy akármely birtokrészeket bár­mi czélból szegélyző, valamint az úgynevezett emész­tőárkok sem, melyek csak bizonyos területek vizét veszik magukba, de melyekből a víznek biztos és rendes lefolyása nincs. e) Temetkezési helyek, ha t. i. nem hagyattak el akár végleg, akár csak bizonyos vagy bizonytalan időre, hanem tényleg temetkezésre használtatnak. f) Országos vagy közhatósági kezelés alatt álló kertek, melyek tudományos, közhasznú vagy jóté­kony intézetek czéljára közvetlenül szolgálnak. Ide értendők magántulajdont nem képező oly kertek, melyek nyilvános tanintézetek, jelesen egye­temek, collegiumok, gymnasiumok, tanítóképezdék, gazdasági vagy erdészeti tanintézetek mellett tar­tatnak fenn, (pl. füvészeti (botanikus) s tanítási czélokra szolgáló egyéb kertek), vagy oly intézetek kertjei, melyekben nyomorékok, vakok, siketnémák, tébolyodottak, gyámoltalanok, árvák, lelenczek és betegek ápoltatnak. *) Lásd a »Budapesti Közlöny c­­. évi 96. és 101. számait. Lapunk mai számához négy év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next