Budapesti Közlöny, 1891. április (25. évfolyam, 73-98. szám)
1891-04-01 / 73. szám
Budapest, 1891. 73. szám. Szerda, április 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda. : IV. kerület, Lipót-utcza 19. szám. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai nétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ...... 20 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. IV magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg annak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beigtatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdíj minden beiktatás után külön 30 kr. Hivatalos hirdetések: HIVATALOS RÉSZ. Kedden, f. évi márczius hó 31-én d. e. 11 órakor, ment végbe Salzburgban Ferdinánd főherczeg toscanai nagyherczeg és Alice főherczegnő toscanai nagyherczegné ő cs. és kir. fenségük f. hó 26-ikán született leányának keresztelése. A szertartást Haller Ev. János salzburgi herczegérsek végezte, s az újszülött főherczegnő a keresztségben Agnes Mária Terézia nevet nyert. A keresztanya Mária Terézia bajor királyi herczegné brit. osztrák-estei főherczegnő ő fensége, Lajos bajor királyi herczeg ő fenségének hitvese volt. A szertartásnál jelen volt az egész nagyhercegi család, az illető kíséretekkel együtt. A m. kir. pénzügyminister: Stoisics Dusán temesvári III. oszt. adótisztet, a vingai kir. adóhivatalhoz III. oszt. ellenőrré nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Tóth Árpád fogalmazó-gyakornokot, ideiglenes minőségű II. oszt. pénzügyigazgatósági irodatisztté nevezte ki. A sepsiszentgyörgyi m. kir. pénzügyigazgatóság által: Farkas Imre, a fogarasi adóhivatalnál alkalmazásban álló díjtalan gyakornok, ugyanezen minőségben a kézdivásárhelyi adóhivatalhoz kineveztetett. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság által: Marosi Imre makói díjtalan adóhivatali gyakornok, a hódmezővásárhelyi kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű VI. oszt. adótisztté neveztetett ki. Hauser Mária szombathelyi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Heltai]-ra kért átváltoztatása, I. évi 21.361. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kotrosics Miklós horvát-lői illetőségű mezőhegyesi lakos, valamint Mária és Mihály nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének «Kardos]-ra kért átváltoztatása, évi 21.363. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Blau Lajos kaposvári illetőségű üllői lakos vezetéknevének «Berényi»-re kért átváltoztatása, f. évi 21.517. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. belügyminister, f. évi 20.965. szám alatt kibocsátott rendeletével megengedte, miszerint Bendorf és Föföld szebenvármegyei kisközségek nagyközségekké alakuljanak át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, évi 11.982. szám alatt, a következő rendeletet intézte a tanker. kir. főigazgatóságokhoz: — a könyvviteltannak, mint rendkívüli tantárgynak, a reáliskolákban való tanítása iránt Minthogy a reáliskolai tanulók egy jelentékeny része az egész tanfolyam bevégzése előtt gyakorlati, különösen ipari és kereskedői pályára lép, a reáliskolákban, mégpedig azok negyedik osztályában a könyvviteltannak, mint rendkívüli tantárgynak tanítása czélszerűnek mutatkozik. A rendelkezésem és vezetésem alatt álló reáliskolákban e rendkívüli tárgy a jövő 1891/92-ik tanévtől kezdve, a negyedik osztályban, heti 2 órában lesz tanítható. Részt vehetnek e tárgy tanulásában elsősorban a negyedik osztály önként jelentkező tanulói, de azon felül a felső osztályok azon tanulói is, kiknek nem szándékuk a reáliskolát elvégezni, hanem ezt megelőzőleg kívánnak valamely gyakorlati életpályára lépni. Tandíjul évenként legföljebb 6 frt szedhető a tanulóktól. A könyvviteltan tanításával vagy az intézetnek erre alkalmas mennyiségtan tanára, vagy más, az intézet kebelén kívül álló, de mindenesetre társadalmi műveltségénél fogva a tanári testületbe beleülő, kiválóbb szakférfiú bízható meg, kinek alkalmazására azonban előleges engedélyem mindenkor kikérendő. A könyviteltannak a reáliskolákban leendő tanítására külön tankönyv készítéséről gondoskodtam. E tankönyv most hagyta el a sajtót. Teljes czime: »Könyvviteltan reáliskolák számára. Egyszerű könyvvitel, alkalmazva kereskedelmi és ipari üzletekre. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium megbízásából és utasítása szerint irta Novák Sándor, a budapesti kereskedelmi akadémiában a könyvvitel és kereskedelmi számtan rendes tanára. Budapest, kiadja Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1891. évben. Ara 1 frt.« Erről a főigazgatóságot, a könyvviteltan tanításához szükséges tantervi vázlat néhány példányának csatolása mellett, további eljárás végett értesítem. Kelt Budapesten, 1891. évi márczius hó 11-én. Gr. Csáky, H. k. Melléklet a 11.982. sz. rendelethez. Tanterv a könyvviteltannak, mint rendkívüli tantárgynak, a reáliskolákban való tanításához. Hetenkint 2 óra. A könyvvitel elemei: Gazdasági alapfogalmak, leltár, pénztárkönyv, a számla fogalma, időrend szerinti feljegyzés. Egyszerű könyvvitel (mennyiségi elszámolás): Leltár és mérleg, napi könyvelés az előjegyzékben (naplóban) és pénztárkönyvben, elszámolás a főkönyvben (követelések és adósságok nyilvántartása) és a scontrokban, segédkönyvek. Detailüzletek és kisebbszerű műhelyek könyvelése: Bolti jegyzék (napló), megrendelési könyv, munkabérkönyv és a bérlajstrom, kiszámítási könyv és az anyagfeljegyzési könyvek (anyagnapló és anyagfőkönyv). Végül kidolgozandó valamely iparüzlet egyhavi üzletterve. Megjegyzés: A szükséghez képest más könyvviteli minták is megismertethetők, azonban mindig szem előtt tartandó, hogy e tanításnak nem lehet czélja a gyakorlatban található minden könyvet felölelni, hanem csak az egyszerű könyvvitel alapelveinek megismertetése és a rendes munkához és íráshoz való szoktatás. A kereskedelemügyi m.kir. minister, Czegléd város részére, az ottani vasúthoz vezető utczák kikövezésére és fentartására szükséges költségek fedezhetése czéljából, ezen vasút mindkét ottani állomásán fel- és lerakandó szállítmányok után 1895. évi június hó 30-ik napjáig bezárólag engedélyezett vámszedési jogra vonatkozólag, I. évi 17.919. szám alatt a következő engedélyokiratot adta ki. A »közutakról és vámokról« szóló 1890. évi I. törvényczikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Czegléd város részére az ezen engedélyokirathoz fűzött és annak kiegészítő részét képező helyszinrajzban kitüntetett Pesti-körút 1-c-vel jelölt szakaszának, továbbá a szaggatott veres vonallal jelölt Kátai-körút 1079 m. hosszú részének kikövezésére és fentartására, végül a már kikövezett, a helyszínrajzban teljes veres vonalakkal kitüntetett Vasút-utczának, Szolnoki-körútnak, Nagykőrösi körútnak és a Pesti-körút azon részének, mely a Vasút-utczától az a pontig terjed, fentartására szükséges költségek fedezhetése czéljából ezen vasút mindkét ottani állomásán fel- és lerakodó szállítmányok után a vámszedési jogot engedélyezem, és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő föltételekhez kötöm. I. Feljogosítom Czegléd város közönségét arra, hogy az 1890. évi I. törvényczikk 93. §-a értelmében 1895. évi junius hó 30-ik napjáig bezárólag a fent emlitett vámtárgyon vámszedési jogot gyakorolhasson, s ott a következő vámdíjakat szedhesse, úgymint: 1. minden darab aprómarha (juh, sovány sertés, borjú) után 1 krt; 2. minden métermázsa gabona után 100 klgkint számítva 1 krt; 3. kőszén, faszén, tüzelő- és épületfa után 100 klgkint 1 krt; 4. minden darab marha, ló, bízott sertés után 3 krt; 5. korpa, ocsu, lábliszt után 100 klgkint 1 krt; 6. minden más küldemény után 100 klgkint 2 krt. Lapunk mai számához negyed ív melléklet, s egy és fél ív « Hivatalos Értesítő» van csatolva.