Bukaresti Lapok, 1932. április (38. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-01 / 75. szám

Megszavazták a francia költségvetést Paris, március 30. A francia szenátus 261 szavazattal, 19 elle­nében elfogadta a költségvetést, amely 41 milliárd 087,273.000 frank bevételt és 41 mil­liárd 083,368.000 frank kiadást irányoz elő. Magyarország nem vesz fel belső kölcsönt Budapest, március 30. Az egyik délben megjelenő budapesti napilap tegnap arról adott hírt, hogy a magyar kormány nagyobb összegű bel­földi kölcsön felvételét vette tervbe. A Magyar Távirati Iroda most illetékes helyről kapott felhatalmazás alapján közi, hogy a belső kölcsön felvételéről elterjedt hírek minden alapot nélkülöz­nek. Ha tartalmaz a vámtörvény módosító javaslata ? Bukarest, március 30. A vámtörvény módosítására vonatkozó javaslat elkészült s valószínű­, hogy már a napokban a parlament elé kerül, mert a kormány minden körülmények között meg akarja szavaztatni a még rendelke­zésére álló idő alatt. A javaslat főbb ren­delkezései a következők: 1. A vámügyek vezetését három tagból álló igazgatóság veszi át. 2. Fokozottabb és szigorúbb ellenőrzést vezetnek be a visszaélések megszüntetése érdekében. 3. A vámbírságot a csempészett áru értékével arányban állapítják meg, mi­után az eddigi horribilis bírságokat nem lehetett felhajtani. 4. Az úgynevezett „vámzónát“ az ed­digi 10 kilométerről 25 kilométerre széle­­ntik ki. 5. A csempészési és mindenféle vámki­­hágási ügyben külön bíróság fog ítél­kezni, Dinamit-patrol? Bukarest, március 30. Borzalmas szerencsétlenség történt Bai­ 2oi város egyik felsőbb fokú iskolájában. Az egyik ötödik osztályos tanuló a vá­­ros valamelyik petróleum-raktárában di­n­ami­t-patron­ok­at kapott. Nem tudta, hogy meg vannak-e töltve, vagy nincse­nek, gyerekes könnyelműségében azon­ban nem is igen törődött vele, hanem a patronokat magával vitte az iskolába s társai között szétosztotta. A diákok egy ideig eljátszottak a ve­szedelmes robbanószerrel, azután egyikük a patront a kályhára tette. Néhány perc múltán bekövetkezett az előrelátható borzalmas robbanás, amelynek következ­tében számosan súlyosan, a többiek pe­dig könnyebben megsebesültek. A vizsgálatot bevezették, 10 millió svájci frank egy magánvasútért Bukarest, március 30. Hosszas tárgyalások után létrejött a megegyezés a román állam és a Lemberg- Csernovic-I­asi közötti magán­vasút igaz­gatósága között. A megegyezés szerint a román állam 10 millió svájci frankkal vált­ja magához a kérdéses vasútvonalat. E tíz millióból 7 millió a vételár, 3 millió pedig az eddigi használati díj. A magánvasut igazgatósága részint készpénzben, részint állami papírokban kapja meg a 10 millió svájci frank lei­­berni ellenértékét. 1932 március 30. Zürich (nyitás): Berlin 122.1­0, Amszter­dam 208.25, Newyork 515.50, London 19.47, Páris 20.30, Milánó 26.75, Prága 15.27, Budapest­­, Belgrád 890, Buka­rest 308, V­arsó 57.80, Bécs —. Valuta: Napoleon 667, márka 39.90, leva 108, török líra 78, font 1­30, francia frank 663, svájci frank 32.75,­ olasz líra 870, drachma 175, dinár 290 dollár 167.50, lengyel márka 18.95,­ schilling 20, pengő 22, cseh korona 4.98, belga frank 4.70. ÁPRILIS 1. felmentette m esküdtszék a búzáid dráma késeit Nem találták bűnösnek a férjgyilkos assz­onyt, aki apjával s­zemben leányát védelmeznie Ploesti, március 30 Három napon át tárgyalta az egész ország érdeklődése mellett a ploesti es­küdtszék Lupescu asszony és leánya, Lilly, bűnperét, akiket tudvalevőleg azzal vádoltak, hogy megölték a családfőt, Radu Lupescu földbirtokost, amiért az esz­tendőkön keresztül bűnös szerelmével üldözte leányát. A háromnapos tárgyalás alatt a tanuk egész serege igazolta, hogy Lupescu abnormális hajlamú és beteg erkölcsi felfogású ember volt és ugyancsak számos tanú bizonyította azt is, hogy Lilly leánya ellen többizben erőszakos merényletet kísérelt meg. Az esküdtszék, a vád és védelem képviselőinek érvelése után, kedden a késő esti órákban hozta meg ítéletét, amelynek értelmében úgy Lupeseunét, mint leá­nyát felmentette a gyilkosság vádja alól, egyben elutasította a meggyilkolt Lu­pescu apjának 400 ezer lejes kártérítési igényét. A felmentő ítélet széles körben nagy megnyugvást keltett. QTMj­iM halálától tartanak ki Moszkvában 16 orvos tartott konzíliumot a bolsevista vezér fölött Moszkva, március 30. A nagybeteg Stalin állapota válságosra fordult s az éjszaka folyamán betegágyá­nál 16 orvos tartott konzíliumot. Orosz­országban nagy aggodalom uralkodik Stalin életéért, mert az orvosi konzílium megállapításai sze­rint Stalin állapotában minden pilla­natban katasztrofális fordulat követ­kezhete k be. A Varsóba érkezett jelentések szerint Stalin állapotának válságosra való fordu­lását nem rákbetegség okozta, hanem az, hogy a szovjet államférfiut állítólag megmér­gezték. A mérgezés körülményei, mondják a varsói jelentések, egyelőre ismeretlenek, mert a szovjet kormány a legteljesebb ti­toktartással kezeli a kommunista inter­­nacionálé titkára ellen elkövetett me­rénylet részleteit Ketten bennégtek, huszonöten súlyos égési sebeket szenvedtek egy zágrábi filmkölcsönző négyemeletes palotájában Felrobbant filmtekercsek lángba borították a negyvenöt lakással bíró épület­tömböt Zágráb, március 30. Borzalmas tűzvész pusztított a keddről szerdára virradó éjszakán az itteni „Star“ filmkölcsönző vállalat négyeme­letes palotájában. A filmkölcsönző laboratóriumban ren­geteg tekercs volt felhalmozva, amelyek, eddig meg nem állapított módon, tüzet fogtak. Óriási robbanás rázta meg erre a hatalmas épülettömböt, majd a tűz rend­kívül gyorsan terjedt és mire a ház negyvenöt lakásában a la­kók éjszakai álmukból felriadtak és menekülni próbáltak, már lent a kapu is égett és megakadályozta az épületből való kijutást. A hamarosan nagy lángokkal égő palota messzire megvilágította a városnegyedet. Hamarosan megérkeztek a tűzoltók is, a­kik tolólétrákkal igyekeztek a bennszo­rult lakókat kimenteni. Sikerült is főleg a gyermekeket és asszonyokat az ablako­kon keresztül kiemelni. Ketten azonban a lakók közül benn­égtek, huszonöten pedig rendkívül sú­lyos égési sebeket szenvedtek. A tüzet csak a késő reggeli órákban si­került lokalizálni. A kár rendkívül nagy. A köztisztviselők és nyugdíjasok jelentkezni kötelesek kincstári jegyeikért Az " Bukarest, március 30. jegyminisztérium a parlament terjesztette az » amortizációs pénztár "működéséről szóló javaslatot. Az amor­tizációs pénztár feladata az, hogy az ál­lamnak 1931 évről fennmaradt költségve­tési hiányait és más adósságait rendezze és likvidálja. Ezzel kapcsolatban a pénzügyminisz­térium már ki is adta a rendeletet, hog a pénzügyigazgatóságok kérjék be mindazokat a fizetési és nyugdí­jutal­­ványokat, amelyek a múlt évről ki­egyenlítetlenül maradtak. Az utalványokat — mint megírtuk — fi­zetési bonokra fogják becserélni, a bonok ügyében viszont az amortizációs pénztár fog intézkedni a maga hatáskörében úgy, ahogyan a rávonatkozó törvény meg­szabja. Egy másik pénzügyminisztériumi ren­delet az állami szállításokért kapott fize­tési utalványokkal történő adófizetésről i­n­tézked­ik. Eszerint 1931 évi fizetési utalványokkal csak 1931 évi, viszont 1932-es évi fizetési utalványokkal csak 1932-es adót lehet fizetni. anyagszállítások árát a törlesz­tési pénztár fogja rendezni Autonóm intézmények nem fizethetnek adót fizetési utalvánnyal. Arad, március 30. Rendkívül érdekes rendelet érkezett m­a a minisztériumból az aradi pénzügy­­igazgatósághoz. A rendelet felszólítja mindazokat, akik az állammal szemben fennálló követelé­seikre már fizetési utalványokat kaptak, hogy azonnal jelentkezzenek a pénzügyigaz­­gatóságon, mert az államkincstár a törlesztési pénztár megkerülésével akar­ja a hátralékokat rendezni. Ezzel szemben a rendelet az anyagi szál­lításokért fennálló követeléseket csak az amortizációs pénztár útján fogja ki­egyenlíteni. A pénzügyminisztérium rendelete, a­mely rengeteg gyárüzemet és vállalatot, valamint szállítócéget érdekel, rendkívül nagy feltűnést keltett Arad ipari és ke­reskedelmi köreiben, mert az érdekeltek bizonyosra veszik, hogy hosszú időbe ke­rül, amíg az amortizációs pénztár utcai követeléseiket az államkincstár kiegyen­lítheti. 4 Külön törvény kell megfékezn­i­ egy milliomost, aki bosszút esküdött, az angol posta ellen London, március 30. Sok különc él az angol birodalomban, de köztük is kivételes helyet foglal el M. Renigad Bray, aki hatalmas vagyonát és minden ráeső idejét arra fordítja, hogy kellemetlenségeket szerezzen a királyi postának. Renigald Bray úr valamikor megharagudott a postára s azóta állan­dóan azon töri a fejét, hogy miként lehet a posta bosszantására felhasználni a pos­­taügyi törvények fogyatékosságait. Renigald Bray, mint mondottuk, dús­gazdag ember, akinél a pénz nem játszik szerepet. Ez magyarázza azután, hogy a levélhordók az ő címére kézbesítendő küldemények között minden elképzelhe­tő tárgyat találnak, így keményített gal­lért, kétszersültet, rongyokat, sőt már pa­pucsot is találtak, amelynek alpár’a Bray ur üzenetet írt önmagának. Az angol pos­tatörvény ugyanis nem mondja ki, hogy levelet csak papiroson szabad írni s így Bray a legkülönbözőbb tréfákat enged­heti meg magának. A postaigazgatóság nemrégiben már megunta a folytonos bosszantást és megtagadta az efajta „le­velek“ átvételét és kézbesítését, de Bray erre beperelte a postaigazgatóságot és perét fényesen meg is nyerte. Azóta a posta kénytelen-kelletlen át­veszi a Bray-féle küldeményeket, leg­alább is addig, amíg uj postatörvényt hoznak. Ez különben, mint később ráté­rünk, éppen a különc milliomos levelez­­getése miatt folyamatban is van. A legszörnyűbb csapás akkor érte a postát, amikor Bray ajánlott levél gya­nánt feladott egy felére vágott cigaret­­tapapi­rost, amelyre néhány sort írt. Bár­mennyire is vigyáztak a postán a fél ci­garettapapirosra, a lenge küldeménynek mégis nyoma veszett. Persze csak ez kellett a derék Mister­nek, máris rohant a postához kártérítés­ért, majd amikor elutasították, a bíróság­hoz fordult s a pert meg is nyerte. Hiába a törvény a törvény. Újévkor Bray névjegykártyák helyett minden ismerősének posta­utal­vány­t kül­dött, amelyeket egy-egy pennyre állított ki. Január végén egyik nap megjelent a londoni főpostán és önmagát „adta fel“ levélküldemény­ként a saját lakása címére. A posta ebbe még belement. De aztán, amikor néhány nap múlva egy csecsemőt akart gyermekko­­csistól feladni, már visszautasították. A posta egy rendeletre hivatkozott, amely úgy szól, hogy a posta kizárhat a szállí­tásból olyan tárgyakat, amelyeket útköz­ben károsodás érhet. Bray emiatt is bepe­relte a postát s ebben a perben még nem hoztak ítéletet. • Véres bányász-sztrájk Csehszlovákiában Prága, március 30. A Komotav cseh bányavidék 71 bánya­üzemében 21 ezer bányamunkás sztrájk­ba lépett az újabb munkabérleszállítási törekvések miatt. A sztrájk kimondása után a munkásság gyűlést akart tarta­ni, azonban a bányavidékre kivezényelt karhatalom időközben megérkezett s amikor a munkásság erről értesült, meg­támadta a katonaságot. A közelharc folyamán a katonaság több sortüzet adott a levegőbe. Úgy a tünte­tők, mint a karhatalom emberei közül többen megsebesültek. Minthogy a sztrájkmozgalom átterjedt a szomszédos bányavidékre, a bányák védelmére a kor­mány újabb karhatalmi erősítéseket ve­zényelt ki. Elégtételt kaptak a jogászok Bukarest, március 30. A képviselőim­ kedd délutáni ülésén megkezdették a lakbértörvény javaslatá­nak tárgyalását. Azután hosszas vita utá a kamara megszavazta az új ügyvédtör­vény módosítását, amelyért a napokban Bukrestben és Iasiban véres liákzavar­­gások, a­ többi egyetemi városban pedig elkeseredett tüntetéseik voltak. Az ügy­védtörvény módosított szövegével a kor­mány az egyetemi hallgatók összes köve­teléseit teljesítette, amennyiben a szer­zett jogok nem szenvednek­­ éremet s már beiratkozott jogászok az eddigi fel­tételek szerint kezdhetnek majd ügyvédi gyakorlatot. B, L. 3. OLDAL

Next