Budapesti Orvosi Újság, 1921. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1921-09-15 / 37. szám
XIX. évfolyam. Budapest, 1921 szeptember 15. 37. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Az orvosi tudományok minden ágának haladásáról a gyakorló orvosnak referáló hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, legalább egy ív terjedelemben. SZERKESZTI: Dalmady Zoltán dr., egyetemi magántanár. (Belgyógyászat.) Feleky Hugó dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Urológia.) Frey Ernő dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos. (Ideg- és elmegyógyászat.) Holitsch Rezső dr, az Általános Poliklinika Röntgen-intézetének vezetője. (Röntgenologia) Kubinyi Pál dr., egyetemi nyilv. r. tanár. (Szülészet és nőgyógyászat.) Liebermann Leó dr., egyet, magántanár, a Rókus-kórház szemész-főorvosa. (Szemészet.) Lobmayer Géza dr., egyet, magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Sebészet) Rejtő Sándor dr., egyet. magántanár főorvos. (Fül-, orr-, gége.) Rigler Gusztáv dr., egyetemi ny. r. tanár. (Egészségtan.) Salamon Henrik át., egyetemi magántanár. (Fogászat.) Torday Ferencz dr., egy. m.tanár, áll. gyermekmenh. h. igazg. (Gyermekgyógyászat.) Török Lajos dr., egy. tanár, egészségügyi főtanácsos. (Bőrgyógyászat.) FŐSZERKESZTŐ: DALMADY ZOLTÁN dr., egyet, magántanár ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyedévre 80 K. Fél évre 150 K. Egész évre....................... 300 K. Külföld részére 1 évre 120 márka Egyes számára..................7 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Kertész-utcza 16. szám. Telefon József 106-47 (Interurban is). HIRDETÉSEKET felvesz a kiadó czég: PETŐFI Irodalmi vállalat, Budapest, VII., Kertész-utcza 16. B. 0. U. postatakarékp. számla sz. 40837. Összefoglaló ismertetés. A szembe jutott idegentestek kezelése a mindennapi gyakorlatban. Irta: Liebermann Leó dr., egyetemi m.-tanár, Szt. Rókus-kórházi szemészfőorvos. A szembe jutott idegentest ellátása sokszor feladata a gyakorlóorvosnak. De nemcsak a könnyű eseteket kell ellátnia, hanem az idegentest okozta súlyosabb sérüléseket is fel kell ismernie és szervorvos kezébe utalnia. Ezért nem felesleges e tárgyról tájékoztató áttekintést adnunk. Az anamnesist mindig kérdezzük ki pontosan s ne elégedjünk meg azzal, ha a beteg azt mondja, hogy a szegébe esett valami. Az eltávolítás mikéntje szempontjából nagy különbség, hogy az idegentestet például a szél fújta-e a szembe, vagy köszörülésnél pattant bele. Annak is lehet fontossága, hogy mióta van benne, valamint hogy tudja-e a beteg, hogyan, mikor jutott bele, észrevette-e egyáltalán. Differentialis diagnosis szempontjából tudni kell, hogy más okból eredő irritatio is okozhat idegentestérzést, viszont idegentest is általános, nem körülírt irritatio érzését keltheti. Az előbbire példa az acut catarrhalis conjunctivitis kezdődő szaka, melyben nem ritkán idegentestpanaszszal keresi fel a beteg az orvost. A levegőből a szembe hulló vagy széltől belevitt idegentestekről köztudomású, hogy azoknak két kedvencz helyük van: a felső tarsalis kötőhártya sajkaszerű árka közvetlenül a szemhéjszél fölött, továbbá a cornea. Nem mintha máshova nem jutnának a porszemek éppen olyan könnyen, sőt. De ezek azok a helyek, ahonnan nem lehet őket egyszerű dörzsöléssel eltávolítani s ahonnan a reflectorikus könyezés sem moshatja le őket egykönnyen. A felső tarsalis kötőhártyáról azért nem, mert a szemhéjszél szorosan reáfeszül a szemgolyóra, közvetlenül fölötte pedig sajkaszerű bemélyedés van, ahol az idegentest megfogódik; a corneáról azért nem, mert ha egyáltalán megtapadhatott a cornea sima felületén, ez csak éles vagy hegyes felületének a hámba való befúródásával volt lehetséges, a mely azután többé-kevésbbé erősen fogva tartja s a dörzsölés csak még inkább beékeli. Ezekben a legközönségesebb esetekben tehát tekintsük meg legelőször e két helyet és pedig igen gondosan, hacsak azonnal nem világos, hogy nem idegentestről, hanem gyuladásos baj okozta izgalomról van szó. Helyesebb először a corneát megnézni, feltáráskor egyúttal az alsó áthajtást is áttekinteni s csak azután fordítani ki a felső szemhéjat. Az irritátiós kötőhártyabelöveltség nem tévesztendő össze a hurutos belöveltséggel: útbaigazít az áthajlási redő állapota, mely kötőhártyagyuladás, hurut