Budapesti Közlöny, 1928. július (62. évfolyam, 148-173. szám)

1928-07-01 / 148. szám

1928 július 1. az igazoltan be nem folyt követelés után — az adó befizetésének idejére érvényes kulcs szerint — járó adó visszautalása iránt intézkedik, s erről az adózót végzéssel értesíti. A végzésben figyelmeztetni kell az adókötelest, hogy ameny­­nyiben adósa a kérdéses jogügyletből kifolyó­lag részére később bármilyen okból újabb fize­tést teljesít (esetleg újabb váltót ad), a kézhez­­vett összeg (váltó) után az általános forgalmi adót köteles megfizetni. (9) A pénzügyigazgatóság határozata ellen az 1921 : XXXIX. t.-c. 57. §-a értelmében közigaz­gatási, bírósági panasznak van helye. (10) Ez a rendeletem kihirdetése napján lép életbe. A rendelet (4) — (9) bekezdéseiben fog­lalt szabályokat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közadós ellen vezetett csődeljá­rás vagy kényszeregyezségi eljárás jogerős be­fejezése óta hat hónap ugyan már eltelt, de az érdekelt adózók adóvisszautalási kérelmüket a rendelet életbelépésétől számított hat hónap alatt terjesztik elő. Budapest, 1928. évi junius hó 27.-én. A miniszter helyettt: dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. Mr. kereskedelemügyi miniszternek 1928. évi 67.007/XL számú rendelete a közfogyasztásra szánt szikviz előállításáról és forgalomba hozataláról. A közfogyasztásra szánt szikviz előállítása és forgalomba hozatala tárgyában az 1922: XII. törvénycikk (alábbiakban „törvény“) 34- 35., 57., és 58. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz­errel egyetértően a következőket rendelem : I. FEJEZET. Általános rendelkezések. 1. §• Szikviznek kell tekinteni a szénsavval mes­terségesen telített ivóvizet (kút, forrás, víz­vezetéki stb. vizet). Ásványvízforrásna­k minő­sített forrás szénsavval telített vize szikviznek nem tekinthető. 2. §• A közfogyasztásra szánt szikviz előállítása az iparengedélyhez kötött iparok közé sorol­­tatik. Ennek az iparnak a gyakorlását tehát a jelen rendelet életbelépése után csak az kezd­heti meg, aki arra iparengedélyt nyert. Azok, akik a jelen rendelet életbelépése előtt nyert jogosítvány alapján szikvíz előállításával foglalkoznak, iparukat a jelen rendelet életbe­lépése után is folytathatják, de iparuk gyakor­lásánál a jelen rendeletben megállapított ren­delkezéseket megtartani kötelesek. Vendéglősök, korcsmárosok, kávésok, tiszt­viselői és munkásétkezdéknek tulajdonosai a saját üzemükben való felhasználásra (fogyasz­tásra) szikvizet, a szikviz előállítására jogosító iparengedély (2. §, első bekezdés) nélkül is készíthetnek, ha az üzemük berendezése meg­felel a rendeletben előírt rendelkezéseknek s ezt az erre vonatkozó bejelentés után az ipar­hatóság a tiszti orvossal tartott helyszíni szemle útján megállapította. Az ilyen üzemek azonban üzemi helyiségeiken kívül (utcán át) saját készítésű szikvizet forgalomba nem hozhatnak. A szikviz előállítására szóló iparengedély szénsavval telített üdítő italok (málnaszörp stb.) előállítására és forgalombahozatalára is jogosít. A szifonfejnek és az ehhez tartozó alkatrészek­nek előállítására (öntésére, átöntésére) a szikviz előállítására szóló iparengedély nem jogosít. 3. §. Szikviz előállítására iparengedélyt csak az kaphat, aki az iparengedély elnyerésének a törvényben és a jelen rendeletben megállapított általános feltételeit, valamint azt, hogy meg­felelő üzemi helyiségei (7. §.) vannak, kellően igazolja. 4. §• Aki szikvíz előállításával kíván foglalkozni, az iparengedély kiállítására irányuló folyamod­vány benyújtása előtt köteles az engedélyhez kötött iparokra megállapított ipardíjat az illető város vagy község pénztárába befizetni. 5. §. A szikvíz előállítására szóló iparengedély kiadása iránti beadványt a törvény 39. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell el­ké­szíteni. A beadványhoz az iparűzés feltételei­nek igazolására szolgáló okiratokon kívül csa­tolni kell: a) a tiszti orvos bizonyítványát arról, hogy a folyamodónak a szikvíz előállításához köz­­fogyasztásra szolgáló oly víz áll rendelkezésére, amelyet valamely község vagy a város kezelésé­ben levő vízmű (vízvezeték) szolgáltat; amennyi­ben nem ilyen víz felhasználásáról van szó, a használandó víz vegyi és bakteriológiai vizs­gálatáról szóló bizonyítványt és a szakértői véleményt (8. §.) ; b) a szikvíz előállítására és töltésére rendelt helyiségeknek mérnök, építészmérnök vagy építőmester által készített méretezett, pontos rajzát, az üzem felállítandó berendezésének, továbbá a szikvizes palackok rendszeres le­mosására és kefélésére szolgáló eszközöknek műszaki leírását. 6. §: Az iparengedély megadása kérdésében az elsőfokú iparhatóság határoz. Az elsőfokú ipar­hatóság véghatározata ellen fokozatos felleb­bezésnek van helye. Amennyiben az iparhatóság a beterjesztett okmányokból megállapítja, hogy folyamodó a törvényben megállapított követelményeknek megfelel, továbbá, hogy a szikvíz előállítására rendelkezésre álló víz használata nem aggályos, végül, hogy a létesíteni kívánt üzemi helyiségek és berendezések bemutatott tervei megfelelnek a kívánalmaknak, véghatározatot hoz, amellyel értesíti a folyamodót, hogy ha a véghatározat­ban megállapított záros határidőn belül a jelen rendelet határozmányainak és a helyesnek talált terveknek megfelelően rendezi be üzlethelyiségét s ezt az iparhatóság a tiszti orvossal együtt tartandó helyszíni szemle útján megállapítja, az iparengedély ki fog adatni. A helyszíni szemle megtartásáról jegyző­könyvet kell felvenni s az iparengedélyt csak abban az esetben szabad kiadni, ha a helyszíni szemle során az nyert megállapítást, hogy a folyamodó az előírt követelményeknek meg­felelt. Az iparengedély kiadásáról értesíteni kell az elsőfokú közegészségügyi hatóságot. vízmű (vízvezeték) vize szolgál, a felhasználandó vízből a tiszti orvos jelenlétében két egy-egy literes palackban (egy litert vegyi, egy litert bakteriológiai vizsgálatra) mintát kell venni. A palackok dugóját hatósági pecséttel kell elzárni. Egy palackot a víz vegyi megvizsgálása végett Budapest székesfőváros területén a Szé­kesfővárosi Vegyészeti és Élelmiszer Vizsgáló Intézetnek (Központi Városháza), egy palackot a víz bakteriológiai megvizsgálása végett a Székesfővárosi Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézetnek (Budapest, Szent István-kórház), egy­éb helyen (vidéken) mind a két mintapalackot a népjóléti és munkaügyi minisztérium részéről kijelölt intézeteknek, az intézetek kijelöléséig pedig a M. kir. Országos Közegészségügyi Inté­zetnek (Budapest, IX., Gyáli­ út 4. szám) kell beküldeni. A vízminták vételénél és beküldésénél, a mintát tartalmazó palackok előzetes tisztításá­nál, illetőleg sterilizálásánál a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 79.770/1924. I. számú (a Belügyi Közlöny 1924. évfolyamának 1.126. oldalán közzétett) rendeletének I. pontjában részletesen leírt eljárást kell követni. A víz­mintákkal együtt az idézett rendelet II. pont­jában pontosan előírt minta szerint a tiszti orvos által fogalmazott kísérő iratot kell beküldeni. A mintavételi, szállítási, vegyelemzési, bak­teriológiai vizsgálati, szakértői és helyszíni eljá­rásból felmerülő költségek a folyamodót ter­helik, akitől azok az eljárt iparhatóság részéről történt megállapítás után közigazgatási végre­hajtás útján hajthatók be. Oly községben, amelyben a lakosság közön­séges ivóvízül nem használ jobb vizet annál, mint amelyet a folyamodó a szikvíz előállításá­nál felhasználni kivan és annál jobb víz több kút vizével végzett vegyi és bakteriológiai vizs­gálatok eredménye szerint nem is szerezhető be, a folyamodó részéről használni szándékolt víz feldolgozására az engedély megadható ugyan, köteles azonban a folyamodó a víz javítását célzó hatósági intézkedéseket teljesíteni. Ennek a szakasznak a rendelkezéseit a jelen rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett üzemekre, valamint utóbb is mindazokban az esetekben alkalmazni kell, amikor a szikvíz­készítő iparos az engedélyezett víz helyett más vizet kíván feldolgozni, vagy a víz beszerzésé­nek módját kívánja megváltoztatni. Budapesti közlöny II. FEJEZET. A szikviz előállításánál követendő egészségügyi és biztonsági rendelkezések. 7­ §• Szikvizet csak tágas, világos és jól szellőz­tethető, Budapesten legalább huszonöt négyzet­­méternyi, másutt legalább tizenkét négyzet­­méternyi alapterületű külön helyiségben szabad előállítani és tölteni. A 2. §. harmadik bekezdé­sében említett üzemeknek, amennyiben a szik­vizet saját céljaikra üvegekben állítják elő, az előállítás szintén csak legalább tizenkét négyzet­­méternyi területű külön helyiségben történhetik. A helyiségek padlóját könnyen tisztítható, rés­mentes, vízhatlan anyagból (cementből, aszfalt­ból, betonból) kell készíteni, olyképen, hogy a padlóvíz lefolyása és levezetése csatorna útján biztosítva legyen. A helyiségek falait legalább egy és fél méternyi magasságban könnyen tisztítható anyaggal (például olajfestékkel, csem­pével) kell fedni. Új engedély csak földfeletti helyiségre adható.8. §. A szikvíz előállításához csak tiszta, egészséges és az 5. §. a) pontja szerint alkalmasnak talált, jó ivóvíz használható s csak ily vízből készült szikviz hozható forgalomba. A felhasználandó víz alkalmasságának megállapítása céljából a szikvizkészítő iparos köteles az elsőfokú köz­egészségügyi hatóságnak bejelenteni és pontosan megjelölni, honnan és minő után szerzi be a szükséges vizet. Amennyiben a szikvíz előállí­tására nem a község vagy város kezelésében levő 9. §. A vizet szolgáltató helynek (kútnak, forrás­nak stb.) és környékének tisztának és közegész­ségi szempontból kifogástalannak kell lenni. E helytől, valamint a szikvíz előállítására és töltésére szolgáló helyiségektől mindazt, ami fertőzést idézhetne elő (árnyékszéket, istállót, pöcegödröt, trágyadombot, szennyvízlevezető­­csatornát, stb.) a fertőzést kizáró módon és a talaj anyagához mért, de legalább tíz méternyi távolságban kell elhelyezni. Ahol vízvezeték és csatornázás van, a tisztiorvos meghallgatása után az iparhatóság a távolság tekintetében eltérést engedélyezhet, azonban a töltőhelyiség és a vízvezetéki csövek ez esetben sem helyez­hetők el a fertőzést okozó helynek (árnyék­széknek, istállónak, stb.) közvetlen közelében. 10. §. Ha a szikviz előállításához szükséges vizet kútból, forrásból vagy vízvezetékből nem köz­vetlenül vezetik csöveken át a szikvizgépbe, hanem azt előbb víztartó edénybe, tartályba hordják, e célra csak az egészségre ártalmatlan anyagból készült edényeket, tartályokat szabad használni s azok kizárólag csak erre a célra használhatók. A víztartó és vízhordó edényeket, tartályokat a közegészségügyi követelmények figyelembe­vételével naponként tiszta vízzel, hetenként egyszer gőzzel, illetve forró vízzel kell kimosni, teljesen fedve kell tartani s a vizet minden szennyezéstől meg kell óvni. A szikviz előállítására és töltésére szolgáló helyiségeket, nemkülönben a gépeket, készüléke­ket, csöveket, vezetékeket és minden egyéb berendezési tárgyat állandóan tisztán és jókar­ban kell tartani. 3

Next