Ceglédi Hirmondó, 1929 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-06 / 1. szám
* 1 POLITIKAI LAP • MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. kerület, Árpád-tér 5. szám, ág. evang. bazárépület Felelős szerkesztő: Simon János Szerkesztő: Fülöp József Előfizetési díj: negyedévre 1 , 60 fillér — Nyikttér garmond sora 40 fillér — s Alexy Lajost 1858—1928. Még az óév szólította el közülünk. December 30-án hunyta le örökólomra szemét az, aki életét a köznek szentelte. Alexy Lajos a helybeli ág. ev. egyház iskolájának volt tanítója, majd igazgatója, az ág. ev. egyház másodfelügyelője, városi képviselő, vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, a Pestmegyei ág. ev. Tanítóegyesület, valamint az Országos ev. Tanítóegyesület elnöke, a Tanítók 0. sz. Szövetségének munkás tagja, a ceglédi Takarékpénztár igazgatósági tagja stb. 70 éves korában csendesen elhunyt. Mint tanító kiemelkedett kartársai közül, nagy tudásával, kiváló készültségével és mint tanügyi író is országos nevet vivett ki magának. A gyermekekkel való szelíd, szeretetteljes bánásmódja, a felmutatott kiváló tanításbeli eredmények egyaránt igazolták kiváló paedagógiai képességeit és tanítói rátermettségét. Az évzáró iskolai vizsgálatai mindig ünnepszámba mentek, amik az érdeklődők sokaságait vonzották oda. Minden érdekelte, ami a népneveléssel volt kapcsolatban, sokat dolgozott iskolája, egyháza és a tanítók érdekeiért felekezetre való tekintet nélkül. Ezért mindenki szerette, becsülte is. Hittani és földrajzi tankönyveit általánosan használják szerte az országban. Beszéd- és értelemgyakorlatok és számolás tanítási módszerei hivatalos elismertetése és használatbavétele épen a legújabb idők jelensége, ami egyben igazolása is egyben oktatói kiváló képességeinek. Tanítóválasztás az ő irányító közreműködése nélkül nem történhetett meg. Ő hozta be egyházában azt az igen helyes szokást, ami biztosította azt az eredményt, hogy az ág. ev. iskolának mindig kitűnő tanítói voltak, mely szerint a tanítói állásokat pályázat mellőzésével meghívás útján töltötték be. Persze Alexy Lajos előbb fölkereste a vidék legjelesebb tanítóit iskoláikban, meghallgatta tanításaikat, információt szerzett minden irányban és akire Alexy Lajos rámondta, hogy ez a tanító megfelel, azt nyugodt lelkiismerettel meg is lehetett választani. De az egyház is mindent megtett, hogy iskoláit mintaszerűen fölszerelje. E tekintetben az állami iskolák is példát vehetnének ettől a felekezeti iskolától. Kitűnő tanító, jól fel- szerelt iskola : ez jellemezte mindig a ceglédi ág. ev. egyházat. És ez elsősorban Alexy Lajos igazgató-tanító műve volt. Egyetlenegy nagyobb alkotása nincs az ág. ev. egyháznak, aminek munkájából Alexy Lajos ki nem vette volna részét, sőt ami nagyobbára ne lett volna az ő kezdeményezése. Ezt hirdeti a multban az ág. h. ev. templom és a bazárén'let felépítése Az uj iskolaépület is az ő álmai közé tartozott, amely azonban a múltban még nem volt megvalósítható. De boldog volt, hogy még megláthatta az uj épületet. Elnöke volt az állami elemi iskolák gondnokságának és az óvodák felügyelőbizottságának. Nem is bírjuk mind felsorolni tisztségeit, amit takarékpénztárban, kaszinóban és mint városi képviselő egyes bizottságokban betöltött és azt a kiváló munkásságot, amit mindenütt kifejtett. Temetése az ág. ev. templomból történt január 1-én, ahol megjelentek Czeglédy Sándor ref. lelkész, Szilágyi Imre esperesplébános és oly nagy közönség, hogy a templomban el sem fértek. A koporsónál magas szárnyalású beszédet tartott Törteli Lajos ág. h. ev. lelkész, a kiváló hitszónok. A volt tanítványok nevében dr. Sárkány Gyula polgármester, az Eötvös-alap és a Tanítók Szövetsége nevében Rákos István országos elnök búcsúztatták el a nagy halottat. Vidékről megjelentek Magócs Károly irsai, Csaba Gyula péterfi ág. ev. lelkészek és Maczek Árpád soproni theologus. A temetőben a sírnál Magócs Károly irsai lelkész mondott megható imát. A család táviratilag értesítette az elhunyt legidősebb fiát, dr. Alexy Lajos new-yorki magyar konzult Amerikában. Az elhunytat özvegye és három gyermeke gyászolja. Két fia , dr. Alexy Lajos konzul és Alexy Géza, a helybeli pinceszövetkezet volt igazgatója és Alexy Margit Zalay Györgyné, budapesti mérnök neje. ------- Jelentés a ceglédi Ipartestület Kulturbizottságának 1928. évi működéséről. 1927 december 4-ike sokáig emlékezetes napja lesz a ceglédi iparosságnak és Cegléd város egész társadalmának, mert ezen a napon adta át az Ipartestület a nyilvános használatnak azt az épületet, amelynek alapkövét 1925-ben vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr Őfőméltósága személyesen tette le, hogy ezáltal is kifejezésre juttassa azt az általános nagyrabecsülését, amely a ceglédi iparosság vállalkozása és hatalmas erőfeszítése iránt országszerte megnyilatkozott. A megnyitó ünnepélyen jelen volt dr. Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter, aki e napon az épület zárókövét is elhelyezte és Pest megye főispánja, dr. Preszly Elemér, akik ünnepi beszédben méltatták e nap jelentőségét. De részt vett ebben az örömben az országos iparkamara: Bittner János elnökkel, a szomszéd városok, Nagykőrös, Kecskemét kiküdötteikkel és Cegléd város egész társadalma dr. Sárkány Gyula polgármesterrel az élén. Itt tisztelhettük azonkívül Cegléd város szülöttét, dr. Raffay Sándor ev. püspököt és dr. Erdélyi Aladár országgyűlési képviselőt. Mindenki érezte, hogy Cegléd ezen a napon ezzel a fényárban és örömben úszó palotával hatalmas lépéssel jutott előbbre a kultúra terén, mert ebben az épületben, melyet a ceglédi iparosság törhetetlen szellemes fáradságot nem ismerő lankadatlan kitartása a világháború után létrehozott, a jövőben minden nagyobb kulturális eseménynek olyan helyisége lesz, melynek színvonala méltó a város lélekszámához, létrejövésének körülménye pedig mindig tanulságos példája lesz a nemzeti kultúráért önzetlenül lelkesedni tudó, nehéz körülmények felett győzedelmeskedő áldozatos buzgóságnak s az egymásba kapcsolódó hazafias munkának. Az esti ünnepi előadás, melyet Gulyás Menyhért kecskeméti színtársulatának vendégjátéka is emelt, oly magas színvonalon s nagy városhoz méltó módon egyesítette a város lakosságát, hogy e megnyitó a közel 40 ezer lélekszámú Cegléd város egész társadalma első találkozásának méltón tekinthető. Így lett az ipartestületi székház terjedelménél és központi fekvésénél fogva a ceglédi kultúra temploma, mely célul tűzte ki Cegléd város társadalmának kulturális szolgálatát, a nemzeti és emberi művelődés minél eredményesebb ápolását, a különböző társadalmi osztályoknak a szép, igaz és jó eszméi mellett való egybeforrasztását. De ezen általános célon túl is e palotának mindig meg lesz a maga különleges feladata : az iparosság kulturális színvonalának emelése, az iparos ifjúságnak nemzeti és általános emberi haladás irányába való útnak indítása. És az ebben az épületben folyó kulturmunka midőn általánosabb céljai felé törekszik, s soha ne hagyja figyelmen kívül közelebbi feladatainak, az iparosság érdekeinek s az iparos ifjúság továbbképzésének nemzeti lélekkel való telítésének ügyét s annak biztosítását, mert növekvő ifjúsága csak igy léphet érdemes elődeinek nyomdokába s igy lehet méltó folyó Városi képviselőválasztás. Az 1923. évben választott városi képviselők megbízatása lejárt, s igy ez évben uj választás lesz. A választók névjegyzékének összeállítása rövidesen elkészül, ami közszemlére lesz kitéve a városháza 3. sz. helyiségében. — Melyik gyógyszertár lesz nyitva ? Jan. - án Kemény Gyula Árpád-tér és Mester László Rákóczi-út. A hét többi napjain Kemény Gyula gyógyszertáraltatója annak a közérdeket szüntelen szemelőtt tartó szellemnek, melyet a világháborúban és azt követő forradalmakban megedzett nemzedék a ceglédi iparosság elé e nehéz időkben kitűzött, a kivitelig jutott s ez épületben látható örökségként a végeláthatatlan utódoknak átadott. A megnyitás után korán felmerült a szükség a palotának értékesítésére s e célból az eddig is ezért munkálkodók közé e jelentés írója is még e hó folyamán e munkába bevonatott, s egy kulturbizottság megszervezése elhatároztatott. Időbe került, mig e bizottság irányelveit megállapíthatta és személyeit is egybegyüjthette s az Ipartestület részéről a hivatalos megbízást is megnyerte. E bizottság összeállításánál az a gondolat vezette az elöljáróságot, hogy kisszámú, de a kultúra ügyéért már eddig is önzetlenül munkálkodó s a ceglédi iparosság erőfeszítését méltányoló munkások gyűjtessenek egybe e nemes ügy áldozatos szolgálatára, így alakult meg a ceglédi Ipartestület 1928. évi kulturbizottsága. Elnök lett Sárkány József, ügyv. igazgató Simon János, bizottsági tagok: Rónay János ipartestületi elnök, dr. Törteli Lajos ev. lelkész, az iparosok kulturmunkájának régi harcosai, dr. Fülöp László ügyvéd, a Lyra karnagya, vitéz Fehérváry Dezső r. g. tanár, dr. Türei- O’sváth István rendőrfogalmazó, Halmi Imre, Kecskeméti Mihály, Milus Mihály és Szunyogh Dániel elöljárósági tagok. Hivatalból tagja és jegyzője lett e bizottságnak Zsadon Benjámin gondnok. E bizottság megalakulása után nyomban megkezdte működését. Örömmel tölt el az a A Magyar Rapszódia 4, 6 és 8 órakor látható az Urániában.