Bukaresti Lapok, 1931. szeptember (37. évfolyam, 199-223. szám)
1931-09-02 / 199. szám
Megnyitották a kényszeregyezségi eljárást a Bercovici-bankkal szemben Szeptember 30-ig lehet bejelenteni a követeléseket Bukarest, augusztus hó 31 Az ilfovi törvényszék, többszöri elhalasztás után, ma tárgyalta a Bercovitzbankház kényszeregyezségi kérését, amelyet elfogadott és amely ügyben ez év szeptember 5-ig tűzte ki a követelések bejelentésének határidejét. Egyúttal ideiglenes bizottságot választottak a hitelezőkből és ennek tagjai, Gerota professzoron kívül, a Steaua Romana és a Banca Nationala megbízottai lettek. A törvényszék ezután a Cantacuzino-testvérek csődkérésével foglalkozott, amelyre vonatkozólag a döntést a kényszeregyezség eldökég elhalasztotta. rrfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTTTTTffTTTTTTTTfTTTTTTffTTTTTTTTTTI :Politikai merénylet Lengyelországban Meggyilkolták Pilsudszky bizalmasát Két diáksapkás fiatalember volt a merénylő, akik a lövések után még tőrt is dőltek Halowka képviselő szívébe Varsó, augusztus 51. Kegyetlen politikai gyilkosság áldozata lett Halomka lengyel kormánypárti képviselő, Pilsudszky miniszterelnök legmeghittebb bizalmasa. A képviselő néhány hét óta Truskawiec keletgaliciai fürdőhelyen nyaral. Szombaton este korán hazatért szállodájába, lefeküdt és — rendes szokásához híven — olvasni kezdett az ágyban. Alig telhetett így el néhány pere, amikor hirtelen két diáksapkás, felhajtott gallért viselő fiatalember hatolt be a szobába és három jól irányzott lépéssel agyonlőtte az ágyban fekvő képviselőt. A gyilkosok, hogy biztosak legyenek dolgukban, ezután még a halotthoz léptek és tőrt döftek a szívébe, majd elmenekültek. A gyilkosságot nemsokára felfedezték. A hatóságok átkutatták a szobát, de mindent a helyén találtak, semmi nem tűnt el, így kétségtelen, hogy Halomka képviselő politikai bosszú áldozata lett. Az a gyanú merült fel, hogy egy ukrán titkos társaság vagy a szocialista párt végzett vele. Halowka ugyanis régebben a szocialista pártnak volt a tagja, ahonnan azonban 1926-ban kivált és Pilsudszky fasiszta diktatúrájához szegődött. Ettől kezdve a szocialisták között[ renegátnak számított, akit rendkívül módon gyűlöltek, mert — belső ügyeik ismeretével — szokatlanul éles módon harcolt a szocialisták ellen. VVV WVVWWWVVVVVVVV ▼TTVVTVVVTVVVVTVTVVVVVVWVVVWWVTVWWT t mangáliai eset fináléja a parasztdelegáció elnöke után a konstancai prefektus is cáfolta Jorga nyilatkozatát Bukarest, augusztus 31. Megírtuk, hogy Jorga miniszterelnök mangáliai beszédével kapcsolatban Butu, a delegáció elnöke nyilatkozatot tett közzé a lapokban, rámutatva arra, hogy a miniszterelnök nyilatkozatai rosszindulatú beállításban és elferdítve láttak napvilágot. A parasztdelegáció elnökének nyilatkozata után most Konstanca prefektus is nyilatkozik. A prefektus levelet intézett a feltűnést keltő nyilatkozatot elsőnek kirobbantó „Dobrogea Juna“ című lap főszerkesztőjéhez, amelyben rámutat arra, hogy a miniszterelnöknek tulajdonított nyilatkozatok nem fedik a valódi tényállást. Hivatkozik arra, hogy Jorga, mielőtt még miniszterelnök lett volna, úgy írásban, mint szóban állandóan azt hangoztatta, hogy az adós becsületesen fizesse meg tartozását és erélyesen kikelt a Kamatellenes Liga örve alatt kifejtett anarchisztikus mozgalom ellen. Ilyen körülmények között — írja a prefektus — el sem képzelhető hogy mint miniszterelnök, megváltozott volna a véleménye. A prefektus ezután reflektál arra a kitételre, amely szerint Jorga azt mondotta volna, hogy a Nemzeti Bank nem adhat segítséget a mezőgazdaságnak, tekintve, hogy Auboin, a technikai szakértő árgus szemekkel őrködik és ha túlmennek a mértéken, Párisba szalad, ahol bejelenti, hogy a román állam csődbe került. Amennyiben bárki is túlhaladta volna a stabilizációs szerződésben megállapított határt a kölcsönfolyósításokban, úgy érthető lett volna egy ilyen nyilatkozata — mondja a prefektus. — De a megengedett határt azonban a Nemzeti Bank egyelőre nem haladta túl és így semmi értelme sem lett volna olyan dolgokról nyilatkozni, amelyek még nem következtek be. A prefektus azonban beismeri, hogy Jorga a következőket mondotta : — Az állam jelenleg nincs abban az anyagi helyzetben, hogy a mezőgazdaságon pénzbelileg segítsen, tekintve, hogy egy ilyen nagyarányú segély meghaladná a lehetőség határvonalát, amelyet Romániának szigorúan be kell tartania, mert külföldön kötelezettségei vannak, amelyekre Auboin technikai szakértő vigyáz. Pénzügyi rendszertelenségek esetén pedig Auboin-nek nem volna miért továbbra is az országban maradni, hanem elmenne Párisba, hogy jelentse az államháztartás csődjét. A prefektus kijelenti, hogy ezt a nyilatkozatot csak azért közölték elferdítve, mert remélték, hogy ezáltal el tudják majd mérgesíteni a viszonyt Jorga miniszterelnök és Argetoianu pénzügyminiszter között. Levelének végén azt is cáfolja, mintha Jorga a sajtó megfojtását helyezte volna kilátásba. Ennél a pontnál hivatkozik Jorga múltjára, amelyben mindenkor a legragaszkodóbban védelmezte a sajtószabadságot. Nagy vonásokban tehát így néz ki a konstancai prefektus cáfolata. Ezzel aztán a mangáliai kijelentések tengerkígyójának kihúzták a méregfogát és reméljük, hogy az ország presztízsének oly sokat ártó vita, ezzel végleg befejezést nyert. — SZEPTEMBER 2. Jorga hivatalos lapja: Szó sincs az iskolakezdés elhalasztásáról Bukarest, augusztus hó 31. A bukaresti sajtó híradásai alapján az erdélyi lapok is már megemlékeztek arról, hogy Jorga közoktatásügyi miniszter állítólag megváltoztatta annak a rendeletnek intézkedéseit, amely az új tanév elején az iskolák megnyitásáról intézkedik. Még a ma reggel megjelenő fővárosi lapok, többek között a Curentul is arról számolt be, hogy a közoktatásügyi minisztérium új rendeletet ad ki és a tanév megnyitását szeptember 15-re tolja ki. Ezekkel a hírekkel szemben Jorga lapja, a Neamul Romanesc mai száma a leghatározottabban szögezi le, hogy a közoktatásügyi minisztérium a már kiadott rendeletet nem változtatja meg és a tanév megnyitása szeptember elsején okvetlenül bekövetkezik a különböző tanintézeteknél. 2. OLDAL ' Benyújtották a magyarság panaszait • usmnup H Kongresszuson Genf, augusztus 31 Az itt folyó 7-ik kisebbségi kongresszuson ma Szüllő Géza dr. előterjesztette az utódállamokban élő magyar kisebbségek sérelmeit. Szüllő nagy beszédet tartott, amelyben utalt arra, hogy a világháborút is a nemzetiségek elégedetlensége idézte elő és óva intette a győzteseket, hogy hasonló hibák tetézésével új háború lángját gyújtsák fel. Efi&i