Budapesti Közlöny, 1923. május (57. évfolyam, 98-122. szám)

1923-05-29 / 120. szám

itifipT'- jr TiTír^ a tulajdonos, haszonélvezét esetében pedig a haszonélvező. Ezt a bejelentést tehát ugyanaz köteles megtenni, aki a házadótörvény szerint a házbérbevallás beadására is kötelezve van. ^(2) Ha az épületnek több tulajdonosa vagy haszonélvezőj­e, azaz több tényleges birtokosa van,­­akkor azok egyetemlegesen felelősek a bej­elentés megtételére. (3) Ha az épület zárgondnoki kezelésben van, vagy a­ házbirtokos ellen csődeljárás van folyamat­ban, akkor ennek tartama alatt a zárgondnok, illetve a csődtömeggondnok köteles a bejelentést megtenni.­­ (4) A bejelentést a házbirtokos megbízottja is megteheti. Ennek mulasztásáért azonban a meg­bízó házbirtokos felel. Az épület bérbeadásával megbízott egyént egyúttal a bejelentés megtéte­lével is megbízottnak kell tekinteni. 4. §. A bérbeadás bejelentésének (bejelentőlap) tartalma.­­ (1) A bejelentést — miként ennek a rendeletnek bevezető részében említtetett — két körülményről teendő n. m. 1. a bérlet kezdetéről és 2. a bérlő ki­költözésért. (2) Abban a bejelentésben, amely a bérbeadott épületnek vagy épületrésznek, illetve helyiségnek (lakásnak, üzletnek, műhelynek stb.) a bérlő által való elfoglalásáról, illetve a bérleti idő megkezdé­séről szól, a következő adatokat kell bejelenteni, u. m.:­­ a) az épület fekvésének helyét (az utca, út, tér nevét és a házszámot)­; b) a házbirtokos nevét; c) a bérlő nevét és állandó lakóhelyének pontos megjelölését (utcát és házszámot is). Ha ugyanazt a helyiséget ugyanabban az időben két vagy több bérlő közösen bérli, akkor valamennyi bérlőt meg kell nevezni és valamennyinek állandó lakóhelyét meg kell jelölni; d) a bérbeadott helyiségek számát és közelebbi megjelölését, pl. I. ev­. 8. sz. Ha az épületben több­ lakószoba vagy üzlethelyiség van, úgy megkü­lön­­böztetés végett meg kell azokat számozni és esze­rint kell bejelenteni; e) a bérbeadott helyiségek használatán kívü­l ki­kötött mellékszolgáltatásokat (pL bútor és ágy­­nemű­ használatát, takarítást, kiszolgálást stb.); f) a bérleti idő tartamát, vagyis annak kezdő és utolsó napját. Kezdő napnak azt a napot kell tekinteni, amely napon a bérlőnek joga van a bérelt épület­et, illetve helyiséget elfoglalni. Ha a bérleti idő­tartama nincs előre meghatározva, akkor annak utolsó napját nem kell előzetesen bejelenteni, hanem a 6. §. szerint csak utólago­san ; g) az 5. ponttban említett helyiségek használata és a mellékszolgáltatások fejében — akár együtte­sen, akár külön-külön — kikötött teljes ellenérté­ket. Ha az ellenérték­ a bérleti idő tartamára nem egy összegben, hanem napi vagy esetleg heti idő­­tartamúra járó összegekben van megállapítva, akkor ezt kell bejelenteni. Pl. így : szobáért 7000 korona... takarításért 500 korona hetenként, vagy: szo­báért és penzióért naponként 5000 korona. Ha az ellenérték (bér stb.),vagy annak­ egy része nem készpénzből, hanem más gazdasági javakból vagy esetleg munkateljesítményből áll, akkor be kell jelenteni a természetbeni szolgáltatást, annak mennyiségét és a felek (bérbeadó és bérlő) becslése szerint való pénzértékét; h) a bejelentésen a bérlő — cimmimben a bérbe­­ivett helyiséget a 8 napon belül tényleg elfoglalta —­­sajátkezű névaláírásával bizonyítja a bejelentett adatok valódiságát; i) a bejelentést a bárbírtö­bs (bérbeadó) keltesi és aláírja. (3) Az ebben a §-ban tárgyalt bejelentés céljára szolgál az 1. szám alatt mellékelt minta szerint készült hivatalos nyomtatvány, a »bejelentőlap«. ■Egy bejelentőlapoai mindig eszik egy bérleti jog­ügyletet, vagyis egy bérlőt (illetőleg két vagy több közös bérlőt) lehet bejelenteni.­­ (4) A bejelentéshez tartozó átvételi elismervényt szintén a házbirtokos (bérbeadó) tölti ki. 5. A wr/RsRiSfte bejelentése. (1)­ A ■lfiftiffricikns (bérbeadó) köteles­ esetenként bejelenteni minden olyan változást, amely a 4. §. értelmében bejelentett bérleti idő­tartama alatt a bejelentett bérlőnek bérbeadott helyiségek szá­mában vagy a bér összegében bekövetkezik. Ilyen eset például az, ha a bérlő a bérleti idő tartama alatt ugyanabban az épületben még egy másik idelem­séget ta­grol, vagy ha a bérbeadó a bérössze­get a bérleti idő tartam­a alatt felemeli vagy eset­leg leszállítja. (2) Ha a bérlő az előre meghatározott bérleti idő letelte előtt esetleg kiköltözik a bérelt épületből, illetve helyiségből és azt a bérbeadónak szabad rendelkezésére bocsátja, akkor ezt nem a bérleti időtartam alatt bekövetkezett változásnak, ha­nem a bérleti jogviszony megszűnésének kell tekin­teni és a 6. §. szerint kell bejelenteni. (3) Ha azonban a bérlő a bérleti idő letelte előtt való kiköltözése alkalmával az általa bérelt épü­letet, illetve helyiséget nem bocsátja a bérbeadó rendelkezésére, hanem azt másnak albérletbe adja, akkor a házbirtokos (bérbeadó) nem köteles ezt a körülményt bejelenteni, miután a bérletben nem történt változás és a bérlővel szemben az eredeti bérleti jogviszony hatálya nem szűnt meg. (4) Az ebben a §-ban tárgyalt bejelentés céljára a 4. §-ban említett bejelentőlapot is lehet hasz­nálni, de csakis megfelelő kiegészítéssel. 6. §: A bérletmegszűnés bejelentésének (kijelentőlap) tartalma. (1) A bérleti jogviszony megszűnéséről szóló be­jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) az épület fekvésének helyét (az utca, út, tér nevét és a házszámot). "­­ ,( b) a házbirtokos nevét, c) a bérlő, illetve a közös bérlők nevét, d) a bérleti jogviszony megszűnésének napját, amely rendszerint a bérlő kiköltözésének a napja ; e) az egész bérleti idő tartamára fizetett teljes­­ ellenértékét, vagyis a pénzben fizetett bérösszeget és a természetbeni szolgáltatásokat, valamint az utóbbiaknak a bérbeadó és a bérlő becslése szerint mutatkozó pénzértékét ; f) a bérlőnek a bejelentett adatok valódiságát igazoló névaláírását; g) a keltezést és a házbirtokos (bérbeadó) alá­­írását. (2) Az ebben a §-ban tárgyalt bejelentés céljára szolgál a 2. szám alatt mellékelt minta szerint készített hivatalos nyomtatvány, a »kijelentő­­lap«. Minden egyes bérlet megszűnéséről külön ki­jelentőlapot kell kiállítani és benyújtani. 7. §: A községi (városi) közegek segédkezése a be­jelentések kiállításánál. A községi (városi) közegek a 6. és 7/§-ban emlí­tett bejelentő- és kijelentőlapok kitöltésénél épen úgy kötelesek segédkezni, mint ahogyan az a ház­­adőutasítás 36. §-ában a rendes házbér­bevallások idillitásáról való segédkezésre vonatkozólag elő van írva. A 8. §. A nyomtatványok beszerzése. (1) A házbirtokosok (bérbeadók) a 4. és a 6. §-ban említett hivatalos nyomtatványokat az illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál), Buda­pesten a kerületi elöljáróság adószámviteli osztá­lyánál díjtalanul szerezhetik be. (2) Megjegyzendő, hogy ezeket a nyomtatvá­nyokat hivatalból senkinek sem kézbesítik. 9. §: A bejelentések határideje és helye. (1) A 4., 5. és 6. §-ban meghatározott bejelenté­seket, vagyis a bejelentő- és a kijelentőlapokat a bérlet tárgyául szolgáló épület fekvése szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatal­nál), Budapesten az illetékes kerületi elöljáróság adószám­viteli osztályánál kell benyújtani. (2) A bejelentés benyújtásának határideje S nap attól a naptól számítva, amely napon s a) a bérleti jogviszony hatályba lépett, vagyis a bérleti idő megkezdődött, b) az 5. §-ban említett változás bekövetkezett, c) a bérleti jogviszony hatálya megszűnt, vagyis a bérleti idő letelt. Ez rendszerint egybeesik azzal a nappal, amelyben, a bérlő a bérelt épületből vagy helyiségből kiköltözik. 10. §. A bejelentések felülvizsgálása és kezelése: (1) A községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi elöljáróság adószámviteli osztálya) a nála benyújtott bejelentéseket a benyújtás alkalmával még a benyújtó jelenlétében felülvizsgálja. Ennek a felülvizsgálatnak kettős célja van. Nevezetesen meg k­ell állapítani, hogy a bejelentés egyrészt tar­talmaz-e minden szükséges adatot és másrészt összhangban van-e az illető bérlettárgyra (épü­letre, illetve helyiségre) nézve előzőleg tett be­jelentéssel.­ Például: A házbirtokos 1923 június 25-én bejelentőlapot nyújt be egy lakószoba bérbeadásáról. Július 24-én ugyanarról a szobáról újabb bejelentőlapot nyújt be, mely szerint a szobát egy másik bérlőnek bérbea­dta. Ebben az­­ esetben követelni kell a bérbeadótól a korai bérlő kiköltözésére vonatkozó ki­jelent­őla­pot .­­ (2) Az (1) bekezdés)szerint eljáró községi (városi) közeg a bejelentésből esetleg hiányzó adatokat a bejelentővel azonnal pótoltatja, azután rávezeti a benyújtás napját a bejelentésre és iktatás he­e­lyett — úgy a bejelentőlapokat, mint a kijelentő-ő lapokat — külön 1-től kezdődő sorszámokkal, látja el. A bejelentő-, illetve a kijelentőlap sor­számát a hozzátartozó átvételi elismer­vényre is rávezeti és az átvételi elismervényt a hivatalos, bélyegző lenyomatával és nevének aláírásával, ellátva, visszaadja a félnek. (3) A bejelentő- és a kijelentőlapokra rá kell vezetni az illető épületre, illetve helyiségre vonat-­­kozóan beadott kapcsolatos bejelentő- és kijelentő­i lapnak a sorszámát és azokat házak szerint kell csoportosítani.­­ (4) A bejelentő- és a kijelentőlapok a házadék­ utasítás 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a házak sorrendjében őrzendők meg, a következő évre vonatkozó s november havában beadandó házbérbevallásokhoz­ csatolandók. A házbérbe­vallások helyességét a bejelentő- éa­ mai kijelentőlapok adatainak felhasználásával áll annak idej­ein ellenőrizni. A bejelentő- és a kijelentő­lapok azután a bevallások mellett őrizendők. " 11. §.; A bejelentések felülvizsgálása a helyezménti (1: A 10. §. (1) bekezdésében említett (városi) hatóság köteles a bejelentéseket — úgyi a bejelentő, mint a kijelentőlapokat — a nyári­ időszak (idény, szezon) minden egyes hónapjában, különösen pedig a főszezon alatt a helyszínen fáj felülvizsgálni és házról-házra járva ellenőrizni, hogy várjon a házbirtokosok minden egyes bérben adott helyiséget pontosan bejelentettek-e és külö­nösen a bérösszegeket a valóságnak megfelelően jelentették-e be. Ez alkalommal a bérlővel pótol­tatni kell a bejelentőlapon hiányzó aláírást abban az esetben, ha az aláírás azért hiányzik, mert a bérlő a bérelt helyiséget csak a bérlet megkezdését­ követő 8 nap után foglalta le. (2) Erre a célra minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni, a bérbeadótól vagy a bérlőtől — gyanús esetben mind a a kettőtől köve­telni kell az eredeti bérleti szerződés felmutatását. Szükség esetében tanukat és szakértőijét is meg lehet hallgatni. (3) A pénzügyigazgatóságoknak a bejelentések helyszíni ellenőrzésére vonatkozó teendőit a ház­­adóutasítási 38. §-ának (10) bekezdése szabályozza. Kisebb helyeken ez a szolgálat lehetőleg egybe­kapcsolandó a forgalmi adók ellenőrzésével. A pénz­ügyigaz­gat­ósá­g azonkívül minden fürdőhelyre és nyaralótelepre nézve kísérje éber figyelemmel, hogy váljon a községi (városi) közegek az ebben a rendeletben megszabott teendőiket pontosan és megfelelő ügybuzgalommal látják-e el. Az ebben a tekintetben észlelt hanyagságot vagy mulasz­tást a házadótörvény 30. §-ában meghatározott rendbírsággal kell megtorolni. (4) Az, hogy a bejelentés a helyszínen felül­vizsgáltatott és az eredeti bérleti szerződéssel összehasoníttatott, úgy­szintén a felülvizsgálat napját a felülvizsgáló közeg köteles a bejelentő­­lapra rávezetni és azt nevének aláírásával igazolni. 12. A kincstári házhaszonrészesedés alapjául szol­gáló nyers házbérjövedelem megállapítása. (1) Az 1923. évi május hó 1-étől járó kincstári házhaszonrészesedés befizetése tárgyában kiadott 1923. évi 59.500. számú rendeletnek (Budapesti Közlöny 91. szám, Pénzügyi Közlöny 13. szám) 7. §-a meghatározza, hogy a bérlő által teljesített szolgáltatások közül a kincstári házhaszonrészese­dés alapjául szolgáló nyers házbérjövedelemhez melyek számítandók hozzá és melyek nem. (2) A nyári időszakra bérbeadott épületeket, illetve helyiségeket úgyszólván kivétel nélkül bútorzattal együtt adják bérbe. A bútorzat hasz­­nálatának ellenértéke fejében az egy összegben megállapított nyers bérösszegből 30% vonható le. Megjegyzendő, hogy ebben a 30%-ban nemcsak a tulaj­donképeni bútorzat, hanem az ágynemű használatának, sőt esetleg a konyhaberendezés használatának ellenértéke is benne van. (3. Ha pedig valamely helyiség bérletével kap­­csolatban a bérbeadó részéről a bérlő javára még egyéb szolgáltatások teljesítése, mint például takarítás, kiszolgáltatás, világítás is kiköttetett, akkor a helyi viszonyok és árak figyelembevételé­vel hivatalos becslés útján kell megállapítani, hogy ezen szolgáltatások értéke fejében az egy összeg­­ben megállapított bérösszegből hány százalék SSS Budapesti" Közöny 1923 május 29

Next