Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. december (58. évfolyam, 263-285. szám)

1924-12-02 / 263. szám értesítője

—«M­IS24 december % A 8uca?£8T! Közlöny Hivatalos ÉRtesifodg _- , ,, -..... ----- ■ ■ ■ - • - • • ■—— - Csőd. Cs. 3100/1924. szám. A székesfehérvári kir. törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Rosenberg Li­pót székesfehérvári bel. kereskedő ellen (lakik Székesfehérvárott, Ital-tér 10. sz.) bárhol talál­ható ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira a­z 1915. évi 1070. M. E. szám­ú rendelet §7. §-ának 3-ik bekezdése alapján a csődöt a mai napon hivatalból megnyitotta. Csődbiz­tosul Sinkovics János kir. törvényszéki tanácselnököt, rendes szabadságideje vagy egyéb akadályoztatása tartamára dr. Horváth Gyula kir. törvényszéki bírót, tömeggondnokul dr. Komendovits Gyula székesfehérvári ügyvédet, helyetteséül dr. Előwy Márk székesfehérvári ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1925. évi január hó 1. napját, a felszámolási tárgya­lásra 1925. évi január hó 28. napjának délelőtti 9 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1925. ■jbvi január hó 30. napjának délelőtti 9 óráját tűzte át a Cső­dbiztos hivatalos helyiségébe (Törvényház, emelet 113. ajtószám). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelek"'­; igényt támasztanak, hogy igényei­ket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osz­­tályozás vágott a csődtörvényben megjelölt joghát­rányok terhével a csődtömeg ellen a fent emlitett határidő alatt, a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. 1.-3. 126—129. alban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, I ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hite­lezőket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeg­­gondnoknak jelentsék be és az általuk leírt dolgo­kat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel.. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, visszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesíthetik, ezek a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csőd­­választmánynak megválasztására kitűzött határ­napon hitelezői minőségüket igazoló okirattal ellátva jelenjenek meg. — Kelt Székesfehérvárott, 1924. évi november hó 18. napján. A székesfehérvári, kir. tör­vényszék mint csődbíróság. 15213 3—2 F­elhiváso­k. Felhívás: VI. F. 2867/3.1924. sz. Dr. Vadász Arnold a budapesti ügyvédi kamara lajstromába bejegyzett, székhelyétől távol ismeretlen helyen tartózkodó ügy­véd felhívatik, hogy távollétét a jelen felhívás meg­jelenésétől számított 15 nap alatt annál inkább iga­zolja, mivel különben kizárása iránt a fegyelmi eljárás fog megindittatni. Budapest, 1924. évi november hó 6-án. A budapesti ügyvédi kamara választmánya. Dr. Sheimer József, titkár. *2128 Folyons. ,1.­ P. 41973/1. 1934. szám. A budapesti Mr. törvényszék dr. Erdős Rezső budapesti ügyvéd által képviselt Schreiner János budapesti (IV.,. M­agyar­­u­tca 38. sz.) lakos folyamodó kérelme folytán az 1894 .A" X­X­I. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Király­­Franciak» Anna volt budapesti. (VI., Király­ utca 30. sz.) lakost, hogy férjével Schreiner Jánossal az 1905. évi április hó 2. napján, a farmiaflott budapesti, IV—IX. kerületi állami­­anyakönyvvezető előtt kötött házasságot­­ala­puló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivata­los hírlapban történt beiktatását követő naptól szá­mított egy év alatt állítsa vissza, mert­ ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíró­ság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja, továbbá, hogy tartóz­kdó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a­ megindítandó konte­penben új hirdetményi idézés mllőzésével vitéz dr. Ferencz Zoltán ügyvéd budapesti (VII., Erz­sébet­­i körút 6. sz.) lakok,­ most kinevezett­ ügygondnok fogja őt képviselni. Budapest, 1934. évi október hó 31 én. A budapesti _ kir. törvényszék. *2127 Gondnokság. Gondnokságmegszüntetés. P. 4964/3. 1924. szám. A kecskeméti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a. P. 1089 /1918. szám­a végzésével gondnokság alá helye­zett Domokos Jánosné szül. Nemes Julianna kecs­keméti lakos gondnokság alá helyezését az 1924. évi november hó 22. napján jogerőre emelkedett 1924. P.­ 4964/2. számú ítélettel megszüntette. Kecskemét, 1924. évi november hó 22. napján. A kecskeméti kir. tör­vényszék. 15252 Holtnaknyilvánitások. Holtnalmnyilvánitás. Pk. 526/1924. I­.ám. Az ócsai kir.­­biróság Keresztesi Károly részéről a 28000/1919. L­M. illetőleg 30000 1922. I. M. számú rendelet alap­ján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Keresztesi Sándor volt bugyi lakos holtányilváni­ Sána iránt­ az eljárást megindította és az eltűnt ré­szére ügygondnokul dr. Biehler Simon ócsai ügy­védet rendelte ki. Az eltűnt neve Keresztesi Sándor, születési helye ■Bugyi, születési ideje 1894. év, szüleinek neve X. Sándor és Gárzó Julianna, nőtlen, az eltűnt fog­lalkozása földműves, utolsó lakhelye (tartózkodó­­helye) Bugyi, ingó vagyona nincsen, ingatlan va­gyona Bugyi községben maradt, bevonulásának idő­­sonntja 1914-ben az általános mozgósítás, az a csapat­­iker, aamelybaz az ismert adatok szerint beosztották, a budapesti munkaadós­ag, az a csapattest, melynél ate&m toljai Észt sadlgátetot, ugyanaz Pnacety*­­ben, katonai rendfokozata hadimuníkiás, utolsó tábori nofita száma isanekretlen, az a hadiesemény, mely köz­ben nyoma veszett. Przeanyssl ele.steb.cz hadifogságba esett, innen az orosz hadifogságból 1915 augusztus hó 8-án jött tőle utoljára levés, azóta életjel felőle nem érkezett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a femtjelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék,­­a biróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nitás kérdésében határozni. Ócsa, 1924. évi március hó 10. Az ócsai kir. járásbíróság. 15285 [fek­r.n­ynyivánitás. Pk. 1181/1. 1924. szám. A deve­­cseri­ kir. jár­ás­biróság Lehman Erzsébet budapesti (Futár­ u. 32., ajtó BZ. 31.) lakos rés­zéről a 28900/1919. L M.­ezám­tu /rendelet­­alapján előterjesztett kérelmean folytán az állítólag eltűnt Léhiteanu János padragi, volt lakos holm­aik nyilvánitása iránt az eljárást meg­indította. Az, eltűnt neve Léhavain János, tün­tetési helye és ideje Padrag, 1889 április 6., szü­leinek neve n. S­éhman István és Hédi Mária, házas-t­ársainaik neve Pintér Mária, lakik Padragion, az eltűnt foglalkozása föld­­míves, utolsó lakhelye Padrag, bevon­ulásának idő­pontja 1914 /augusztus hia'Va, az a csapattest, amelyhaz az /is­mert ad­atok szerint eredet­il­eg beosztották, cs. és kir. 19. gyalogezred, /az a csapattest, melynél utol­jára teljesített szolgálatot­, ugyanaz, katonai rendfo­kozata közlegény, utolsó tábori postaszáma ismemet­­■len, az a hadiesemény, mely ködben nyomba veszett,­ a Lublin alatti hia­rcokban­ 1914 szeptember hó 14-én hadifogságba esett, utoljára Kantora, Revizora, Top­­riva, Olamnicszkaja, Gubernia, Ladeim­on­ Po’,a 112 verszt Russland irt. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvá­­nu­lt­ása kérdésében határozni. Devecser, 1924. évi Julius hó 3-án. A devecseri kir. járásbíróság. 15237 Holtnak nyivánitás. Pk. 9272/1934. szám. Az újpesti kir. járásbíróság Czetl Antalné bud­apasta lakos ré­széről a 38000/1919. I. M. szám­ú rendelet­­alapján elő­terjesztett kéretem folytán az állítólag eltűnt férje Czetl Antal volt rákospalotai rákos holm­aifcnyil­vánul­­tása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Czetl Antal, születési helye: Buda­pest, születési ideje 1878 május 2., szüleinek neve néih. Czetl Ignác és néh. Vu­kovica Mária, h­ázastársá­­nak neve Czetl Antalné szül. Butkai Magdolna, lakik Budapesten, Hadnagy-utca 8/10., gyermekeinek neve kk. Czetl Antal, Giga és Mária, laknak anyjuknál, az az eltűnt foglalkozása szobafestő, utolsó lakhelye Rákospalota, Szental Mihályi-ut 132., bevonulásának idő­pontja 1914. évi mozgósítás, az a csapattest, amelyhez maz ismert­­adatok szerint eredetileg beosztottak a bu­dapesti 1. népf. .gyalogezred, az a csalpattest, amely­nél utoljára teljesített szolgálatot ugyanaz, katonai rendfokozata gyalogos, utolsó tábori postaszám­a 311, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett. 1915. évi október havában írta az utolsó­­levelezőlapot kér­vényezőnek, azóta nem adott magáról életjelt. . A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, h­alá­l­ána­k vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a k­o­snják nyíl­vátfű­té­s szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nítás kérdésében határozni. Újpest, 1924. évi novem­ber hó 8. napján. Az újpesti kir. járásbiróság. 15283 HoUnaring Uwmitás. Pk. 5626/1. 1924. szám. A makói kir. járásbiróság Adok Mihály földeák 1­418. sz. alatti lakos részéről a 28000/1919. I. M. szám­ú rendelet­­alapján Előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltün­t Adok József volt földeáki lakos holtnak nyil­­vánitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Vizinger K. Gyula ügyvéd makói lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Adok József, születési helye és ideje Földeák, 1894 március 27., szüleinek neve Adok Mi­hály és néhai Bugyi Verőn, nőtlen, az eltűnt foglal­kozása földműves, utolsó lakhelye Földeák, vagyon­talan, bevonul­ásának időpontja 1914 október hava, az a csapattést, am­elyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a szegedi cs. és kir. 46. gya­logezredhez, az a csapatttest,­­amelynél utoljára tel­jesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata közember, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, mely közben nyom­a veszett:­­az orosz fronton teljesített szolgálata közben, eltűnésére vo­natkozó egyéb adatok: 1915 szeptember havában meghalt. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől szám­­ott 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtniknyüvá­­®itás kérdésében határozni. M­akó, 1924 november he, 13-án. A makói Mr. járásbiróság. 14967 Halynakny­ivánitás. Pk. 2540/1924. szám. A török­szentmiklósi kir. járásbiróság a Karancsi Ferencné szül. Pató Eszter törökszentmiklósi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesz­tett kérelem folytán az­ állítólag eltűnt Karancsi Ferenc volt törökszentmiklósi síkos vokn­ak nyivá­­nitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt­­részére ügygondnoseul dr. Csontos Pál ügyvéd tö­rökszentmiklósi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Karancsi Ferenc, születési dolya Törökszentmiklós, születési ideje 1888 május 27-ike, szüleine­k neve Karancsi Ferenc és Csala Erzsébet, házastársának neve Pató Eszter, lakik Törökszent­­miklóson, gyermektelen, az o’Gint foglalkozása föld-, míves, utolsó lakhelye Törökszentmiklós, vagyonta­lan, bevonulásának időpontja 1914 julius 27-iki, azt a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint ere-­­detileg beosztották a volt cs. és kir. 68. gyalogezred­ az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgá­­­latot­, a volt­­cs. és kir. 68. gyalogezred 10-iki százada, utolsó tábori postaszáma 111., az eltűné­sére vonatkozó adatok: 1915 május 22-én orosz hadi­fogságba esett, ahonnan 1918 május 5-én adott magá­t rá; utoljára életjelt s azóta nincs semmi hir élet­­benlétéről. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei-­­ről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert, ha a most megjelölt ■ idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvá­nítás kérdésében határozni. Törökszentmiklós, 1924. évi október hó 19. napján. A törökszentmiklósi kir. járásbiróság. 14985 Harnadnyillámlás. Pk. 2501/1. 1934. szám. A sásdi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Schild Kon­­rádné Krähling Erzsébet mekényesi lakosnak a 38000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjes­ iz­tott kérelem folytán az állítólag eltűnt Schild Kon­rad mekényesi volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügy­gondnokul dr. Müllherr Alajos sáedi ügyvédet ren­delte ki. Az eltűnt neve Schild Kon­rád, születési helye és ideje Mekényes, 1889 augusztus II., szüleinek neva Schild János és Halenbach Margit, házastársának neve Krahling Erzsébet, a házasságból gyermek nem származott, vallása ág. ev., az eltűnt foglalko­zása földmives, vagyontalan, bevonult 1915 február havában Kiskunhalasra a volt cs. és kir. 52. gya­logezred 13. századához mint közlegény, em­lírk köte­lékében teljesített katonai szolgálatot,­tábori posta­­száma 44., az a hadiesemény, mely­­ köziben nyomon­ veszett. 1916 jimniru hó 7-én­­a Brusssilov-féle táma­dás alkalmával a Strij folyónál vivott h­arcokban­ .eltűnt, ezen idő óta sem róla, sem pedig tőle, élete jel egyáltalán nem érkezett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn­ túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdéseiben határozni. Sásd, 1924. évi november hó 21-én. A sásdi Mr. járásbiróság. 15033 Holtnaknyilvánitás. Pk. 14890/1924. szám. A debre­­czeni kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Blaskó Józsefné debreczeni lakos részéről a 30000/1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Blaskó József volt debreczeni la­kos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította. Az eltűnt neve Blaskó József, vallása református, születési helye Debreczen, születési ideje 1884 szep­tember 10., szüleinek neve Blaskó István és Bordán Zsuzsanna, házastársának neve Kányai Julia, az el­tűnt foglalkozása városi béres, vagyontalan, utolsó lakhelye Debreczen, Epreskert 29. sz. bevonult 1914 augusztus elején a debreczeni 39. gyalogezredhez, rangfokozatú közember, utolsó tábori postaszáma is­meretlen, az a hadiesemény, mely közben nyoma­­veszett. 1915 január 28-án orosz hadifogságba esett, 1919 januárban irt onnan utoljára, azóta magáról életjelt nem adott. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt­ .§• bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Debreczen, 1924. évi no­vember hó 4. A debreczeni kir. járásbíróság. *2989

Next