Bukaresti Lapok, 1935. július (4. évfolyam, 147-171. szám)

1935-07-03 / 147. szám

j | 2 oldal B B. ft. wladge&ru volt pénzügyminiszter szólal fel. Támadja a kormány gazdasági poli­tikáját." A liberális kormányt af diktátora »előjátékának tekinti. —­ Mi is módosítani akarjuk az alkot­mányt, de baloldali és nem jobboldali ér­delemben. Az új kormányt a parasztság testbre kell szabni. Ami azonban a vég­­rehajtáót illeti, úgy hisérni, hogy a jugo­szláviai kísérlet után az országra nem le­het az új alkotmányt a parlament kikap­csolásával rékényszeríteni. Nem félünk ezektől a kísérletektől, mert a tömegek mellettün­k vannak. I Signer bálitól a lapéig közös francia-olasz igazgatás alá kerül a határvéi­elen Asz qiq&sz §aúerő tüntető telve&nulás­ Jean faissonyitja, hogy az abesszin viszály ellenére is ereje tekintélyt parancsoló Páris, julius 2. Lapunk más helyén beszámoltunk arról, hogy a német—angol flottaegyezményt Baldwin mi­­niszterelnök hosszabb beszédben magyarázta és smételten kihangsúlyozta, hogy véleménye­zerint Anglia nagyon helyesen járt el, amikor ezt a külön egyezményt megkötötte. Az angol miniszterelnök szerint a német—angol egyez­mény nemhogy háborús viszályt teremtene, ha­tévi egyenesen a békemű megerősítésére szol­­­ul, mert a háború óta ez az első egyezmény, mely valóban leszerelési megállapodást kö­­­tt. [ Az angol miniszterelnök megnyugtató kije­­len­tése úgy látszik a közvetlenül érdekelt ha­­almakat nem elégítette ki, mert azok számol­tak azzal, hogy Németország egyre nagyobb egyverkezési szabadsága az európai erőviszá­­nyokban súlyos zavarokat idézhet elő. Ennek a meggondolásnak első jele, hogy a francia és olasz katonai körök közös ha­­tárvédelem­ől gondoskodnak. Francia részről Gamelin tábornok, olasz rész­ről viszont Bodaglio tábornok kezdettek tár­gyalásokat, amelyek azt célozzák, hogy a Brenner-hágótól egészen a Rajnáig közös tervek szerint építsék ki határaikat Olaszor­szág és Franciaország. Hivatalosan ezt a közös összeműködést azzal indokolják, hogy mivel Olaszországot a terve­zett abesszin hadműveletek katonai erő szem­pontjából igénybe veszik és mivel Európa szempontjából nem közömbös, hogy az olasz és francia határok hogyan vannak biztosítva, a két állam katonai erejének a békebeli ha­tárvédelem szempontjából is közös vezérel­vek szerint kell összeműködni. Ez a megállapodás azt jelentené, hogy a két hadsereg és annak technikai felszereltsége elő­­re meghatározott és közös irányelv szerint he­lyezkedik el azon a határvonalon, amely a Brenner hágótól a Rajnáig terjed. Semmi két­ség aziránt, hogy ez a közös elvek alapján megszervezett határvédelmet nem annyira az Itt a legújabb divatviselet: akik a sztratoszférába szállnak fel, ilyen ruhát kejlt viselniük. A sztratoszféra ruhát egyébként Párisban „kreálták". I Demzeti parasztpárti szentháromság­ i.apu doktor amiatt támadta a kor­mányt, hogy nem törődik a nép pana­szaival. Brikettezik és történelmet ír. T­e hogyan? Egy rendőrségi közeggel íratja a történelmet. Jorgát odaállította, hogy el­lenőrizze a nemzeti parasztpártot. Mari­­résen pedig azt írja, hogy a restaurációt ő csinálta és nem Maniu Gyula. Itt az ideje, hogy odakiálts­­k nekik: elég! A ti-ír.ár. nép kész arra hogy megvédelmez­­ze jogait. Mi, akik ebben, a pártban te­vékenykedünk, egyek vagyunk. Mint ahogy a s Szentháromság sem választható­­ széjjel, ugyanolyan egységet képez: Ma­rim, Mihalache és a Óriási tapsvihar fogadja Maniut, aki csak percek múlva tud szóhoz jutni. A volt pártelnök kijelenti, hogy a j­elen­evők nagy tömege azt bizonyítja, hogy Erdély és a Bánság töretlenül áll a nemzeti parasztpárt mellett mely­ az iga­­­zi racionalizmusnak a pártja. — Meg vagyunk győződve Mihalache­k — mondta —, hogy az a zászló, amit kezében tart, győzelemhez fog vinni ben­te linket. Hangunk a nyomor és a szenve­­sztések szava, melyek erre a tartományra nehezednek. Amikor látjuk, hogy az ál­lam javai hogyan porladnak szét, meg kell mondanunk, hogy a közterheket igen súlyosaknak tartjuk. A nemzeti egység alapján állunk, viszont túlzottnak tartjuk Bukarest központosító politikáját. Ez a politika nem akarja tudomásul venni a tartományok létezését. Ha kormányra ke­rülünk, alkalmazni fogjuk a decentrali­záció elvét minden vonatkozásban. A je­lenlegi helyzet nem tarthat tovább. A me­gyék, községek és városok élén interimár Bizottságok állanak. A választási vissza­élések azt is megakadályozták, hogy Er­dély megfelelő képviselettel rendelkezzék­­e parlamentben.­­ — Az erdélyi ember nem törődik az­­ áldozatokkal, ha becsületét, hazáját és a nemzeti méltóságot kell megvédenie. Ez zonban nem jelenti azt, hogy a forra­dalmon kívü­l ne lennének más harci esz­közeink is. Pártunk az elmúlt évtizedben civilizált eszközökkel harcolt programja megvalósításáért. Azt azonban nem tűr­hetjük, hogy kizárólag a városi nép dönt­sön a falusiak sorsáról, hogy ők cseréljék a kormányokat, anélkül, hogy megkér­deznék a parasztság véleményét. Nem tűrjük a diktatúrát. Semmilyen körülmé­nyek között nem megyünk bele az alkot­­m­á­ny módosításába. Erről e reformról csak akkor lehet szó, ha előzetesen ben­nünket is megkérdeznek. Beszéde végén Maniu kijelenti, hogy Mihalache mindig számíthat Erdély és Bánság népének hűségére és odaadására. MIhALACHE:­­KÖZÖTTÜNK NINCSENEK ELLENTÉTEK“ Mihalache beszédében ismerteti a pa­­rasztállamot, majd rá­érve a Vajda féle akcióra, kijelenti, hogy Vajda kiválása nemhogy sem idézett elő pár­­ szakadást, de még egységeseb­bé tette a pártot. A kormányról az a véleménye, hogy végét járja. Hivatkozik Bratiam Dinu nyilat­kozatára. Tatarescu módosítani akarja az alkotmányt, azt azonban nem mondja meg, hogyan akarja módosíta­ni. Nyilván ő sem tudja. — Az alkotmány — kiegoztatja a nem­zeti parasztpárt elnöke — hossza lejárató szerződés, melyet a nemzet kötött kirá­lyával A kormány megnyilatkozását nem tekinthetjük a nemzet megnyilatkozásá­nak Megköszöni Manóinak a hozzá inté­zett meleg szavakat, ni?1 vekből u «-rőt merített, majd igy ví­<l hősiedét: — Közöttünk nem voltak és nincsenek ellentétek. A hozott határozatok mind­annyiunk álláspontját fejezik ki. Prog­ramunk nevében harcolunk s ha kell, operációs központunkat Erdélybe fogjuk áttelepíteni. A népgyű­lést 250 terítékes bankett kö­vette. Mihalache, Lupu és Madgearu az esti vonattal elhagyták Kolozsvárt. Abesszíniába elvont csapattestek és technikai felszerelés hiánya teszi szükségessé, hanem in­kább az, hogy a nyugat- és déleurópai álla­mok az angol—német külön flottaegyezmény­nek további következményeivel számolnak. Ez ellen a további és esetleg agresszívebb jellegű angol—német összeműködés ellen szól, hacsak demonstratív jelleggel is, a francia és olasz hadvezetőség közös elvek alapján meg­szervezett határvédelme, ami abból is kitűnik, hogy a két állam félkör alakjában vonul fel közös elvek alapján a német határral szemben. De ettől függetlenül is további demonstratív jellegű mozgalmak is észlelhetők, így ide kell számítani az idei olasz hadgyakorlatok tünteté­sét is. Római jelentések szerint ugyanis az olasz haderő július és augusztus hónap folya­mán, tehát két hónapon keresztül szándékozik az idén gyakorlatozni és arra felvonultat egy félmillió embert. Ezzel az embertömggel Olaszország azt akarja bizonyítani, hogy az az európai általános hie­delem, miszerint Olaszország egy esetleges eu­rópai háborúban az alatt az idő alatt, amíg Abesszíniában elfoglalt, nem számottevő ténye­ző, hibás. Olaszország — ez a hadgyakorlat aláhúzott hangsúlya — még így is, hogy sere­geinek és technikai felszerelésének tekintélyes része Kelet-Afrikában elfoglalt, tekintélyes erőt képvisel, amely a francia erővel és azok szövetségeseivel párosulva, félelmetes­en egy té­nyező még egy angol—német felvonulással szemben is. I nyomoirá^S védekezik a kolozsvári kalapácsos merénylő Kolozsvár, julius 2. Hírt adtunk arról a vakmerő kalapácsos gyilkossági merényletről, ami pénteken történt Kolozsváron. A rendőrség mára fejezte be az egyik tettes, Faragó Sándor kihallgatását. A merénylő elmondotta, hogy Nagyváradon hos­­­szú ideig tartózkodott, mint kereskedelmi, al­kalmazott. Állását azonban elveszítette, munka nélkül tengődött és az elkeseredés és nyomor vitte rá arra, hogy fényes nappal gyilkoljon. Faragó néhány hónappal ezelőtt megszökött a campinai vadászezredtől és azóta, mint kato­naszökevényt körözik. Kihallgatása után ma átadták az ügyészségnek. ­Királyi dekrétummal 1 $ mm ÉS PEDZOÜQI IWÉCS KICSOl Bukarest, Julius 2. Fővárosi lapok értesülése szerint az uralkodó a közeli napokban aláírja azt a dekrétumot, a­mely egy legfelsőbb gazdasági és pénzügyi bi­­zottság felállításáról intézkedik. A bizottság az uralkodó elnöklete alatt tartaná üléseit, tagjai pedig az összes volt iparügyi és pénz­ügyminiszterek, a Nemzeti Bank volt kormány­zói, a nagy ipari vállalatok vezetői, valamint a gazdasági szakminiszterek lennének. A bi­zottság döntései kötelezők lesznek a kormány­ra nézve. A hírt hivatalosan még nem erősítet­ték meg. házon belül. Páll György dr., központi főtitkár beszédé­ben a másfél évvel ezelőtt elhunyt Ambrózy Andor báróról emlékezett meg és kifejtette, hogy ideje lenne az elhunyt nagy elnök örökét méltó utóddal betölteni. A főtitkár beszéde közben többen Jakabffy Elemér dr., volt kép­viselőt éljenezték, akit úgy látszik elnökjelölt­­­ként szerepeltetnek. Dadányi György cserkészparancsnok egy magyar sportegyesület létesítését sürgette. Érdekes magyarpárti gyűlés Temesváron Temesvár, július 2. A Magyar Párt józsefvárosi tagozata ma dél­előtt Kovács Béla dr. elnöklete alatt közgyű­lést tartott, amelyen a kerület magyarsága szép számban jelent meg. Vuchetich Endre dr., aki a belvárosi tagozat nevében szólalt fel, le­szögezte, hogy a katolikus sérelmek már a kö­zeljövőben orvoslást nyernek, mivel megkap­ják a magyar vándorpapot és a szeminárium­iba magyar papjelölteket is vesznek fel. Szap­panos Gyula, az erzsébetvárosi tagozat elnöke következett szólásra. — Sajnos, nem látom a helyzetet olyan ró­zsásnak, mint Vuchetich dr. ur — mondta Szappanos Gyula. — A német előretörés egyál­talán nem lanyhult. A német szervezettség most sem fog utat engedni a magyarságnak az egy­­ etlen angol fő­ pecsétőr és Laval francia külügyminiszter két ízben is találkozótt és tárgyalt egymással az európai és gyarmati politika kérdéseiről. Július 1-én jelenik meg A B. L. és a Népújság június havi aján­dékregénye. Csányi Piroska: Egy európai asszony küzdelme, aki a Szahara sivatag végtelen homok­tengeré­ben keresi eltűnt férjét és közben maga is rabja lesz az arab herceg forró szerel­mének. Az afrikai sivatag minden bor­zalma és titokzatos szépsége elevenedik meg az olvasó szeme előtt, aki nem fogja letenni ezt a regényt, amíg el nem olvas­ta annak utolsó sorát is. -y 1

Next