Bukaresti Lapok, 1932. október (1. évfolyam, 63-89. szám)
1932-10-01 / 63. szám
8. oldal minálni tudja a piac többi 60 százalékát. . A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a Distributia, amely a Steaua Románe, az Astra Romana és a Romano-Americana eladási szervezete, négy finomítóval rendelkezik. Az egyik Câmpinija községben, a másik Moinestiben van, amely mind a kettő az Astra Romana tulajdona, a harmadik a Steaua Romanaé és Ploestiben van, akárcsak a Romano-Americana finomítója. Ez a négy vállalat a legnagyobb és a napi termelése 820 vagon, amiből az Astráé 420, a Steauáé 220 és a Romano-Americanáé 180 vagon. Ez a mennyiség az egész romániai termelés 40 százalékát teszi ki. Nincsenek benne a Distributiában a következő nagyvállalatok: Creditul Minier, Columbia, Unirea és Concordia, amelyek napi termelése cirka 600 vagon, vagyis az össztermelés 55 százaléka.A A közép és kisüzemek alkotják még a fennmaradó 25 százalékot. Ha a nagyvállalatok maguknak akarnak valamilyen előnyt kicsikarni a Distributiától, mindig a kisüzemekre hivatkoznak, hogy azok miatt kell megcsinálni, amiről szó van, de ugyanakkor sorsukra hagyják azokat a kisvállalatokat, amelyek élet-halálharcban állanak a Distributia hódító politikájával. a dési finomító példája Arra, hogy a Disminitia milyen politikával töri le a kisüzemeket, beszédes példával szolgál a dési petroleumfinomító. Ez a vállalat a legelkeseredettebben küzdött a piacára betörő Distributia ellen. Erre a Distributia a dési gyár minden piacára bevonult benzinkutakkal és lerakatokkal, amelyek segítségével agyonkonkurrálta a dési finomítót, amely természetszerűleg nem bírta olyan sokáig a horribilis ráfizetést, mint a hatalmas tőkékkel dolgozó Distributia. A harc következtében ugyanis a benzin nettó ára, fogyasztási adó nélkül, az 1930. évi 6 lejről lement 1.50 lejre, holott a normális ára, a nyersolaj és a rezsi olcsóbbodása ellenére is 3.50 lej kellene hogy tegyen. Ha a Distributia termelési adatait vesszük, akkor kiderül, hogy ez a literenkénti 4.50 lej, illetve 2 lejes differencia két év alatt súlyos milliókat tett ki és a többi vállalat, amely kénytelen hozzáigazodni a Distributia versenyáraihoz, ugyancsak nagy veszteségeket szenvedett. A dési gyár kénytelen volt kapitulálni és bérfinomítást vállalni, ami azt jelenti, hogy a Distributia korlátlanul rendelkezik fölötte és ha nem látja el áruval, a gyárnak nincs mit feldolgoznia, mert máshonnan nem kaphat nyerspetroleumot Ezt a sorsot akarják elkerülni a többi kisfinomitók, amikor utolsó lehelletig védekeznek a Distributia diktatúrája ellen. Ha a belföldi kartell olyan alapon jöhetne létre, amely biztosítaná a kisüzemek rentabilitását, akkor az árak legfeljebb a normális nívóra volnának emelhetők, ellenkező esetben a kartell nem jöhet létre, amíg a Distributia vagy abba nem hagyja a harcot, vagy pedig a kisüzemek behódolnak neki, amely esetben viszont a Distributia korlátlanul fogja diktálni az árakat az egész piacon. Bányai Ernő A gazdasági élet fairói # Aragonit művek rt. Marosvásárhely, bizományi fióküzletet nyit Bukarestben. Április 21. óta, vagyis a bírói likvidáció életbeléptetése óta szeptember elsejéig 2041 kérést nyújtottak be. A bejelentett aktívák 5 milliárd 98? millió lejt tesznek ki, a passzívák 5 milliárd 509 milliót . A világ cinktermelése augusztusban 65.756 tonnát tett ki, szemben az 1931. aug. 85.731 tonával szemben. Júliusban a termelés 68.949 tonna volt. # Dacia-Románia általános biztosító rt., Bukarest, árverést kért Iosefina és Alexandra Gantoiu bukaresti lakosok ingatlanára 2.5 millió lej tőke és járulékai behajtására. Az ingatlan értéke 5 millió, de a Societatea Creditul Funciar Urbannak van rajta egy 2 millió 300 ezer lejes bekebelezése. Kikiáltási ár 2 i millió 812.500 lej. Árverés október 17 déli 1 óra. # Societatea Najionala de Credit Industrial, Bukarest, 6 millió 300.492 lej és járulékai behajtásáért árverést kért a S. A. Olteanca, Slatina, műmalmára. Árverés november 29., reggel 8 óra. Ugyancsak árverést kért az Ilpari Hitelintézet 1 millió 259.010 lej tőke és jjárulékai behajtására Nicu N. I. Simian, Romnic-Valcea, bőrgyárára. Árverés november 3. déli 1 óra. Október 28-án reggel 9 óráira tűzték ki az árverést a Credital Industrial 871.425 lej tőkekövetelésének és járulékainak behajtásáért a csernovici Furnica G. m. b. H. és tulajdonosai ingatlanára. i # Goldstein Móric medgyesi kereskedő bírói likvidálást kért. A hitelezői bizottságban az ottani Grron-cég és Samuel Karres cég kaptak helyet Követelések verifikálása október 24. # Ortex céggel uj textilképviseleti cég alakult Bukarestben. Alaptőke 500 ezer lej. Saját számlára a cég nem vásárolhat. 19 október 1 Románia nem kontingensia a magyar áruk behozatal 2:1 arányban létrejött a magyar-román gazdasági megegyeztet Már alakulnak a vállalatok az áruforgalmi külömbözetek kompálására (Bukarest.) Elsőnek a Bukaresti Lapok jelentette, hogy a román—magyar klíringegyezmény és gazdasági megállapodás megkötésére régóta folyó tárgyalások befejeződtek. A megállapodás kétségtelenül előnyös Románia szempontjából, különösen, ami a magyar importkontingentálás kérdését illeti. A klíringegyezmény tekintetében eddig egyáltalán nem oszlottak el azok az aggodalmak, amelyeket különösen erdélyi gazdasági körökben keltettek a tárgyalásokról és a létrejött megállapodásokról kiszivárgott hírek, miután tartani lehet attól, hogy a klíringmegállapodás visszamenőleges hatályosítása teljesen kiszolgáltatja azokat a vállalatokat, amelyek magyarországi követeléseiket és tartozásaikat különböző okokból nem jelentették be. Ettől függetlenül gazdasági körökben azt hangoztatják, hogy amennyiben a Magyarországgal kötött egyezmény ugyanolyan alapokon nyugszik, mint az, amelyet Románia az osztrákokkal kötött, ez sem fog érni semmit, aminthogy a másikat sem tartja be egyik nemzeti bank sem. Ami a gazdasági megegyezést illeti, arról eddig mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy a klíringegyezmény visszaható erejének ellenében Románia elfogadta a magyaroknak azt a propozícióját, hogy a két ország között az áruforgalom aránya 2:1 legyen, vagyis Románia kétszer annyi árut vihet ki Magyarországba, mint amennyi árut a magyarok exportélnak Romániába. A magyarok ennek keretében kontingentálják a romániai áruk importját. Ezzel szemben Románia nem léptet életbe Magyarországgal semmiféle kontingentálást, ellenben kötelező ígéretet tett arra, hogy amennyiben a kontingentálásra mégis sor kerülne, megfelelő kontingenst fog biztosítani a magyar árucikkeknek. A vámtarifa tekintetében Románia semmiféle koncessziót nem tett. Gyakorlati szempontból a gazdasági megállapodás elsősorban a faipart érdekli. Miután az elmúlt évben Románia 48 ezer vagon tűzifát és 20 ezer vagon fűrészárut exportált Magyarországba, az új megállapodás értelmében ez a mennyiség most lecsökken egyharmadrésszel évi 32 ezer vagon tűzifára és 13354 vagon fűrészárura, vagyis a még hátralévő negyedév alatt a romániai exportszindikátus, amely ezt az eredményt — bár nem tudni, milyen áldozatok árán és kinek a rovására — elérte, 8000 vagon tűzifát és 3334 vagon fűrészárut vihet ki Magyarországra. Arra vonatkozólag, hogy Magyarország hogyan és miből fogja kifizetni a saját exportjával kompenzált romániai árubevitel másik 50 százalékát, semmiféle közelebbi adatot nem sikerült eddig megtudnunk. Az egész megállapodás ezen a ponton fordul meg. A legnagyobb kérdés most az, hogy a romániai exportőrök miképpen fogják megkapni azt a pengőkövetelésüket, mely meghaladja a magyarországi exportőrök itteni lejköveteléseit. Ebben a tekintetben már eddig is voltak vállalatok, amelyek magánúton rendezték el a kiegyenlítéseket. így például a Kern és Társa vaskereskedelmi cég a Magyarországról behozott vasért nem fizet készpénzben, hanem ugyanolyan értékű petróleumterméket exportál Magyarországba és az érte járó pengőösszeggel elégíti ki a vasért keletkezett tartozásait. Miután ezt a módszert minden egyes cég nem követheti, máris több olyan vállalat alakult, vagy van alakulóban, amely ilyen természetű kompenzációs üzletekkel akar foglalkozni. Kolozsváron például ezzel a rendeltetéssel alakult meg nemrég gróf Iídnffy Miklós és mások részével a Trimex-cég, amely egyfelől merik szerezni bizonyos árucikkekre ^gyar importkontingenseket, másré pedig vállalni kívánja a két országmpolgárainak egymással szemben Rió tartozásainak és követeléseinek rérzét. Hir szerint ugyanebből a leményezésből Bukarestben is folynak gyalusok egy hasonló vállalat létéről. Ami a faexportleti, ennek az irányítása most májesen a Nagyvárad székhellyel megélt SEL-szindikátus kezében lesz. A párokkal megkötött egyezmény értelm a kontingens, illetve a magyar leli engedélyek szétosztása a Paksvi Szindikátust illeti meg. Eddig az vj rendszer, hogy a cégek külön-külön ezték meg Budapesten a beviteli engyt, ami a román delegáció által kiírt álláspont szerint, nemcsak túlsége költséges volt, de igen sok kellemeségnek tette ki az exportőröket, akik a kaptak meg idejérben az engedélye és a legnagyobb szerzonban emiatt imádták a szállításban, vagy pedig a sírmányokat feltartóztatták a határosőrt a magyar határmenti hatóságok nem értesítették le idejében az imtengedély kiadásáról. A magyar delegi rendkívül előzékeny volt ebben a résben, különösen miután Románia ízéről Cesar Popescu iparügyi vezérigató, aki a tárgyalásokat levezette, időt tett arra, hogy ha Románia is beviné a kontingentálást, akkor az ideszi importengedélyeket, ugyancsak az Hikes magyar fórumoknak fogja en bit átadni elosztásra. Ez a lényege Omán—magyar megállapodásnak. Ahogy alkalmazható lesz-e és milyen ketkezményei lesznek, a későbbi eseméek fogják megmutatni Bányai Ernő agnaawMniin—iníllP'ffl A Kompenzációs Pénztár nem fizeti Ausztriát A schilling-mennyiség elé még ma is a gyűjtő pénztárban Hevernek (Bukarest) jelentette a Bukaresti Lapok, hogy a cseh Nemzeti Bank mellett működő evü [főpénztár átveszi ugyan a cseh importőrök fizetéseit azzal a rendeltetéssel, hogy azokat kompenzációs pénztárunkon át eljuttatta a romániai exportőröknek, de nem fizet. Rengeteg ilyen „befagyott“ követelése van a mai romániai exportőrnek Csehországban és éppen ezért az exportőrök egy része azzal a kéréssel fordult Bukarestbe, hogy a kormány és a Banca Nationala interveniáljanak a cseh syü főpénztárnál, hogy az végre is fizessen. Amilyen lehetetlen helyzetet teremt a cseh gyüjtőpénztár Romániában, ugyanolyan lehetetlen helyzetet teremt a romániai Kompenzációs Pénztár Ausztriában. Most derül ki, hogy a Kompenzációs Pénztár az utóbbi időkben egyáltalában nem fizet Ausztriának, csak beszedi az osztrák rendeltetéssel teljesített román adós schillingjeit. Ausztria kétségbeesetten állapítja meg, hogy követelései a Kompenzációs Pénztárnál „befagytak“ és hir szerint rövidesen erélyes intervencióra készül, tudható be, hogyománia külkereskedelmi mérlege Csszlovákiával szemben 1932 első három hónapjában 62 milliós deficittel zárult.z év januárjától március végéig Romja 550 millió lej értékű árut hozott be csehektől, akik ugyanezen időszakba csak 288 millió lej értékű román áru importálik és ha most sikerül a roma kontingenseket hivatalosan is leszokni, akkor a mérleg még kedvezőtlenebb fog év végére kialakulni. Tekintettel aa, hogy a kormány ismét napirendre tűl a vámtarifa revízióját, az érdekelt exjrakörök azt szeretnék, ha nem ismétlődő meg az 1929 évi hiba. A kormány elvör tárgyalja meg az összes tényezőke, hogy melyik az a maximális értékhtár, ameddig az importvámok leszállhatók és ezeket csakis komoly kompenzációk ellenében léptesse életbe. A csehek új vámokkal csökkenteni akarják a román exportot Miről lesz szó az október 10-én kezdődő tárgyalásokon ? • Az exportőrök és a vámtarifa revíziója (Bukarest) A román-magyar gazdasági és klíringtárgyalások befejezésével esedékessé vált, hogy a napokban megkezdődjenek a tárgyalások a csehekkel is, de mindkét fél hozzájárulásával ezeket október 10-ikére halasztották, amikor a cseh delegáció Bukarestbe jön és felveszi a közvetlen kontaktust az illetékes román fórumokkal. Ezeket a tárgyalásokat tudvalévően a csehek kezdeményezték, akik le akarják szállítani az 1929 évi egyezményben Románia részére biztosított kontingenseket az összes mezőgazdasági termékekben. Az 1929 évi egyezményt a román kormány egy rendkívül súlyos taktikai hiba jegyében kötötte meg. Az történt ugyanis, hogy a legtöbb külkereskedelmi szerződés lejártával Romániában esedékessé vált a vámtarifa revíziója a megkötendő új szerződések tekintetében. A kormány azonban elkövette azt a hibát, hogy előbb szállította le a külföldi kész áruk importvámjait és csak azután kezdte meg a kereskedelmi tárgyalásokat, amivel megfosztotta magát attól a leghatékonyabb fegyvertől, hogy a leszállítás ellenében hasonló kedvezményeket érjen el a román export részére. Ennek a hibás politikának tudható be, hogy a román exportnak 1929 óta annyi nehézséget gördítettek útjába még a velünk szerződéses viszonyban levő államok is, hogy most a külkereskedelmi egyensúly biztosítása érdekében az import kontingentálásának fegyverével akarja Magearu miniszter rászorítani az érdekelt államokat arra, hogy több román árut engedjenek be. Azt, hogy a csehek újabb importmegszorítási követelései mit jelentenek, az oda gravitáló román exportkereskedelem eddig is bőségesen tapasztalta. Csehszlovákia mindenféle közigazgatási intézkedéssel időnként teljesen lehetetlenné tette az oda való exportálást, vagy pedig azt olyan költségekkel terhelte meg, hogy nem fizetődött ki. Ennek a politikának Jl Bukaresti Lapok tőzsdéje Gabonatőzsde (Temesvár) A temesvári terménytőzsdén a magasabb árak annak ellenére konzerválódnak, hogy a Regátban a búza sokkal olcsóbb. Ennek oka főként a lehetetlen szállítási viszonyokban keresendők. Ebben a hónapban mintegy 500 vagon jött be a Regátból a Bánságba, de ez az 500 vagon az árakat még meg nem ingatta. További nagy mennyiségek most vannak útban és ezeket a mennyiségeket viziúton hozzák, de a hajók az alacsony vízállás miatt Turnu-Severinben és más helyeken vesztegelnek. Ez a helyzet a temesvári és általában a bánsági malmoknak jelentős kárt okoz, mert kénytelenek drága búzát őrölni, de ezenfelül is a liszt még ma sem vette át teljesen a búza drágult árai Mai terményárak: ?0-es búza 520, 72-es búza 540, 74-es búza 550, 76-os búza 560, ó-búza 580, rozs 450, tengeri 200, zab 200, árpa 210, sörárpa 240, lóheremág 17, lucernamag 18, burgonya Woltmann 145, nyári rózsa 165, napraforgó 230. Lisztpiac (Temesvár) Mai lisztárak: Nagy malmi: nullás 9.20, négyes 8.70, ötös 8.40, hatos 7.80, takarmányliszt 2.20, korpa 2. — Kismalmi: 30— 70-es kiőrlésben 8.30, nullás 8.60, négyes 8.20, ötös 7.30, hatos 6.50, takarmányliszt 2.20, korpa 1.70. — Az irányzat: forgalom nélküli.