Budapesti Nevelő, 1955 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1955-03-01 / 1. szám

Pártunk III. Kongresszusának útmutatásai a fővárosi nevelők ideológiai konferenciáin Méray Tibor írja egyik kínai tárgyú elbeszélésében: Egy fiatal mérnök elindul első állomáshelyére a Huai folyó szabályozásához. A munka gigan­tikus mérete, a technikai feltételek teljes hiánya elijeszti. Nem hiszi el idő­sebb mérnöktársának, hogy a parasztok el fognak jönni és puszta kézzel megzabolázzák a vad folyót. Azért nem hiszi el, mert a parasztok a meg­beszéléseken tele voltak aggályokkal, tanakodtak és tele voltak panaszok­kal. — »Bizalmatlanok az emberek« — jegyezte meg a fiatal mérnök. A fő­mérnök elmosolyodott, s valami résztvevő meleg fény csillant a szemében: »—■ Ő mennyire nem ismeri Ön az életet és a mi embereinket, édes ba­rátom! — mondta. — Én 27 éve vagyok vízépítő mérnök ezen a vidéken. Száz és száz megbeszélésen vettem részt, amikor a Kuomintang tárgyalt a parasz­tokkal csatorna­építésről, gátjavításról. A parasztok mosolyogtak, meghajol­tak és mindent megígértek. Aztán hazasiettek, felpakolták, amijük volt és családjukkal elszöktek néhányszáz kilométernyire innen. .. Érti ön mi ez a rengeteg kérdés, az aggály, a panasz, a mérlegelés? Érti Ön mi az, hogy az emberek nyíltan kimondják, amit gondolnak? ... A bizalom, a legteljesebb bizalom, barátom.« Az öreg kínai mérnök bölcsessége mélységesen emberi, ezért nemzetközi, nálunk is igaz tapasztalat. A bizalom ilyen légköre jellemzi június óta mindjobban a mi konferen­ciáinkat is. Sok konferenciánk tapasztalatait általánosítva bátran írhatjuk: kialakult nálunk is az őszinte légkör, a hozzászólásokból a bizalom hangja csendül ki. Egy sor kérdés, aggály, bírálat hangzik el a konferenciákon, emögött azonban érezhető a jószándék, a segíteniakarás. Pártunk és kormá­nyunk júniusi politikájának termékeny magvai érlelődnek egész társa­dalmunkban, így természetesen a pedagógusokban is. A júniusi politika meg­teremtette a feltételeit a bizakodó hang kialakulásának, hogy azonban e le­hetőség valóságos termékeny eredményekké váljék, abban igen sok múlott és múlik a mi munkánkon és egész oktatási szervezetünk munkáján. A továbbképzés új, periodikus formája szélesebb önkéntességnek adott lehetőséget. Ennek lényege az, hogy a pedagógusok választhatnak, milyen ideológiai anyaggal kívánnak továbbképzésük során foglalkozni. A pedagógusok többsége az SZK(b)P története rövid tanfolyamának ta­nulmányozását választotta, melyen ez évben pártunk III. kongresszusa anya­gának tanulmányozásával, lényegében a szocializmus építése új szakaszá­nak kérdéseivel foglalkozunk. Ezeken a konferenciákon a pedagógusok vá­laszt akarnak kapni az általános politikai élet kérdéseire, az oktató-nevelő munkában, de különösen a saját életükben felmerült problémákra. Milyen kérdések érdekelték a pedagógusokat, melyek körül alakult ki ?

Next