Ceglédi Hirmondó, 1929 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-06 / 1. szám

* 1 POLITIKAI LAP • MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. kerület, Árpád-tér 5. szám, ág. evang. bazárépület Felelős szerkesztő: Simon János Szerkesztő: Fülöp József Előfizetési díj: negyedévre 1 , 60 fillér — Nyikttér garmond sora 40 fillér — s Alexy Lajost 1858—1928. Még az óév szólította el közülünk. December 30-án hunyta le örökólomra szemét az, aki életét a köznek szentelte. Alexy Lajos a hely­beli ág. ev. egyház iskolájának volt tanítója, majd igazgatója, az ág. ev. egyház másod­felügyelője, városi képviselő, vármegyei tör­vényhatósági bizottság tagja, a Pestmegyei ág. ev. Tanítóegyesület, valamint az Országos ev. Tanítóegyesület elnöke, a Tanítók 0. sz.­­ Szövetségének munkás tagja, a ceglédi Taka­­­­rékpénztár igazgatósági tagja stb. 70 éves korában csendesen elhunyt. Mint tanító kiemelkedett kartársai közül, nagy tudásával, kiváló készültségével és mint tanügyi író is országos nevet vivett ki magá­nak. A gyermekekkel való szelíd, szeretet­teljes bánásmódja, a felmutatott kiváló tanítás­­beli eredmények egyaránt igazolták kiváló paedagógiai képességeit és tanítói rátermett­ségét. Az évzáró iskolai vizsgálatai mindig ünnep­számba mentek, amik az érdeklődők sokaságait vonzották oda. Minden érdekelte, ami a népneveléssel volt kapcsolatban, sokat dolgozott iskolája, egy­háza és a tanítók érdekeiért felekezetre való tekintet nélkül. Ezért mindenki szerette, be­csülte is. Hittani és földrajzi tankönyveit ál­talánosan használják szerte az országban. Beszéd- és értelemgyakorlatok és számolás tanítási módszerei hivatalos elismertetése és használatbavétele épen a legújabb idők jelen­sége, ami egyben igazolása is egyben oktatói kiváló képességeinek. Tanítóválasztás az ő irányító közreműkö­dése nélkül nem történhetett meg. Ő hozta be egyházában azt az igen helyes szokást, ami biztosította azt az eredményt, hogy az ág. ev. iskolának mindig kitűnő tanítói voltak, mely szerint a tanítói állásokat pályázat mellőzésével meghívás útján töltötték be. Persze Alexy Lajos előbb fölkereste a vidék legjelesebb tanítóit iskoláikban, meghallgatta tanításaikat, információt szerzett minden irány­ban és akire Alexy Lajos rámondta, hogy ez a tanító megfelel, azt nyugodt lelkiisme­rettel meg is lehetett választani. De az egyház is mindent megtett, hogy iskoláit mintaszerűen fölszerelje. E tekintetben­­ az állami iskolák is példát vehetnének ettől­­ a felekezeti iskolától. Kitűnő tanító, jól fel-­­ szerelt iskola : ez jellemezte mindig a ceglédi ág. ev. egyházat. És ez elsősorban Alexy­­ Lajos igazgató-tanító műve volt.­­ Egyetlenegy nagyobb alkotása nincs az ág. ev. egyháznak, aminek munkájából Alexy Lajos ki nem vette volna részét, sőt ami nagyobbára ne lett volna az ő kezdeménye­zése. Ezt hirdeti a multban az ág. h. ev. templom és a bazárén'­­let felépítése Az uj iskolaépület is az ő álmai közé tartozott, amely azonban a múltban még nem volt megvalósítható. De boldog volt, hogy még megláthatta az uj épületet. Elnöke volt az állami elemi iskolák gond­nokságának és az óvodák felügyelőbizottsá­­gának. Nem is bírjuk mind felsorolni tisztsé­geit, amit takarékpénztárban, kaszinóban és­­ mint városi képviselő egyes bizottságokban­­ betöltött és azt a kiváló munkásságot, amit mindenütt kifejtett. Temetése az ág. ev. templomból történt január 1-én, ahol megjelentek Czeglédy Sán­dor ref. lelkész, Szilágyi Imre esperesplébános és oly nagy közönség, hogy a templomban el sem fértek. A koporsónál magas szárnya­­lású beszédet tartott Törteli Lajos ág. h. ev. lelkész, a kiváló hitszónok. A volt tanítványok nevében dr. Sárkány Gyula polgármester, az Eötvös-alap és a Tanítók Szövetsége nevében Rákos István országos elnök búcsúztatták el a nagy halottat. Vidékről megjelentek Magócs Károly irsai, Csaba Gyula péterfi ág. ev. lel­készek és Maczek Árpád soproni theologus. A temetőben a sírnál Magócs Károly irsai lelkész mondott megható imát. A család táviratilag értesítette az elhunyt legidősebb fiát, dr. Alexy Lajos new-yorki magyar konzult Amerikában. Az elhunytat özvegye és három gyermeke gyászolja. Két fia , dr. Alexy Lajos konzul és Alexy Géza, a helybeli pinceszövetkezet volt igazgatója és Alexy Margit Zalay Györgyné, budapesti mérnök neje. -------­ Jelentés a ceglédi Ipartestület Kulturbizottságának 1928. évi működéséről. 1927 december 4-ike sokáig emlékezetes napja lesz a ceglédi iparosságnak és Cegléd város egész társadalmának, mert ezen a na­pon adta át az Ipartestület a nyilvános hasz­nálatnak azt az épületet, amelynek alapkövét 1925-ben vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr Őfőméltósága személyesen tette le, hogy ezáltal is kifejezésre juttassa azt az általános nagyrabecsülését, amely a ceglédi iparosság vállalkozása és hatalmas erőfeszítése iránt országszerte megnyilatkozott. A megnyitó ünnepélyen jelen volt dr. Her­mann Miksa kereskedelemügyi miniszter, aki e napon az épület zárókövét is elhelyezte és Pest­ megye főispánja, dr. Preszly Elemér, akik ünnepi beszédben méltatták e nap je­lentőségét. De részt vett ebben az örömben az országos iparkamara: Bittner János elnök­kel, a szomszéd városok, Nagykőrös, Kecs­kemét kiküdötteikkel és Cegléd város egész társadalma dr. Sárkány Gyula polgármesterrel az élén. Itt tisztelhettük azonkívül Cegléd vá­ros szülöttét, dr. Raffay Sándor ev. püspököt és dr. Erdélyi Aladár országgyűlési képviselőt. Mindenki érezte, hogy Cegléd ezen a na­pon ezzel a fényárban és örömben úszó palo­tával hatalmas lépéssel jutott előbbre a kul­túra terén, mert ebben az épületben, melyet a ceglédi iparosság törhetetlen szelleme­s fáradságot nem ismerő lankadatlan kitartása a világháború után létrehozott, a jövőben minden nagyobb kulturális eseménynek olyan helyisége lesz, melynek színvonala méltó a város lélekszámához, létrejövésének körülmé­nye pedig mindig tanulságos példája lesz a nemzeti kultúráért önzetlenül lelkesedni tudó, nehéz körülmények felett győzedelmeskedő áldozatos buzgóságnak s az egymásba kap­csolódó hazafias munkának. Az esti ünnepi előadás, melyet Gulyás Menyhért kecskeméti színtársulatának vendégjátéka is emelt, oly magas színvonalon s nagy városhoz méltó mó­don egyesítette a város lakosságát, hogy e megnyitó a közel 40 ezer lélekszámú Cegléd város egész társadalma első találkozásának méltón tekinthető. Így lett az ipartestületi székház terjedelmé­­nél és központi fekvésénél fogva a ceglédi kultúra temploma, mely célul tűzte ki Ceg­léd város társadalmának kulturális szolgálatát, a nemzeti és emberi művelődés minél ered­ményesebb ápolását, a különböző társadalmi osztályoknak a szép, igaz és jó eszméi mel­lett való egybeforrasztását. De ezen általános­­ célon túl is e palotának mindig meg lesz a maga különleges feladata : az iparosság kul­turális színvonalának emelése, az iparos ifjú­ságnak nemzeti és általános emberi haladás irányába való útnak indítása. És az ebben az épületben folyó kulturmunka midőn általáno­sabb céljai felé törekszik, s soha ne hagyja figyelmen kívül közelebbi feladatainak, az iparosság érdekeinek s az iparos ifjúság to­vábbképzésének nemzeti lélekkel való telíté­sének ügyét s annak biztosítását, mert nö­vekvő ifjúsága csak igy léphet érdemes elődeinek nyomdokába s igy lehet méltó foly­ó Városi képviselőválasztás. Az 1923. évben választott városi képviselők megbíza­tása lejárt, s igy ez évben uj választás lesz. A választók névjegyzékének összeállítása rövidesen elkészül, ami közszemlére lesz ki­téve a városháza 3. sz. helyiségében. — Melyik gyógyszertár lesz nyitva ? Jan. - án Kemény Gyula Árpád-tér és Mester László Rákóczi-út. A hét többi napjain Ke­mény Gyula gyógyszertáral­tatója annak a közérdeket szüntelen szem­­előtt tartó szellemnek, melyet a világháború­ban és azt követő forradalmakban megedzett nemzedék a ceglédi iparosság elé e nehéz időkben kitűzött, a kivitelig jutott s ez épü­letben látható örökségként a végeláthatatlan utódoknak átadott. A megnyitás után korán felmerült a szük­ség a palotának értékesítésére s e célból az eddig is ezért munkálkodók közé e jelentés írója is még e hó folyamán e munkába be­vonatott, s egy kulturbizottság megszervezése elhatároztatott. Időbe került, mig e bizottság irányelveit megállapíthatta és személyeit is egybegyüjthette s az Ipartestület részéről a hivatalos megbízást is megnyerte. E bizott­ság összeállításánál az a gondolat vezette az elöljáróságot, hogy kisszámú, de a kultúra ügyéért már eddig is önzetlenül munkálkodó s a ceglédi iparosság erőfeszítését méltányoló munkások gyűjtessenek egybe e nemes ügy áldozatos szolgálatára, így alakult meg a ceglédi Ipartestület 1928. évi kulturbizottsága. Elnök lett Sárkány József, ügyv. igazgató Simon János, bizottsági tagok: Rónay János ipar­­testületi elnök, dr. Törteli Lajos ev. lelkész, az iparosok kulturmunkájának régi harcosai, dr. Fülöp László ügyvéd, a Lyra karnagya, vitéz Fehérváry Dezső r. g. tanár, dr. Türei- O’sváth István rendőrfogalmazó, Halmi Imre, Kecskeméti Mihály, Milus Mihály és Szunyogh Dániel elöljárósági tagok. Hivatalból tagja és jegyzője lett e bizottságnak Zsadon Benjámin gondnok. E bizottság megalakulása után nyomban megkezdte működését. Örömmel tölt el az a A Magyar Rapszódia 4, 6 és 8 órakor látható az Urániában.

Next