Budapesti Közlöny, 1921. augusztus (55. évfolyam, 170-193. szám)
1921-08-02 / 170. szám
b 1921 augusztus 2. Budapesti Közlöny Utasítás Az állami italmérési jövedékről szóló 1921. évi cím. törvénycikk .végrehajtása iránt, & x 101.010. szám, ^ ELSŐ FEJEZET, Általános rendelkezések.• jA V '■ t L%. L Bornak, bormustnak, gyümölcsbornak^ Sörnek és égetett szeszes italoknak kimérése, kismértékben való elárusítása, valamint égetett szeszes italoknak nagyban való eladása fölött kizárólag az állam rendelkezik. A fent körvonalazott kizárólagos rendelkezési jog folytán az említett szeszes italokat csak az mérheti ki, kismértékben csak az áru-yithatja el, továbbá égetett szeszes italok nagyban való eladásával — a jelen utasítás 15. §-ában megállapított kivétellel —, csak az f foglalkozhatik, aki erre a pénzügyi hatóságtól engedélyt nyer. A szeszes italok eladásának közvetítése, továbbá bornak, bormustnak, gyümölcsbornakés sörnek nagyban való eladása pénzügyi hatósági engedélyhez kötve ugyan nincsen, mindazonáltal az ilyen üzletekkel iparszerűleg csak az foglalkozhatni, aki erre iparigazolványt nyert, cégét az illetékes kir. törvényszéknél előzetesen bejegyeztette, s ezeket, valamint lakóhelyét, illetve telephelyét (az utca és házszám megjelölésével) az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál — még üzletének megkezdése előtt — írásban bejelentette. Az állami italmérési jövedék szempontjából meg kell különböztetni az égetett szeszes utalókat — amelyek alatt szeszes italok előállítására alkalmas égetett szeszes folyadékok is értendők, — a többi szeszes italoktól. Mikor általánosságban »szeszes italokról« van szó, értendő ez alatt az alkoholtartalmú folyadékok minden neme, u. m.: bor, bormust, gyümölcsbor, sör, szesz, közönséges és különleges klinka, likőr, rum, cognac, arrak, stb. »Égetette szeszes italok alatt azonban csak oly alkoholtartalmú folyadékok értendője, melyeknél a bennök foglalt alkohol kizárólag lepárlás útján nyeretett. Ide tartoznak a tulajdonképeni szesz (spiritusz), az alkoholtartalmú esszenciák és az úgynevezett pálinkafélék, úgymint: a közönséges pálinka (szeszből hideg után előállított pálinka) s a különleges pálinkák (törkölypálinka, seprőpálinka, szilvórium s általában mindennemű gyümölcspálinka, továbbá cognac, rum, arrak és likőrök). II. Az állami italmérési jövedék szempontjából különbség teendő a szeszes italoknakkicsiben és nagyban való forgalma között. Kicsiben való eladás (kiszolgáltatás) alatt: 1. bornak, bormustnak és gyümölcsbornak io, bortermelőknél 25 , 2. sörnek 25 . , 3. szesznek és abból készült közönséges pálinkának 100 . és 4. egyéb égetett szeszes italoknak 25 titelen aluli mennyiségekben való elárusítását ,(kimérését) kell érteni. A kicsiben való eladás (kiszolgáltatás) nemei : a) a korlátlan kimérés; b) a korlátolt kimérés; g) a kismértékben való elárusítás. 1H. Korlátlan kimérés alatt a szeszes italoknak ülő vagy álló vendégek részére, az üzleti helyiségben, vagy azon kívül való fogyasztásra, akár nyílt, akár zárt edényekben kicsiben való iparszerű kiszolgáltatását kell siííteni. . TV. A korlátolt kimérés nemei : a) a poharazás, vagyis a szesz és abból készült közönséges pálinka, továbbá a sör kizárásával,, egyéb szeszes italoknak az üzleti helyiségben,, való fogyasztásra legfeljebb egy deciliterig,, poharakban való kiszolgáltatása ; b) az utcára való kimérés, vagyis a szesz és abból készült közönséges pálinka, továbbá a sör kizárásával, egyéb szeszes italoknak az üzleten kívül történő fogyasztásra nyílt edényekben kicsiben való kiszolgáltatása ; c) palackbor- és palacksörkimérés, vagyis a bornak és sörnek az üzleti helyiségben való fogyasztásra zárt palackokban történő kiszolgáltatása ; és d) a kizárólagos pálinkamérés, vagyis égesített szeszes italoknak álló vendégek részére.. az üzleti helyiségben való fogyasztásra legfeljebb egy deciliteres poharakban való kiszolgáltatása és utcára nyílt edényekben kicsiben való kimérése. Az a) és d) pontokban említett poharazásra kizárólag poharak használhatók, egyéb üveg, vagy más hasonló, edények azonban egyáltalán nem. .V. Kismértékben való elárusítás alatt a szeszes italoknak kizárólag csakis zárt edényekben az üzleti helyiségen kívül történő fogyasztásra kicsiben való iparszerű eladása értendő. A zárt edényben kismértékben elárusítható szesznek legalább 75 alkoholfoktartalommal kell bírnia. Szeszt, vagy abból készült közönséges pálinkát fél liternél csekélyebb mennyiségben nem szabad sem kismértékben (zárt edényben) elárusítani, sem az üzleti helyiségben palackozva tartani, ellenben egyéb szeszes italok ennél kisebb mennyiségben is elárusíthatók. A szeszes italok kismértékben — erre a célra alkalmas — bármilyen edényekben elárusíthatók, de ezeknek az edényeknek akként kell lezárva lenniük, hogy szabad kézzel — segédeszköz nélkül — még az edény felfordítása útján se legyenek felbonthatók. A sört tartalmazó edény kivételesen porcél-, lándugóval is ellátható, de ebben az esetben ólomszalaggal, vagy cégnyomásos papírszalaggal akként kell lezárva lennie, hogy az edény a szalag elszakítása nélkül felnyitható ne legyen. A szeszes italt tartalmazó zárt edénynek, — a saját termésű borok kismértékben való elárusításának eseteit kivéve, — címlappal kell ellátva lennie, amelynek az ital megnevezésén kívül a termelő (gyáros), vagy a töltést eszközlő cég nevét és telephelyét is fel kell tüntetnie. A belföldi termelvényt (gyártmányt) tartalmazó edényen a címlapot magyar szöveggel okvetlenül el kell látni, emellett azonban más nyelvű szöveg is alkalmazható. A sört tartalmazó edényen a címlap alkalmazása mellőzhető, ha a sörgyáros vagy a palackozó cég neve azon más módon (beöntés, beedzés, beégetés stb. útján) fel van tüntetve. VI. A kismértékben való darusításra vagy korlátolt kimérésre jogosult engedélyes egyszerre egy és ugyanazon egyén vagy cég részére, a kicsiben való eladásra nézve megállapított mértéket meghaladó mennyiségű szeszes italt el nem árusíthat, illetve ki nem mérhet. VII. Szeszes italok nagyban való eladása alatt: 1. bornak, bormustnak és gyümölcsbornak legalább 50, bortermelőknél legalább 25 ; 2. sörnek legalább 25 ; 3. szesznek és abból készült közönséges pálinkánál?, legalább 100 ; 4. egyéb égetett szeszes italoknak, legalább 25 liter mennyiségben egy és ugyanazon egyén vagy cég részére, egyszerre való eladása (szállítása) értendő. A szeszes italoknagyban való eladása akár zárt, akár nyílt és — erre a célra alkalmas — bármilyen edényekben történhetik, de szükséges, hogy a szóbanforgó edényekben foglalt egynemű italok feltétlenül elérjék a jelen (VII.) pont előző bekezdésének 1., 2., 3. vagy 4. pontjaiban az illető italnemre nézve legkisebb mérv gyanánt megjelölt mennyiséget és hogy egy és ugyanazon egyén vagy cég részére egyszerre ugyanabból az italnemből ennél a mennyiségnél kevesebb ne szállíttassák. Az ugyanazon egyén vagy cég részére egyszerre szállított különnemű (a jelen [VII.] pont első bekezdésének 1., 2., 3. és 4. pontjai szerint osztályozott) szeszes italok eladása csak akkor esik a nagyban való eladás fogalma alá, ha a különnemű szeszes italok külön-külön is elérik az egyes italnemekre a nagyban való eladás tekintetében megállapított legkisebb mennyiséget. Az ital nemének megállapításánál a faj vagy minőség tekintetében való különbség nem jő figyelembe. A most előadottakból kifolyólag 70 liter szesznek és 30 liter szeszből készült közönséges pálinkának együtt történő eladása (szállítása), vagy az, ha egy borkereskedő 10 liter tokaji asszúbort, 20 liter asztali bort és 20 liter gyümölcsbort együtt szállít, nagyban való eladásnak tekintendő. Ellenben nincs megengedve az, hogy a különböző osztályokba sorozott (különnemű) italok a nagy- ban való eladás címe alatt külön kisebb mennyiségekben csoportosítva szállíttassa-! nak, így például ha 90 liter szesz, 20 liter cognac, 45 liter bor és 20 liter sör együtt szállíttatnak is, ez nagyban való eladásnak nem tekinthető,, mert a különböző osztályokba sorozott szeszes italok mennyiségének külön-külön el kell érnie a saját osztályára nézve a nagyban való eladásra megálapított határt. VIII. Szeszes italok eladásának közvetítése alatt az alkusznak (ügynöknek) a szeszes italok forgalombahozatala terén kifejtett iparszerű tevékenysége értetik. A törvény szempontjából ugyanezen megítélés alá esik a bizományosnak ilyen iparszerű tevékenysége is, bár ez a közvetítés fogalmát ki nem meríti. Azonban a közvetítők (alkuszok, ügy- nökök, bizományosok), ha égetett szeszes folyadékok elhelyezésére raktárt tartanak, avagy gyárakban, anomitokban vagy mások raktáraiban saját számlájukraégetett szeszes folyadékokat helyeznek el, vagy pedig ha saját számlájukra égetett szeszes folyadékot adnak és vesznek, már nagybani eladóknak tekintendők. A közvetítők a jelen §. 1. pontjának harmadik bekezdésében előírt módon szerzett jogosultságuk alapján — üzleteik lebonyolíthatása céljából — italmintákat legfeljebb 3 deciliteres üvegekben küldhetnek ugyan, ha ez a cselekményük a kicsiben való iparszerű eladás (kismértékben való elárusítás) jellegével nem bírhat. IX. Bort, sört és égetett szeszes folyadéko kat kimérés és kismértékben való elárusitás, továbbá égetett szeszes folyadékokat nagyban való eladás utján a vámvonalon át külföldre kivinni — a saját termelésű égemtett szeszes folyadékok nagyban való forgalmára vonatkozólag a törvény (és jelen utasítás) 15. §-ában megállapított eseteket kivéve — csak annak szabad, aki a törvény 1. §-ában körülírt megfelelő pénzügyi hatósági engedély birtokában van. (T. 1. §-a.) 2. §. Minden kimérő és kismértékben elárusító, továbbá azok is, akik égetett szeszes italok nagyban való eladására engedélyt nyertek, az államkincstárnak állandó (fix) összegben megállapítandó évi engedélyilletéket tartoznak fizetni az engedély, mint az államtól nyert értéket képviselő jogosítvány után, amely illeték megállapításának módját a törvény (és jelen utasítás) III. fejezete szabályozza. (T. 2. §-a.) MÁSODIK FEJEZET. Az engedélyről: "3. I. Szeszes italoknak kimérésére, kis-', mértékben való darusítására, valamint az égetett szesze italoknak nagyban való eladá-' sára szóló engedély, — mely személyhez kötött jogosítvány és sem haszonbérbe nem adható, sem másra át nem ruházható, — csak olyan személyeknek adható, akik teljesen megbízhatók, feddhetlen előéletűek, csőd alat nem állanak és magyar állampolgárok. Amennyiben az illető személy magyar állam-polgárságát honosítás útján szerezte volna meg, jövőben az a körülmény igazolandó, hogy a honosítás az engedély iránti kérvény beadását legalább 20 évvel megelőzőleg történt. Ezeknek a kellékeknek az igazolása a jelen utasítás 8. §-ában szabályozott módon történik. Az engedély személyhez való kötöttségének következtében az engedély megszűnése esetében az üzletutód a kimérést (elárusítást) csakis új engedély alapján gyakorolhatja. II. Nem adható engedély : 1. azoknak, akik bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség, súlyosabb természetű árdrágító kihágás, továbbá hamisított bor előállítása vagy forgalombahozatala, illetve az 1908. évi XLVII. t.-c. 39—40. §-ai szerint engedélyelvonással is büntetendő egyéb kihágás, valamint súlyosabb jövedéki kihágás miatt jogerősen elítéltettek, avagy bírói uton büntetendő, de a rendes eljárás mellőzése (a további vizsgálati eljárás beszüntetése) következtében bírói útra nem terelt súlyosabb jövedéki kihágást ismételten elkövettek, hacsak a büntetés kiállását, elévülését, vagy elengedését, illetve a kihágás elkövetését kü- 3