Állami Kossuth gimnázium, Cegléd, 1907

k nagyobb kárt okoztak a történelmi kutatásoknak, mint maga a török pusztítás. Bizony nagyobbat! Mert hogy mégis tudunk valamit Czeglédnek a török hódoltság alatti helyzetéről, tör­ténelméről, azt főkép a töröknek köszönhetjük. A török ugyanis, ép úgy, mint a megyei hatóságok, rendeleteit, parancsait, melyek több községet érdekeltek, rendesen kurren­­táltatta, vagyis egyik községgel a másikhoz vitette s a legutolsó megint visszavitte a török kezébe. Hála főkép Kecskemét és Kőrös városoknak, hogy ez okiratokat nem­csak lemásolták, hanem azt korunkig meg is őrizték. S úgy áll a dolog, hogy Czegléd török hódoltsági történetére az Országos Levéltár mellett a legtöbb forrás ama két város oklevéltárában van. Ehhez járul a czeglédi városi levéltár Szilágyi által kiadott legrégibb oklevele, melyhez még három törökkori oklevelet sikerült a városi levéltárban találnom. Kiegészíti ezt a czeglédi református egyház levéltárában található íratok , de leginkább Czegléd földesasszonyainak, az óbudai klarissza apácáknak az Országos Levéltárban ta­lálható okmányai. Már ezekkel is jeleztem munkámnak forrá­sait. Ezek mellett a feldolgozott munkák közül legnagyobb hasznát vettem Hornyik János nagy szorgalmú munkájának , Kecskemét város történetének. Sajnálom azonban, hogy „Nagykőrös város monográfiájáéra, mely Galgóczy Károly szerkesztésében jelent meg, nem mondhatom ugyanazt, sokkal többet nyújt a török időkre ennél Balla Gergelynek, Nagy­kőrös egykori jegyzőjének, majd főbírájának krónikája, már csak sok czeglédi vonatkozása miatt is.1) A török időkre vonatkozó általános adatokat Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában c. munkájából vettem. A többi fel­használt munkáról munkám folyamán számolok be.­ ­) Balla Gergely : Nagykőrösi krónika. Kiadták Szabó Károly és Szilágyi Sándor. Kecskemét 1856.

Next