Budapesti Szemle. 1907. 129. kötet, 361-363. szám

363. szám - CULTURÁNK ÉS A TERMÉSZETBUVÁRKODÁS. – Than Károlytól

CULTURÁNK ÉS A TERMÉSZETBUVÁRKODÁS. Néhány évtizeddel ezelőtt a külföldön kitűnő egyének­nek is, sajátságos nézetei voltak cnlturánkról, nevezete­sen nyelvünk alkalmatosságáról a tudomány művelésére. E tekintetben talán nem lesz érdektelen azon érvelés ismertetése, melyet a magyar nyelv culturai jelentőségére nézve, egy kiváló német tudóssal szemben, már régebben kifejtettem. A hatvanas évek vége felé, fiatal tanár korom­ban Münchenbe utazván, látogatást tettem szaktudományom egyik világhirű képviselőjénél, báró Justus Liebignél. Az ő iskolájából került ki a chemiában első vezetőm, J. Redten­bacher akkori bécsi egyetemi tanár. Ennek ajánlatára a nagy tudós szives előzékenységgel fogadott és csaknem fél napon át érdekes társalgásra méltatott. Ez természetesen szakkérdések és főképen szakmánk egyetemi tanításának módja körül forgott. A chemia gyakorlati tanításának nagy­tapasztalású megalapítója bölcs tanácsokat adott, melyek­ben kiemelte, hogy a tanításban fősúlyt fektessek az alap­fogalmak és az egyszerűbb chemiai műveletek megérteté­sére, valamint azoknak helyes gyakorlati alkalmazására. Kifejtettem előtte, hogy ez elveket kezdettől fogva szem­mel tartottam és tőlem telhetőleg a tanításban megvalósí­tani törekedtem. Beszélgetés közben azt kérdezte tőlem, miféle nyelven tartom előadásaimat ? Midőn erre azt felel­tem, hogy előadásaimat magyarul tartom, elcsodálkozott és azt az észrevételt tette, hogyan lehetséges ez, hiszen a ma­gyar nyelv nézete szerint nem eléggé művelt arra, hogy a tudomány elvont fogalmait és gondolatmenetének finom árnyalatait szabatosan ki lehetne rajta fejezni. E nyilat­kozat, melyet, ha jól vettem észre, a 70-ik évi hadjáratot megelőző német chauvinismus is befolyásolhatott, nem kis Budapesti Szemle. CXXIX. kötet. 1907. -1

Next

/
Thumbnails
Contents