Californiai Magyarság, 1939 (17. évfolyam, 25-30. szám)

1939-06-23 / 25. szám

American Newspaper, Hungarian In Language VOL. XVII., NO. 25 Telephone MUtual 9468 212 W. 3rd St. Room 203 “California Hungarians”— Established 1922—Published Weekly by Zoltán V. Sabados LOS ANGELES, CALIF., FRIDAY, JUNE 23, 1939 10c A COPY A 71 ÉVES HORTHY KORMÁNYZÓT­­ ÜNNEPELTE MAGYARORSZÁG NÉPE Június 18-ikán ünnepélyes külsőségek között hódolt Ma­gyarország az államfőnek, 7­1 - ik születésnapja alkalmából. Már múlt szombaton tanújelét adta az óhaza népe annak, mennyire megbecsüli a "legelső magyar embert,” aki jóban­­rosszban egybeforrott a nem­zettel és mint az ezeréves al­kotmány legfőbb őre, messze a megnagyobodott országhatáro­kon túl is tiszteletet, megbecsü­lést szerzett a magyar névnek. Vasárnap a honvédség veze­tői ünnepelték a legfőbb Had­urat, akinek oroszlánrésze van abban, hogy a húsz évvel ez­előtt Szegeden megalakult Nem­zeti Hadsereg Európa egyik leg­jobban felszerelt és kiképzés­ben, lelkűidben a legkitűnőbb véderőkkel vetekedő fegyveres alakulata állhat a vártán, fel­készülten arra ,hogy a magyar­ság érdekeit bármely oldalról jövő támadástól, bárkivel szem­b­en megvédje. Amerikát nemcsak az Atlan­ti Óceán, hanem a mestersége­­­■r a ellenünk szított hangulatnak egész fettője választja el Ma­gyarországtól , mégis Horthy Miklós egyéniségének átütő va­­­­rázsa előtt meghajolt a világ- ; sajtó magyarbarátnak éppen nem mondható része is. “Flor-­­­thy kormányzó személye a leg­­j­­obb garancia arra, hogy Ma­­­­gyarország nem tér le a demok­­­ratikus kormányzatról még a diktatúrák világában sem." — jegyzi meg többek közt a New York Herald Tribune, kije­lentvén, hogy Horthy a mainál válságosabb körülményekből is sikeresen kivezette nemzetét." A nagy lapok, így a “New York Times" ez alkalomból Berán Lajos mesteri alkotását, az új magyar ötpengős ezüst­ér­mét is bemutatja, mely tudva­levőleg Horthy Miklóst ábrá­zolja ellentengernagyi egyenru­hában. Más napilapok is fel­használták Magyarország kor­mányzójának 7­1 -ik születésnap­ját arra, hogy méltató életraj­zot közöljenek a magyar állam-­­­főről. Horthy Miklós Bereg megye-­­ bői Jásznagykunszolnok me­­­­gyébe átszármazott régi nemesi­­ családnak az ivadéka, ki 1­868 június 18-ikán Kenderes pusz­tán látta meg a napvilágot. Ti­zennégy éves korától 61 éves koráig, tehát 3­7 esztendőn át­­ idegen környezetben — rész-­­ ben az osztrák és dalmát ten-­­­gerparton, részben Bécsben —­­ élt, ennek dacára azonban ma­­j gyár érzését megtartotta, nyelv­készségét gondosan ápolta, úgy hogy méltán tekintheti minden kivándorult honfitársunk köve­tendő példaképének . Az osztrák - magyar flotta egykori világotjárt tisztje, Fe­­renc József hadsegédje, az ot­­rantói tengeri ütközet hőse, a monarchia utolsó ellentenger­nagya, a szegedi ellenforradal­mi kormány hadügyminisztere, majd a nemzeti hadsereg meg­szervezője és végül Magyaror­szág kormányzója egyénisége előtt egyhangú elismeréssel hó­dolt a művelt világ 71-ik szü­letésnapja alkalmából és Ame­rikában különös ragaszkodással gondolnak rá most azok a ve­zető társadalmi és politikai té­nyezők, akik az angolul is tö­kéletesen beszélő Horthy Mik­lós vendégszeretetét élvezhet-­­­ték és azok az egyszerű beván­dorlók is, akikekkel az óhaza államfője a tavalyi Világkong­resszus alkalmából oly feszte­len közvetlenséggel elbeszélge­tett. MÁSFÉL MILLIÓ MAGYAR­NAK 9 KÉPVISELŐJE VAN ROMÁN PARLAMENTBEN Bukarestből írták: A napok­ban lezajlott román képviselő­­választások végleges eredmé­nye a következő: Megválasztottak összesen 9 magyar képviselőt, akik a kö­vetkezők: Orosz Károly, gróf Teleki Ádám, Soós Oszkár, Tompa Lajos, Péter János, dr. Filó Ferenc, Bartha Ignác, Lud­wig Gyula. Kellő szavazat hiá­nyában kibuktak hatan, még­pedig: Asztalos Sándor, báró Jósika János, Bakos János, bá­ró Szentkereszthy Béla, Boér Sándor és gróf Toldalaghy Mi­hály. Ezek szerint a román nem­zeti újjászületésfront magyar tagozatának kilenc képviselője lesz a képviselőházban. A sze­nátusi választások eredményeit még nem tették közzé. A “SQUALUS” MAGYAR HŐSE ELMONDJA MENE­KÜLÉSE TÖRTÉNETÉT A búvárhajó katasztrófákkal az angol "Thetis" és a francia "Phönix” tengeralattjáró vég­zete óta újból terjengős cikkek­kel tele vannak a lapok. Egy keleti magyar lap megkérdezte tehát a "Squalus"-ból szeren­csésen kimenekült honfitársun­kat, Juhász Károlyt, miként vé­lekedik a sorozatos búvárna­­szád elsülyedésekről: “Az admiralitás megtiltotta,­­ hogy sajtónyilatkozatokat te­gyünk — mondta Juhász gé­pész — és így erre a kérdésre alig felelhetek. Különben is, a­míg a "Squalus"-t ki nem eme­lik és tüzetesen át nem vizsgál­ják, minden vélemény csupán találgatás jellegével bírhat. A vizsgálat eredménye természe­tesen igen közelről érdekel bennünket, akik nemcsak szem­tanúi voltunk a balesetnek, ha­nem szenvedő szereplői is. "Még ma is didergek, mikor arra a másfél napra gondolok, amit a búvárhajó gyomrában kellett eltöltenem. Nemcsak azért lel ki­­bennünket a hideg, mert kénytelenek voltunk el­zárni halálraítélt társaink előtt a menekvés útját, hanem a fagyponthoz közel járt odalenn az óceán mélyén a hőmérsék­let. Hiába burkolództunk pok­rócainkba, hiába bújtunk füg­gőágyainkba, még úgy is fáz­tunk. "A katasztrófa bekövetkez­tekor munkahelyemen, a gép­házban dolgoztam, közvetlenül a főgépész mellett. Amint ha­jónk orra hirtelen felágasko­dott és embervastagságú suga­rakban ömlött be a víz, hiába teljesítettük a parancsnok uta­sításait, a hajó semmiképen se akart többé engedelmeskedni. “Tüstént átfutott a gondolat az agyunkon, hogy a búvárha­­jót két részre osztó, vízmentes vasajtó bereteszelésére kapha­tott parancsot és még abban a percben menekülhetünk meg, vagy soha! Utolsó erőfeszítés­sel küzdöttünk meg az árral, hogy elérhessük a csapóajtót, a­melyet életmentőnk, Maness nem kis lélekjelenléttel és iz­mainak teljes latbavetésével tartott nyitva ötünk számára, a többieket viszont már nem vár­hatta be, mert akkor az így megmenekült 33 ember is oda veszett volna.’’ Ezzel fejezte be nyilatkozatát Juhász Károly, a portsmouthi haditengerészeti kórház beteg­ágyán, mielőtt a pennsylvaniai New Salemben lakó ősz édes­anyja meglátogatásra, lábba­­dozó szabadságra indult. HORTHY BÉKESZÓZATA A VILÁGHOZ A PARLAMENT MEGNYITÁSAKOR Budapestről jelentik : A kép­viselőház és a felsőház június 15-iki együttes ülésén Horthy Miklós kormányzó ünnepélyes megnyitó beszédében minde­nekelőtt hálát adott, hogy a Gondviselés megengedte az el­szakított területek egy részének háború nélkül való visszatéré­sét. Bejelentette, hogy Kárpátal­ja az ősi alkotmányba szerve­sen beleillő önkormányzatot kap. Az országgyűlés irányelve legyen az egység, a munka és megerősödés befelé; független­ség, önállóság kifelé. Vázolta a belpolitikai felada­tokat, különösen hangsúlyozva a szociális törvényeket, a mező­­gazdaság, ipar, kereskedelem egyaránti fejlesztését, valamint a hadsereg további kiépítését; majd a külpolitikáról szólva ki­jelentette, hogy a magyar nem­zetnek elsősorban saját erejére támaszkodva kell betölteni min­denkori békés hivatását a Du­na medencében a népek bol­dogsága, békéje érdekében. Barátokat keres és eddi­gi ba­rátai mellett hűséggel kitart. Hálával és megelégedéssel gondol a nagy eredményekre, melyeket az elsőként mellénk­állt Olaszország és régi hűséges fegyvertárs, Németország barát­ságára tmaszkodva értünk el. A jövőben is együtthaladni kívá­nunk a két hatalmas, egymással szövetkezett baráti állammal az igazságos béke nagy művének érdekében. Az újból szomszé­dos Lengyelországhoz igaz ba-­ rátság íratlan törvényei fűznek. Ezenkívül éber figyelemmel kí­sérjük mindazt—mondotta to­vább a kormányzó—ami bizal­mi légkört fejelszthet Magyar­­ország és Jugoszlávia között. Jogaink fölött mindenkor őrködve, más kétségtelen jogait tiszteletben tartva baráti job­bot nyújtunk ugyanily jó szán­dékról tanúskodó minden nem­zetnek. Nincs olyan probléma, mely békés után ne volna megold­ható. Össze kell ülni és az ösz­­szeütközés csíráját rejtő minden kérdést jóakarattal, nyugodtan kell letárgyalni. A tárgyalások ideje talán el­érkezett, de a kezdőlépést meg­tenni nehéz. Ezért a legszeren­csésebb megoldás lenne konk­rét problémák megbeszélése céljából a nagyhatalmak össze­hívására a legmagasabb és leg­önzetlenebb erkölcsi fórum: a pápa tenne javaslatot. MOST VASÁRNAP LESZ A MAGYAR AT­LÉTIKAI KLUB STRANDÉLETTEL KAP­CSOLATOS NAGY KERT­I ÜNNEPÉLYE A MAC lelkes s fáradtságot nem ismerő rendező gárdája a leggondosabb körültekintéssel készíti elő a saját otthona kert­jében és összes helyiségében a most vasárnap, június 25-én megtartandó, szórakoztató, öt­letekben gazdag, szenzációk­kal teli kerti mulatságát. A mulatság színhelye 1975 W. Washington Blvd. és főat­trakciója a strandkirálynő-vá­­lasztás. Az öt tagú művész bí­ráló bizottság fogja szavazás útján kijelölni a győztes strand­királynőt, aki egy értékes díjat is fog kapni. A közönség sza­vazó­lapokon fog szavazni a j­e­l­ö­l­t­e­k­r­e. Természetesen strandkirálynőnek azt a höl­gyet fogják megválasztani, aki­nek a legszebb s legérdekesebb strandruhája lesz. A hölgyek felvonulása 12 és 1 óra között fog megtörténni, tehát minden­ki igyekezzék már a délelőtti órákban a mulatság színhelyé­­re. A rendező bizottság a prog­ramot a következőkben állítot­ta össze: Kezdete délelőtt 10 órakor, amikor is hazai sós kifli, zaftos és tormás virstli fog rendelke­zésre állni a villásreceetszők­­ számára. Strandruhás hölgyek;­­felvonulása 12—1 óra kü­­­zött, ping-pong verseny 1 óra­kor, Badminton verseny 1 óra­kor, bingó verseny 2 órakor. Kitűnő zenekar délután 2 órá­tól kezdve fogja hozni a szebb­­nél-szebb tánczenét. Az Ifjúsá­gi Kör tehetséges tánccsoport­ja külön táncszámokkal fogja szórakoztatni a közönséget. Közben tréfák és mulatságos társasjátékok fogják tarkítani a szórakoztató műsort. A strandkirálynő választás 5 órakor lesz lezárva, utána a bíráló bizottság megválasztja a strandkirálynőt. Este a terem­ben Knéz Loui és Karcag zene­kara mellett ének, tánc, kabaré elsőrangú művészek fellépté­vel. Belépőjegy személyenkint 25 cent. — Természetesen lesz sok finom enni való, kitűnő borok, sör és frissítő italok. Egészen bizonyos, hogy hangulat tekin­tetében s érdekesség szempont­jából ez a kerti ünnepély alkal­masint felül fog múlni minden eddigi magyar mulatságot, a­melyre a MAC rendező bizott­sága minden magyart egyaránt szeretettel meghív.

Next