Budapesti Közlöny, 1928. július (62. évfolyam, 148-173. szám)
1928-07-01 / 148. szám
t viselő kérelmére saját, valamint Zoltán Károly Nándor és Károly József nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1928. évi 254.262/VII. számy fiatarozásával „fi u d r i c z y“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter Bönig Adolf Nagyszebenben 1898. évben született, ág. hitv. ev. vallásu, nyug. főhadnagy, szegedi lakos kérelmére családi nevét az 1928 évi 254.290/VIII. számú határozatával „Bányi“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter Schwarczer Jenő Károly Ágoston, aki Vedrőd községben 1876 évben született, róm. kath. vallásu, nős, budapesti lakos, m. kir. honvéd tábornok, kérelmére saját, valamint Ottó Jenő és Miklós nevű kir. gyermekei családi nevét az 1928. évi 254.292/VIII. számú határozatával „Spisiorjay“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Stajger Béla, aki Budapesten 1898. évben született, rómkath. vallásu, budapesti illetőségű és lakos ügyvédjelölt, kérelmére családi nevét az 1948. évi 254.310/VIII. számú határozatával „Hajnóczy“ névre változtatta át, 4 m. kir. belügyminiszter Riszky Gábor Zentáp 1896 évben született, róm. kath vallásu, budapesti lakos kérelmére családi nevét az 1928. évi 254.322/VIII. számú határozatával „Zentarévy“ névre változtatta át A m. kir. belügyminiszter Várady-Brenner Alajos dr- Mármarossziget városban 1892. évben született, róm kath. vallásu, budapesti lakos, kir. törvényszéki biró családi nevét az 1928. évi 254.560,VIII. számú határozatával „Varany“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter é s a var a József Léván 1892 évben született, róm. kath. vallásu, kántortanitó, rétsági lakos kérelmére saját, valamint Klára Berta Mária nevű kir. gyermeke családi nevét az 1928. évi 254.561/VIII. számú határozatával „Csaba“ névre változtatta át. 4 m. kir. belügyminiszter Krakkai József, aki Telkibánya községben 1892. évben született, ref. vallásu, telkibányai lakos, kérelmére saját, valamint Endre, Erzsébet és Dezső nevű kir. gyermekei családi nevét az 1928. évi 254-641/VIII. számú határozatával „Kerényi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Bár Ferenc József Újpesten 1898 évben született, róm. kath. vallásu, tisztviselő újpesti lakos kérelmére saját, valamint Ervin nevű kir. gyermeke családi nevét az 1928. évi 254.878/VIII. számú határozatával „Barinkay“ névre változtatta át. 4 m. kir. belügyminiszter kir. Schmid Gyula, aki Szolnokon 1911 évben született, róm. kath. vallásu, nőtlen, egri lakos, tanítójelölt családi nevét az 1928. évi 254.975/VIII. számú határozatával „Sipos“ névre változtatta át. 4 m. kir. belügyminiszter Dr. Reisinger Mihály Domerskirchenben 1882 évben született, róm. kath. vallásu, ügyvéd, soproni lakos, valamint Sára Mária Anna nevű kir. gyermeke családi nevét az 1928. évi 255.305/VIII. számú határozatával ..Végszendrődy“ névre változtatta át. A m. kir. ministerium 3026/1928. M. E. számú rendelete a bztosító magánvállalatok működéséhez szükséges engedély kiadásának ideiglenes felfüggesztése tárgyában 5.155/1926. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet módosításáról. A m. kir. minisztérium az 1923 : VIII. t.-c. 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: BUDAPESTI KÖZLÖNY 1 § A biztosító magánvállalatok működéséhez szükséges engedély kiadásának ideiglenes felfüggesztése tárgyában 5155/1926. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlönynek 1926. évi junius hó 27. napján megjelent 143. számában kihirdetett) rendelet 1. §-ának első bekezdése akként módosul, hogy az ott említett engedély kiadását a m. kir. minisztérium az 192). év junius hó 30. napjáig függeszti fel. 2 §Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1928. évi junius hó 30-án. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. figügyminiszternek 1928. évi 1.560. P. H. szta rendelese a részvénytársaságok és szövetkezetek egyesülésének illetékmentességérőlszóló 1925. évi 803. P. M. számú rendelet időbeli hatályának meghosszabbításáról. Az 1924/1925. évi állami költségvetésről szóló 1025: IX. t.-c. 15. §. 2. bekezdése a következőrendelkezést tartalmazza: „2. Felhatalmaztatik..........................a pénzügyminiszter, hogy a kereskedelmi társaságok egyesülése alkalmából.......................lerovandó illetékeket szükség esetén rendelettel módosíthassa, esetleg ezek alól az illetékek alól mentességet is biztosíthasson.“ Az itt idézett törvényhely alapján a részvénytársaságok és szövetkezetek egyesülésének illetékmentességéről a Budapesti Közlönynek 1925. évi április hó 25-iki 93. számában és a Pénzügyi Közlönynek 1925. évi 9. számában kihirdetett 003. P. M. számú pénzügyminiszteri rendeletet, amelynek eredeti időbeli hatályát az 1927. évi 6700 P. M. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1927. évi december hó 17-iki 286. szám, Pénzügyi Közlöny 1927. évi 41. szám) az 1928. évi junius hó 30-ig meghosszabbította volt, úgy módosítom, hogy a rendelet 2. §. 1. bekezdés 3. pontjának eredeti szövege (,,3. az egyesülést az abban résztvevő mindegyik társaság közgyűlése 1926. évi július 1. előtt határozta el;“) helyébe az alábbi szöveg teendő: „3. az egyesülést az abban résztvevő mindegyik társaság közgyűlése az 1929. évi január hó 1. előtt határozta el;“ Ez a rendelet a kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1928. évi junius hó 28. napján. A pénzügyminister helyett: dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1928. évi 95.000. számú rendelete a váltóval teljesített fizetések általános forgalmi adókötelezettségéről. Az 1921 : XXXIX. t.-c. 31. §-ának (1) bekezdése szerint az általános forgalmi adó alapja az adóköteles által szállított áruk, valamint az általa végzett munkateljesítmények ellenértéke fejében teljesített fizetések összege. Ugyanennek a §-nak (3) bekezdése értelmében pedig fizetés minden ellenszolgáltatás, még ha nincs is pénzösszegben kifejezve. Hogy a fizetés nem készpénzben, hanem más módon (pl. jóváírással, csekkel, vagy váltóval) történik, az adókötelezettségen nem változtat. A váltóval teljesített fizetésre vonatkozó, fent említett törvényes rendelkezés végrehajtása tárgyában — figyelemmel az 1927 : V. t.-c. 36. és 37. §-aiban nyert felhatalmazásra «— az alábbiakat rendelem. (1) Az adóköteles áruszállítás vagy munkateljesítmény ellenértékéül átadott váltó fizetésnek száml. Az általános forgalmi adó alapja a váltóban kitett összeg (érték). Az adófizetési kötelezettség a váltó átvételekor áll be. A kézhez vett váltókról minden adózó a váltó lényeges kellékein kívül az átvétel és az esetleges továbbadás (forgatás) idejét" is feltüntető külön feljegyzést (váltók könyvét) tartozik vezetni. A jegyzet rovatban fel kell tüntetni az adóköteles áruszállításra vagy munkateljesítésre és az adólerovásra vonatkozó könyvelési adatoklat a (folyószámla könyvelési tételét, az adólerovás napját stb.) is. (2) Az olyan adózó, aki szabályszerű könyveket vezet, s üzleti könyveivel, levelezésével bizonyítani tudja, hogy a váltót nem fizetésként, hanem az adóköteles jogügyletből származó követelésének biztosítására kapta (fedezeti váltó), az általános forgalmi adót nem a váltó átvételekor, hanem adósa által az áruszállításra vagy munkateljesítésre kötött jogügylet feltételeinek megfelelően teljesített fizetések kézhezvételekor tartozik leróni, ha az átvett váltót nem adja tovább. Ha azonban a váltót forgatmánnyal ellátva tovább adja (leszámítoltatja), a váltót ebben az esetben is fizetésnek kell tekinteni. Az adófizetési kötelezettség a továbbadás (leszámítolás) napján áll be. (3) A váltó biztosítéki jellege nem szűnik meg abban az esetben, ha az áruszállításra vagy munkateljesítésre kötött jogügyletről kiállított körlevél az áru megszerzőjét kifejezetten fedezeti váltóadásra kötelezi, s egyidejűleg felhatalmazza az ám szállítóját, vagy a munkavállalóját (a váltó birtokost), hogy a fedezeti váltót forgatmánnyal tovább adhatja ugyan, de csak a saját beváltási kötelezettsége mellett. Az adóköteles az ily feltétel mellett történt váltóleszámítolásból kapott összegeket külön számlán tartozik elkönyvelni, adósának folyószámláján csak az áruszállításra vagy munkateljesítésre kötött jogügylet feltételeinek megfelelően teljesített mindenkori fizetéseket ismerheti el (írhatja jóvá). (4) Ha az adófizetésre kötelezett adófizetési kötelezettségének az előző bekezdések értelmében a váltó átvételekor, illetve továbbadásakor eleget tett, s bizonyítani tudja, hogy az adósa ellen vezetett csődeljárás, vagy csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás (ideértve a bíróilag jóváhagyott magánegyezséget is) miatt követelése egyáltalán nem, vagy csak részben nyert kiegyenlítést, illetékes pénzügyigazgatóságától a korábban befizetett vagy lerótt általános forgalmi adó arányos részének visszautalását kérheti. (5) A visszautalási kérelmet a csődeljárás vagy csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás jogerős befejezésétől számított hat hónap alatt lehet írásban előterjeszteni. A kérvényben a váltó után esedékes adó befizetésének megtörténtét igazoló adatokat is fel kell sorolni. (6) Csődeljárás esetében, ha a csődeljárást vagyonhiány miatt szüntette be a biróság, vagy ugyanebből az okból már a csődnyitási kérelemnek sem adott helyet (1881 : XVII. t.-c. 87. és 165. §-ai), az erről szóló jogerős birói végzés hivatalos másolatát és az eredeti váltót, valamint a követelés azonosságának igazolására szolgáló bizonyítékokat (körlevelet, könyvkivonatot, levelezést stb.), ha pedig a csődeljárás a csődvagyon felosztása által nyert befejezést, a teljesített részfizetés elismerését is feltüntető (csődtörvény 192. §.) eredeti váltót kell a kérelemhez mellékelni. A csődeljárásnak kényszeregyezség által történt befejezése, vagy csődönkívüli kényszeregyezség (ideértve a bíróilag jóváhagyott magánegyezséget is) esetében a jogerős bírósági határozat és az egyezségi jegyzőkönyv hivatalos másolatát, valamint az eredeti váltót kell csatolni a kérvényhez. (7) Az adó visszautalási kérelem benyújtásával egyidejűleg (esetleg magában a kérvényben) az adófizetésre kötelezett váltóbirtokos tartozik olyan nyilatkozatot adni, hogy a pénz- ügyigazgatóság az adóvisszautalási kérelem teljesítése esetén a váltót vagy azonnal, vagy a folyamodó által megjelölt határidő leteltével — amely azonban a csődeljárás, vagy kényszeregyezségi eljárás jogerős befejezésétől számított öt évnél hosszabb nem lehet — megsemmisítheti. (8) A pénzügyigazgatóság abban az esetben, ha a váltó után teljesített adólerovást megállapította és beigazoltnak találta, hogy az adófizetésre kötelezett a csődeljárás vagy a kényszeregyezségi eljárás következtében követelését egyáltalán nem, vagy csak részben kapta meg, 1928 július 1.