Bukaresti Lapok, 1932. október (1. évfolyam, 63-89. szám)

1932-10-01 / 63. szám

8. oldal minálni tudja a piac többi 60 százalékát. . A helyzet­ megértéséhez tudni kell, hogy a Distributia, amely a Steaua Románe, az Astra Romana és a Romano-Americana el­adási szervezete, négy finomítóval rendelke­zik. Az egyik Câmpinija községben, a másik Moinestiben van, amely mind a kettő az Astra Romana tulajdona, a harmadik a Steaua Romanaé és Ploestiben van, akárcsak a Romano-Americana finomítója. Ez a négy vállalat a legnagyobb és a napi termelése 820 vagon, amiből az Astráé 420, a Steauáé 220 és a Romano-Americanáé 180 vagon. Ez a mennyiség az egész romániai termelés 40 százalékát teszi ki. Nincsenek benne a Distributiában a követ­kező nagyvállalatok: Creditul Minier, Colum­bia, Unirea és Concordia, amelyek napi ter­melése cirka 600 vagon, vagyis az összterme­lés 55 százaléka.A A közép és kisüzemek alkot­ják még a fennmaradó 25 százalékot. Ha a nagyvállalatok maguknak akarnak valami­lyen előnyt kicsikarni a Distributiától, min­dig a kisüzemekre hivatkoznak, hogy azok miatt kell megcsinálni, amiről szó van, de ugyanakkor sorsukra hagyják azokat a kis­vállalatokat, amelyek élet-halálharcban álla­nak a Distributia hódító politikájával. a dési finomító példája Arra, hogy a Disminitia milyen politiká­val töri le a kisüzemeket, beszédes példával szolgál a dési petroleumfinomító. Ez a vál­lalat a legelkeseredettebben küzdött a piacá­ra betörő Distributia ellen. Erre a Distributia a dési gyár minden piacára bevonult benzin­­kutakkal és lerakatokkal, amelyek segítsé­gével agyonkonkurrálta a dési finomítót, amely természetszerűleg nem bírta olyan sokáig a horribilis ráfizetést, mint a hatal­mas tőkékkel dolgozó Distributia. A harc kö­vetkeztében ugyanis a benzin nettó ára, fo­gyasztási adó nélkül, az 1930. évi 6 lejről le­ment 1.50 lejre, holott a normális ára, a nyers­olaj és a rezsi olcsóbbodása ellenére is 3.50 lej kellene hogy tegyen. Ha a Distributia termelési adatait vesszük, akkor kiderül, hogy ez a literenkénti 4.50 lej, illetve 2 lejes differencia két év alatt súlyos milliókat tett ki és a többi vállalat, amely kénytelen hoz­záigazodni a Distributia versenyáraihoz, ugyancsak nagy veszteségeket szenvedett. A dési gyár kénytelen volt kapitulálni és bér­­finomítást vállalni, ami azt jelenti, hogy a­ Distributia korlátlanul rendelkezik fölötte és ha nem látja el áruval, a gyárnak nincs mit feldolgoznia, mert máshonnan nem kaphat nyerspetroleumot Ezt a sorsot akarják el­­kerülni a többi kisfinomitók, amikor utolsó lehelletig védekeznek a Distributia diktatú­rája ellen. Ha a belföldi kartell olyan ala­pon jöhetne létre, amely biztosítaná a kis­üzemek rentabilitását, akkor az árak leg­feljebb a normális nívóra volnának emelhe­tők, ellenkező esetben a kartell nem jöhet létre, amíg a Distributia vagy abba nem hagyja a harcot, vagy pedig a kisüzemek behódolnak neki, amely esetben viszont a Distributia korlátlanul fogja diktálni az árakat az egész piacon. Bányai Ernő A gazdasági élet fairói # Aragonit művek rt. Marosvásárhely, bi­zományi fióküzletet nyit Bukarestben.­­ Április 21. óta, vagyis a bírói likvidáció életbeléptetése óta szeptember elsejéig 2041 kérést nyújtottak be. A bejelentett aktívák 5 milliárd 98? millió lejt tesznek ki, a passzí­vák 5 milliárd 509 milliót . A világ cinktermelése augusztusban 65.756 tonnát tett ki, szemben az 1931. aug. 85.731 tonával szemben. Júliusban a termelés 68.949 tonna volt. # Dacia-Románia általános biztosító rt., Bukarest, árverést kért Iosefina és Alexandra Gantoiu bukaresti lakosok ingatlanára 2.5 millió lej tőke és járulékai behajtására. Az in­gatlan értéke 5 millió, de a Societatea Credi­tul Funciar Urbannak van rajta egy 2 millió 300 ezer lejes bekebelezése. Kikiáltási ár 2 i millió 812.500 lej. Árverés október 17 déli 1­­ óra. # Societatea Najionala de Credit Indus­trial, Bukarest, 6 millió 300.492 lej és járulé­kai behajtásáért árverést kért a S. A. Olte­­­anca, Slatina, műmalmára. Árverés november 29., reggel 8 óra. Ugyancsak árverést kért az Ilpari Hitelintézet 1 millió 259.010 lej tőke és jjárulékai behajtására Nicu N. I. Simian, Romnic-Valcea, bőrgyárára. Árverés novem­ber 3. déli 1 óra. Október 28-án reggel 9 órá­ira tűzték ki az árverést a Credital Industrial 871.425 lej tőkekövetelésének és járulékainak behajtásáért a csernovici Furnica G. m. b. H. és tulajdonosai ingatlanára. i # Goldstein Móric medgyesi kereskedő bí­­­rói likvidálást kért. A hitelezői bizottságban az­­ ottani Grron-cég és Samuel Karres cég kap­­­tak helyet Követelések verifikálása októ­ber 24. # Ortex céggel uj textilképviseleti cég ala­kult Bukarestben. Alaptőke 500 ezer lej. Sa­ját számlára a cég nem vásárolhat. 19 október 1 Románia nem kontingensia a magyar áruk behozatal 2:1 arányban létrejött a magyar-román gazdasági megegyezte­t Már alakulnak a vállalatok az áruforgalmi külömbözetek kompálására (Bukarest.) Elsőnek a Bukaresti Lapok jelentette, hogy a román—magyar klí­­ringegyezmény és gazdasági megállapo­dás megkötésére régóta folyó tárgyalások befejeződtek. A megállapodás kétségtele­nül előnyös Románia szempontjából, kü­lönösen, ami a magyar importkontingen­tálás kérdését illeti. A klíringegyezmény tekintetében eddig egyáltalán nem oszlot­tak el azok az aggodalmak, amelyeket kü­lönösen erdélyi gazdasági körökben kel­tettek a tárgyalásokról és a létrejött meg­állapodásokról kiszivárgott hírek, miután tartani lehet attól, hogy a­ klíringmegálla­­podás visszamenőleges hatályosítása tel­jesen kiszolgáltatja azokat a vállalatokat, amelyek magyarországi követeléseiket és tartozásaikat különböző okokból nem je­lentették be. Ettől függetlenül gazdasági körökben azt hangoztatják, hogy amen­­­nyiben a Magyarországgal kötött egyez­mény ugyanolyan alapokon nyugszik, mint az, amelyet Románia az osztrákok­kal kötött, ez sem fog érni semmit, amint­hogy a másikat sem tartja be egyik nem­zeti bank sem. Ami a­ gazdasági megegyezést illeti, ar­ról eddig mindössze annyit sikerült meg­tudnunk, hogy a klíringegyezmény vis­­­szaható erejének ellenében Románia el­fogadta a magyaroknak azt a propozí­­cióját, hogy a két ország között az áru­forgalom aránya 2:1 legyen, vagyis Ro­mánia kétszer annyi árut vihet ki Ma­gyarországba, mint amennyi árut a ma­gyarok exportélnak Romániába. A ma­gyarok ennek keretében kontingentálják a romániai áruk importját. Ezzel szem­ben Románia nem léptet életbe Magyar­­országgal semmiféle kontingentálást, el­lenben kötelező ígéretet tett arra, hogy amennyiben a kontingentálásra mégis sor kerülne, megfelelő kontingenst fog biztosítani a magyar árucikkeknek. A vámtarifa tekintetében Románia semmi­féle koncessziót nem tett. Gyakorlati szempontból a gazdasági megállapodás elsősorban a faipart érdek­li. Miután az elmúlt évben Románia 48 ezer vagon tűzifát és 20 ezer vagon fű­részárut exportált Magyarországba, az új megállapodás értelmében ez a mennyi­ség most lecsökken egyharmadr­ésszel évi 32 ezer vagon tűzifára és 13354 vagon fűrészárura, vagyis a még hátralévő ne­gyedév alatt a romániai exportszindiká­­tus, amely ezt az eredményt — bár nem tudni, milyen áldozatok árán és kinek a rovására — elérte, 8000 vagon tűzifát és 3334 vagon fűrészárut vihet ki Magyaror­szágra. Arra vonatkozólag, hogy Magyar­­ország hogyan és miből fogja kifizetni a saját exportjával kompenzált romániai árubevitel másik 50 százalékát, semmiféle közelebbi adatot nem sikerült eddig meg­tudnunk. Az egész megállapodás ezen a ponton fordul meg. A legnagyobb kérdés most az, hogy a romániai exportőrök miképpen fogják megkapni azt a pengőkövetelésüket, mely meghaladja a magyarországi exportőrök itteni lejköveteléseit. Ebben a tekintetben már eddig is voltak vállalatok, amelyek magánúton rendezték el a kiegyenlítése­ket. így például a Kern és Társa vaske­reskedelmi cég a Magyarországról beho­zott vasért nem fizet készpénzben, hanem ugyanolyan értékű petróleumterméket exportál Magyarországba és az érte járó pengőösszeggel elégíti ki a vasért kelet­kezett tartozásait. Miután ezt a módszert minden egyes cég nem követheti, máris több olyan vállalat alakult, vagy van ala­kulóban, amely ilyen természetű kom­penzációs üzletekkel akar foglalkozni. Kolozsváron például ezzel a rendeltetés­sel alakult meg nemrég gróf Iídnffy Mik­­lós és mások részével a Trimex-cég, amely egyfelől me­rik szerezni bizo­nyos árucikkekre ^gyar importkon­tingenseket, másré pedig vállalni kí­vánja a két országmpolgárainak egy­mással szemben Rió tartozásainak és követeléseinek rérzét. Hir szerint ugyanebből a leményezésből Buka­restben is folynak gyalusok egy ha­sonló vállalat létéről. Ami a faexportleti, ennek az irá­nyítása most májesen a Nagyvárad székhellyel megélt SEL-szindi­kátus kezében lesz. A párokkal megkötött egyezmény értelm a­ kontingens, il­letve a magyar leli engedélyek szét­osztása a Paksvi Szindikátust illeti meg. Eddig az vj rendszer, hogy a cé­gek kü­lön-külön ezték meg Budapes­ten a beviteli engyt, ami a román de­legáció által kiírt álláspont szerint, nemcsak túlsége költséges volt, de igen sok kellemeségnek tette ki az ex­portőröket, akik a kaptak meg idejér­ben az engedélye és a legnagyobb szer­zonban emiatt imádták a szállításban, vagy pedig a sírmányokat feltartóz­tatták a határosőrt a magyar határ­­menti hatóságok nem értesítették le idejében az imtengedély kiadásáról. A magyar delegi rendkívül előzékeny volt ebben a résben, különösen mi­után Románia ízéről Cesar Popescu iparügyi vezérigató, aki a tárgyaláso­kat levezette, időt tett arra, hogy ha Románia is beviné a kontingentálást, akkor az ideszi importengedélyeket, ugyancsak az Hikes magyar fórumok­nak fogja en bit átadni elosztásra. Ez a lényege Omán—magyar megál­lapodásnak. A­­hogy alkalmazható lesz-e és milyen ketkezményei lesznek, a későbbi eseméek fogják megmutatni­ Bányai Ernő agnaawMniin—iníllP'ffl A Kompenzációs Pénztár nem fizeti Ausztriát A schilling-mennyiség elé még ma is a gyűjtő pénztárban Hevernek (Bukarest) jelentette a Bukaresti La­pok, hogy a cseh Nemzeti Bank mellett működő evü [főpénztár átveszi ugyan a cseh importőrök fizetéseit azzal a rendel­tetéssel, hogy azokat kompenzációs pénz­tárunkon át eljuttatta a romániai expor­tőröknek, de­­ nem fizet. Rengeteg ilyen „befagyott“ követelése van a mai romá­­niai exportőrnek Csehországban és ép­pen ezért az exportőrök egy része azzal a kéréssel fordult Bukarestbe, hogy a kor­mány és a Banca Nationala interveniál­janak a cseh syü­ főpénztárnál, hogy az végre is fizessen. Amilyen lehetetlen helyzetet teremt a cseh gyüjtőpénztár Romániában, ugyan­olyan lehetetlen helyzetet teremt a ro­mániai Kompenzációs Pénztár Ausztriá­ban. Most derül ki, hogy a Kompenzációs Pénztár az utóbbi időkben egyáltalában nem fizet Ausztriának, csak beszedi az osztrák rendeltetéssel teljesített román adós schillingjeit. Ausztria kétségbeesetten állapítja meg, hogy követelései a Kompenzációs Pénz­tárnál „befagytak“ és hir szerint rövide­sen erélyes intervencióra készül, tudható be, hogyománia külkereskedel­mi mérlege Csszlovákiával szemben 1932 első három hónapjában 62 milliós deficittel zárult.z év januárjától márci­us végéig Romja 550 millió lej értékű árut hozott be csehektől, akik ugyan­ezen időszakba csak 288 millió lej ér­tékű román áru importálik és ha most sikerül a roma kontingenseket hivata­losan is leszok­ni, akkor a mérleg még kedvezőtlenebb fog év végére kiala­kulni. Tekintettel aa, hogy a kormány ismét napirendre tűl a vámtarifa revízióját, az érdekelt exjrakörök azt szeretnék, ha nem ismétlődő meg­ az 1929 évi hiba. A kormány elvör tárgyalja meg az ös­­­szes tényezőke, hogy melyik az a ma­ximális értékhtár, ameddig az import­vámok leszállh­atók és ezeket csakis ko­moly kompenzációk ellenében léptesse életbe. A csehek új vámokkal csökkenteni akarják a román exportot Miről lesz szó az október 10-én kezdődő tárgyalásokon ? • Az exportőrök és a vámtarifa revíziója (Bukarest) A román-magyar gazdasági és klíringtárgyalások befejezésével esedé­kessé vált, hogy a napokban megkezdőd­jenek a tárgyalások a csehekkel is, de mindkét fél hozzájárulásával ezeket ok­tóber 10-ikére halasztották, amikor a cseh delegáció Bukarestbe jön és felveszi a közvetlen kontaktust az illetékes román fórumokkal. Ezeket a tárgyalásokat tud­valévően a csehek kezdeményezték, akik le akarják szállítani az 1929 évi egyez­ményben Románia részére biztosított kon­tingenseket az összes mezőgazdasági ter­mékekben. Az 1929 évi egyezményt a román kor­mány egy rendkívül súlyos taktikai hi­ba jegyében kötötte meg. Az történt ugyanis, hogy a legtöbb külkereskedelmi szerződés lejártával Romániában esedé­kessé vált a vámtarifa revíziója a meg­kötendő új szerződések tekintetében. A kormány azonban elkövette azt a hibát, hogy előbb szállította le a külföldi kész­ áruk importvámjait és csak azután kezd­te meg a kereskedelmi tárgyalásokat, a­mivel megfosztotta magát attól a leghaté­konyabb fegyvertől, hogy a leszállítás el­lenében hasonló kedvezményeket ér­jen el a román export részére. Ennek a hi­bás politikának­ tudható be, hogy a ro­mán exportnak 1929 óta annyi nehézsé­get gördítettek útjába még a velünk szer­ződéses viszonyban levő államok is, hogy most a külkereskedelmi egyensúly biz­tosítása érdekében az import kontingen­­tálásának fegyverével akarja Ma­gearu miniszter rászorítani az érdekelt államo­kat arra, hogy több román árut engedje­nek be. Azt, hogy a csehek újabb importmeg­szorítási követelései mit jelentenek, az oda gravitáló román exportkereskedelem eddig is bőségesen tapasztalta. Csehszlo­vákia mindenféle közigazgatási intézke­déssel időnként teljesen lehetetlenné tet­te az oda való exportálást, vagy pedig azt olyan költségekkel terhelte meg, hogy nem fizetődött ki. Ennek a politikának Jl Bukaresti Lapok tőzsdéje Gabonatőzsde (Temesvár) A temesvári terménytőzsdén a magasabb árak a­nnak ellenére konzerválód­nak, hogy a Regátban a búza sokkal olcsóbb. Ennek oka főként a lehetetlen szállítási vi­szonyokban keresendők. Ebben a hónapban mintegy 500 vagon jött be a Regátból a Bán­ságba, de ez az 500 vagon az árakat még meg nem ingatta. További nagy mennyiségek most vannak útban és ezeket a mennyiségeket viziúton hozzák, de a hajók az alacsony víz­állás miatt Turnu­-Severinben és más helyeken vesztegelnek. Ez a helyzet a temesvári és ál­talában a bánsági malmoknak jelentős kárt­ okoz, mert kénytelenek drága búzát őrölni, de ezenfelül is a liszt még ma sem vette át tel­jesen a búza drágult árai Mai terményárak: ?0-es búza 520, 72-es búza 540, 74-es búza 550, 76-os búza 560, ó-búza 580, rozs 450, ten­geri 200, zab 200, árpa 210, sörárpa 240, ló­­herem­ág 17, lucernamag 18, burgonya Wolt­­mann 145, nyári rózsa 165, napraforgó 230. Lisztpiac (Temesvár) Mai lisztárak: Nagy malmi: nul­lás 9.20, négyes 8.70, ötös 8.40, hatos 7.80, ta­karmányliszt 2.20, korpa 2. — Kismalmi: 30— 70-es kiőrlésben 8.30, nullás 8.60, négyes 8.20, ötös 7.30, hatos 6.50, takarmányliszt 2.20, kor­pa 1.70. — Az irányzat: forgalom nélküli.

Next