Budapesti Közlöny, 1924. november (58. évfolyam, 238-262. szám)

1924-11-01 / 238. szám

4 Budapesti Közlöny 1924 november 1. 3. La délivraison effective (Article II point 8 de la Convention générale concernant les dépôts) des valeurs à délivrer au sens de cet article, s’effectuera au lieu de dépôt s entre les mains d'un Délégué du Gouvernement du Royaume de Hongrie. Les preuves nécessaires au sens du point 2, peuvent e.ussi être présentées par l’intermède du même Délégué. Article III. En ce qui concerne la répartition et la mise en compte du patri­moine d'une telle Caisse tutélaire, respectivement du patrimoine géré légale­ment par une telle Caisse tutélaire, dont l’ancien rayon d’activité se trouve sur le territoire d’Etat (Article IX de la Convention du 13 Juillet 1923 con­cernant la libération des dépôts) des deux Parties Contractantes, il est convenu : a) Toutes les valeurs mentionnées dans les articles I et II. qui, en vertu du système de la gestion individuelle de fonds, sont gérées au profit des différents pupilles, sont à délivrer, dans le délai de 60 jours, à partir de l’entrée en vigueur de cette Convention, au Gouvernement de celle des Parties Contractantes dont ce pupille est ressortissant. ' Ces dispositions s’appliquent aux valeurs sus-visées môme au cas où elles seraient gérées sous le nom des différents pupilles, en vertu du système de la gestion cumulative de fonds (valeurs gérées individuellement). La disposition du point 3 de l’article I respectivement II de cette Convention, est à appliquer analogiquement aux valeurs sus-mentionnées. Le domicile du pupille, enregistré comme le dernier dans le grand livre de compte de la Caisse tutélaire, motive la supposition quant à la natio­nalité. Des contre-preuves sont admissibles. b) En ce qui concerne le patrimoine des Caisses t utélaires mention­nées au premier alinéa, qui est géré cumulativement, l’actif sera réparti, en principe, en base d’une clef de répartition, entre les deux Parties Contrac­tantes. A ces fins, les avoirs des pupilles envers toutes ces Caisses tutélaires seront établis d’après l’état au 31 Décembre 1918, et répartis en deux groupes, selon la circonstance si le pupille ayant-droit est ressortissant tchécoslovaque ou hongrois. La nationalité sera établie d’après les dispositions du dernier alinéa du point a) de cet article. La proportion des groupes, établis de cette manière, servira de clef de répartition pour l’actif. Seront considérées comme l’actif des Caisses tutélaires á répartir, toutes les valeurs (les titres de la dette publique et autres papiers-va leurs, les créances hypothécaires, les mises de fonds pécuniaires et les créances en comptes-courants, l’argent comptant, etc.) y conquis les fonds de réserve, gérées légalement par une telle Caisse tutélaire, à l’exception des valeurs mentionnées au point a). Ces actifs sont à établir d’après leur état au 31 Décembre 1918, toutefois, les intérêts échus jusqu’au jour de l’arrêté de compte, sont à ajouter. Chacune des deux Parties Contractantes recevra la quote-part de ces actifs, correspondant à la clef de répartition sus-mentionnée. Tar contre chacun des deux Etats s’engage à satisfaire les droits de tels pupilles qui, au sens de la disposition du troisième alinéa de ce point, sont à considérer comme ses ressortissants. La répartition effective s’effectuera, dans Mes limites de la clef de répartition fixée, de la manière suivante ; 1. Les créances hypothécaires et les mises de fonds auprès des établissements financiers (les livrets, les créances en comptes courants) seront attribuées à 1 Etat, sur le territoire duquel se trouvent l’hypothèque respec­tivement l'établissement financier. Pour les hypothèques simultanées, la situation de l’hypothèque principale est décisive. Les dispositions des Ordonnances convenues entre la République Tchécoslovaque et le Royaume de Hongrie, concernant le recensement de créances et obligations mutuelles, nées en anciennes couronnes autrichiennes et hongroises, sont valables en ce qui concerne les succursales des établisse­ments financiers. 2. Les encaisses, c’est-à-dire les créances des Caisses tutélaires, existant envers les caisses publiques, écherront à celle des Parties Contrac­tantes, sur le territoire actuel de laquelle se trouvait le siège de la caisse publique respective, le 3 Novembre 1918. 3. Les papiers-valeurs, à l'exception des titres d'Etat, écherront à celle des Parties Contractantes, sur le territoire actuel de laquelle se trouve le lieu d’émission. 4. Les titres de la dette d’avant-guerre écherront à celle des deux Parties Contractantes, sur le territoire de laquelle se trouve le siège de la Caisse tutélaire qui tient dans ses livres ces titres de la dette d’avant-guene comme sa propriété ; lesdits titres échéant à la République Tchécoslovaque seront délivrées sans l’eBtampillage hongrois et éliminés du bloc territorial hongrois. 5. Les restes ainsi non couverts de quote-parts du patrimoine, échéant aux deux Parties, seront couverts proportionnellement du reste des éléments d’actif. L’excédant éventue1 du patrimoine sera réparti d’après la clef de répartition générale. Les titres de l’emprunt de guerre, échéant au sens des dispositions de ce point à la République Tchécoslovaque, seront délivrés sans être munis du timbre hongrois. ' Au cas oirle Gouvernement du Royaume de Hongrie aurait payé les intérêts résultant des titres de la dette d'avant-guerre, à délivrer par lui et échus après l’entrée en vigueur du Traité de Trianon, le Gouvernement de la République Tchécoslovaque lui remboursera ces intérêts en monnaie hongroise, contre la restitution des coupons payés. Au cas où un des deux Etats aurait réglé, après le 31 Décembre 1918, sans réserve, avec le consentement de l’ayant-droit, mie créance, existant envers une Caisse tutélaire, mais qui, au sens des dispositions du septième alinéa du point b), n’est pas à sa charge, l’autre Etat est oblige à céder une 3. E cikk értelmében kiadandó értékek tényleges kiadása (a letétekre vonatkozó általános egyezmény II. cikke 8. pontja) a letét helyén fog tör­ténni a magyar királyi kormány kiküldöttének kezeihez. A 2. pont értelmé­ben a szükséges bizonyítékok ugyancsak ennek a kiküldöttnek utján nyújt­hatók át. III. cikk. Ami oly gyámpénztár vagyonának, illetve oly gyámpénztár által törvényesen kezelt vagyonnak felosztását és elszámolását illeti, melynek régi hatásköri területe a két szerződő állam területére terjed ki (a letétek szabad rendelkezésre bocsátására vonatkozó 1923 julius 13-iki egyezmény IX. cikke), a következő megállapodás jött létre : a) Az 1. és II. cikkben említett mindazokat az értékeket, melyek a gyámhatóság alatt állók javára az egyéni pénzkezelési rendszer szerint kezeltetnek, a jelen egyezmény életbelépésétől számított 60 Dapon belül annak a szerződő fél kormányának kell kiadni, melynek állampolgára as illető gyámhatóság alatt álló. Ezeket a rendelkezéseket a fentebb einlitett értékekre abban az esetben is alkalmazni kell, ha ezek az értékek a gyámhatóság alatt állók neve alatt az összesített pénzkezelési rendszer szerint kezeltetnének (egyéni­leg kezelt értékek). Jelen egyezmény I., illetve II. cikke 3. pontjának rendelkezését hasonló módon kell alkalmazni a fentebb említett értékekre. A gyámhatóság alatt állók állampolgárságát a gyámpénztári főkönyvbe legutoljára bejegyzett lakhely szerint kell vélelmezni. Az ellenbizonyitékok előterjeszthetők. I>) Ami az első bekezdésben emlitott oly gyámpénztárak vagyonát illeti, amely az összesített pénzkezelési rendszer mellett kezeltetik, ezt a vagyont elvben a két szerződő fél között egy felosztási kulcs alapján kell felosztani. Ebből a célból a gyámhatóság alatt állóknak mindezekkel a pénz­tárakkal szemben fennálló követeléseit az 1918. december 31-iki állapot sze­rint kell megállapítani és két csoportba kell osztani a szerint, amint az igény­­jogosult gyámhatóság alatt álló csehszlovák, vagy magyar állampolgár. Az állampolgárság ezen cikk a) pontja utolsó bekezdésének rendel­kezése alapján állapittatik meg. Az ilyen módon megállapított két csoport aránya szolgál a vagyon felosztásának kulcsául. A gyámpénztárak felosztandó vagyonaként tekintendők az ily gyám­pénztár által törvényesen kezelt értékek (államadóssági címletek és más értékpapírok, jelzálogkövetelések, pénzbetétek és folyószámlakövetelések, készpénz stb.), ideértve a tartalékalapokat is, kivéve az a) pontban említett értékeket. Ezeket a vagyonokat 1918 december 31-iki állapot szerint kell megállapítani, de a számla lezárásának napjáig esedékessé vált kamatokat hozzá kell számitani. A két szerződő fél mindegyike a vagyonból a fenti felosztási kulcsnak megfelelő hányadot kapja. Viszont mindkét állam kötelezettséget vállal az iránt, hogy kielégíti az oly gyámhatóság alatt állók követeléseit, akiket e pont harmadik bekezdésének értelmében saját állampolgárainak kell tekinteni. A tényleges felosztás a meghatározott kulcs keretén belül a követ­kező módon történik : 1. A jelzálogkövetelések és a pénzintézeteknél levő betétek (betét­­könyvecskék, folyószámlakövetelések) annak az államnak fognak jutni, amelynek területén a jelzálog, illetve a pénzintézet van. A közös jelzálogokra nézve a fójelzálognak fekvése a mérvadó. A régi osztrák és magyar koronákban keletkezett kölcsönös köve­telések és tartozások összeírása tárgyában a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Királyság között létesített megálla])odás alapján kibocsátandó ren­deletek határozmányai a pénzintézetek fiókjaira nézve érvényesek. 2. A pénztári készletek, azaz â gyámpénztáraknak a közpénztárakkal szemben fennálló követelései azt a szerződó felet illetik meg, amelynek területén az illető közpénztár székhelye 1918 november 3-án volt. 3. Az értékpapírok. — az állami címletek kivételével — annak a szerzódó félnek jutnak, amelynek jelenlegi területén a kibocsátás helye van. 4. A háború előtti államadóssági címletek a két szerződő fél közül azt illetik meg, amelynek területén annak a gyámpénz tárnak székhelye van, amelynek könyveiben ezek a háború előtti államadóssági címletek, sajat tulajdonaként vannak vezetve; a Csehszlovák Köztársaságnak jutó iy címletek magyar felülbélyegzés nélkül adandók át és hasitandók ki a magyar területre jutó címletmennyiségből. 5. A vagyonból a két félre eső aránylagos részek ily módon ne® fedezett maradványai aránylagosan fognak fedeztetni a többi vagyontétel A vagyonnak esetleges feleslege az általános felosztási kulcs sz» rint lesz felosztva. . . A hadikölcsön címletek, amelyek a jelen pont intézkedése értelmében a Csehszlovák Köztársaságnak jutnak, magyar felül bélyege® nélkül fognak átadatni. —ií' Abban az esetben, ha a magyar királyi kormány kifizette «ima az általa átadandó háború előtti államadóssági címletek után járó ff. trianoni szerződés életbelépése után esedékessé vált, kamatokat, a.v szlovák Köztársaság kormánya ezeket a kamatokat a kifizetett; szelvény* átadása ellenében vissza fogja neki magyar pénzben fizetni-Abban az esetben, ha a két szerződő fél egyike 1918 decejftDF 3l-ike után fenntartás nélkül az igényjogosult beleegyezésével kiegyenlít^ volna a gyámpénztárral szemben fennálló követelést, amely azonba^,, bj pont hetedik bekezdése rendelkezéseinek értelmében nem ót terhét* ®

Next