Bukaresti Lapok, 1931. november (37. évfolyam, 251-276. szám)

1931-11-01 / 251. szám

így néz ki az új közoktatás­ügyi költségvetés Bukarest, október 30. A közoktatásügyi és kultuszminisztéri­­um költségvetése elkészült. A végössze­ge 4 milliárd 400 millió le­j a rész 6 mil­liárd 660 millió lejjel szemben. Ezt a ha­talmas, 2 milliárd 220 milliós megtakarí­­ást kölönösen az anyagi kiadások csök­­kentésével érték el. De milyenek ezek az „anyagi kiadá­­ok“, amelyeknél, a jelentés szerint, 40 —50 százalékos csökkentéseket vezettek be. Például: az egyetemek orvosi fakultásai nem fognak kapni tanulmányi anyagot. Az internátusok, egyetemek és laborató­riumok a jövő évben csak a felét kapják annak, amit eddig az állam fenntartásukra és fejlesztésükre fordított. Az egyetemek és középiskolák adminisztrációs és szol­gaszemélyzetének a javadalmazását ezen­túl az iskolák költségvetésének a terhére kell írni, az állam ilyen célokra egyet­len lejt sem utalhat ki. Az elemi iskolák fenntartásánál még sú­lyosabb lesz a helyzet. Itt a költségvetés csak 1 milliárd 400 millió lejt engedélyez, bár a minimális költségvetés az elemi is­kolák fenntartásánál 2 milliárd 750 mil­lió lej. A hiányzó összeget a megyék és közsé­gek terhére írják, illetve a megyék és községek fogják fedezni. Csökkentik a tantestületi fizetéseket is , és mérséklést alkalmaznak az előléptetés minden tekintetben ki fogja elégíteni. A legragyogóbb minőségű penge, az ös­­­szes létező penge­ márkái* közt. Kérjen díjtalan próbát, a romániai vezér­­képviselőtől: NARCISSE H. BALTHAZAR Bucuresti, I. Str­aelari­seknél, hogy itt is megtakaríthassanak valamit. Magától értetődik, hogy a csökkentett költségvetés következménye újra csomá­­nyi iskola megszüntetése lesz. Az ipari és kereskedelmi iskolák más fajta szakisko­lák, szemináriumok és polgári iskolák véreznek el. De elhull néhány gimnázi­um és lyceum is. Ha volt még egyetlen borotvapengével sem megelégedve, egészen biztos, hogy a „K­RESCHE31 borotvapeng« AAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAi Valami készül Németországban Hitler állítólag belép a kormányba A francia lap máris félreveri a harangot Berlin, október 30. A német főváros politikai köreiben rendkívül nagy érdeklődéssel beszélnek arról, hogy Hitler, a német nemzetiszo­­cialisták vezére Hindenburg elnöknél tett audienciája után felkereste Schleicher tábornokot, a birodalmi hadügyminiszté­rium politikai osztályának vezetőjét és vele hosszas ideig bizalmas megbeszélést folytatott. Ezt a kihallgatást a német közvéle­mény rendkívül nagy jelentőségűnek tart­ja, mert bizonyosra veszik, hogy Hitler audienciája a birodalmi elnök­nél és a hadügyminisztérium politikai osztályának vezetőjénél olyan politikai eseményeknek az előkészítését jelenti, amelyek a birodalmi kormány összeté­telében rendkívül fontos változást hoz­nak maguk után. A kormány hivatalosan cáfolja ugyan, hogy Hitler látogatásának politikai ten­denciája lett volna, de a feltünést keltő kombinációk élét a cáfolatok egyáltalán nem vették el. A Hitlerrel kapcsolatban elterjedt hí­rekre idegesen figyelt fel a francia sajtó is. A Journal, például minden különösebb titkolózás nélkül arra mutat rá, hogy az német fajvédők vezérének bizalmas tárgyalásai azzal vannak összefüggés­ben, hogy Hitler belépjen a birodalmi kormányba. A Journal értesülése szerint Hitler Schlei­cher tábornok előtt már ígéretet is tett azokra ,a garanciákra, amelyet tőle a mi­niszteri tárca ellenében megköveteltek. Ennél is szenzációsabb az Intransige­­ant cikke, amely arról számol be, hogy Brüning kancellár és Hitler között ál­landóan folynak a bizalmas tárgyalá­sok s azoknak célja az volna, hogy Hit­ler bevonásával nemzeti kormányt ala­kítsanak Németországban is. Ebben az alakulatban azonban Hugen­­s­berg nem jutna semmiféle szerephez. AAÍ.AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Ravasz választási trükk, vagy szenzáció Állítólag dinárt hamisítottak Bécsben a borral emigránsok Bécs, október hó 30. Az osztrák főváros reggeli lapjai feltű­nést keltő tudósításokban számolnak be arról, hogy a Bécsbe menekült horvát emigránsok vezérei nagyszabású dinárhamisítási botrányba keveredtek. A reggel megjelent bécsi lapok közlése szerint a dinárhamisítási botrányt a kö­vetkezőképpen leplezték le: A jugoszláv határrendőrség néhány nappal ezelőtt letartóztatta Gruber Péter horvát hírlapírót, akinek Berlinben kő­­nyomatos horvát újságja van. Más ver­ziók szerint Gruber önként jelentkezett a jugoszláv határrendőrségnél, és vallo­másában előadta a következőket: Berlinben nemrég találkozott a bécsi •vát emigráció három vezető egyénisé­­el, Percec­ csel, Percseviccsel és Pave­­sel. Ezek közölték, hogy nagymennyi­­ji dinárt hamisítottak s szívesen Gru­­re bízzák a hamisítványok értékesi­­át. Gruber szinleg vállalta a dolgot és is utazott a rábízott hamis dinárokkal, amelyeket megbízói Jugoszláviában és a szomszédos államokban akartak értéke­síttetni, de a határrendőrségen önként je­lentkezett és leleplezte a bécsi horvát emigránsok vezetőit. A szenzációt kipattantó bécsi lapok sze­rint a horvát emigráció három vezére már átszökött Olaszországba, a jugo­szláv rendőrség pedig Berlinben és Olaszországban is megkezdette a nyo­mozást a dinárhamisítók üzelm­einek feltárására. A bécsi sajtó egy része azonban rendkí­vül hűvösen fogadta a dinárhamisítás szenzációját s rámutatott arra, hogy az egész nem más, mint a jugoszláv­­ kor­mány ügyes trükkje, amellyel a választá­sok előtt néhány nappal befolyásolni akarja a szerbek és h­orvátok hangulatát. LEJÁRT A JELÖLÉSI HA­TÁRIDŐ Belgrád, október 30. A jugoszláv parlamenti választásokra egyébként szerdán járt le a jelölési határ­idő. összesen 305 mandátumra 674 jelölt indul a választási küzdelembe, amely elő­reláthatólag a Zsifkovics-kormány hívei­nek győzelmével végződik, tekintettel ar­ra a hallatlan terrorra, amellyel a kor­mány minden ellenzéki megmozdulást csírájában elfojtott. HITHRY LIEDTINE BRASSÓBIL IBM! NOVEMBER 1\ Eltörlik az áldozott taxát de nincs köszönet benne Az új fizetések alsó kategóriája Bukarest, október 50. Az állami tisztviselők fizetését rendező bizottság, amint azt már jeleztük, befe­jezte munkáját. A tervezett redukciók a tisztviselők körében nagy nyugtalansá­got keltenek és különösen a vasutasok sé­relmezik az új fizetési kvótát. A vasutasok egyébként súlyosan kifo­gásolják azt is, hogy nem alkották meg a vasutasok státusát, aminek következ­tében az előléptetések körül zavarok állottak elő. A kormány, hogy az ideges hangulatot valamennyire lecsillapítsa, a mai napon hivatalos kommünikét adott ki, amely­ben bejelenti, hogy a leszállított fizeté­sek után nem kell többet áldozati taxát fizetni. Ez ugyan kevés megnyugtatást jelent,­­ mert áldozati taxa levonása után is még­­ mindig többet kaptak a tisztviselők, mint amennyit most leszállított fizetésekkel, áldozati taxák­ nélkül, kapni fognak. Az uj fizetési kategóriákból az első kettőt már ismertettük. A továbbiak így fognak kinézni: Egy minősítés nélküli tisztviselő tavaly kapott 3133 lejt, az uj fizetésleszállítás után kapni fog 3000 lejt. Egy elsőosztá­lyú, úgynevezett „impiegat” kapott 3736 lejt, most kapni fog 5475 lejt. Egy iroda­­főnök kapott 4800 lejt, most csak 3905 lejt. Egy másodosztályú irodafőnök az eddigi 5775 lej helyett csak 4335 lej kap. Egy elsőosz­tályú irodafőnök 6400 lejes fizetéséből maradna 5467 lej. Az osztály­­főnökök, akik eddig 6800 lejt kaptak, most 6200 lejjel kell majd hogy megelé­gedjenek. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A PÁRISI GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK m­i unt a román kormány a francia-román gazdasági egyezmény revízióját? Az élőállat és kukorica után búzára kér kis vámot Romá­nia, amely a francia selyemárura ajánl kedvezményes vámot Bukarest, október 29. Röviden jelentettük már, hogy novem­ber 5-én Párisban megkezdik a francia— román gazdasági egyezmény revíziójára vonatkozó tárgyalásokat. Egyes lapjelen­­tések szerint ezeket a tárgyalásokat a francia kormány kezdeményezte, ez azonban téves beállítás, mert az egyez­mény revízióját nem a francia, hanem a román kormány kérte mégpedig abban a reményben, hogy a megkötendő új kon­vencióban sikerülni fog az eddiginél je­lentősebb vámkedvezményeket elérnie a román agrártermények számára. Az érvényben levő francia-román egyezmény tavaly októberben lépett életbe és jövő év októberében járna le. Az egyezmény megkötése annak ide­jén szorosabb gazdasági, illetőleg kül­kereskedelmi viszonyt teremtett a két ország között, amilyen azelőtt volt. A kölcsönösség elve alapján, Románia annak ellenében, hogy egyrészt az élőál­latokra, másrészt pedig a kukoricára ka­pott jelentős vámkedvezményt Francia­­országtól, a francia ipari cikkek számára nyújtott előnyös vámokat. Illetékes helyen az alábbi felvilágosítá­sokat kaptuk az egyezmény revíziójára vonatkozó, most beinduló tárgyalásokkal kapcsolatosan: — A francia-román gazdasági egyez­ménynek az előnye Romániára nézve fő­leg abban jut kifejezésre, hogy a vámot a román kukoricára az érvényben levő beviteli vámnál 30 százalékkal alacso­nyabban állapítja meg, továbbá, hogy lehetővé tette a román állatszállítmá­nyoknak a francia piacra való bevitelét. Románia ugyanis csak ennek az egyez­ménynek az életbeléptetése óta exportál élőállatot Franciaországba és, hogy mi­ j­lyen fontossá lett ez a piac, mi sem bizo­­­­nyitja jobban, minthogy­­ a legújabb kimutatás szerint, az utób­bi 8 hónap folyamán 12 ezer darab vá­gómarhát szállítottak ki exportőrjeink francia piacra. Ugyancsak ez az egyezmény konszolidál­ta a román petróleumot is a francia pia­con és emelte a bevitelt kétszeresére.­­ A román kormány a revízióval azt akarja elérni, hogy az érvényben levő egyezmény vámkedvezményeit terjessze ki a francia kormány több más agrár­­terményre is, így elsősorban a búzára, ezenkívül, hogy az egyezményt, amely 1932 októberében lejár, hosszabbítsák meg több évre és ezzel állandósítsák a jelenlegi külkereskedelmi viszonyt a két ország között. A román bizottság azt az előterjesztést fogja tenni, hogy Franciaország adja meg a román bú­zára ugyanazt a vámkedvezményt, a­melyet a magyar búza élvez és amely­nek preferenciális jellege van. Ezzel szemben Románia nagyobb vám­­kedvezményt ajánl fel a francia selyem­­árura és más ipari termékekre. A román bizottság vasárnap utazik Párisba, vezetője a bizottságnak Cesiani párisi meghatalmazott miniszter. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ — A GÖRÖG NEMZETI BANK LESZÁL­LÍTOTTA A KAMATLÁBAT. Athénból je­lentik: A görög Nemzeti Bank tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy a leszámítolási ka­matlábat 12 százalékról 11 százalékra szállít­ja le. ,OLU> prophy taktikus készítmény» A bécsi állami nép­egészségügyi hiva­tal által vegyileg és mikroszkópiailag vizsgálva lehető legnagyobb ga­ranciát nyújt. Ügyeljen az „ON­A“ névre ! 3. OLDAL

Next