Bukaresti Lapok, 1932. szeptember (1. évfolyam, 37-62. szám)

1932-09-01 / 37. szám

2. oldal ha bizalmatlanságot szavaz a parlament, a birodalmi gyűlést azonnal fel akarja oszlatni. Hindenburg általában nem híve az erőszaknak. Benne van a Harmadik Birodalom meg­alakításának minden akciójában, de csak addig, amíg az erőszak és a puccs lehető­sége nem zavarja a megoldás útjait. Az elnök nem az életét félti, hanem a békét, amelyet soha többé visszavarázsolni az esetben, ha most az ellentálló felek kö­zött az érintkezés végleg megszakad, nem lehet. Négyen azért bizonyára meggyőzték az öregurat és ma délután három órakor, mikor Papen megnyitotta a birodalmi gyűlés első ülését, bizonyára már a zse­bében volt a legfelsőbb kézirat. Hitler óvatosan nyitva h­agyja az ajtót Ma délelőtt egyébként, amíg Papen, Schleicher és társaik Neudeckben jár­tak, Hitler is felsőbb fóruma előtt tisz­telgett. Rögtönzött pártértekezlet volt, a­melyen az új birodalmi gyűlés minden barnainges képviselője megjelent. Ezen az előértekezleten Hitler bejelentette, hogy soha olyan bizalommal a jövőbe, mint most, nem nézett. Elmondotta, hogy tegnap elment ugyan a Papen-találkozó­­ra, de szó sem lehetett arról, hogy a kor­mánnyal megegyezzék. Elment, nehogy „a történelem, itélőszéke“ et és pártját egyoldalúsággal és elfogult­sággal vádolhassa meg. (A „történelem ítélőszékével“ törődik ma egyedül úgy l’apen, mint Hitler, de azzal a német néppel, amelyet az új rezsim a legsöté­tebb bizonytalanságba hurcol, nem törő­dik egyik sem!) Mindenesetre azért Hitler sem vágta el teljesen a megegyezés lehetőségeit, mert ugyanebben a beszédében kihangsúlyoz­ta, hogy mindaz ideig, amíg a beutheni ítélet szelleme uralkodik, arról, hogy a nem­­zetiszocialista párt a kormánnyal ko­operáljon, szó sem lehet. Szóval? Szóval abban a pillanatban, amelyben a beutheni ítéletek szelleme megszűnik, hajlandó kooperálni? Általá­ban egész Berlinben, de Németországban mindenütt az a közfelfogás, hogy a nemzetiszocialisták szeretnének meg­egyezni, mert tisztában vannak azzal, hogy ha Papén most keresztül hajszol­ja a parlament feloszlatását és ha a feloszlatott parlament mellett hatvan napon belül kiíratja az új választáso­kat, a nemzetiszocialisták parlamenti csoportja csak meggyengülhet. A tömegek ma már nincsenek annyira a hátuk mögött, mint azelőtt. Hét évi ígér­getés után valamit vártak volna már. Különösen most vártak volna beteljesí­tést, most, amikor — akárcsak Brüning annak idején Lausanneban — a nemzeti szocialisták „száz lépésnyire voltak a céltól.4* Kétszázh­arm­inc barna­­ingos esküszik De magában a pártban sincs már teljes fegyelem. A párttagok egy része Hitlert magát akar­ja leváltani, a másik a feltétlen centrum koalíció híve, a harmadik pedig — a legopportunusabb társaság — meg egye­nesen amellett ágál, hogy a hatalommal kell kolaborálni. Éppen ezért nem szabad tisztán forma­litásnak és színpadi póznak tekinteni azt, hogy tegnap este a meghiúsult Papen tárgya­lások után Hitler a Kaiserhof szállodá­ban a­ 230 nemzeti szocialista képvise­lőt­­ feleskette. Az eskü szövege szerint a kétszázharmin­cak a jövőben Hitlernek minden paran­csát teljesíteni fogják. A párttagok, különösen a többségi párthoz tartozó tagok akkor is mamelu­­kok, ha nem esketik engedelmességre őket. Valahol baj van itt az engedelmességgel és a feltétlen behódolással. Papennek — így mondotta mai beszé­dében Hitler — nincs eleven kapcsolata a tömegekkel. Maholnap Hitlernek nem lesz ..eleven a kapcsolata saját képviselőtár­saival. Már esküdtetni kell őket. A­ tőzsde eszkemptál Azt, hogy nem a fascizmus, hanem a re­akció következik a tőzsde érzi meg a leg­inkább. Már eszkonizálja is. Papen vasárnapi miniszteri beszéde, a­melyben gazdasági programmot adott és amelynek menetét tegnap a Bukaresti Lapok szélesen ismertette, a berlini tőzsdén viharos hosszt okozott. mus smeaMmaHMKmBmaa&mammm 1932. szeptember 1 A részvények hatalmasan emelkedtek, sőt voltak olyan értékek is, amelyek teljesen eltűntek. A tőke és a vállalkozás megfelelően mél­tányolja a gazdasági programmot, amely munkát akar teremteni azok számára, a­kik fogyasztóképtelenek és árakat garan­tál az agrárius részére, aki így élet­­standardját megemelheti. A szakszerveze­tek és a tisztviselői szervezetek ezzel szemben tisztán látják a paperi gazda­sági programja hátterét is­­ és felismerték, hogy az itt munkaalkalmak végeredményben azt jelentik, hogy az eddig munkában­­állottak kereseti lehetőségei erősen megcsappan és ezért ma Hindenburghoz táviratot in­téztek, amelyben azt követelték, hogy a papeni Programm életbeültetését akadá­lyozza meg. Legalább ők jobban el ne proletárizálód­janak. Ilyen auspiciumok mellett nyílt meg ma délután 3 óra 40 perckor romániai idő szerint este háromnegyed hatkor, a birodalmi gyűlés, ahol a szereplők a kö­vetkezők : a fasiszta Németország, a reakció Né­­metországja, a szociáldemokrácia Német­­tországja és a kommunista Németország. A birodalmi gyű­lés hatalmas palotája előtt, a Sieges Allée széles sétányait elön­ti e percben a tömeg: a háborúspárti tö­meg a békepárti, a munkában levő és a munkanélküli, az autarkia hívője és az egyéni gazdálkodás fanatikusa. Lehet itt egyezséget kötni? Kommunista propaganda-beszéddel nyitja meg Zetkin Clara a birodalmi gyűlést A kora délutáni órákban emberáradat az Unter der Linden és a parlament kö­rüli térség. A gyűlés hivatalos kezdési ideje előtt tíz perccel katonás zárt sorok­ban és dísz­lépésben vonulnak fel az Un­ter der Lindenen keresztül a 230 barna h­itler-képviselők. Az egész város érzi, hogy most valami döbbenetes esemény készül és hogy a kö­zeli órákban történelem játszódik le. Maga a parlamenti ülésterem roskadás­ig telve. A karzatot kizárólag újságírók foglalják el, fotó és filmriporterek. A parlamenti épület körül rendőri kor­don, amely azonban előreláthatólag nem tud megbirkózni azzal a tömeggel, amely a parlament épülete elé akar nyomulni. A gyűlés megkezdése előtt elterjed a hír, hogy Hindenburg megadta az enged­elmet a birodalmi gyűlés feloszlatásához és hozzájárul Papén gazdasági és pénz­ügyi programmjához is, de azzal a feltétellel, hogy a német mun­kásság életfeltételeire Papén figyelemmel lesz és a szükségrendeletet összhangba hozza a német munkásság érdekeivel is. Ugyancsak az utolsó pillanatban hírül hozzák, hogy a nemzetiszocialista párt porosz minisz­terelnökké Hitlert akarja, míg a biro­dalmi belügyminiszter és a porosz bel­ügyminiszter egy személyben Strasser lesz. Clara Zetkin propaganda-beszédjét néma csendben tűrik Pontosan három óra negyven perckor két női kommunista képviselő az elnöki emelvényre viszi Clara Zet­­kint. A híres kommunista írónő nem tud, a maga lábán járni. Feltámogatják az emel­vényre, ahol is alig tudja megrázni azt a nagy kézi­ csengőt, amellyel az ülés kez­detét jelezni kellene. Mikor Clara Zetkin az emelvényre ér, a kommunisták kórusban éljenzik. A kommunista éljen így szól: Rote Front! Rote Front! Ütemesen harsogják a tüntető ünnep­lést, amelyre Megállapítja, hogy a birodalom minden hatalma ellenére is csőd­bej­utött és nem bír megbirkózni azokkal a problémákkal, amelyek köré tornyosulnak. A birodal­mat imperialista célok vezetik és Németország tulajdonképpen nem egyéb, mint a versaillesi békeszerződés diktáló hatalmainak zsoldosa. A kormányt a kommun­ Ma pártnak meg kell buktatni. Meg kell buktatnia már csak azért is, mert a kormánybuktatás itt azt jelenti, hogy Németországban a fasizmus is megbu­a parlament többi pártja nem válaszol. Néma csendben tűrik a tüntetést. Clara Zetkin ezután alig hallható han­gon beszédjébe kezd. A beszéd háromnegyed óra hosszat tart és ez alatt az idő alatt a parlament min­den pártja néma marad. Zetkin Clara azzal kezdi beszédét, hogy örül annak, hogy 75 éves korában átveheti a birodalmi gyűlés korelnöki székét, de felszólít mindenkit, hogy ha valaki idősebb, jelentkezzék és helyét azonnal átad­ja. Ezután kommunista propaganda be­szédbe kezd. kott. Az orosz példa mutatja — mondja Clara Zetkin —, hogy megvan az erő az uj gazdasági rend felépítésére és éppen azért örül annak, hogy őt éri a szerencse, hogy megnyissa Szovjet-Németország első tanács-kongresszusát. A jobboldali pártok szó nélkül tűrik Clara Zetkin provokáló beszédét. Néma csendben tűrik a háromnegyed órát és még akkor sem reagálnak, amikor Clara Zetkin Szovjet-Németország első tanács-kongresszusának megnyitásával egyenesen dühre ingerli őket. Az utcán a nemzetiszocialisták Zetkin beszéde alatt áttörik a kordont és be akarnak hatolni az épületbe, hogy megakadályozzák azt, hogy ott Cla­ra Zetkin beszédét megtarthassa. Ez nem sikerül. A kordont a nemzeti­szocialisták áttörik, de néhány perc múl­va rendőri erősítés érkezik, amely vissza­veri a parlament ellen nyomuló tömeget, t­iara Zetkint beszéde végén leemelik az emelvényről. Teljesen kifárad, beszélni alig tud és kommunista képviselő-társnői frissítők­kel élesztgetik. Lapzártakor a képviselők igazolása fo­lyik, amely után megválasztják a parla­ment végleges elnökét. Ilir szerint az elnök a nácik jelöltje lesz és pedig Goering. Egyébként a parlament megnyitásának pillanatában a nemzeti szocialista párt elnöksége „hűség" táviratot intézett a beutheni börtönben ülő halálraítéltekhez. Ezzel a tüntető távirattal is jelezni akar­ta a nemzeti szocialista párt, hogy az egynapos paktum után, amely alatt min­den provokációt eltűrnek — ők következ­nek. Ma éjszaka egyébként Berlinben sú­lyos összeütközéseket várnak. 99 Szovjet-Németország első tanács­­kongresszusa'* Autószerencsétlenség 18 halottal és 38 sebesülttel Portorico, augusztus 31. Súlyos autóbu­szszer­encsétlenség történt Ponce város közelében, ahol egy zsúfolt utasszállító autóbuszon liberális képvise­­lők igyekeztek a pártértekezletre. Útköz­ben a kocsi egy útszéli mélységbe zu­hant. A szerencsétlenség következtében tizennyolcan vesztették életüket, míg har­mincnyolcan súlyos sérülésket szenved­tek. Szuronyos katonák védik a kolozsvári jegypénztárt a végrehajtók ellen Tízéves pereskedés után most foglal a hiitereső, d­e a CFH ellenaítíl! Kolozsvár, augusztus 31. Beszámolt a Bukaresti Lapok tegnap arról az elkeseredett ellenállásról, ame­lyet a kolozsvári vasúti jegypénztár fej­tett ki két ügyvéd és a velük megjelent végrehajtók ellen, akik több CFR-h­itele­­ző javára végrehajtást akartak a CFR ellen foganatosítani. A pénztárosnő és a jelenlevő többi vasúti hivatalnokok valósággal elbarrikádozták magukat és a végrehajtókat és az ügyvédeket nem engedték a jegypénztár közelébe. Mint ma értesülünk, a tegnapi ,­vis­­­szavert­ végrehajtás két máramarosi gazda, Moldován Tódor, Marineille Mi­hály és egy nő, Babinecz Anna javára történt volna, akiktől még 1919-ben föl­det sajátított ki a CFR. A kisajátított területek értékét azóta se fizették meg nekik, miért is beperelték a vasutat. A per több mint tíz éve folyt, míg most az­után a Semmitőszék jogerős ítélete alap­ján végrehajtás útján akartak a hitele­zők jogos járandóságukhoz hozzájutni. Bár tegnap a hitelezők végrehajtás út­ján fedezeti alapot nem kaphattak, ma a CFR többi hitelezői, akiknek szintén végrehajtási jog van a kezükben, csapa­tostól jelentek meg ügyvédek és végre­hajtók kíséretében a kolozsvári jegypénz­tárnál, ahol azonban hasonló fogadtatás­ra találtak, mint a tegnap. Most már szuronyos katonák álltak a jegypénztárak előtt. Amint kiderült, Radulescu CFR-vezér­­felügyelő vezényeltette ki a vasúti ezre­det a végrehajtók ellen. A CFR törvénytelen önhatalmaskodá­­sa a hitelezők körében óriási elkeseredést keltett. t f Megkeresztelték Ileana hercegnő­ját Bécs, augusztus 31. Mödlingben ma ment végbe Ileana herceg­nő fiának a keresztelője. Az újszülöttet Má­ria anyakirályné tartotta a keresztvíz alá a­melyet a Jordánból merítettek és amelyet Zi­ta exkirálynő küldött a legfiatalabb Habs­burgnak. Ileana hercegnő, aki gyengélkedik, nem ve­hetett részt gyermeke keresz­telésén. A kenyérbélyeg megvan, a létjogosultsága nincs meg Marosvásárhely, augusztus 31. A marosvásárhelyi pékek és lakosság népes küldöttsége kereste fel ma délelőtt Pantea Já­nos polgármestert, akit a legutóbbi kenyér­bélyeg ellen tiltakozó gyűlés értelmében meg­kértek, hogy érdekükben illetékes helyen in­terveniáljon. Dr. Vance­a József románul, Csi­szár Lajos építész pedig magyarul ismertette a helyzetet. Ince László, a pékiparosok elnö­ke, siralmas képet festett a kenyérbélyeg kö­rüli állapotokról s megemlítette, hogy néha maguknak a pékeknek kell fizetni a lakosság helyett a bélyegilletéket. Pantea polgármester kijelentette, hogy ed­dig is behatóbban foglalkozott az üggyel s egyben belátja, hogy a kenyérbélyegnek az exportprémium eltörlé­se óta nincs létjogosultsága. Egyúttal ígéretet tett, hogy a kenyérbélyeg ügyben már a közeljövőben interveniálni ké­szül Bukarestben. MA

Next