Cegléd és Környéke, 1947 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1947-01-05 / 1. szám

Cegléd, 197. )»»»41­6. Mérleg írta: Nö­gy Miklós közoktatásügyi államtitkár A gondos gazda minden új eszten­dő küszöbén számot vet önmagával és helyzetével. Megvizsgálja ,­­ mit tudott megvalósítani kitűzött tervei­ből, mit mulasztott el és őszintén, keményen szembenézve az igazság­gal, megállapítja : mi bizonyult he­lyesnek, micsoda helytelennek, mert csak így hozhatja összhangba a szűk-, •ségleteket a lehetőségekkel. Itt az újév. Illik ezt a számvetést az állam háztartásában is megcsinálni. Nyugodt lelkiismerettel állapít­hatjuk meg, hogy az új Magyaror __ „ —or/ o r­szág életének hátunk mögött !'­51 másfél esztendeje miatt nincs o,Kunál szégyenkezni. Nemcsak relatílles a viszonyokhoz és körülmé­­nyekhez mérten, vagy a többi háború súlytotta európai országhoz hasonlítva, hanem abszolút mérték szerint is hatalma­­s munkát végzett ez a nép és ez a kor­or­mányzat. Működő alkotmányos és­ ^ bevetett földek, szaporodó állatál­do­­mány, pontosan közlekedő vona­tok újjáépült utak és hidak, érték _álló pénz, rendesen tanító iskolák, erö­­södő külkereskedelmi kapcsr , . k javuló külpolitikai helyzet / / d más kedvező tünet letagadha 63.,­­ bizonyítja ezt. Csak a ross JTndullat és a rosszakarat állíthatja 511 ., kezőjét. Aki Budapesten k ..&70 . -c vidéken szertejár és aki ' sát összehasonlítja 1946. *945 . vel, szívére tett kézzel decemberé­­arányú fejlődésről és cs .,a ?f°y nuskodhatik. Pedig rr javulásról tn­­séggel, mennyi akadál lennyi ne ez nek az erejében rr dyal ke e - magyarságnak mes regfogyasz­t az időjárás is ellen­­küzdenie . S rossz volt, amilyr­e esküdött s olyan emberek sem er­­nre a legörege meretlen és gom­­lékeznek ! Lelkus­­sége a haladás osz estiber az a­e nak, aki ezt aak és a magyarság­tagadni, vagy a valóságot le a art nemzet közv el akarja ködösíteni a Mert ert,­éteménye előtt, igazságnak­­ az igazságra, enne az nagy száv­a hangoztatására ne­hetünk f­­ségünk van. Ebből merit a feladata-' .erőt és bizodalmát a tanulha­thoz és munkájához. Ebből mód ér­­tjük meg, hogy igenis van kevés­­ lehetőség az életre, a felemel­nünk­re, a boldogulásra, csak a a ged’­­ kell. Hogy nem szabadj csug­pas­nünk, nem szabad suttogó pro­feg­­anciára hallgatnunk, nem szabad­­­zan és tiszta látásunkat elvakítn­unk hanem kemény elszántsággal, fonok következetességgel, összeszo­­ritott foggal és ököllel, sokszor tala­nSadora is a terhek alatt len­­nünk kell előre a kijelölt utón, az igazi demokrácia utján mert h ■fejlődésnek és javulásnak ezt a más-Vgj. 1 .V^S .ütemét j-táni tudjuk, ak-t tudjut nak a -«?'102ufc a számvetéshez an­­eZ(s *, ^dós^dása is, hogy kiket illet + köszönet S bizonyára mindenki I ‘?I3nes.Zse-tesnek fogja találni ha itt els ‘^or­ban és mindenekelőtt a pa­­^ j­ság, az ipari munkásság és a .gozó értelmiség előtt ’vesszük le a kalapot. Felemelő még csak rágon­, dőlni is, mennyi élniakarás, mennyi í 1 energia volt és van ezekben a töme­­­­geb­ben, hogy az infláció zuhogó ára-i­dr­itában és a forintapály nehéz nap- a libán fogták az eke szarvát, for­­­­gatták a kalapácsot, ültek fűtetlen szobák íróasztalai mellett és nem­­ tántorodtak el az építő munka gyö­­­­nyörűséges igájától annak a néhány , tízezer léhűtő gazembernek a példá- I­­án sem, akik munka nélkül, könyö­­­­­kükkel és szájukkal százszor és ezer-­­ szer annyit tudtak keresni, mint a­­ dolgozók a munkájuk révén. Vegyék ,­­ tudomásul ezek a dolgozók és legye­­i­­­nek is büszkék arra, hogy nemcsak a saját lelkiismeretük, hanem minden­­ értelmes és derék ember, sőt a tör­ténelem előtt is övék • az érdem az ország megmaradásáért, •megtartásá­ért és felemeléséért s hogy a magyar jövőt mindenki csak az ő józansá­guktól és az ő becsületes munkájától várja és reméli. És érezzék meg azt is, hogy történhetik akármi, de ez az ország, az új Magyarország az ő országuk lesz, a dolgozók hazája s I így maguknak építik a jövendőt, II magukért szenvedik a jelen keser- I í­veit. 11 Ne feledkezzünk meg a köszönet­■ - tel azokkal szemben sem, akik a ■ I munkát lehetővé tették. Gondolok • I itt a győztes nagyhatalmakra, azok­­­­ között is legelsősorban az orosz szov­­­ jetek birodalmára. Azt tudnia kell minden világosan látó embernek, , hogy a békeszerződés aláírásáig csak­­ az ő jóindulatuk tette lehetővé a ma­­­­gyarság gazdasági és politikai életét.­­ De tudnia kell a magyarság töme­­­­geinek azt is, hogy az eredménye-­­ kért a nemzet politikai vezetőit is , elismerés illeti. Lelkünk mélyén ■ éreznünk kell mindnyájunknak azt, ■ hogy mit köszönhetünk Tildy Zol­■ tának, aki ösztönös államférfiúi ké­­­­pességeivel eddig mindig megtalálta ■ a kibontakozás útját és még állam­­,­fői minőségében is vállaira veszi a­­ kormányzás legnehezebb és legké­­­­nyesebb kérdéseinek elintézését. ■ Tudnia, éreznie és vallania kell :: mindannyiunknak, hogy népünk leg­ i­s­szélesebb tömegeinek, a magyarság ■1 lelkének és vágyainak igazi hű kép­ Mélyen tisztelt Hölgyeim! Engedjék meg, hogy a, Hadit­ok­­­­kantak, Hadiözvegyek, Hadiárvák | Országos Nemzeti Szövetség ceglédi I csoportja nevében hálás szívvel­­ mondjunk köszönetet 4.mért a kedves I és nemesszívű ajándékért, melyben : Önök a karácsonyi ünnepek alkal­mából az érdemlik és rászoruló 31­­ ceglédi magyar családot részesítet­­­­ték.­­ Meggyőződésünk, hogy az önzet­­­­len munka során, mellyel a boldog­­ karácsonyt a 31 család részére elő­­­­készítették, semmi egyéb nem vezé­relte Önöket, mint a becsületes mű­viselője ma mégis csak Nagy Fe­­­­e­renc miniszterelnök. És nagyon jól j­s kell tudnunk, hogy pártunk, a Kis­­j­­­gazdapárt, az elmúlt két esztendő­­ folyamán történelmi hivatást telje­­­­sített. Olyan történelmi hivatást,­­ amelyet helyette senki más el nem tudott volna végezni. Legyünk ezek­­­­re büszkék és ne engedjük magun­kat megfélemlíteni, sem eltántorí­tani eszményeinktől és vezetőinktől. Mások mondhatják, csak mi el ne hu­gyjük, hogy a Kisgazdapárt szét­húzásra és széthullásra hajlamos te­hetetlen tömeg s hogy vezetőinknek nincsenek határozott és biztos ter­­­­vei a jövőt illetően. Nekünk tud­nunk kell, hogy a Kisgazdapárt és annak vezetői pótolhatatlanul szük­ségesek a szebb és igazibb Magyar­­­­ország felépítésének munkájához.­­ Persze hibák vannak és lesznek ; a magyar élet majdnem minden vol­t talán. Elég erősek vagyunk arra,­­ hogy ezt bevalljuk s elég erősnek­­ tudjuk a fiatal, új magyar demokrá­ciát is arra, hogy ezt meghallgassa. Mert azt ma már minden hátrafelé kacsingató, valóban reakciós lelkű magyar tudomásul veheti, hogy eb­ben az országban demokráciát visz­­szafejleszteni, megszüntetni s a régi feudális gondolkodást és rendet visz­­szahozni nem lehet. Nemcsak azért,­ mert ezt a környező államok, a­­­ szomszédos Szovjet­ birodalom, sőt az­­­­ USA, Anglia, Franciaország és a­­ többi nyugati állam sem tűrné és nem is tűrhetné, hanem legfőkép­­­­pen azért, mert ez a régi világ ma már a magyarság túlnyomó többsé­­­­gének sem kellene. Ha a körülmé­­­­nyek sajátos hatása következtében­­ lehetnek és még vannak is félreve­­■­zetett tömegek, ezek a reális va­lóság és a tények megcáfolhatatlan­­ érvei következtében igen hamar ki­­ fognak ábrándulni ámítóikból. Éppen ezért nem szabad, de nem is jó a hibákat elhallgatni, vagy elu­tasítani. A hibákat őszintén be kell ismerni és a legjobb igyekezettel tö­rekedni kell azok kiküszöbölésére. A hibák miatt nincs oka a Kisgazda­­pártnak a szégyenkezésre. Tudjuk, hogy soraink közé reakciós elemek is befurakodtak. De nincs több re­akciósunk aránylag, mint amennyi régi nyilas van a Baloldali Blokk pártjaiban. Tudjuk, hogy a párt ke­reteiben a különböző árnyalatok cso­portokat, frakciókat is alkotnak. De ezek a frakciók nem különböznek annyira sem egymástól, mint a szo­ciáldemokrata, vagy a parasztpárt keretei között is tagadhatatlanul meglévő csoportok. Ne akarjunk azonban a más háza előtt söpörni! Sőt, inkább a többi pártot is arra kérjük fel, hogy mind­annyian előbb a saját házunk táját igyekezzünk rendbetenni. Hiszen azt nemcsak mondjuk, hanem erős meg­győződéssel hisszük is, hogy mai ele­­settségünkből csak az egész magyar­ság, az összes demokratikus pártok összefogása, tehát a koalíciós kor­mányzás emelhet fel bennünket. Viseljük el hát egymást türelemmel, amint az a közös munka végzéséhez föltétlenül szükséges és amint az a becsületes munkatárshoz egyedül méltó. Igyekezzünk a magunk hibáit javítani, a másokét megbocsájtani. És dolgozzunk! Becsületesen és kemény elszántsággal. A magyar nép nagy többsége ezt csinálja és ezt akarja. A reánk köszönő újév prog­ramja a munka és a becsület legyen. A felelőtlen ígérgetéseket, a demok­ráciához nem illő igazságtalan meg­különböztetéseket, az alaptalan vá­daskodást és rágalmazást, a követ­kezményekkel nem­ számoló uszítást hála Istennek megunta már a ma­gyarság és ki akarja irtani az élet­ből. Remélhetőleg ebben a koalíció pártjai is össze fognak találkozni. És meg fogunk tudni egyezni abban, hogy az 1947. évet közös akarattal a munka és becsület esztendejévé tegyük. II. évfolyam, 1. szász FSLS Matt kis- és polgári párt hetilapja Női szervezetünk dicsérete Nyílt levél a Független Kisgal­da Földműnkés és Polgári Párt ceglédi szervezet Női Csoportjának: gyár szív, az áldozatos magyar női lélek, melyet a háború borzalmas pusztítása sem tudott megölni. Amikor ebben a városban minderr­­e ki ünnepelt, akkor az ünneplők kö­­­­zött volt az a 31 család is, akiket­­ Önök megajándékoztak. 31 családnál, — még­pedig a leg­­­­jobban rászorulóknál, — törölték le a fájdalmas emlékek könnnyeit. E felszárított könnyekért mondunk mi most Önöknek hálás szívvel és nagyrabecsüléssel köszönetet és pél­daadó munkájukra kérjük a Gond­viselés áldását. A vezetőség. Ám 40 Mér

Next