Bukaresti Lapok, 1931. szeptember (37. évfolyam, 199-223. szám)

1931-09-02 / 199. szám

Megnyitották a kényszeregyezségi el­járást a Bercovici-bankkal szemben Szeptember 30-ig lehet bejelenteni a követeléseket Bukarest, augusztus hó 31 Az ilfovi törvényszék, többszöri elha­lasztás után, ma tárgyalta a Bercovitz­­bankház kényszeregyezségi kérését, a­melyet elfogadott és amely ügyben ez év szeptember 5-ig tűzte ki a követelések be­jelentésének határidejét. Egyúttal ideig­­­lenes bizottságot választottak a hitele­­­­zőkből és ennek tagjai, Gerota professzo­ron kívül, a Steaua Romana és a Banca Nationala megbízottai lettek. A törvény­szék ezután a Cantacuzino-testvérek csődkérésével foglalkozott, amelyre vo­natkozólag a döntést a kényszeregyez­ség eldök­ég elhalasztotta. rrfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTTTTTffTTTTTTTTfTTTTTTffTTTTTTTTTTI :Politikai merénylet Lengyelországban Meggyilkolták Pilsudszky bizalmasát Két diáksapkás fiatalember volt a me­rénylő, akik a lövések után még tőrt is dőltek Halowka képviselő szívébe Varsó, augusztus 51. Kegyetlen politikai gyilkosság áldozata lett Halomka lengyel kormánypárti kép­viselő, Pilsudszky miniszterelnök legmeg­­hittebb bizalmasa. A képviselő néhány hét óta Truskawiec keletgaliciai fürdő­helyen nyaral. Szombaton este korán ha­zatért szállodájába, lefeküdt és — rendes szokásához híven — olvasni kezdett az ágyban. Alig telhetett így el néhány pere, am­ikor hirtelen két diáksapkás, felhajtott gal­lért viselő fiatalember hatolt be a szo­bába és három jól irányzott lépéssel agyonlőtte az ágyban fekvő képviselőt. A gyilkosok, hogy biztosak legyenek dol­gukban, ezután még a halotthoz léptek és tőrt döftek a szívébe, majd elmenekültek. A gyilkosságot nemsokára felfedezték. A hatóságok átkutatták a szobát, de min­dent a helyén találtak, semmi nem tűnt el, így kétségtelen, hogy Halomka képviselő politikai bosszú ál­dozata lett. Az a gyanú merült fel, hogy egy ukrán titkos társaság vagy a szocialista párt végzett vele. Halowka ugyanis régebben a szocialista pártnak volt a tagja, ahon­nan azonban 1926-ban kivált és Pilsudsz­ky fasiszta diktatúrájához szegődött. Et­től kezdve a szocialisták között[ renegát­nak számított, akit rendkívül módon gyű­löltek, mert — belső ügyeik ismeretével — szokatlanul éles módon harcolt a szo­cialisták ellen. VVV WVVWWWVVVVVVVV ▼TTVVTVVVTVVVVTVTVVVVVVWVVVWWVTVWWT ­t mangáliai eset fináléja a parasztdelegáció elnöke után a konstancai prefektus is cáfolta Jorga nyilatkozatát Bukarest, augusztus 31. Megírtuk, hogy Jorga miniszterelnök mangáliai beszédével kapcsolatban Butu, a delegáció elnöke nyilatkozatot tett köz­zé a lapokban, rámutatva arra, hogy a miniszterelnök nyilatkozatai rosszindu­latú beállításban és elferdítve láttak nap­világot. A parasztdelegáció elnökének nyilat­kozata után most Konstanca prefektus is nyilatkozik. A prefektus levelet intézett a feltű­nést keltő nyilatkozatot elsőnek ki­robbantó „Dobrogea Juna“ című lap fő­­szerkesztőjéhez, amelyben rámutat arra, hogy a miniszterelnöknek tulajdonított nyilatkozatok nem fedik a valódi tényál­lást. Hivatkozik arra, hogy Jorga, mielőtt még miniszterel­nök lett volna, úgy írásban, mint szó­ban állandóan azt hangoztatta, hogy az adós becsületesen fizesse meg tartozá­sát és erélyesen kikelt a Kamatellenes Liga örve alatt kifejtett anarchisztikus moz­galom ellen. Ilyen körülmények között — írja a prefektus — el sem képzelhető hogy mint miniszterelnök, megváltozott volna a véleménye. A prefektus ezután reflektál arra a kitételre, amely szerint Jorga azt mon­dotta volna, hogy a Nemzeti Bank nem adhat segítséget a mezőgazdaságnak, te­kintve, hogy Auboin, a technikai szakér­tő árgus szemekkel őrködik és ha túlmen­­nek a mértéken, Párisba szalad, ahol be­jelenti, hogy a román állam csődbe ke­rült. Amennyiben bárki is túlhaladta volna a stabilizációs szerződésben megál­lapított határt a kölcsönfolyósítások­ban, úgy érthető lett volna egy ilyen nyi­latkozata — mond­ja a prefektus. — De a megengedett határt azonban a Nemzeti Bank egyelőre nem haladta túl és így semmi értelme sem lett volna olyan dol­gokról nyilatkozni, amelyek még nem következtek be. A prefektus azonban be­ismeri, hogy Jorga a következőket mon­dotta : — Az állam jelenleg nincs abban az anyagi helyzetben, hogy a mezőgazdasá­gon pénzbelileg segítsen, tekintve, hogy egy ilyen nagyarányú segély meghalad­ná a lehetőség határvonalát, amelyet Ro­mániának szigorúan be kell tartania, mert külföldön kötelezettségei vannak, a­melyekre Auboin technikai szakértő vi­gyáz. Pénzügyi rendszertelenségek esetén pe­dig Auboin-nek nem volna miért to­vábbra is az országban maradni, ha­nem elmenne Párisba, hogy jelentse az államháztartás csődjét. A prefektus kijelenti, hogy ezt a nyi­latkozatot csak azért közölték elferdítve, mert remélték, hogy ezáltal el tudják majd mérgesíteni a viszonyt Jorga mi­niszterelnök és Argetoianu pénzügymi­niszter között. Levelének végén azt is cá­folja, mintha Jorga a sajtó megfojtását helyezte volna kilátásba. Ennél a pont­nál hivatkozik Jorga múltjára, amelyben mindenkor a legragaszkodóbban védel­mezte a sajtószabadságot. Nagy vonásokban tehát így néz ki a konstancai prefektus cáfolata. Ezzel az­tán a mangáliai kijelentések tengerkígyó­­jának kihúzták a méregfogát és remél­jük, hogy az ország presztízsének oly so­kat ártó vita, ezzel­­ végleg befejezést nyert. — SZEPTEMBER 2. Jorga hivatalos lapja: Szó sincs az iskola­­kezdés elhalasztásáról Bukarest, augusztus hó 31. A bukaresti sajtó híradásai alapján az erdélyi lapok is már megemlékeztek arról, hogy Jorga közoktatásügyi minisz­ter állítólag megváltoztatta annak a ren­deletnek intézkedéseit, amely az új tanév elején az iskolák megnyitásáról intézke­dik. Még a ma reggel megjelenő fővárosi lapok, többek között a Curentul is arról számolt be, hogy a közoktatásügyi mi­nisztérium új rendeletet ad ki és a tanév megnyitását szeptember 15-re tolja ki.­­ Ezekkel a hírekkel szemben Jorga lapja, a Neamul Romanesc mai száma a legha­tározottabban szögezi le, hogy a közokta­tásügyi minisztérium a már kiadott ren­deletet nem változtatja meg és a tanév­­ megnyitása szeptember elsején okvetle­nül bekövetkezik a különböző tanintéze­teknél. 2. OLDAL ' Benyújtották a magyarság panaszait • usmnup H Kongresszuson Genf, augusztus 31 Az itt folyó 7-ik kisebbségi kongresszuson ma Szüllő Géza dr. előterjesztette az utódállamokban élő magyar kisebbségek sérelmeit. Szüllő nagy beszédet tartott, amelyben utalt arra, hogy a világháborút is a nemzetiségek elégedetlensége idéz­te elő és óva intette a győzteseket, hogy hasonló hibák tetézésével új háború lángját gyújtsák fel. Efi&i

Next