Bukaresti Lapok, 1932. szeptember (1. évfolyam, 37-62. szám)

1932-09-01 / 37. szám

8. oldal kor ismételten feltettük a kérdést, hogy fog­nak-e kapni valaha is valamit a betétesek, Paximade igazgató nevetve válaszolta: — Ha nem is volna erre kilátás, azt hiszi, ezt csak úgy beváltanám? Szóba hoztuk Paximade igazgató előtt a legújabb ingatlaneladásokkal kapcsolatos ver­ziókat is, mire az igazgató először vállvono­­gatva azt mondotta, hogy mindenki azt be­szélhet a bankról, amit akar. Majd elmagya­rázta, hogy a vezetőség mindent bírói ítélet felhatalmazása alapján csinál. Az ingatlano­kat azért adja el a bank, mert rengeteg olyan tartozása van, amely nem esik a kényszer­egyezség halasztó hatálya alá, azonkívül a bank fenntartási költségeit is elő kell terem­teni. Miután a bank rendes ügyletekkel nem foglalkozik, ezeket a kötelezettségeket csak úgy rendezheti, ha értékesíti az aktíváit. Hogy azután maradni fog-e az ilyen kötele­zettségek likvidálása után a betétesek számá­ra is valami, azt ma még nem tudhatni. Majd talán decemberben... így áll ebben a pillanatban a Banca Mar­­morosch ingatlaneladásának ügye és a betéte­sek reménysége. Bányai Ernő Idei tengeri feleslegünk telszárnyalja a tavalyi (Bukarest) A búzapiacot nagyon lelany­­hítja az, hogy tengeriben az idén rekord­­érmés lesz. Craiovai terménykereskedők szerint az idei termésfelesleg jóval túl­szárnyalja a tavalyi tengeri feleslegün­ket. Nagyon érdekes, hogy a Regátban ko­molyan számolnak azzal a fogyasztással, amelyet a kutyák esznek meg. A Regát­ban rengeteg a kutya és azokat máléliszt­­ből készült mamaligával etetik. Craiovai terménykereskedők a termésfelesleg kiszá­mításánál a kutyák által elfogyasztott tengerit jó egy néhány ezer vagyonra be­csülik. Csak 35 vagon búza­szállítóiány után jár 1# százalékos tarifa­­kedvezmény (Bukarest) Jelentette a Bukaresti La­pok, hogy a CFR mindazoknál a búza-­szá­ll­í­tm­ányo­k­ná­l, amelyek a regétből a Bánságba irányulnak, a rendes tarifából 10 százalékos engedményt ad. Most kide­rül azonban, hogy az engedmény a feladót csak abban az esetben illeti meg, ha az illető egyszerre 35 vagyont küld. Ilyen nagy tételekben szállító terménykereske­dő és malom a Bánságban legfeljebb kettő van. A Bánságban és Arad megyében, mint temesvári tudósítónk jelenti, hihetetlen felháborodást keltett a CFR-nek ez a­zalmi engedménye és mintegy 300 bánsági malom a közlekedésügyi kormánynál in­tervencióra készül. 4 gazdasági élet hírei # Somási Erdőipar rt. Arad, árverést kért 900 ezer lej tőke és annak 1929. augusztus 3. óta járó kamatai, valamint a felmerült költ­ségek behajtásáért Avram I. Hertzmann Ram­­my bukaresti lakos ingatlanvagyonára. A ház értéke becslés szerint 500 ezer lej, kikiáltási ára 375 ezer lej. Az árverés október 24-én dé­li egy órára van kitűzve. # Mózes Jenő marosvásárhelyi kereskedő bírói likvidálást kért. Követelések bejelentése november 1., verifikálása november 10., hite­lezői bizottság megalakulása november 12. # Rafinaiul román petróleum rt. céggel Ju­les Popper és társai új petróleumfinomitó vál­lalatot alapítottak, Bukarest székhellyel. A vállalat alaptőkéje 2 millió lej. A részvények névértéke 500 lej. # Oltenia posztógyár rt., azelőtt Kasper és Herbert, Craiova, 1931. évi mérlegében 14 milliós alaptőke mellett 111.455 lej deficitet mutat ki.­­dSmmnmummsmmmammi­i­i­i­i „SIDAC” transparent papír. Transparent papír, fehér és színes, bár­milyen mennyiségben; zacskó-készítés, bármilyen nagyságban; bármily termé­szetű nyomás cukorka, csokoládé, robot­­gyárak, drogueriák, szövődék stb. ré­szére; mindenféle reklámok kaphatók. ^Sopotiei“ S. H. R. Bukarest, Calea Vacare?ti 161. A „Sidac“ transparent papír még nagy hatással használható ruhák betakarásá­­hoz, por és moly elleni védekezésre, va­lamint a befőttes üvegek becsomagolá­séhoz. mt_________ Románia nem korlátozza a fatermelést, amíg a nemzetközi fapiac szabályozásá­hoz nincs egyhangú hozzájárulás Szeptember 7-én nyílik meg a prágai fak­onferencia — Petre Joan, a CAPS helyettes vezérigazgatója nyilatkozik a belföldi exportszindikátusról __ (Bukarest) A fatermelés korlátozásának és a kivitel szabályozásának kérdése nagy jelentőségű stádiumba lépett. Isme­retes, hogy a nemzetközi egyezmény ér­telmében Romániának is kötelessége vol­na, hogy a termelővállalatok között fel­ossza a külföldre eladható famennyisé­geket, amely kérdés körül súlyos ellenté­tek csaptak össze egyrészt a kis és nagy­termelők, másrészt a magáncégek és a velük minden vonalon konkurráló állami favállalat, a CAPS között, mert a utóbbi legnagyobb erdőállományára való hivat­kozással, döntő szerepet kívánt a megszer­vezésre váró exportszindikátus ügyveze­tésében. Felkerestük ebben az ügyben Petre Joant, az Autonóm Erdőpénztár helyet­tes vezérigazgatóját, aki különösképpen exponálta magát a m­agánfavállalatok befolyásának kisebbítése mellett és tőle a következő érdekes nyilatkozatot kap­tak: — A CAPS semmiféle memorandumot nem nyújtott át a kormánynak. Egyedül az UGIR-ban tömörült fatermelők készí­tettek egy tervezetet a létesítendő ex­portszindikátus ügyében, amellyel mi egyet­értünk. Kisebb nézeteltérésektől el­tekintve a CAPS és az UGIR között lét­rejött a megegyezés, hogy a szindikátust kategóriák szerint fogjuk megalakítani. A tárgyaló­bizottság delegálása a kormány elé kerül .­ A közösen elkészített javaslat rövi­desen a kormány elé kerül, amely annak alapján meg fogja adni az utasításokat annak a bizottságnak, amely részt fog venni a prágai főkonferencián. Erre a konferenciára a meghívó meg is érkezett már. A konferencia szeptember ?-én lesz és arra mindössze kéttagú delegációt küld ki Románia, amelyet valószínűleg szak­értők is el fognak kísérni.­­ A prágai konferencián Románia több módosító javaslatot fog tenni a csehszlovákok által elkészített nemzetkö­zi tervezettel kapcsolatban. Ezek a mó­dosítások elvi jellegűek lesznek. Romá­niának ugyanis az az álláspontja, hogy a faexport nemzetközi szabályozásának csak egyhangú hozzájárulás esetén van komoly érteme. Amíg ez nincs meg, Ro­mánia nem vállalhat kötelezettséget a fa­­termelés korlátozása tekintetében. Meg kell egyezni előbb a többi exportállam­mal, majd az importáló országokkal is, ha azt akarjuk, hogy a nemzetközi sza­bályozásnak meg­legyen a k­­iránt eredmé­nye. Ha ez nem sikerül, akkor a fapiacot nem kontingentálással és kvótarendszer­rel, hanem más eszközökkel kell szabá­lyozni.­­ Ismételt kérdésünkre Petre Joan ve­zérigazgató kijelentette, hogy a belföldi exportszindikátus ügye mindaddig füg­gőben marad, amíg el nem dől a prágai konferencia. Azt is kijelentette Petre Joan, hogy a romániai kvóta felosztásá­ról nem is voltak tárgyalások eddig, ép­pen mert az egész kérdés a prágai hatá­rozatoktól függ. Azt az információt, amely szerint a CAPS és az UGIR között megegyezés jött létre, eddig még nem sikerült meg­­erősíttetnünk. fb. e.) Tizenhat százalék engedménnyel kiutalják a búzaprémiumokat Temesvár fellebbenti a búzaprémium kulisszatitkait (Temesvár) A Bukaresti Lapok több al­kalommal beszámolt arról, hogy a búza­­prémiumok kifizetése körül hihetetlen praktikákkal él a kormány. Megírtuk, hogy engedményeket követelnek, külön­böző devizaszállításokat igényelnek, ame­lyeket a nagyváradiak teljesítettek is. A temesváriak azonban nem fogadták el a kikötéseket, hanem egyik delegáltjukat Bukarestbe küldték azzal, hogy közvetle­nül folytasson tárgyalásokat a kormán­­nyal. A temesváriak kiküldöttje most visszajött és szenzációs részleteket beszél a prémium tárgyalásokról. A temesvári kiküldött szerint a búzapré­miumok kifizetése úgy lett aktuális, hogy a híres Kampfmeyer cég cég — ez a cég azonos azzal a Kampfmeyer céggel, mely évekkel ezelőtt a búza standardizálását akarta finanszírozni — ajánlatokat tett a kormánynak arra, hogy 500 millió lej köl­csönt ad. Ebből a kölcsönből 100 milliót készpénzben, 200 milliót pedig gyógy­árukban és egyéb árukban szállít le a kormánynak. A kölcsönt a cég 10 százalék évi kamatért nyújtja és ezenkívül egyéb költségek címén 6 százalékot akart felszá­mítani. A Kampfmeyer cég évek óta dol­gozik Romániában és különösen nagy üz­leti tevékenységet fejt ki Besszarábiában, ahol olajmagvakat vásárol. A kormány tárgyalta ezt az ajánlatot és a búzaprémiumok kifizetésénél azért követelt engedményt, hogy a kölcsönnek kamatait és költségeit az exportőrökre át­háríthassa. A temesváriak a való helyzetet megis­merve most utasítást küldöttek a Buka­restben ebben az ügyben még mindig tár­gyaló egy másik delegátusuknak, hogy fogadja el a csökkentett összeget. Bukarestben úgy tudják, hogy annál a 200 milliós áruszállításnál, amelyet­ a Kampfmeyer cég végez, a közvetítők nagy összegeket keresnek majd. A kifize­tésre kerülő búzaprémiumnál nagy össze­gekkel érdekeltek a párisi Dreyfussék és az amszterdami Bourghe cég, amelyek­nek Brailában fiókjuk van és tavaly nagyarányú exportot bonyolítottak le. Mint pikantériát mesélik, hogy az am­szterdami cégnek romániai főnöke a na­pokban 20 ezer lejes telefonbeszélgetést folytatott le amszterdami központjával. Sokáig tartott a telefonbeszélgetés, míg a jámbor amszterdamiak meg tudták érte­ni, hogy decemberi jogos kövtelésü­kre kamatot nem kapnak, ellenben ahhoz, hogy a pénzüket megkaphassák, 16 szá­zalékot engedni kénytelenek. Amint most kisül, a nagyváradiak ros­­­szul jártak azzal, hogy 10 millió lejt a kormánynál búzaprémium követelésükre kiprotekcióztak. Amint most kiderül, a váradiak csak úgy tudták megkapni a 10 milliót, hogy követelésükből 42 százalékot elengedtek. Nagyváradon óriási a felhá­borodás az ellen a ki­járó képviselő ellen, aki ezt az ügyet intézet és aki már szesz­­ügyekben is több alkalommal szerepelt. A temesvári exportőrök egy része saj­nos, nem bízott eléggé abban, hogy a de­legált Bukarestben megfelelő eredmén­­nyel jár el és ezek a k­ wi ^ múltban a Casa Generală de Economicánál havi egy százalékot?; kamat mellett prémiumköve­­telésük­re 51­­ százalékos kölcsönt vettek fel. Úgyszintén 10 százalékos költséggel 2 és fél milliót megkapott már egy másik temesvári cég, amely a kormánnyal az ismeretes devizaszállítási megállapodást megkötötte. A dolgok ma oda mutatnak, hogy las­­san-lassan kialakul egy rendszer, amely mellett az exportőr végre —­ 16 százalékos engedmény mellett — hozzájut a búza­­prémiumhoz. Ném­edy Gábor. t 1 í 1932. szeptember 1 FEJFÁJÁSOK idegzsába, influenza, rheumás fájdal­mak csakis a Dr. NAM­ MUSCEL-féle ANTINEVRALGIC által gyógyíthatók. Eredeti dobozban, mely két kapszulát (ostyában) tar­talmaz, fenti eredeti jelzéssel. Kap­ható gyógyszertárakban és drogé­riákban. 17171 Megszűnt a terményárak különbözősége: az országban már egységesek az árak (Temesvár) Terménypiacon beállott a teljes üzlettelenség, aminek egyrészt az az oka, hogy a bánsági malmok teljesen ellátták magukat, másrészt pedig az, hogy az egész országban kialakultak az egysé­ges árak és így megszűnt minden kombi­náció és kalkuláció. Ennek folytán a terménykereskedők mindegyike csak 8 maga körzetében vásárol. A Bánságból egyedül még az aradi Neumann koncért végez nagyarányú bevásárlásokat Turnu- Severinben ahová is Bock Béla igazgatót delegálta. A Bánságban magában a Prohászka-ma­­jom részéről Farkas József igazgató vásá­rol, de rezer­váltan. A craiovai piacról azt a hírt vesszük, hogy ott Drága nagymalmos vásárolja fel a piacra kerülő készleteket. Egyébként az országban az idegen te­rületekről való vásárlás majdnem teljesen megszűnt. A Bukaresti Lapok tőzsdéje Gabonatőzsde (Temesvár) A mai terménytőzsde árjegyzé­sei: 70—75 kg.-os búza 400—450, ó-buza 470, tengri 190—200, zab 190, árpa 170—180. A ló­­héremag 20-ról 18-ra esett, a burgonya válto­­zátlannl 200 körül mozog. Ertektözsde (Bukarest) Resica 144—146, Mica 435, Banca Nationala 4100—4050, Credit Industrial 190, Astra 550—555, Petrolifera Romanesca 60, Renta Improprietarjlor 26 3/8—2.6 1/2, Stabili­zációs kötvény 45 1/2, Desvoltare 47 1/2, Ur­­bana Bueuresti 36 1/8. A magánforgalomban a Banca Natitonala 4075—4025. A MAI HIVATALOS LAP (Monitorul Oficial 201 szám) 4 Árlejtések és közmunkák Szeptember 12. d. e.­ 10 órakor a bar­ui községházán (Brassó megye) fenyőfa eladá­sára, 2400 köbméter, felerészben kitermelet­­len fenyőfa eladására. Szeptember 13. d. e. 9 órakor Fehér megye prefektúráján (Gyulafehérvár) országúti töl­tések javítására két tételben, összesen 107.000 lej értékben. Szeptember 15. d. e. 11 órakor az aradi prefekturán kövezési munkálatok elvégzésé­re, 389.514 lej értékben. D. e. 10 órakor a botolani prefekturán: 520 köbméter tört kavics szállítására 99.085 lej értékben és 1.570 köbméter kő szállítására 326.090 lej értékben. Szeptember 20. d. e. 11 órakor a jasi „St. Spiridon“ püspökségi kórházban két erdőség kitermelésére. Szeptember 22. d. e. 10 órakor a következő városok térparancsnokságain: Ismail, Bel­grad, Cahul, Volintiri és Cetatea-Alba, a csapatoknak szükséges hús szállítására. Szeptember 24. d. u. 4 órakor a boto?anii prefektúrán 1.410 köbméter patakkő szállí­tására és a kövezési munkálatok elvégzésére. SIKERÜNK TITKA BÚTORAINK minőségében és jutányos árainkban rejlik ! SZÉKELY ts RÉTI BÚTORGYÁR R. T. nuyot miKDHE^m,QO_MUHK9 1 r K3

Next