Budapesti Közlöny, 1923. május (57. évfolyam, 98-122. szám)

1923-05-29 / 120. szám

­ Budapest, 1923. 120. szám. Kedd, május 29. ( RÍTT) A PESTI K­OZSONY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 75 K, minden további 10 vagy kevesebb szóért 25 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 30 K. Kétszer vagy többször beiktatva 10»/#'engedmény. 7 Előfizetési árak Hivatalos Értesitő nélkül: Hatóságoknak havi.............. Magánosoknak . ............. Egyes szám ára ___ 400 K ............. 1000 * ára 8 oldal terjedelemig ... 50 ‹ ‹ további 8 oldalanként... 50 ‹ A Hivatalos Értesitő ára ....................... 60 ‹ HIVATALOS KÉSZ. A magyar kir. igazságügyminiszter elő­terjesztésére dr. Szarka Sándor mátészalkai kir.járásbirósági elnököt a nyíregyházi kir. törvényszékhez tanácselnökké, dr. Muntyon István szegedi kir. törvényszéki tanács­elnököt az Ítélőtáblás tanácselnöki cím egyidejű adományozása mellett a szegedi kir. ítélőtáblához bíróvá, dr. Harmath Jenő főügyészi helyettesi címmel és jel­leggel felruházott pestvidéki kir. ügyészt és dr. Csengey Miklós ítélőtáblái birói címmel és jelleggel felruházott pestvidéki kir. törvényszéki birót a budapesti kir. ítélőtáblához birákká, dr. Molnár Árpád szécsényi kir. járásbirósági alelnököt a szécsényi kir. járásbíróság elnökévé, dr. Ludvig Rezső szegedi kir. törvényszéki tanácselnököt a szegedi kir. ítélőtáblához bíróvá, dr. Zombory Jenő szegedi kir. ügyészségi alelnököt a szegedi kir. ügyész­ség elnökévé, Thoroczkay Gyula szolnoki kir. járásbirósági elnököt a budapesti kir. törvényszékhez tanácselnökké, Janka Jenő tiszafüredi kir. járásbirósági elnököt a budapesti központi kir. járásbírósághoz alelnökké, dr. Tomcsányi Albert budapesti kir. ügyészt a pestvidéki kir. törvény­székhez bíróvá és dr. Lengyel Károly zalaegerszegi kir. törvényszéki birót a zalaegerszegi kir. ügyészséghez ü­gyészszé kinevezem, dr. Szentiványi Mie járásbiró­­sági elnöki címmel felruházott pestvidéki kir. törvényszéki bírónak a törvényszéki tanácselnöki címet adományozom, végül Miskey István sárospataki kir. járásbirót a sárospataki kir. járásbíróság felügyele­tével és vezetésével megbízom. Kelt Budapesten, 1923. évi május hó 22. napján. Horthy s. k. Daruváry s. k. második bekezdésében foglalt rendelkezések alap­ján megengedte, hogy a Vasmegyei Cukorgyár részvénytársaság budapesti bej. cég az 1921/1922. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1923. évi augusztus hó 31-ig elhalaszthassa A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter dr. Láng Ernő kir. ítélőtáblás tanácselnöknek a lakásügyi felebbviteli tanács elnökségéről tör­tént lemondását elfogadta s a lakásügyi felebb­viteli tanács elnökéül Balpataki József kir. kúriai birói címmel felruházott budapesti kir. ítélőtáblás birót kijelölte. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 64.072/1923. XIV. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­megye területéhez tartozó Tököl községben minden év május hó 1-én és október hó 2-án állatfelhajtással egybekötött országos kirakodó­­vásár tartassák. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 69.253/1923. K. M. XIV. szám alatt kiadott rendeletével, az 1921. évi XVII­­.-c. 21. §-ának A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 109.944/1922. szá­m rendelete a Debreczen törvényhatósági joggal felruházott szabad királyi város területén a borbély-, fodrász­ét rokonipari munkák vasárnapi és Szent István­­napi szünetelésének szabályozása tárgyában 80.207/1922. K­­ML sz. alatt kiadott rendelet módosításáról. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891: XIII. törvénycikk 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján a belügyi és földmivelés­­ügyi miniszter urakkal egyetértve a Debrecen törvényhatósági joggal felruházott szabad kir. város területén a borbély-, fodrász- és rokonipari munkák vasárnapi és Szent István napi szüne­telésének szabályozásáról szóló 80.207/1922. K. M. számú rendelet 1. §-ának részleges módosí­tásával megengedem, hogy a nevezett szabad kir. város területén a női fodrászat körébe vágó munka az év január, február, március és április hónapjaiban vasárnapokon reggel két órától déli tizenkét óráig végezhető legyen. Azok az iparosok azonban, akik úgy férfi, mint női fodrászattal foglalkoznak, munkaszüneti napon női fodrászmunkást sem végezhetnek. Jollehwein kiliilyes év lapján lép életbe­ Budapest, 1823. évi május hó 19-én. , • A miniszter rendeletéből: Török s. k. miniszteri tanácsos, a magyar királyi pénzügyminisztérium 76,690 711. a. 1923. számú körrendelete. Valamennyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak és pénz­ügyigazgatósági kirendeltségnek — a székesfővárosi pénzügyigazgatóság kivételével — továbbá a székes­­fővárosi m­. kir. adófelügyelőnek és valamennyi kerü­leti helyettesének. A házadóról és a fényűzési lakásadóról szóló 1922 : XXII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1922. évi 182.000. számú utasítás 38. §-ának (6) bekezdése értelmében az időszaki lakás stb. tulajdonosa (tényleges birtokosa) vagy megbízottja az évenként benyújtandó rendes házbérbevalláson kívül köteles minden egyes bérlőt a bérleti időnek kezdő napját követő 8 nap alatt az erre a célra készítendő bejelentőlapon a községi elöljáróság­nak (városi adóhivatalnak), Budapesten a kerü­leti elöljáróságok adószámviteli osztályának be­jelenteni. Ugyanilyen módon be kell jelenteni a bérlő kiköltözését is a kiköltözéstől számított 8 napon belül. Az idézett §. (9) bekezdése szerint a bejelentőlapok kiadásáról külön rendelet intéze­kedik. Ehhez képest az említett bejelentési kötelezett­ségre vonatkozó eljárás szabályozása tárgyában a következőket rendelem : I. §. A bejelentendő épületek (épületrészek) meg­határozása. (1) Be kell jelenteni a fürdőhelyeken, a nyaraló­telepeken és általában a nyaraló- vagy fürdővendé­gek által látogatott községekben vagy városokban akár a belső, akár a külső területen a nyári idő­szak (idény, szezon) egész tartamára vagy annak egy részére bérbeadott épületeket (épületrészeket), vagy egyéb helyiségeket. A bejelentési kötelezett­ség szempontjából közömbös az, hogy a bér­be­adott épület, épületrész vagy egyes helyiség milyen célra, nevezetesen lakás, üzlet, ipari műhely, vagy esetleg más célra szolgál-e, hogy a bérlet hosszabb vagy rövidebb időre, esetleg csak néhány napra vagy épenséggel csak egy napra szól-e, úgyszin­tén az is közömbös, hogy az illető községben (vá­rosban),­illet­ve telepen levő épületek a nyári idő­szak (idény, szezon) tartamára sűrűn vagy csak szórványosan adatnak-e bérbe.­(2) Be kell jelenteni a penziókban és a szállo­dákban a nyári időszak (idény, szezon) tartama alatt bérbeadott helyiségeket (szobákat) is. A pénz­ügyigazgatóság a szálloda vállalkozóját —­annak kérelmére — felmentheti a szállodában megszálló egyéneknek esetenként való bejelentésére vonat­kozó kötelezettsége alól abban az esetben, ha a szállodában a rendőrhatóság által megállapított szobaárakat szedik, ha a szállodában megszállók nevét és ottartózkodásuk idejét a rendőrható­ságnál esetenként be kell jelenteni és ha a vállal­kozó a szálloda bevételeinek és kiadásainak meg­állapítására alkalmas könyveket vezet. A felmentés tehát csak abban az esetben adható meg, ha ez a három feltétel mind megvan.­(3) Bejelentés alá eső szezonbérletnek tekintendő az egész évre szóló bérlet is abban az esetben, ha a bérlő a bérelt épületet (épületrészt), illetve helyiséget­­­lakást, üzletet, műhelyt) stb. tényleg csak a nyári időszak (idény, szezon) tartama alatt használja, illetőleg használhatja, az év többi részében azonban nem használja, illetőleg nem használhatja. (4) Megjegyzendő, hogy ezek a bejelentések nem pótolják a házadó kivetése céljára november hóban beadandó házbérbe­vallásokat. November hóban tehát majd ezekről a szezon­lakásokról újra be kell adni a házbér-bevallásokat.­­ 2. §. A bejelentés alá nem tartozó épület (épületrész). (1) Nem kell bejelenteni azt az épületet, épület­részt vagy helyiséget (lakást, üzletet, műhelyt stb.), amely a) a nyári időszak (idény, szezon) tartamára egyáltalán nem adatott bérbe, hanem azt akár egész éven át, akár csak a nyári időszak (idény, szezon) tartama alatt a tényleges birtokos vagy valamely hozzátartozója, esetleg alkalmazottja (pl. házmester) bérfizetés nélkül használja vagy pedig senki sem használja ; b) az egész év tartamára ugyanannak a bérlő­nek van bérbeadva és a bérlő azt tényleg egész éven át használja. A bérlő által egész éven át használt lakás ugyanis még fürdőhelyen sem tekinthető idénylakásnak. (2) Nem kell bejelenteni az állam tulajdonában levő épületnek vagy az abban levő helyiségeknek bérbeadását sem. (3) Az ebben a §-ban foglalt rendelkezés azonban nem szünteti meg a házbirtokosnak azt az év­negyedenként megismétlendő bejelentésre vonat­kozó kötelezettségét, amelyet a kincstári ház­­haszonrészesedés befizetése tárgyában kiadott 1923. évi 59.500. számú pénzügyminiszteri rende­let (Budapesti Közlöny 91. sz., Pénzügyi Közlöny 13. sz.) a kincstári házhaszonrészesedés tekinteté­ben megállapított, 3. §. A bejelentésre kötelezett meghatározása: (1) A bejelentést az épület (épületrész) tény­­leges birtokosa köteles megtenni. Tényleges bir. Egyes szám ára 50 korona.

Next